Safranka Judit

 

A Hazáért kiáltok

 

 

Hol van hát a magyar ököl,

eke vasán megedződött, jó magyar ököl?

Hol van a becsületes tenyér,

mely nem csak kér,

de rándulni képes és csapni bír?

Elég!

Elég a júdáspénzt szorongató marokból!

Üvöltsed már magyar: Elég!

Nem vájja véresre tenyered a talmi kincs?

Nem fáj?

Nem érzed, hogy csak bilincs?

Még mindig nem fáj?

Nem égeti bőrödet a hazugságok bére?

Mire vársz?

Meddig folyhat még a jó magyarok vére?

Ürítsd ki markodat, s szorítsd ökölbe két kezed!

Csapj az asztalra!

– a Hazádért teszed -

Sújtson most már az az ököl,

 eke vasán megedződött, jó magyar ököl!

Legyen végre rend!