Csapó Endre

A nemzeti összetartozás ereje

Megjelent a Magyar Élet 2011. június 16-án.

Minden várakozást felülmúlóan eredményesnek ítélhető a tavaly meghozott törvény, amely Trianon napját hivatalos állami megemlékezés, és a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A meglepetést az idei megemlékezések sokasága és népszerűsége okozta. Feltűnő a fiatalok érdeklődése.

Ezzel a lépéssel az otthoni és a határon túli átlag magyar nagyközönség újabb ismeretagyaggal találkozhat. Trianon az egypártdiktatúra közel félszázéves ideje alatt tabu téma volt. A mégis adott ismeretanyag inkább a trianoni döntés elfogadását célozta. Természetesen az olvasottabbak, a családon belüli tájékozottsággal felvértezettek ismerték a témát, érezték annak jelentőségét, és tehetetlenül érezték át a nemzet sorsát. Nagy lépés volt a pártdiktatúra összeomlása, felszabadult érzésekkel fordult a nemzet a határokon túli testvéreihez. Megjelent a porondon az emigráció Trianon-irodalma is, mindazokkal az értékeivel, amiket kiérlelt a hosszú távollét – a kutatások, történeti adatgyűjtés, folyamatosan végzett megemlékezések, a külföldi sajtóban megjelentetett tájékoztatások, tanulmányok értékesen egészítették ki az otthoni ismereteket.

A magyar közönség örvendetes érdeklődésével ellentétben a politika még sokáig a régi vágányokon futott. Állomásai voltak az alapszerződések, a kiállások elmaradása vagy félénksége a nemzetközi fórumokon, amikor a magyar érdekeket kellett volna megvédeni, nemkülönben a meghunyászkodás az utódállamok pimasz viselkedéseivel szemben, amikor helyzeti előnyükkel visszaélve tovább folytatták a magyarok háttérbe szorítását. Ebből az állapotból történik most kiemelkedés. Ennek megnyilvánulását követhetjük végre az idei trianoni megemlékezéseken elhangzott nyilatkozatokban.

A rendszerváltozás beérlelődésének jeleként – pontosan húsz év késéssel – tavaly az ország népe megérdemelten kisebbségi helyzetbe szorította a nemzetellenes baloldalt. Ettől a naptól kezdve jött létre kedvező korszak az ország számára megindulni a valódi rendszerváltás útján. Ma már tudjuk, hogy ez az út nehéz lesz, megismerhettük a sok akadályt az elmúlt húsz évben. De a magyarországi politika is végre elindult ezen az úton.

– Most, hogy az önzés, a hatalomvágy, a kapzsiság és a nemzetárulás bandériumait nyolc év tarolás és pusztítás után jobb elvek által kiszorítottuk, jobb jövőt remélve ünnepelhetjük a nemzeti összetartozást. Ígéretünkhöz híven a 2010-ben megalakult új Országgyűlés első döntéseivel biztosította a magyar állampolgárságot minden magyarnak, aki nem Magyarországon él, s őseinek földjét nem kívánja elhagyni – mondta az Országgyűlés elnöke, Kövér László, a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett megemlékezésen, az Árpád-emlékmű előtt, az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban.

Érdemes idézni beszéde további részeit is: – A mai nap nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélést, az újrakezdést. Nincs határon belüli és határon kívüli magyar ügy, egyetlen magyar ügy létezik, ennek jegyében kell szellemi, lelki és anyagi erőforrásainkat összpontosítani, a magyar államot újjáépíteni – hangsúlyozta a parlament elnöke. A világméretű átalakulásból csak a nagyon erős, önmaguk újjáépítésére képes nemzetek tudnak nyertesen kikerülni, Magyarországnak azonban sajátos többletenergiája van: a Kárpát-medencében, meg a világon bárhol élő magyarok erőforrásai, s nem tehertételei a magyar államnak – fejtette ki Kövér László.

Az ópusztaszeri ünnepségen ezernégyszáz, Magyarország minden megyéjéből és határon túlról érkező diák alkotta ifjúsági kórus adta elő a Himnuszt és a Szózatot, Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök, és Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő mondott hálaadó imát. A megemlékezést a Ghymes Együttes koncertje zárta.

Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a nemzeti összetartozás napja legyen. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása, ápolása és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényük támogatása mellett.

– Mára több ezer határon túli magyar kapta meg, kapta vissza a magyar állampolgárságot, és kilencvenezren nyilvánították ki szándékukat erre – mondta Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár a főváros XXII. kerületében tartott nemzeti összetartozás napi ünnepségen. – Új szél fúj a Kárpát-medencében, az összetartozás és a közös felemelkedés szellemének szele – fogalmazott az államtitkár. Németh Zsolt szerint ez az egyszerű tény olyan teljesítmény, amire büszkék lehetünk, egy új alap, amire építeni lehet. A legtöbb szomszédos országban szabadon lehet élni ezzel a lehetőséggel, de vannak olyan törekvések, amelyek korlátozni, megfélemlíteni és büntetni igyekeznek a magyar állampolgárságért folyamodókat. A helyzet mégis más, mint ezelőtt, hiszen 2010-ig a magyar állam volt, amely akadályt gördített az összetartozás útjába.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint azt ünnepeljük ma, hogy egy olyan nemzet részei vagyunk, amelynek tagjai, a mi eleink, az elmúlt kilencven évben napról napra, erőt merítve megtartottak minket. – Fejet kell, hogy hajtsunk dédapáink, apáink, anyáink, papjaink, tanítóink, munkásaink és parasztjaink előtt, mert ők tartottak meg minket. Ők teremtették meg a reális esélyét annak, hogy az egy évvel ezelőtt hozott, a nemzeti összetartozásról szóló törvénynek megalapozottsága és elvárása legyen – hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy a vajdasági magyar ember mindig az egységes nemzet részének tekintette magát –, számunkra az elmúlt egy évnek a törvényhozási eredményei hihetetlen visszaigazolást, megerősítést jelentenek.

Sepsiszentgyörgyön a nemzeti összetartozás napját a megyeszékhelyi magyar szervezetek az összefogás jegyében tartották meg. Antal Árpád András, a Székelyföld–szórvány partnerségre is utalva elmondta: a Kárpát-medencében össze kell kapcsolnunk a kis magyar világokat a nagy magyar világokkal, s ha a jövőt nézzük, együtt meg tudjuk valósítani az önálló Székelyföldet. Történészek előadásai következtek: Székely Zsolt kijelentette, 91 év után végre megértük, hogy szülőföldünkön magyar állampolgárok lehetünk. Kádár Gyula leszögezte, Trianon – mely diktátum és nem békeszerződés – mindenkinek kárára volt, győzteseknek, hódítóknak és megszállott népeknek egyaránt. És hogy legyen székely jövő, székely haza, egységre van szükség, s egyetlen politika van, az autonómia politikája.

Fazakas Tibor kijelentette, nekünk mint őshonos államalkotó nemzetnek kijár az autonómia, majd román politikusoknak ezt üzente: Székelyföld pedig van, létezik, hús–vér, magyar identitású emberek lakják, mi vagyunk a Székelyföld.

Végül Izsák Balázs szólt, kijelentve: – A magyar hazához, Magyarországhoz való ragaszkodás elsősorban a szülőföldhöz való ragaszkodást jelenti; a feldarabolhatatlan, a megsemmisíthetetlen, az örök Magyarország kitüntetett pontja Sepsiszentgyörgy!

Az Székely Nemzeti Tanács által szervezett autonómia-népszavazás, a negyedmillió szavazat értelme az volt: felmutatni a székely nép akaratát, hogy igényli Székelyföld területi autonómiáját, ez a jövő, ez lehet a kárpótlás, a vigasz, de a megmaradás útja is; ez nem csak szavakat jelent, hanem gyakorlati tennivalókat. – Mi Székelyföldön nem vagyunk kisebbség, mi itt többséget alkotunk, és megilletnek bennünket ugyanazok a jogok, mint Európa bármely népét. Székelyföldnek lesz regionális kormánya, regionális parlamentje, de ehhez az kell, hogy mi magunk is higgyünk benne!

A megemlékezés Kovács István unitárius lelkész imájával ért véget, aki hangsúlyozta – Csak az nem visszaadható soha, amit önként adtak fel, amiről lemondtak!

*

Június elsején nyitotta meg a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke Borboly Csaba illetve Tamás Sándor, és Péter Ferenc Szováta polgármestere, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke a Székelyföldi Képviseleti Irodát Brüsszelben, a Magyar Régiók Házában. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a magyar kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.

Az irodát azzal a céllal hozta létre és fogja működtetni Hargita és Kovászna megye tanácsa, hogy Székelyföld sajátos érdekeit, gazdasági és turisztikai lehetőségeit segítsen megjeleníteni az Európai Unió döntéshozó fórumain, ezáltal elősegítve a térség fejlődését. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese köszöntőjében elmondta: – A székelyföldiek képviselete Brüsszelben a legtermészetesebb dolog a XXI. században. Szerinte a székely értékek egyetemes emberi és magyar értékek, amiket helyes megmutatni a nagyvilágnak. A miniszterelnök-helyettes beszédében hangsúlyozta: ami a székelyeknek a javára válik, az Romániának is hasznos.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: – Úgy gondoljuk, hogy a kelet-közép-európai országok, különösen a vidéki térségek problémáinak megoldására nincs ma receptje az uniónak, s ennek az irodának azért kell dolgoznia, hogy a vidéki szegénység, a leszakadás felszámolását szolgáló európai összefogás mielőbb megszülessen, s a kelet-közép-európai vidék, a falusias térségek felzárkóztatását szolgáló program induljon.

Több mint kétszáz diák indult tanulmányi kirándulásra a Határtalanul Program keretében határainkon túli magyarlakta területekre. Az induló diákcsoportokat a Budai várban, a Szentháromság téren köszöntötte Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

– Ez a törvény nyitotta meg a nemzeti önbecsülésnek és a történelemmel való szembenézésnek azt az útját, ami a magyarság jövőjét jelenti – fogalmazott Semjén Zsolt. – A nemzeti összetartozás érdekében megtettük talán a legfontosabb lépést, amit meg lehetett tenni Trianon orvoslására: kiterjesztettük a magyar állampolgárságot minden, a világon bárhol élő magyarra.

Semjén Zsolt bejelentette: megérkezett a kilencven ezredik állampolgársági kérelem, és ezáltal a nemzet közjogi egyesítése gördülékenyen halad. Hasonlóan fontos kezdeményezés a Határtalanul program, ennek keretében ma 225, az idei évben pedig 11 ezer diák utazhat határon túli magyar területekre, erősítve a kapcsolatokat a határon innen és túl élő magyar fiatalok között. Kitért arra is, hogy ősszel létrejön a nemzeti regiszter, amellyel az interneten keresztül minden magyart szeretnének elérni a világban. – El fogjuk érni őket, megerősítjük magyarságukban, identitásukban – fogalmazott, hozzátéve: ezáltal, ha bármely magyart bárhol a világon sérelem ér, az egyetemes magyar nemzet tud neki segíteni. Emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha nem fogjuk alárendelni más országok szempontjainak – szögezte le. Megcselekedtük, amit a törvény előírt, megindult a nemzet közjogi egyesítése, az iskolák közötti kapcsolatépítése, lesz nemzeti regiszter, és elmondhatjuk, megharcolunk minden magyarért – összegzett a miniszterelnök helyettes.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beje-lentette: a Magyarság Házának a Budai Várban lévő Magyar Kultúra Alapítvány háza ad majd otthont. Kifejtette: a ház olyan központként szolgál majd, amelyben a határon túli magyar értékeket, emlékeket tárják a világ elé. Kulturális és oktatási központ lesz, egyszerre látja el a hagyományőrzés, a múzeumok tradicionális bemutató funkcióját, valamint a nevelés és programszervezés feladatait. Komplex, interaktív közművelődési központot szeretnének létrehozni, amely méltó módon szolgálja a nemzeti önbecsülés megőrzését. Nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni az eddig méltatlanul háttérbe szorított diaszpóra, a szórványmagyarság értékeinek bemutatására. A célok között jelölte meg, hogy a világ elé tárják: a magyar nemzet milyen egyedi, sajátos helyzetben van, és megmutassák értékeinket.

A tervek szerint a Magyarság Házában kapna otthont egy új nemzetpolitikai kutatóintézet is, amelynek előkészületei már célegyenesbe értek. Az intézet a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap intézményeként áll fel, és összetett kutatási tevékenységet folytat majd, alapvető rendeltetése a kormányzati munka tudományos megalapozása lesz. Az intézet profilja a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai, magyarságpolitikai kutatások összehangolása, kezdeményezése. Sokrétű kutatómunkát végeznek majd a magyarság demográfiai, szociológiai, pszichológiai, nyelvi és kulturális értékei témakörében. Az a cél, hogy erre a tudományos alapra lehessen majd hosszú távú kormányzati politikát építeni – emelte ki a helyettes államtitkár.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, felidézve a trianoni békeszerződés aláírását, azt mondta, hogy ez a nap a diákokról is szól, értük is született. Kiemelte: akkor nagyon sokan azt vizionálták, hogy megszűnik a magyarság, Magyarország beolvad az emberiség nagy tengerébe. Hogy ez nem történt meg, az elsősorban az akkori tanároknak és diákoknak köszönhető, akik nem engedték, hogy elhaljon az a csodálatos érték, amit évezrede magyarságnak, magyar nyelvnek, kultúrának hívnak. Kitért arra, hogy bár a határok kezdtek elolvadni, Magyarországon egészen tavaly áprilisig olyan belpolitikai élet volt, amelyben a magyarságot megvallani „nem volt sikk”. Mégis a fiatalok egyre nagyobb hányada kezdte megérezni, hogy nemcsak Angliába, a tengerentúlra kell és érdemes kirándulni, hanem meg kell ismerni a gyökereinket, a történelmünket, múltunkat is.

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke fontosnak tartotta, hogy azok a kirándulások, amelyeket évek óta szerveznek, immár állami szintre emelkedtek. A jelen lévő diákokon túl még további tizenöt iskolából, összesen mintegy hétszázan indultak ezen a hétvégén külhoni kirándulásokra. A budai Várból 225 újpesti, aszódi, szentendrei, gödöllői és ócsai diák indult szombaton felvidéki kirándulásra a Rákóczi Szövetség szervezésében.

Oldalakon keresztül lehetne még, akárcsak címszavakban felsorolni a kárpáti nagyhaza magyarjainak megemlékező és nemzeti egységet óhajtó összejöveteleit és a reményteli gondolatokkal elhangzott felszólalásokat. Ma még talán nem érzékeljük, mennyire történelmi léptékű volt a kormánynak ez a Trianon hatásait tördelő vállalkozása. A még csak kialakulóban lévő Európai Unió nemzeteinek együtt élési rendjében remélhetőleg helyet talál az önrendelkezés olyan formája, mint ami ősi emlékű a Székelyföldön. De azért még meg kell küzdeni. Ehhez kell a nemzeti összefogás.