A LEGNAGYOBB NEMZETSTRATÉGA
Megjelent Álmos második könyve
Igaz embernek a tabukkal és dogmákkal sújtott világban is úgy kell élnie, mintha mindenki tisztességes, őszinte és egyenes lenne. Véget kell vetnünk annak a kornak, amikor a gondolatainkat is meg akarják szabályozni belső gátlások beépítésével. Az igazság nem antiszemita, nem rasszista, politikailag nem inkorrekt.
Beszélgetés Kubínyi Tamással, az Echo Tv műsorvezetőjével
- Éveken át foglalkozott a történelmi személlyel, akit a legjelesebbnek ítél. Hét könyvet írt, ebből kettő már kapható, nyilván még többet gondolkodott róla. A munka végére jutva hogyan ítéli meg, mi volt Álmos legfontosabb döntése?
Kétségtelenül az évezredeken átívelő nemzetstratégia. Bármi is történt a gondolat megszületése óta az elmúlt ezeregyszázötven évben, a mindenkori matematikai valószínűséggel szemben a magyarság megmaradt a Kárpát-medencében. A más útra tévedő magyar visszavonhatatlanul beolvadásra, önfeladásra, az isteni tervből kizuhanásra ítéltetett. Történt mindez a világerő legnagyobb ármánykodása, kazár, tatár, török, Habsburg és Sztálin pusztításai ellenére, melyek a hadtudomány szabályai szerint külön-külön felértek egy biztos nemzethalállal. Ha sorra vesszük a magyarok közreműködésével meggyengített és végül összeroskadó világbirodalmakat, megdöbbentő listát kapunk: Római Birodalom, Türk Birodalom, Kazár Birodalom, Mongol Birodalom, Bizánci Birodalom, Török Birodalom, Habsburg Birodalom, Szovjetunió… és legyünk kissé babonásak, ne mondjuk ki annak a birodalomnak a nevét, amelyhez most még tartozunk. A lista ennél lényegesen terjedelmesebb, ha a magyar előnépek – káld, alán, méd, onogur, hun, szabír, jász, kun, besenyő és sok egyéb - kapcsolódó történetét tekintjük.
- Maradt fenn hiteles gondolat Álmostól, a cselekedetein kívül?
Anonymus a Gesta Hungarorumot egyebek mellett az akkor még létező magyar ősgeszta alapján írta, esetenként szó szerint lejegyzett szavak alapján. Ismerjük Álmos legfontosabb mondatát, a katonáit az rusz ellen harcra buzdító beszédéből: „A derekasságot nem a nép nagy száma, hanem a lélek bátorsága szabja meg.” Ugyanez köszön vissza az Árpádházi királyok, a Hunyadiak, Dobó, Zrínyi, Rákóczi, Báthory, Bocskai, Bethlen, Kossuth, az ’56-os hősök elszántságában. Minden esetben égi segítség a lélek erejének forrása, mert a földi törvényt meghaladja a próbatétel. Legjobbjaink mindig bátran kiálltak, mert tudták, a magyar bukásában is diadalmaskodó. Győzzön, vagy veszítsen, megmarad, minden esetben túléli elnyomóját. Még olyan apokaliptikus pusztítás után is, mint a 125 ezer áldozatot követelő 1943-as doni katasztrófa. Tudnunk kell, hogy a Don-kanyar területe azonos Dentu-Magyariával. Ha ezerszáz évvel korábban következett volna be a csapás, amit a hazaváltással Álmos kivédett, akkor a teljes magyar véderő és a teljes magyar nemzet eltűnt volna a föld színéről. A sors könyvébe bele volt írva, Álmosnak köszönhetjük, hogy sikerült olyan időre kitolni, amikor a katasztrófa nem jelentett nemzethalált. Van mire visszatekintenünk, ennyire egyértelmű üzenetsort más nép nem kap.
- Mire épül a magyar sorsba vetett hit?
A nemzet különleges adottsága az Álmos által kijelölt földrajzi csoda, a szent föld a lábunk alatt, a Kárpát-medence. Ez a legnagyobb körerőd, nem ok nélkül volt elő- és ősnépeink lakóhelye sok-sok évezreden át. A régészeti leletek szerint az emberiség különleges megtartó erejű bölcsője, nem véletlenül fáj a foga rá annyi idegennek. Hagyatéka páratlan, gondoljunk a tatárlakai agyagkorongra, a budakalászi szekérre, vagy a barlangokból előkerülő őskori kohókra, csontsípokra, nyílhegyekre. Mind ahány üzenet a kishitűeknek: bízzatok bennem, veletek vagyok, vigyázok rátok!
- Álmos második könyvének főtémája a kazár kérdés. Miért nem tudhattunk eddig erről szinte semmit? Miért nem tanítják iskolában, egyetemen?
Talán kínos azoknak, akik aktuálpolitikai felhangokat vélnek kihallani abból a tényből, hogy Kazár Birodalom 750 után fokozatosan zsidó hitre tért. A bűvös szó kimondása sokakat elrettent a kutatástól, mert félnek a megbélyegzéstől. Korunk anathemája az antiszemita vád. Pedig nincs abban semmi kivetni való, ha a történelem igazságait bizonyítékokkal alátámasztva felmutatjuk. Mivel a kazárok vér szerint nem voltak zsidók, sőt: alapvetően az íjfeszítő népcsaládba tartozó rokonnépeink voltak, így betértek. Hitüket ma inkább zsidózónak nevezzük, a prozelita lét a zsidóságon belül alárendelt helyzet, egész életre szóló bélyeg. Egyebet ne mondja, a prozelitát a zsidók hite szerint nem kísérik angyalok a zsinagógából hazafelé, ahogyan a vér szerinti igaz zsidót, nem léphettek be a templomba. Számos feljegyzés van arról, hogy a vér szerinti jog megszerzésére különböző szekták és belterjes csoportok milyen furmányos gondolatokat agyaltak ki, és ez miféle bűncselekményekhez vezetett. Egy ilyet Álmos második könyvében is bemutatok. A betérés három kötelme a körülmetélkedés, a mikva, vagyis rituális fürdő és a véráldozat. Utóbbi az idők haladtával fokozatosan háttérbe szorult, egészen az egy csepp vér jelképes feláldozásáig, majd az áldozat elhagyásáig.
- A könyv borítóján ékszerré formált koponyát és lábszárcsontokat látunk. Nem túl morbid ez a mai világban?
Megítélés kérdése, biztosan lesznek, akik így ítélik meg a csontékszer fényképet, majd hazamennek és megnéznek egy brutális zombi filmet. Az élethalál harc komoly dolog. A szkíta népeknél a teljes győzelmet az jelenti, mikor az ellenség koponyájából készített ivóedényből szakrális esemény keretében bort isznak, majd az ellenvezér lábszárcsontjából készített sípot megfújják. E két tárgy párosítása végigkíséri a történelmet. Amikor az amerikai elnökök sorát adó Yale Egyetem legtitkosabb diákszervezetének jelképeként tűnik fel a koponya és csontok, ugyanúgy komolyan kell vennünk, mint a könyvben bemutatott eredeti formájában. Lehet borzongani, zsigeri világ a honszerző kor. Csak hogy ma is ugyanilyen zsigeri világban élünk, legfeljebb nem akarunk róla tudomást venni. Pedig ha nem vesszük komolyan, hazátlanná válunk. A vallási okokból kitört magyar-kazár polgárháború idején a magyarság saját Napvallását látta folytatódni a kereszténységben. Voltak közöttük buddhisták és mások, elfogadták a vallási különbözőséget. Ezzel szemben a kazárok egyre erőszakosabban térítettek arra a hitre, amely nem is volt a sajátjuk. Hódítottak a vallással egészen addig, amíg az egységesülő magyarság ki nem vívta a függetlenségét.
- A vér joga és a vérszerződés központi szerepet játszik Álmos második könyvében. Nem tart attól, hogy támadási felülettel szolgál mindazok számára, akik a zsidó szó puszta említését antiszemitizmusnak, rasszizmusnak és politikailag inkorrekt megfogalmazásnak tartják?
Igaz embernek a tabukkal sújtott világban is úgy kell élnie, mintha mindenki tisztességes, őszinte és egyenes lenne, ezért az igazságtól nem szabad megrettenni. Véget kell vetnünk annak a kornak, amikor a gondolatainkat is meg akarják szabályozni belső gátlások beépítésével. Az igazság nem antiszemita, nem rasszista, politikailag nem inkorrekt és a legcsekélyebb mértékben sem gonosz. Az igazság felülről érkezik, a teremtő akarat megnyilvánulása. Akik szembe szállnak vele, azok a gonoszt szolgálják. Tévedés ne essék, az ő feladatuk is rendkívül fontos az isteni tervben, hiszen a jóra hajlókat valódi jócselekedetre sarkallják. Aki értő szívvel és szemmel olvas, megérti, hogy a világ nem fejlődhet másképp, mint hogy napirendre tűzi és megvitatja mindazt, amit korábban szőnyeg alá söpört. Ez egyébként azoknak is érdeke, akik most kézzel-lábbal hadakoznak ellene.
- Ezért nem írta meg eddig senki Álmos történetét? Mi lehet az oka annak, hogy a könyv olvasója úgy érzi, nagyon is jelenvaló az az ezer évnél régibb világ, amelyben Álmos mozog?
Ne felejtsük el, hogy Álmos kora törzsi világ, ahol az öröklési rend legfőbb meghatározója a vér szerinti származás. Mai életünk bajainak jelentős forrása a megváltás előtti törzsi gondolkodás és az azt követő szeretetre épülő világlátás kibékíthetetlen ellentéte. Az emberiség történetében a különböző fokon álló népek legtöbbször egyenetlenségek és háborúk árán próbálták felfogásukat egymásra kényszeríteni. A háború korábbi, mint a véráldozat, és ilyen módon fölöttébb korszerűtlen egy civilizált világban.
- Jelen világunk civilizált. Vagy mégsem? Lehet, hogy számos szempontból barbár korban élünk?
Nem beszélhetünk valódi civilizációról addig, amíg törzsi szellemű hódító háborúk zajlanak a világban. A civilizáció a béke gyümölcse, és csak addig áll fenn, amíg egy durva hódító le nem rombolja. Az emberiség legbarbárabb tetteit elkövetők nem képesek arra, hogy kitűzzék egy valódi civilizáció alapjait, ezért nem földi hatalmakhoz, hanem égi törvényekhez kell igazodnunk. És persze nem szabad elfelejtkeznünk az örök igazságról, a kifinomult civilizáció csak a legkorszerűbb fegyverekkel védhető meg.
- Van a népeknek vér szerinti igazsága?
A kozmikus rend csillagfényéből származó népek alapigazságokat hordoznak. Itt csak azokra gondolok, amelyek képesek voltak arra, hogy megharcoljanak igazságukért, nem pedig a sors kegyéből, íróasztalok lakkcsillogásában születtek. Ilyen vér szerinti igazsághordó a magyar. A világtörténelem legnagyobb vérszerződése, Jézus kereszthalála mindenki számára egyénileg megélhetővé teszi a vér szerinti igazságot, amit a valódi jézusi kereszténység példáz. Másik ilyen természetű és nemzetünkre érvényes igazság a 890-es Vérszerződés, ami korabeli forrásokban pontosan megörökített bizonyosság a magyarság többgyökerű származására. Rokon népeknél nincs szükség ilyesfajta testvéresülésre, tehát a vérszerződés a magyarság befogadó természetét és a benne megsokszorozódó teremtő erőt jelenti. Egyébként a Vérszerződés egyben az első írásban rögzített magyar alkotmány is, amelynek máig érvényes öt pontját bárki elolvashatja. Különösen fontos ez egy olyan korban, mint a mai, amikor az alkotmányos válság egyértelművé teszi, hogy a hagyományokhoz való visszatérés az egyetlen járható út.
- A források tehát több mint ezer éve hihetetlenül gazdagok és elérhetőek, mégsem írta meg eddig senki Álmos történetét. Áttörést jelent most ez a könyv?
Áttörésnek legfeljebb a kezdetét. A valódi áttörés az lesz, ha nem csak ismeretterjesztő, hanem a legapróbb részletekre kiterjedő tudományos munkák dolgozzák fel azokat a felvetéseket, amelyeket ez a könyvsorozat tartalmaz. A gond nem a forrásokkal van, hanem azokkal, akik azokat a köz elől mindeddig elzárták. Könyveimben kis keretes szócikkekben megnevezem és gyakran szó szerint idézem a vitathatatlan forrásokat, bizonyítékokat, utalásokat. Akik elhallgatnak, a bizonytalanság ködével homályosítanak, azok nem forráshiány miatt teszik. Legyen ez az ő lelkiismeretük gondja, a miénk pedig az, hogy a tiltások és megpróbáltatások ellenére hallgassunk a legbelsőbb hangra. Mert az ember lelkiismerete a törvény forrása, maga az igazság.
Marosics Tamás
Koponya és lábszárcsontok
Megjelent Kubínyi Tamás: Álmos hét könyve - II.
Igazi szemcsapda, arannyal díszített szkíta ivóedény, alatta ékköves síp. Az embernek valami motoszkál az agyában, mihez is hasonlít ez a különös tárgy… Ismerős hajlatok, mégis merő idegenség, szokatlan látvány. Megvan! A két cső keresztbe rakott lábszárcsont, fölötte az edény pedig… minden bizonnyal koponya! Persze, hogy az. Mint a kalózzászlón, háborús jelvényen, vagy az amerikai elnököket képző Yale Egyetem szupertitkos világhatalmi szervezetének jelképén: Skull and Bones - koponya és csontok.
Belelapozok, a magyar elfújja a kazár nótáját, mégpedig a kán apjának sípcsontján. Ez a válasz a magyarok ellen elkövetett rituális gyilkosságra. Megdöbbentő jelenet, mikor a kagán rádöbben, mi ez a kedves dallam, ami rabul ejtette. Megrendül, megtántorodik, mikor megtudja. apja csontjából faragott síp, koponyájából ivóedény készült szkíta szokás szerint. A szabír-magyar kegyetlen gyönyörrel emeli szakrális magasságba a diadalt.
Brutális realizmus, mennyei naturalizmus. Az örök jelenbe folyamatos áthallás jellemzi a helyszíni felvételekkel gazdagon illusztrált könyvet. A zsidó hitre tért Kazár Birodalom hódításával szembeszálló magyarok reménytelen küzdelmet vállalnak hatalmas túlerővel szemben. Keleten kazár, délen iszlám, délnyugaton Bizánc, nyugatról Róma keresztényei, északról emberevő szlávok... “A derekasságot nem a nép nagy száma, hanem a lélek bátorsága adja” - hangzik Álmos krónikába mentett szava. Több mint tizenegy évszázad távlatából ma is igaz. A nagykirály - aki ebben a könyvben még csak 14 éves - győzelemre vezeti seregét.
Ilyen még nem volt a magyar könyvpiacon, minden érzék egyszerre szólíttatik meg, kalandregény, keretes szócikkekbe foglalt őstörténeti lexikon, bizonyítékokat sorakoztató fotóarchívum, régészeti tárgyak, dokumentumok, varázslatos tárgyak, helyszínek. És ami igazán szívbemarkoló: minden fejezetben archaikus népi imádság a magyarság pogány korából.
Hús húshoz
Vér vérhöz
Csont csonthoz
Ín ínhoz forrjon vissza
Édes jó Istenem
Testi lelki gyógyulásér esdeklek
Nem az én akaratom
Hanem a Te akaratod legyen meg
Amen
Pogány népi imádság? Ááá, dehogyis! Mitől lenne pogány a Jézus őskereszténységét Kárpát-medencébe hozó magyar? Harcosabb, mint mai utódja, mert magával hozta az ősi tudást, a megmaradás titkát. Puszta létünkkel bizonyítjuk Álmos nemzetstratégiai döntésének helyességét. A hétkötetes életrajz második könyvét foghatja kezébe az Olvasó.
Seregi István
