A magyar Pálos-rend alapítója az Özséb nevet vette fel elődjétől, aki S. Eusebius vértanúról Pannónia első ismeretes vértanúja Eusebius, Cibalis (Vincovice mellett) püspöke valószínűleg Valerianus uralkodása alatt (235-259) szenvedett vértanúhalált.[1]  Özséb[2] a II. Andrási Magyarország fővárosában, Esztergomban született 1200 elején, derék előkelő szülőktől. A Szent István által alapított káptalani iskolába járt.

 

1. kép Szent Özséb (Szentkút üvegablak)

 

Özséb az esztergomi érseki egyház kanonokja lett, mint tanult egyházi ember közvetlenül érezte II. András kül- és belpolitikájának hatását. 5 éves Özséb, amikor II. András trónra lép vele együtt a merániai család és minden rokona, barátja, aki szeretett könnyen élni, ellepte a királyi udvart. Olyan helyzet alakult ki, hogy egyszerre csak azon vették észre magukat az ország vezetői, hogy háttérbe szorulnak. Sikerül a legnagyobb nádort (3 király nádorra volt) Mok-ot is 1210 körül kiszorítani a hatalomból. Minden előkelő helyet, javadalmazó állást kezd Gertrúdis környezete elfoglalni és az országban teljesen otthonosan viselkednek. A király a teljes király vagyont elajándékozza az idegeneknek. Még olyan fontos főpapi székbe, mint a kalocsai érsekség is, Gertrúd Berchtold nevű öccse kerül. A pápa által vizsgálatra kiküldött salzburgi érsek Berchtold alkalmatlanságát állapítja meg.

 

 

2. kép. .Az Árpád-házi királyok 13. század végi esztergomi palotájának rekonstrukciója. [3]

 

3. kép A magyar szentek képe az esztergomi  misekönyvben  [4]

 

 

Özséb esztergomi kanonok a politikával szemben a jámborság-, keresztény önmegtagadásnak a felebaráti szeretetnek él és a saját félrevonulásról is gondoskodott, hogy a szent magányban háborítatlanul gyakorolhassa a keresztény erényeket.

Szándékát, hogy előbb megvalósíthassa előre nem látható akadályba ütközött, az 1244-ben a szomorú emlékű tatárpusztítás miatt.

A fékezhetetlen mongol hordák hadjáratukkal romba döntötték a vallás és a polgárosodás harmadfél századon át létesített műveit. Az erdők rengetegeit nem csak az Istennek élő jámbor remeték, hanem a földön futók ezrei népesítették be.

A világi papok sokasága templomok, és hívők nélkül maradtak és keresték a helyüket. De végre elvonult a vihar és a király visszatért, a városok lassan újból benépesültek. Ekkor Özséb tervének megvalósításáról gondoskodott.

Elhatározta, hogy elhagyja a világot, otthonát, vagyonát, önmagát és övéit, hogy alázatossággal az Úr táborában harcolhasson. Özséb atyát e szent férfiút, az isteni szeretet csodálatos módon megsegítette és a szeretet kötelékét az erények virágaival díszített, vallásos lelkülettől hevítve Krisztus akaratát véghezvinni kívánta.

1246-ban Özséb atya Váncsa érsek[5] engedelmével a pilisi hegységbe indult néhányadmagával. Egy hármas barlangba költözött, ahol a Szent Keresztről [6]elnevezett kis remete kápolnát épített. [7] Özséb atya a pilisszentkereszti templomban oltárt állítatott a Magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának. 

4. Márianosztra.”(A Mi Máriánk”  főoltár

 

Látomása Özséb atyának, meghatározta további életét. Szétszórtan kis tüzecskéket látott, melyek végre csomóba olvadtak össze. E látványt ő így magyarázta: „a szétszórt tüzecskék a szétszórt remetéket jelentik; illenék tehát valamint a szétszórt tüzecskék egy gomolyba mentek át, úgy a remeték is egy házba gyűjtessenek össze.”[8] Méltán iktathatjuk a példák (még pedig az igazolók ) közé a látomásokat is hiszen kódexeink például élnek velük. Néhány nevezetesebbet Katona Lajos ismertetett egy értekezésében, forrásaikat is megjelölve. A víziók is, mint a példák általában, vagy önállóan vagy beszéd tanítás, legenda függvényeként fordulnak elő  kódexeinkben. (pl. Érdy-, Tihanyi-, Guray- (olv. Góri), Cordines-, Sándor-, Bod-, Debreceni-, Nádor-, Székelyudvarhelyi-, Kazinczy kódexeinkben).

 

 

 

 

 

 

6.kép.A Festetics-kódex 1493-ban a magyar pálosok Nagyvázsonyi kolostorában készült el.[9]

7. kép. Szent Özséb látomásában angyalok viszik a mennybe a Szent lelkét (Balra fent 1. kép)[10]

 

Itt élt és így többször találkozott a hegység többi remetéivel.

Az szentkereszti kápolna mellett 1250-ben kolostort épített, melyet négy év múlva László király több javadalommal látott el. Arra törekedett, hogy a magyar remetéknek közös életrendjük legyen.  A rend főnőkének Özsébet választották. Özséb atya, aki a legállhatatosabb volt közöttük, rendszerint ilyen szavakkal utasította őket vissza akik haza hívták jobb körülmények közé élni újra őt:

„Halljátok szavam - mondta - jóllehet Krisztus szerette édesanyját, de szenvedéseivel mégis úgy meggyötörte, hogy lelkét a fájdalom tőre járta át. Unokatestvérét, a különösen szeretett János evangélistát is mindent felülmúló fájdalommal sújtotta. Pedig megtehette volna, hogy leszáll a keresztről, de nem szállt le, mert ott akart meghalni.”[11]

Már csak az apostoli szék jóváhagyását nélkülözte a szerzet, ezért őt társai megegyezésével Rómába indították el. Özséb kanonok az 1215. évi lateráni zsinat határozat 7. pontját jól ismerte és tudta, hogy az egyház egy új szerzetes rendjének alapítása pápai hozzájárulás nélkül lehetetlen. Ha a rend a továbbiakban túl akar nőni az ország határain, akkor is a Szentszék approbálása szükségeltetik. Özséb első priori provinciális, néhány testvér kíséretében elindult Rómába és Szent Ágoston szabályainak engedélyezését kérte. IV. Orbán[12] ült Szent Péter székén, a Szentatya előtti ügyének megnyerésére Tamást (később 50 év múlva aquinói szent) a kor legnagyobb egyházi tudósát kérte segítségül. Tamás közbenjárása fogadta a pápa Özsébet[13] és Pált a veszprémi püspököt, szólította fel az ügyben a véleményadásra és a szabályok kidolgozására.

 

 

8. kép. IV. Orbán  (1195k.-1264)

 

 

 

A veszprémi püspök 1263-ban kelt levele szerint Szent Ágoston szabályát kövessék, továbbá a veszprémi főpásztor levelében a kolostorok neveit is közli: Szent Ilona, Szent Magdolna (Kőkúton), Szent Jakab, Szent Erzsébet Badacsonyban, Szent Imre, Szent Magdolna Eleken, Szent Domonkos. Már működnek ebben az időszakban a patacsi,[14] a szentkereszti és a dubicziai kolostor. Ezután 17 évig kormányozta Özséb a mindinkább fejlődő kolostort és 1270. január 20-án az általa alapított szentkereszti kolostorban, társainak szívszakasztó zokogásai között halt meg.

 

 

9. kép.Boldog Özséb (1200k.-1270)

 

Minthogy ebben az időben a rendnek a főháza volt, ezért a pálosokat továbbra is szentkereszti remetéknek is hívták. Özsébet Benedek követte a tartományvezetésben, és ő még további 20 évig vezette a rendet. Benedek rendelkezett abban, mely szerint a kolostori fegyelem fönntartása okán évenként minden kolostori perjelnek egy bizonyos helyen kellett összegyűlni, magukkal hozva a kolostorok által választott követeket.       A kolostorokat kötelező értesíteni a káptalan döntéséről, arról is, hogy  kik azok az előjárók, akiket ismét megválasztanak a kolostorok élére és kik azok akik helyére másokat léptetnek. Benedek után István lett a rend vezetője. István rendfőnök Lodomérhez az esztergomi érsekhez fordult a megyei zsinaton azzal a kéréssel, hogy a megyéjében remeték számára meghatározott életszabályokat alkosson a pécsi és veszprémi püspökök példájára. 1291-es évnél Benedek veszprémi püspök irata, mely a Szent Kereszt megtalálásának ünnepén kibocsátatott oklevelében megerősítve így írja le, és a következő helyeket sorolja fel név szerint: A Szent Kereszt egyháza a Pilisben, Szent László Kékesen és Pilis szigete…

Az új szabályzat szolgálja a Pálos-rend tovább fejlődését a főegyházmegye területén, amelyet 1294-ben Lodomér, esztergomi érsek készített el. Majd 1297-ben, András egri püspök is úgy rendelkezik, hogy az ő egyházmegyéje területén élő pálos szerzetesek számára is kötelezővé teszi a szabályzatot. Bár a konstitúció liturgikus vonatkozásai csekélyek, emiatt feltételezhetjük, hogy a zsolozsmázás és az egyéb istentiszteleti tevékenységek olyan folyamatosságot és kialakult szokásokat alakított ki már erre az időre a rend, hogy nem volt szükséges újabb utasítást adni ezekre vonatkozólag.

         Ladomér érsek tehát meghallgatta István perjel kérését a következő, utóbb András egri püspök által a maga megyéjébe is alkalmazott rendeletet bocsájtotta ki:

„András, Isten kegyelméből egri püspök, minden vallásos és isten­szerető férfinak, aki e tartomány bármely barlangjában vagy pusztaságában remeteéletet él, üdvözletét és atyai áldását küldi. Mivel az em­ber esendő, és természeténél fogva a bűn felé hajlik, a közösségi élet meglazulása miatt a kölcsönös szeretetet elhanyagolja, és a szerzetesi fegyelmet is megrontja. Az emberiség ősellensége a szerzetesek közül sokakat elcsábít az engedelmesség erényétől, és az engedetlenség mé­lyébe taszítja őket. Ezért szükséges, hogy a régi atyák gazdag biztosíté­kaival, rendeleteivel - mintegy elszakíthatatlan kötelékkel - a szerzete­si fegyelmet körülvegyük, meghatározzuk, és pontosan leírjuk. Mert a közmondás szerint: nehezen oldódik el a többszörösen meg­csomózott kötél. Ezért Krisztusban szeretett fiúnk, Lőrinc testvér, az Esztergom melletti szentkereszti kolostor perjele, István testvér rend­főnök és rendjének más perjelei helyett és nevében elénk járulva be­mutatta szerzetének Reguláját és Szabályzatát. Buzgón és tisztelettel kérte, hogy azokat a szabályokat és szerzetesi rendelkezéseket, ame­lyek Lodomér esztergomi érsek, örökös főispán privilégiumában fog­laltatnak, melyeket ugyanazon, fönt említett érsek úr saját tekintélyé­vel, mint privilégiumokat elfogadott, jóváhagyott és megerősített, úgy mi is a következőkben azokat elfogadni, jóváhagyni, megerősíteni és saját tekintélyünkkel, mint privilégiumokat bizonyítani kegyesked­jünk.

         A novíciusok egy évig tartsanak próbaidőt, és utána tegyenek foga­dalmat, ha akarnak. Ha pedig nem akarnak, engedjék meg nekik, hogy szabadon eltávozzanak. A perjel azonban étkezéskor és más alkalmas időben is beszélhet. Az ét­kezéstől fölkelve zsoltárt olvasva menjenek a templomba: "Könyörülj rajtam Istenem..." Legyen kijelölt hely, ahol a vecsernye után Istenről és a szentekről beszélgethetnek. Az esti imádság előtt je­lezzenek, hogy a testvérek jöjjenek össze valamit inni, ha van mit. Ez­után menjenek az esti imádságra, amikor pedig befejezték, feküdjenek le. Tunikában, skapuláréval és cipőben aludjanak.

A betegek részére külön szoba legyen, ahol fekhetnek és étkezhet­nek. Többek közt elrendeljük, hogy minden testvér abban a házban él­jen, amelyikben fogadalmat tett, és fölötteseinek engedélye nélkül, a saját meggondolatlanságából nem hagyhatja el. Azt a testvért vagy azokat a testvéreket, akik önkényesen távoznak, egyetlen perjel sem fogadhatja be a rendfőnök vagy annak, helyettesének szóbeli vagy írásbeli engedélye nélkül. De ha valamelyik testvér másik kolostorba vágyódik, és annak a kolostornak a perjele is akarja, akkor a rendfő­nök vagy annak helyettese adhat engedélyt, és Isten áldásával átme­het. Bárkik, ha ellenkezőt  tennének, és meggondolatlan cselekedetből fölötteseik engedélye nélkül eltávoznának, vagy bármelyik perjel, aki ilyen szökevényt befogadni merészelne, vagy engedetlenekkel, kóbor lázadókkal, csavargókkal, vagy a remete szerzethez nem illőkkel és al­kalmatlanokkal tartana, akik elöljárók akarata ellenére  önmagukat he­lyeznék át, a rendfőnök vagy a helyettese, bárki legyen is az, azt a ko­lostort vagy kolostorokat, testvért vagy testvéreket, mint a fenti mó­don leírt engedetleneket, egyházi átokkal és kiközösítéssel büntetheti; erre a nekik küldött levelünkben fölhatalmazzuk.

Ezen fölül, ha volnának olyanok, akik így javíthatatlanok és fékezhe­tetlenek, mert a rájuk kirótt ítélet ellenére javulni nem igyekeznek, ak­kor a fent nevezett elöljárók őt vagy őket e fölhatalmazás alapján, a rendnek bármelyik tagjával elfogathatják és börtönbe vettethetik, mindaddig, amíg őszinte bűnbánatot nem tartanak, meg nem változ­nak, és önfejűségükből ki nem gyógyulnak. Sokan vannak ugyanis, akik kizárólag saját testük táplálásáért falánkul járkálnak, és szétszé­lednek gazdátlanul, rendjük szégyenére. Ezért ezt, vagy ezeket ugyan­azzal a hatalommal, bármelyik testvérrel elfogathatják, és börtönbe vethetik, vagy a szerzetesi ruhától fosszák meg; de ha a vétkes nem ta­lálható, akkor a szerzetesi ruhától való megfosztás jeléül, mintegy a szerzetből való kizárásért, vágják le a csuklyáját, vagyis csonkítsák meg. Mi tehát azoknak, vagyis a rendfőnöknek, Lőrinc testvér perjelnek és ugyanazon rend perjeleinek kérésével egyetértve, atyailag jóindu­latú és kegyes beleegyezésünket adjuk. Különösen azért, mert kérésük a lelkek üdvösségének hasznára válik, méltányos, igazságos és éssze­rű. A bemutatott szabályokat és szerzetesi rendelkezéseket elfogadjuk, jóváhagyjuk és megerősítjük. Ennek örök emlékéül pecsétünkkel lát­tuk el, vagyis megerősítettük. Kelt Egerben, az Úrnak 1297-ik évében, Szent Lukács evangélista ünnepén.”

Ennek a szabályzatnak majdnem minden pontját, egészen a rend feloszlatásáig megtartották a magyar pálosok. Kivéve a kizárásról szólót, amelyet később módosítottak, hogy csak a javíthatatlanok bocsátassanak el.

         A rendnek fejlődése töretlenül tovább folytatódik, a következő 8 év alatt majdnem ugyanannyi kolostor épül fel, mint azt megelőzőleg, köztük a híres Buda melletti Szent Lőrinc monostor is, amely 1300-tól 1304-ig építettek a pálosok, ebből az időszakból származik.

 

10. kép. Buda feletti Szent Lőrinc (oszlopfő)

A magyar urak bőkezűsége és a honi szeretet eredményeként egyre bővült a rend. A következő jelentős lépés a rend szempontjából Gentilis bíboros magyarországi működésével kapcsolatos, hiszen ekkor kapta meg a rend a pápai megerősítését a végleges Ágostonos regula követését. További Pálos-rendi fejlődés az új szabályok, törvények alkotásának joga s a priorok feloldozási jogosultságának elnyerése nagyon fontos a rend életében. V. Kelemen pápának követe Gentilis kardinális megérkezik Magyarországra 1308 őszén. Ekkor Lőrinc tartományi főnök, aki Özséb akaratát életbe akarta léptetni, kérte a kardinálist, hogy járjon közbe a pápai udvarnál, mert ők Szent Ágoston reguláját újból kérik a rend számára Kelemen pápától. Özséb atya kívánsága teljesül, a 1308. december 13-án, Budán kelt oklevelében Gentilis bíboros követ útján V. Kelemen pápa engedélyezi, hogy a Pálos-rend tagjai Szent Ágoston reguláit kövessék.[15]

         1309. január 15-ről veszi keltét Budán Gentilis újabb okmánya.[16] De Lőrinc prior nem elégedett meg ezzel az eredménnyel, mert ő nagyobb távlatokban gondolkodott-, ennek eredménye Gentilis közbenjárásának még újabb okmánya, mely 1309. február 18-án kelt Budán; az oklevél a V. Kelemen pápától származik ennek az oklevélnek az értelmében a pálosok nagykáptalanokat is tarthatnak Budán, a rend ügyeiben szabadon dönthetnek, kitétele csupán az, hogy Szent Ágoston regulájának lényegén ne változtassanak. A nagykáptalan pünkösdkor 1309. május 23-án egybegyűlt. Gentilis[17] a pápa magyarországi követének útjából fakadó újabb, a harmadik oklevél: úgymint Lőrinc prior-provinciálisnak megadja a szerzetesek feloldozásának jogát, 1311. április 1-én Pozsonyban adták ki.[18] Ezen okmányaikon még a „Fratres S. Crucis de eremo”[19] elnevezés fordul elő. De később XXII. Jánosnak 1319-ben kelt, továbbá 1323-ban kelt leirataiban is már a rend megnevezése, „Remete Szent Pál szerzetének” nyilváníttatik. Továbbá XXII. János pápa a pálosokat, mint az egyház szerzetes rendjét újra elismerte, sőt egyben az 1319-i oklevélben a püspöki fennhatóság alól felmentve, a pápai fennhatóság alá helyezte.  A pálos kolostorok száma ebben az időben már 60-ra emelkedett.

A pápák így XXII. János, V. Orbán, XI. Gergely és II. Bonifác stb. a bulláikban dicsérően szólnak a Pálos-rend kemény és szigorú életéről, hitbuzgó cselekedeteiről.

         A Pálos-rend őrizte meg a legjobban Esztergom ősi liturgiáját. A Szent Ágoston rendi remeték Szent Annáról nevezett kolostora a Johannita lovagok klastroma és az Ágostonos kanonokok kolostora mellett volt, ezeken a helyeken folyó élet jól mutatta a regulák sokoldalúságát és hatékonyságát Esztergomban. A világi kanonokok voltak az esztergomi káptalan tagjai. Ma már bizonyítatható, hogy 20 kolostora volt a középkor folyamán a Szent Ágoston szabályai szerint élő kanonokoknak Magyarországon. XXII. János pápa 1328-ban újabb kiváltságokkal ruházta fel a rendet, ekkor már Szlavóniában, Dalmáciában és Isztriában is felépültek monostoraik. Megtelepedtek Palesztinában és felvették a kapcsolatot a német-alföldi remetékkel, akik szintén átvették a magyar pálosok szabályzatát. A pálos oklevelek tanúsága szerint a pálosok, mint rendi megnevezése, eleinte sőt jó ideig nem egyöntetű ez is feltételezhetően Ágostonos hatás következménye a Thébai Szent Pál,[20] az első remete rendjének elnevezése. A rend megnevezései az okleveleken: „Fratres S. Crucis de eremo”, „Eremitae S. Crucis” Szentkereszt remetéinek vagy pedig „Fratres heremitarum ordinis s. Augustini” Szent Ágoston-i rendi remeték továbbá „fratres S. Pauli primi Eremitae, alias dicti de S. Cruce in Eremo” végül Remete Szent Pál szerzetének végül I. Remete Szent Pál Rendje „Ordo Fratrum Santi Pauli Primi Eremitae”.

11. kép. Remete Szent Pál és Remete Szent Antal az Anjou Legendáriumban

A XIV. században már rendi előírás volt Remete Szent Pál és Szent Ágoston zsolozsmájának szövegeit másolni. A pálosok különösen nagy hangsúlyt fektettek kódexek és szerkönyvek gondos másolására és nyomtatására, hiszen az istentisztelet alapját képezi a könyv.

„Szívük bíborát lelkük aranyát festették ők a kódexekbe.”

 

12. kép. Pálosok Missale címlapjáról 1514[21]

A pálos szerzetesek így például Csanádi Adalbert, Hadnagy Bálint, Szombathelyi Tamás, Váci Pál és Zalánkeméni János, Dombrói Márk, Gyöngyösi Gergely = Gregorius Coelius Pannonius) is - a magyar nyelvű szertartáskönyveket legalább annyira fontosnak tartották, mint a latint. A Ritule Paulinorum XV/129 kötetben levő konstitúciókat Gyöngyösi Gergely nyomtatásban közrebocsátotta. Továbbá Aurelius Augustinus regulájának latin szövegének 61 szabály mindegyikét magyar nyelvű magyarázatokkal látta el. A magyarázó részben Szentírás idézetek, Szent Ágoston más írásaira utal a szerző.

 

13. kép. Szent Jeromos Comentarii-korvinájának első két lapja

 

Utalások Szent Bonaventúra, Szent Jeromos, Szent Bernát, Szent Gergely, Szent Vazul munkáiból, és természetesen a Pálos-rend konstitúciójára vonatkozó idézetek is megtalálhatóak a műben, sőt, hitbéli kitartásra, szorgalomra buzdító gondolatok és jó tanácsok a fiatal szerzetesek számára a szerzőtől. Az egyes irodalmi ajánlásai a korszerű szerzetes-eszmény ismeretéről és helyesléséről tanúskodnak.

         Ékesen tanúskodik, hogy hazánkban az egyetemes emberi kultúra ugyanúgy virágzott, mint a nyugati országokban. A Pálos-rend regulájának megszerzésének kudarcot sugalló kezdete után, nem lett akadálya annak, hogy alig 100 év alatt a pálosok a legnépesebb és a legvirágzóbb szerzetesrendjévé legyenek.

         A XV. században először portugál majd a spanyol, itáliai és a francia remeték is kérték, hogy a pálos rendhez társulhassanak. A rend igen határozottan növekedett, a monostorok száma egyre nőtt, újabb alapítások történtek Rómában, Ausztriában, Dalmáciában, Isztriában is.

 

14. kép. Az 1512-ben Velencében  nyomott esztergomi misekönyv zenei lapja

 

Fráter György pálos atya 1537-ben pálos misekönyvet, 1540-ben zsolozsmáskönyvet adott ki. Kutatások eredményeként ma már tudjuk, hogy a magyar írásbeliség mellett a rovásírást is használták. „A rovásírásnak az egyházi formája a pálos rovásírás.”  Később Ivanovics Pál generális elöljáró 1653-ban újra lapította a pálos szemináriumot Nagyszombatban, később rendi főiskolaként működött. A pálos egyetem működéséről önálló dolgozatban emlékezünk meg. A teológiai tanulmányok a hazai katolikus nyomdák is közzétették a pálos írók műveit.

 

15. kép. A "Hadnagy balinth" kép Remete Szent Pál-életrajzban

A rendtörténetírás terén számosan ténykedtek, Bálint atya, Dombrói Márk, Gyöngyösi Gergely, munkáját folytatta Eggerer András bécsújhelyi szerzetes, aki 1663-ig folytatta a rendi krónikát, és Benger Miklós 1727-ig. Sztreszka Márton ugyancsak pálos szerzetes folytatta 1727-től 1775-ig a fontosabb események ismertetését, ám ez már nem jelent meg nyomtatásban, és Gindl Gáspár 1750-ben írt, 900 lapos munkája.

         Az 1772–1779-es években Ányos Pál, Virág Benedek, Verseghy Ferenc vezetésével szervezték meg a magyar arisztokraták a „Magyar Hazafiúi Társaságot”, amely a kezdődő reformmozgalom és a magyar szellemi élet irányítójává vált.[22] A bécsi udvar megakadályozta intézményesülését, ám a Társaság így is a Magyar Tudományos Akadémia előfutára, és ez a kezdeményezés vitathatatlanul a pálosoké.

         A pápai pálos kolostorban is kihirdették 1786. március 20-án II. József császárnak a rendet eltörlő rendeletét. A tanárokat azonban megbízták azzal, hogy felsőbb intézkedésig vezessék az iskolát. Érdekes, hogy 1794. október 10-én kelt rendelet szerint a megürült igazgatói székre is elsősorban pálosok pályázhattak, mígnem elérkezett 1826. október 25-e, Molnár Elek utolsó pálos helyettes igazgatótól Borsó Gellért, az első bencés igazgató átvette az irányítást és ezzel a gimnázium életében is új fejezet kezdődött.

A Rend, a melynek tagjai közül egyiknek sem volt szabad magát másnak, mint magyarnak nevezni, nem nevelhette növendékeit másnak, mint igazi magyaroknak.[23]

A lengyel pálosok elkülönési törekvése és a lengyel király, Stanislaw August Poniatowski követelése idézte elő, hogy a lengyel rendtartomány 1784-ben a magyar anyaországtól és rendfőnökétől különvált. VI. Pius pápa pápai rendeletével a lengyel rendtartomány meglehetősen nagy önállóságot és függetlenséget nyert.   A 1786-ki esztendő romboló villámként csapott le Remete Szent Pál szerzetére; II. József ezen évében törölte el a magyar szerzetet is.

Majd II. József 1790. január 26-án visszavonta a főként a szerzetesi életet sújtó rendelkezéseinek többségét. 

I. Ferenc 1802-ben kiadott rendelete értelmében a bencéseket, cisztereket, premontreiket visszaállította. 

A császár 1804. március 28-án így ír: A pálosok visszaállításáról el kell tekinteni. Ennek oka a pálosokat jellemző magyar szellemiség továbbá a Vallásalap sem akarta visszaadni a pálosok vagyonát.

         Lipót programja sem kedvezett a magyar Pálos-rend újragondolásának a különböző kormányzati formák ötvözése, a titkos társasági kultúra egyes elemeinek beépítése a politikai gyakorlatba és a kompromisszumokat kiegészítő politikai zsarolás.  Lipót megkötötte a magyar nemességgel az alkut, de egyben olyan titkos társaságot hozott létre, amely más társadalmi erőket próbált mozgósítani, mindenekelőtt az elégedetlen városi polgárokat és a parasztokat.

Lipót ezeknek a politikai térből kirekesztett elemeknek országgyűlési képviseletet akart biztosítani, hogy sakkban tartsa a nemességet, amely az össztársadalmi érdekek képviseletében lépett fel.

         Lipót kamatoztatni akarta a szerb-magyar és a magyar-román ellentéteket. Így hozta létre pl. a szerb kancelláriát. Ebben a légkörben született a Suplex Libellus Valachorum is.        

1845-ben Szcitovszky János hercegprímásnak, a rend konfráterének kezdeményezésére, 1864-ben négy pálost és két klérust küldött Péliszentkeresztre Kneflinski Máté Częstochowából. Szcitovszky János halálával ez a kísérlet is meghiúsult. A Monarchia alatt a pozsonyi országgyűlésnél a magyar rendek többször is kérték az uralkodót ill. uralkodókat a rend újbóli legalizálására, de sikertelenül. Ugyancsak sikertelenül végződött a pálosok 1902-ben történt nagyváradi letelepítési kísérlete. 1918-ban Markievicz hívott magyar ifjakat a lengyel noviciátusba. Bodó Gellért felszentelt pap pálos szerzetes akart lenni, de nem engedték meg, hogy fogadalmat tegyen. Ő és Benedek nevű társa hazaérkeznek fogadalom nélkül, és jelentkeznek Zichy Gyulánál aki mint kalocsai érsek megkezdte a tárgyalásokat a pálosok érdekében. Mások is fogadalomtétel nélkül érkeztek haza, mert a rend lengyel vezetői nem támogatták a magyar törekvéseket, ezért nem bocsátották fogadalomra az ott jártakat. Így az addigi próbálkozások, hogy magyarokat a lengyel noviciátusban neveljenek, sikertelenek maradtak. 1934-ben országos ünnepség keretében vehették át a Lengyelországból, érkező Csensztochovából /Częstochowa/  lengyel pálos atyák a gellérthegyi Sziklatemplomot.

Az ünnepélyes beiktatás május 21-én volt, a ház perjele P. Raczynski Kajetán novíciusmester lett.

A pálosok iránt óriási volt az érdeklődés, nagyon sok volt a jelentkező, de érdekes módon csak heten öltöztek be.

         1989 után fordulatot vett országunkban is a Pálos-rend története örökölve a sajátos múltbéli hagyatékokat.

         Előzményként: 1950. október 7. és december 5. között az országban el kellett hagyniuk a szerzetesházakat a rendtagoknak.

         A nagy reményekre, az eredeti magyar Pálos-rend visszaállítására jogosító kezdeményezést az ország eljövendő szomorú sorsa határozta meg. A világháború és utána a kommunista diktatúra fél évszázada újból megsemmisítette ezeket a reményeket.

         A tagok toborzása titokban folytatódik, ekkor alakult a „klandesztin” pálosok szervezete, Árva Vince atya lett ennek vezetője.

16. kép. P. Árva Vince atya[24]

Miután Bolváry Pál novíciusmestert letartoztatták 1961. február 7-re virradó éjszaka, P. Árva Vince atya[25] rendíthetetlenül vitte tovább a „klandesztin” pálosok vezetését.[26]

 

17. kép. I. Remete Szent Pál Testvéreinek élete

 

1982. augusztus 22-én kinevezte P.Joseph Płatek OSP. a rend főnökének P. Árva Vince atyát.
A dekrétum szövege megtekintehető pdf formátumban ide kattintva .

18. kép Mindszenty bíboros a Boldog Özséb szentté avatási  aktora

 

Mindszenty Józsefet 1945. szeptember 8-án XII. Pius esztergomi érsekké nevezi ki. 1945. október 7-én Esztergomban beiktatják új hivatalába kinevezése után már 2 hónappal Boldog Özséb szentté avatását támogatja így Gyéressy Ágoston lett a posztulátor (4501. sz. 1945. dec.  30.) Esztergomi érsek Mindszenty József bíboros hercegprímás koncepciós pere és üldöztetése miatt P. Gyéressy Ágoston magára maradt (2000-3 /1986.) Esztergomi érsek Lékai József bíboros, aki méltó utódja Mindszenty Józsefnek, felvállalja az aktor szerepét és folytatja Boldog Özséb szentté avatását, kinevezi Árva Vince atyát posztulátornak, aki méltó folyatója lesz P. Gyéressy Ágoston munkásságának. Dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1985. december 16-án kelt 155-6/1985 sz. leiratával kinevezi Árva Vince atyát posztulátornak.  

19. kép

A hivatalos kánoni eljárás megindítására 1986. január 18-án került sor az Esztergomi Bazilikában ünnepi szentmise keretében, melyet a bíboros, prímás, esztergomi érsek úr mutatott be.

         Az Istenben boldogult Bíboros Főpásztor kérésére a Sacra Congregazione per la dei Sancti, 1514/986. szám alatt, 1986. ápr. 18-án Palattini bíboros prefektus aláírásával jóváhagyta a kanonizációs vizsgálat lefolytatását.

A rendszerváltozás után Árva Vince atya a lehetőségeket kihasználva felélesztette, és újból működésbe hozta Márianosztrán a pálosságot és Budapesten a Sziklatemplomot…                

A magyar eszmélés, a jobbat érdemlő magyar társadalom felébresztésének elengedhetetlen kelléke kellene, hogy legyen a nemzetközileg ismert, magyar alapítású szerzetesrend magyar központúvá tétele, leválasztva a mesterségesen ráerőltetett lengyel vezetésről. A magyarságnak fontos, hogy a hit meggyengülésének általános folyamatában a magyar kereszténység megerősödjék, öntudatunk felerősödjön.

Árva atya Rómába felterjesztette a titkos pálosok névsorát, hogy elismerjék szerzetesi voltukat. Ezt a Szerzetesi Kongregáció 1989. május 20-án elismerte.

 

Záró gondolatként:

          Árva Vince atya ennek a szellemiségnek megfelelően 2008. február 8-án kelt levelében kérelemmel fordult Németh László SVD, a Magyar Püspöki Konferencia a titkárához, melyben felvázolta, hogy a posztulátori feladatot az felsorolt tartalommal elvégezte, eleget téve a dr. Lékai László esztergomi érsek felkérésének, egyben jelezte az aktori szerepet betöltő bíboros úr elhunytára tekintettel szükséges, hogy aktorként Rómában megfelelő képviselője legyen az ügynek és a püspöki konferenciát tartotta megfelelőnek erre a feladatra.

A magyar Pálos-rend alapítójának, Özséb kanonok oltárra emeléséhez a szükséges anyagot 22 éves munkával összegyűjtötte Lékai László néhai bíboros, prímás, esztergomi érsek úr által reá ruházott posztulátori feladatát teljesítette.

 

20. kép P. Árva Vince atya a  magyar  pálos címerrel

 

21. kép. Árva Vince atya levele XVI. Benedek pápához

22. kép. Árva Vince atya posztulátori pecsétje

 

Erről és az elvégzett munkáról valamint a szentté avatás készre jelentéséről továbbá a Pálos-rend sajátos helyzetéről tájékoztatta Őszentsége XVI. Benedek pápát.

 

23. kép. Őszentsége XVI. Benedek

        A további levelezésekből kiderült, hogy a nyilvánosság kizárása mellett a lengyel vezetés érintett tájékoztatása nélkül, a magyar katolikusság érzelmeinek megsértésével, Boldog Özséb szentté avatásának hatáskörét magukhoz vették egy lengyel új posztulátor személyében.  Érdekes és külön vizsgálandó kérdés miután a lengyel pálosok 1784-es leválásukkal új utakon kívántak járni, hogy ennek ellenére mennyire van lehetősége egy rendfőnöknek felülírni egy bíboros érsek intézkedését. Másrészt a kánonjogi szabályok szerint a szentté avatási eljárás kezdeményezésére az az egyházmegye illetékes, ahol az érintett személy kifejtett tevékenységet, vagy ahol a sírja található. Szükséges egy közvetlen kapcsolat a kezdeményező és érintett személy között. Kétségtelen, a lengyel barátaink által alapított rend gyökerei a Boldog Özséb által létrehozott rendből erednek ugyan, de mégsem tekinthető az 1786-ban megszűnt magyar jogutódjainak, hiszen a kongregációjuk a működésüket Congregatio polona Fratrum Ord. S. Pauli. i. Erem néven VI. Pius engedélyezte Apostolicae Sedis Auctoritas  című brévéjével. Ilyenformán a közvetlen összefüggés a szentté avatásban érintett személy és a lengyel rend közölt nincs. [27]

24. kép Dr. Ternyák Csaba egri érsek levele Patrubány Miklós úrnak a Magyarok Világszövetségégének elnökének

Boldog Özséb szentté avatási dokumentációja 738 év után a Vatikánban:

 

 

25. kép  Mons. Angelo Amato és Patrubány Miklós

 

 

 

2009. március 18-án Vatikánban járt Patrubány Miklós.  Mons. Angelo Amato, a Szentek Ügyei Kongregációjának prefektusa hivatalában fogadta Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét.  Az MVSZ elnöke átadta az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatási dokumentációját. A 17 kötetet Esztergomi Boldog Özséb posztulátora, a közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt Árva Vince atya állította össze, 22 éves munkával.  Árva Vince atya 2008. augusztus 19-én, a Magyarok VII. Világkongresszusán jelentette be nyilvánosan, hogy a Magyarok Világszövetségére szeretné bízni a hatalmas munkával összeállított anyagot. A köteteket a Magyarok Világszövetségének elnöke a Pálos Rend teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóján, 2008. december 13-án vette át, az erre az alkalomra szervezett emléknap keretében.

Árva Vince atya másnap visszaadta lelkét a teremtőjének.

A két kontinenst, Európát és Amerikát[28] összekötő közös szentünk Boldog Özséb atya, kinek szellemiségét az elmúlt 700 esztendőben folyamatosan erősödni látjuk, hiszen mindannyian tudjuk, Özséb atya szellemi hagyatéka nyomán jön létre a 20 millió magyar összetartozásának érzése, akik e nagyvilágban élve imákkal erősítik Őt.

Új magyar szent születőben.

IMÁDKOZZUNK BOLDOG ÖZSÉB SZENTTÉ AVATÁSÁÉRT!

 

Könyörögjünk:

Isten, ki szentjeidet megdicsőíted, Esztergomi Boldog Özséb közbenjárásával fordulok Hozzád, akit az irántad való szeretet a pilisi remeteségbe vezetett, hogy ott áldozatos, vezeklő életével népéért engeszteljen.

Add meg, hogy amint összegyűjtötte a remetéket, úgy imádsága gyűjtse össze szeretetben a világban szétszóródott magyar népet. Példájára valósuljon meg az egyházak közötti egység. Szent Fiad akarata szerint.

Boldog Özséb remete lángja világítson be az elhagyott otthonokba és vezesse vissza a szülőket és a gyermekeket a családi tűzhely melegéhez. Fénye világítson a mindig kereső-kutató fiataloknak, hogy a Hozzád vezető úton találják meg életük értelmét és boldogító célját! Az öregeknek, a betegeknek add meg a fényt, hogy felismerjék, a szeretetből vállalt szenvedéssel milyen sokat segíthetnek embertársaikon. Boldog Özséb imájára add meg, hogy hazánkban is szűnjék meg a paphiány, és akik önként vállalják a papi szolgálatot, életük végéig hűségesek legyenek az Egyházhoz, engedelmességben, tisztaságban és az egységben. Boldog Özséb egy borzasztó háború után vonult a remeteségbe, hogy áldozatos életével kieszközölje az áldott békét. Add meg ma is a világnak, de főképpen hazánknak a békét és hárítsd el, Özséb érdemeiért a háború veszedelmét.

Végül saját kérésemet terjesztem eléd.....….. Boldog Özséb közbenjárására add meg, hogy elnyerjem megvalósulását lelkem és az Egyház javára.

 Krisztus a mi Urunk által. Ámen.    

26. kép P. Árva Vince atya+

 

 

 

 

27. kép. Vastag Éva: Szent Özséb [29]

 

---