Kivágóné Mayer Mária karrierje dokumentumokban
- Huszonkilenc év az állambiztonság szolgálatában, egy nap a Fővárosi Közgyűlésben -
Miközben a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérésére 2007-ben létre jött Kenedi Bizottság arra vár, hogy jelentése nyomán a kormány megtegye az ügynök kérdéskör törvényes rendezéséhez szükséges lépéseket, az MSZP a fővárosban megengedi magának azt a cinikusan elvtelen döntést, mellyel komolytalanná, hiteltelenné teszi előbbi szándékát. Az előzetes letartóztatásban lévő erzsébetvárosi polgármester, Hunvald György helyére a soroksári alpolgármestert,Kivágó Iván Györgynét delegálja, annak ellenére, hogy ismeri hivatásos állambiztonsági múltját a III. főcsoportfőnökségen.
A jelölést a botrány kirobbanása után sem hajlandó visszavonni, mert egy merkantilista cél - meg kell szavazni
Budapest 532 milliárdos idei
költségvetését - mindent felülír: az
elveket, Demszky személyes
érzékenységét ez ügyben, a
kormány, az MSZP és SZDSZ
parlamenti frakcióinak korábbi
nyilatkozatait. A Kenedi Bizottság közismerten oly annyira véget akar
állapotnak, hogy az egy párti diktatúra hivatásos állományának
tagjai, s az egykori állambiztonsági hálózati személyek nem távoztak a
közéletből és a közvéleményt formáló személyiségek köréből, hogy
jelentésében a hálózati személy fogalmának (ügynök, titkos megbízott, titkos munkatárs) kiterjesztésével még a volt hivatalos, a társadalmi és az alkalmi kapcsolatokat sem tűrné meg a közéletben.
Az ügynök ügyek felülvizsgálatát és végleges tisztázását pártprogramjában szorgalmazó SZDSZ most a szégyenlős realizmust választotta, fanyalogva, fejét elfordítva hagyta, hogy a pénzügyi cél érdekében Kivágóné ny. alezredes május 14-én, egy napra a Fővárosi Közgyűlés tagja legyen, szavazatával elfogadják az éves költségvetést, - az MSZP-SZDSZ koalíciónak egy fős többsége van - aztán Kivágóné még aznapi lemondása után ejnye-bejnyét mond a koalíciós partnernek: többé ilyen elő ne forduljon, máskor tessék makulátlan kádert jelölni.
Mielőtt Kivágóné hazamenne Soroksárra, (12 éve MSZP-s önkormányzati képviselő a XXIII. kerületben, 10 éve alpolgármester) a fővárosi MSZP frakció együtt érez vele egy szép virágcsokor kíséretében, s megköszöni a pártfeladat példás teljesítését, amiből erényt kíván kovácsolni: egy III/II-es hivatásos kémelhárító nem ártott senkinek, a kémelhárítás olyan hazafias szolgálat, amiért csak köszönet járhat.
Csak arról feledkeznek meg a széplelkek, hogy az 1945 utáni államvédelem és állambiztonság ebben az országban nem az európai jogállami kritériumok szerint működött, hanem szovjet mintára épült fel, a sztálini diktatúra módszereit vette át és 1957 után is egészen 1990-ig az egy párti, antidemokratikus politikai irányítás ellenvetés nélküli, ellenőrizhetetlen kiszolgálója volt. A parancsok végrehajtása súlyos áldozatokkal járt minden csoportfőnökségen, s a parancsokat sohasem külön-külön adták ki a III. főcsoportfőnökségen, hanem a teljes átjárhatóság, az egységes irányítás és végrehajtás ("összállambiztonsági szemlélet") jegyében.
A mai nemzetbiztonsági szolgálatok örökölték elődeiktől a nem jogállami módszerekkel megszerzett információs monopóliumot, amelyről nehezen akarnak lemondani, s melyből a politikai pártok hatalomra kerülve igyekeznek is profitálni, meg nem engedhető előnyökhöz jutni. (Nem egy párt saját kis hírszerző és elhárító bázist alakított ki, magáncégnek álcázva azokat.)
Kivágóné annyit árult el magáról, hogy a hetvenes évektől a III/II. csoportfőnökségen, tehát a kémelhárításnál dolgozott, s annak 8. osztályán idegenforgalmi elhárítással foglalkozott, (ez két irányú feladat volt: a legálisan érkező turisták szűrése, illetve a kiutazók ellenőrzése), s a Nemzetbiztonsági Hivatalban fejezte be tevékenységét 1991 szeptemberében. Tevékenységének lehetséges árnyoldalait többen ecsetelték, ám arról egyetlen dokumentum sem jelent meg a sajtóban, a médiában. A "Leleplező" most bemutat néhányat a nem említett időszakból, egy karrier kezdetének állomásairól. Hogyan indult Kivágóné szolgálati útja akkor, amikor még Mayer Máriának hívták, született 1942-ben, anyja neve: Winkler Mária.
1., 1962. március 20-tól próbaidőre vették fel rendőr írnoknak a "Titkos állomány" tagjaként a BM. II / 9. osztályra, amely környezettanulmányok készítésével és figyeléssel foglalkozott. Osztályvezető: Jámbor József őrnagy.
2., 1964. március 15-től II.o. segédtiszt, beosztva a BM. III/V-1. osztály titkos állományába. Ez az osztály 1967-ig a postai küldeményeket ellenőrizte (hivatalosan: K-ellenőrzés). 1967-től a figyelés volt az osztály feladata, 1977-től pedig a lehallgató eszközök beépítése, kiemelése, üzemeltetése, zártechnikai munkálatok, fényképészet, fotótechnika. Osztályvezető: Havasi László alezredes.
3., 1964. november 1-től már r. alhadnagy, operatív beosztott a BM. III/6. osztályának titkos állományában. Ez a főcsoportfőnökség személyzeti osztályát jelentette 1967-ig. Osztályvezető: Vásárhelyi József őrnagy. 1967-től 1979-ig: Figyelő és Környezettanulmányi Osztály. 1979-től Operatív Rövidhullámú Rádiószolgálati Osztály. Megszűnt 1985. január 16-án, állománya akkor a III/V. csoportfőnökségbe (operatív technika) tagolódott be.
4.,1966. november 1-i hatállyal r. hadnagy a BM. III/6. osztályon, változatlanul titkos állományban.
5., 1969. november 1-től r. főhadnagy, a BM. Idegen Nyelvi Főiskolára küldik, innen már nem Mayer Mária a hivatalos iratokban, hanem Kivágó Ivánné.
6., 1990. február 14-től: a Nemzetbiztonsági Hivatal Külső Kapcsolatok Irodájának vezetője alezredesi rangban 1991 szeptemberéig.( Elnök: Nagy Lajos hírszerző ezredes 1990 októberéig.) Egy nem hivatalos oldal néhány nappal a Nemzetbiztonsági Hivatal megalakulása előtt a készülő telefonkönyvből, a közeli képen az utolsó sorban olvasható Kivágó Ivánné alezredes neve, a BM. telefonvonal száma: 13-066.
Dr. Ilkei Csaba
tudományos kutató(A cikket teljes terjedelmében a „Leleplező” júniusi száma közli.)