Hencz Péter: A lelkileg is összetört nemzetnek kiutat mutatott
- Gróf Klebelsberg Kunó, a harmadik évezred minisztere -
(Magyar Nemzet, 1999. augusztus 13., 8. o.)
+---------------------------------------+ | Az elektronikus változatot készítette | | Ambrus Attila József |
| (alex@nostromo.pte.hu) | +---------------------------------------+
"Mert miből fakadt mindaz, amit tettem? Egy politikai alapmeggyőződésből, abból, hogy mostani helyzetünk javulását, sorsunk jobbra fordulását csak attól várhatjuk, hogy művelődési
téren fajsúlyosabbak leszünk, s hogy ezt a világ irányadó nemzetei elismerjék... Lehetséges egy másik alternatíva is, amelyre a magyar nemzet nem is mer gondolni, az, hogy kitörölnek bennünket az önálló
nemzetek sorából. Ha kultúrfölényünket elveszítjük, ez be is fog következni. Ez adta meg nekem a kétségbeesés elszántságát, hogy küzdjek azért, hogy a nemzet minél szélesebb rétegeit hassa át az a
végzetszerű meggyőződés, hogy lenni és művelődni, vagy nem lenni ez nálunk teljesen egyértelmű! Meggyőződéses embert el lehet pusztítani, de meggyőződésétől eltávolítani nem lehet!"
Ekképpen búcsúzott gróf dr. Klebelsberg Kunó, a Bethlen-kormány legendás kultuszminisztere (1922-1931) a szegedi egyetem professzori karától 1931. október 5-én. Ezeréves államiságunk kiemelkedő politikusa tízéves
minisztersége alatt az egyetemes kultúrtörténetben is kiemelkedő programot valósított meg, többek között három egyetemet, huszonegy klinikát, három főiskolát és ötezer népiskolát épített fel, minisztersége utolsó évében a
nemzeti jövedelem 15 százalékát (!) fordította kultúrára, oktatásra, tudományra. Szent István-i léptékű alkotása üzenet a harmadik évezrednek, és iránytűül szolgálhat napjaink útkeresésében.
A kultúra nemzetmentő szerepe Klebelsberg Kunó küldetéses ember volt. A vesztes világháború és a trianoni tragédia után katasztrofális helyzetben lévő ország számára kiutat
talált és mutatott, felismerte a kibontakozás módját, a kulturális építkezés útját: "Mert lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá teni, de ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és
gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindent vissza lehet szerezni." Az európai nemzetek karakterológiai jegyeit tanulmányozva jutott arra a megállapításra, hogy a legfontosabb tulajdonság a művelődési képességre való
hajlam. Történelmi példákon keresztül mutatott rá, hogy politikai és gazdasági felemelkedésünket mindig a kulturális felemelkedésünk előzte meg, bukásunk a kultúra elhanyagolását követte: ha a politikai demokráciát nem
előzi meg kulturális demokrácia, akkor annak a hatása katasztrofális. Szent István az ország megszervezése előtt felvette a kereszténységet, Mátyás nagyvonalú nyugati politikájához szükség volt a reneszánsz művészet
behozatalára. A magyar múltból azt olvasta ki, hogy nemzetünk, "a katasztrófák nemzete" a legsötétebb helyzetekben is megtalálta önmagában a talpra álláshoz szükséges forrásokat. Ezer év megtanított bennünket, hogy
miként kell a mostoha sorsot tűrnünk és a katasztrófákat túlélni. Vallotta, hogy pesszimista hangulatú nemzet nem tud emelkedni. Rendíthetetlen optimizmusa átsugárzott környezetére. Emelkedésünkhöz sok munka, erőfeszítés
és alkotások kellenek. "Egészséges nemzetek, mint a visszanyesett fa, a katasztrófák után kétszeres erővel fejlődnek." Ahhoz, hogy a Nyugat rokonszenvét vissza tudjuk szerezni, a térség
kiemelkedően legműveltebb országává kell válnunk: "Ne feledjük, hogy a nemzetközileg ellenőrzött és elismert magyar tudományos és művészeti munka a leghatalmasabb eszköze a jó
értelemben vett propagandának!" Politikai hitvallása Klebelsberg politikai hitvallásában a legfontosabb erkölcsi elem a jogok és a kötelességek összhangja (Tőkéczki László). A hatalommal bíróknak, a
vagyonosoknak erkölcsi kötelességük, hogy többet teljesítsenek, a vagyonhoz csak akkor van jogalapjuk. Ha erre nem képesek, a szociális lelkiismeret alapján kell segíteniük. A magántulajdon egy modern jogállamban
elkerülhetetlen - vélekszik: "Elítéljük a szocializmus államtanát, ám annál ikább kell védeni a szociálpolitika tisztességét... Ma a nagyobb vagyonból csak kérünk, de követelnünk nem lehet. Azonban elérkezik az idő, hogy
kényszeríteni fogjuk a nagyvagyont." A numerus clausust minisztersége előtt hozták; mint a nemzetgyűlés közoktatásügyi bizottságának akkori elnöke, próbálta elejét venni, és azt
nem szavazta meg. Miniszterelnöksége alatt a kormánytöbbség miatt azt eltörölni nem tudta, de a törvényen ismételten enyhített, emelve a keretszámot. "Az antiszemitizmus lényegében pedig negatív politikai elv"
- vallotta. Az újjáépítési munkálatokban számított a hazai zsidóság szellemi és anyagi tőkéjére: "És itt a Ház színe előtt is meg kell mondanom azt, hogy
valahányszor az állami pénzek nem elégségesek, akkor én báró Kornfeld Móricz tisztelt barátomhoz fordulok, akinek erszényében mindig van pár százmillió, ha nagy közművelődési célokról van szó.
Kötelességemnek érzem, hogy neki erről a helyről bámulatos liberalitásáért köszönetet mondjak" - szól a parlamentben. Klebelsberg a nemzet erejét adó középosztályt akarta újraszervezni,
megerősíteni és hatalomra juttatni (Romsics Ignác, Tőkéczki). A középosztály a nemzeti történelmi állam fennmaradásának letéteményese: "Ha nem sietünk a középosztály segítségére, lecsúszik, és helyét
újgazdagok foglalják el, kik nemzeti és kulturális hagyományok hiányában nem lesznek képesek az államfenntartó szerepre." A társadalmi fejlődés nem forradalmi, hanem kiegyensúlyozott építéssel és
csakis a középosztállyal valósítható meg. Erős, európai szintű, művelt polgári középosztályra van szükségünk! Középosztály-ideálját az angol gentleman jelentette. A születés adta kiváltságot, vezetéshez való jogot fel
kell váltania a műveltségnek, tudásnak és szakértelemnek (Glatz Ferenc). "Le kell fokozni a köztudatban a politikai szereplés jelentőségét. Ne a politizálás, hanem a közegészségügyi, kulturális,
tudományos és irodalmi, közgazdasági és szociálpolitikai alkotás legyen az új nemzedék eszményképe" - vallja. Ellenszenvet érzett a meddő pártpolitikai torzsalkodások iránt:
"Azon meggyőződésre jutottam, hogy olyan súlyos helyzetben lévő nemzetnek, amilyen helyzetben most a magyar van, voltaképpen nem is volna szabad pártokra szakadnia."
Klebelsberg elképzelése szerint az ország vezetése három-négyezer rendkívül jól képzett, kiválasztott, tehetséges és nyugati nyelveket beszélő személlyel biztosítható: "Az emberek önként és készségesen csak azokat követik, akiknek
elsőbbrendűségéről, fölényéről meg vannak győződve... Veszve van az a nemzet, amely a legfontosabb pozíciókba nem tud azok betöltésére legmegfelelőbb embereket állítani." Majd Széchenyit idézve hozzáteszi:
"Nincs veszedelmesebb önhittség, mint másokat vezetni ahhoz való képesség nélkül." A vezetők megtalálásában és kiválasztásában a középiskoláknak van meghatározó szerepük. A vezető- és posztgraduális képzés céljából hozza
létre Nyugat-Európában a magyar kultúra "őrszemeit", a collegium hungaricumokat Bécsben, Berlinben (1924), Rómában, Párizsban és Zürichben (1927), ahol ösztöndíjasaink tanultak, kutattak, szám szerint 1577-ben, akik
a háború előtti és utáni vezető értelmiségünk derékhadát képezték (így Bay Zoltán, Benda Kálmán, Bibó István, Haynal Imre, id. Issekutz Béla, ifj. Jancsó Miklós, Keresztury Dezső, Kosáry Domokos, Rusznyák István, Sík Sándor, Straub F. Brúnó, Szent-Györgyi Albert és még sokan mások). A tudománypolitikus Klebelsberg dolgozott ki először hazánkban tudománypolitikai koncepciót és valósított meg kultúrdiplomáciát. A kutatások összehangolt fejlesztésére hozza létre az Országos Természettudományi Tanácsot (1934), az anyagi
támogatás biztosítására az Országos Természettudományi Alapot, a Széchenyi Tudományos Társaság (1927) megalapításával az üzleti világ befolyásos embereit hozta kapcsolatba a tudósokkal, a kutatások támogatására. Az
Akadémia politikától való függetlenségét és támogatását törvénnyel biztosította. Megsokszorozta a kutatói állások számát: 1913-ban 839 volt, a harmadára zsugorodott országban 1926-27-ben 1165. Kultúrdiplomáciájának
köszönhetően jöttek létre a korábban nem létező francia, angol és amerikai tudományos kapcsolatok. Gyümölcsöző együttműködést épített ki a Rockefeller Alapítvánnyal, jelentős segítséget szerezve az egyetemek felépítéséhez és
felszereléséhez. (A Rockefeller Alapítvány elnökévé Szent-Györgyi Albertet tette meg, akinek életében Klebelsberg meghatározó szerepet játszott, és aki egész életében hálával és csodálattal emlegette "Gazdáját".) Klebelsberg óta
beszélhetünk tudatos és tervszerű kutatáspolitikáról: "Azok a nemzetek, amelyeknél nem folyik eredeti kutatás, amelyek főiskolái is csak arra szorítkoznak, hogy az idegen népek által
felkutatott igazságokat tovább terjesszék, nagy nemzetnek nem nevezhetők. Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik" - írja. Az egyetemépítő Klebelsberg amerikai gyorsasággal építtetett fel három egyetemet: a Pozsonyból menekült pécsit, a Kolozsvárról menekült szegedit és a debrecenit, 21 klinikát, továbbá három főiskolát: a testnevelésit
Budapesten, a szegedit és a soproni erdészetit, valamint a Tihanyi Biológiai Intézetet. Ekképpen érvelt az egyetemek felépítése mellett a parlamentben: "Nekem kis auditóriumokra van szükségem az orvosképzésnél, hogy
az orvostanár minden egyes leendő orvossal személy szerint foglalkozhassék, ahol annak a leendő orvosnak módjában van a legsürgetőbb műtéteket elvégeznie, hogy a szükséges manuális
ügyességgel mehessen ki az életbe. Itt nem tréfáról, nem teóriáról, nem garasról van szó, hanem emberéletről. Magyar emberek életét rosszul képzett orvosok kezébe ki nem szolgáltathatjuk... Vagy talán
azt akarják egyesek, hogy haljanak meg a szülőanyák és pusztuljanak el a magzatok, mert az orvosok és bábák nincsenek kellően kiképezve?" Az egyetemek felépítését mindenütt a gyermekklinikákkal kezdte:
"Nincs sürgetőbb, mint az itteni szülészeti és gyermekklinikákat kiépíteni, amelyek a gyermekhalandóság és gyermekbetegségek ellen veszik fel a harcot... hiszen Magyarországon egyenesen megdöbbentők
a csecsemőhalálozásra vonatkozó statisztikai adatok." Az általa megépített klinikák Európa élvonalába tartoztak. Az egyetemek legfőbb kritériumának a kutatást tartja: "A modern egyetemi tanulás nem áll már az előadás puszta meghallgatásából, hanem az ifjúnak bele kell tanulnia a tudományos kutatás módszereibe. Az olyan intézet, mely ezt nem nyújtja, lehet
szakiskola, de semmi esetre sem igazi egyetem" - mondja a pécsi egyetem megnyitóján 1923. október 14-én. Az iskolaépítő és iskolareformer A tudományok fejlesztése mellett kultúrpolitikájának másik pillére a tudományok terjesztése, a népoktatás és népművelés: "Nem népiskola vagy egyetem, hanem népiskola és egyetem" - mondja Szegeden az egyetem alapkövének letételekor 1926. október 5-én. Kultuszminisztersége idején és irányítása alatt zajlott le a magyar közoktatás egyik legnagyobb és legsikeresebb reformja az óvodától az
egyetemig, a tanügyi reformtól az iskolaorvosi rendszer kiépítéséig, melyek hatása még ma is érezhető. Klebelsberg óriási népiskola-építési programot indított el az Alföldön, kevesebb mint három év alatt 5784 tantermet és 2278
tanítói lakást, összesen 8062 új iskolai objektumot építtetett! (Összehasonlításképpen: Magyarországon előtte összesen 6374 népiskola épült.) Az iskolák megépítésére törvénnyel kötelezte a birtokosokat. Az
iskolák modern téglaépületek voltak vörösfenyő padlózattal, hatalmas ablakokkal, palatetővel, háromszobás tanítói lakással az Alföldön mind az ideig ismeretlen, téglából épült disznóóllal. Az iskolákban kápolna vagy
oltárfülke is volt. Ezenkívül 1555 népkönyvtár, 1500 iskolakönyvtár és 500 óvoda épült. Klebelsberg szeme előtt Dánia példája lebegett, amely évtizedek alatt a kisgazdák eldorádója lett. Az iskolaépítéssel párhuzamosan új, modern, az európai reformpedagógiai
törekvések minden pozitívumát érvényesítő tantervet vezet be, mert iskolarendszerünknek alkalmasnak kell lennie az európai műveltségű polgári értelmiségi középosztály felnevelésére és kiképzésére (Mészáros István). Az
1924. évi XI. törvény biztosítja, hogy "a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben, általános műveltséghez juttassa". A vallásos nevelésbe az összes történelmi vallás, felekezet
beletartozott. Az új tanterv különös gondot fordít a nyelvtanulásra, egészségügyi ismeretek szerzésére, testnevelésre. A tankötelezettség - türelmi időszak után - 16 éves korra emelkedik. Ekkor jönnek létre az első
kisebbségi tannyelvű népiskolák, felső mezőgazdasági iskolák, korszerűsítik az iparos és kereskedőtanonc-iskolákat. Öt évre emelkedik a polgári iskolai tanárképzés, négy évre az óvónőképzés. Ekkor indulnak be a középiskolai
tanulmányi versenyek, szülői értekezletek, pályaválasztási tanácsadó irodák, parasztfőiskolák stb., ekkor rendezik az első könyvhetet, március 15-e nemzeti ünnep lesz.
Vidékfejlesztés Klebelsberg "decentralizációs" kultúrpolitikájában a vidék, a Dunántúl és különösen a töröktől sokat szenvedett és hátrányos helyzetbe került Alföld elmaradottságának mérséklése meghatározó elv volt. Ennek érdekében hozta
létre a vidéki egyetemeket is, melyeknek feladatául szánta az Alföld speciális problémáival (gyermekhalandóság, tuberkulózis, öntözés- csatornázás-árvizek, kubikoskérdés, tulajdonviszonyok, munkanélküliség stb.)
való tudományos foglalkozást. Ekkor indulnak el a Duna-Tisza-csatorna előmunkálatai, melynek megépítésével a magyar búza versenyképességét lehetne biztosítani a nemzetközi hajózásba való bekapcsolódással. Szeged élelmezését
halastavak építésével akarta segíteni. A népiskola-építési program is az Alföld elmaradottságát kívánta enyhíteni. Ekkor épült a vidéki múzeumok, sportpályák és uszodák nagy része. Szegeden építteti meg Közép-Európa
legszebb terét, a Dóm teret és a Nemzeti Panteont, kezdeményezésére indulnak el a szabadtéri játékok stb. A magyar gyermek és a sport minisztere Klebelsberg életművének központi eszménye a gyermek. A gyermek oktatása,
testi és lelki egészségének megőrzése. "A magyar anya, aki világra hozza az újszülöttet és a magyar tudós, aki kutat és tanít, ugyanazt a célt szolgálja: Magyarország feltámadását."
A másfél százados török pusztítás után a magyar anya termékenységének volt köszönhető - családonként 10-13 gyermek - a nemzet megmaradása. Az egészségügy legsürgetőbb feladata a gyermekhalandóság csökkentése és a
gyermekbetegségek elleni harc: "Én a nemzetek kultúrfokának megállapításánál fő kritériumként azt keresem, mekkora a nemzetnél a gyermekhalandóság... Mentől műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb
dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának az én meggyőződésem szerint az első fokmérője." Sokat foglalkozott a tehetséges gyermekek felkutatásával és megőrzésével.
A nemzet sorsát meghatározza, hogy a tehetséges embereket idejében megfelelő állásba juttassa, mert "kevés ország van széles e világon, ahol aránylag több lenne a tehetség, mint Magyarországon. De még kevesebb ország van, ahol a
tehetségek teljes kifejlődésének annyi gátja lenne, mint éppen nálunk". Törvénnyel szabályozta a tehetséges falusi gyermekek felkutatását: minden oktatási intézet vezetőjének - a legalsó iskolától az egyetemig -
kötelességévé tette, hogy jelentsék a tehetséges gyermekeket a miniszternek, akinek ösztöndíjjal kell gondoskodnia róluk. Klebelsberg valósította meg először hazánkban a tudatos sportpolitikát és sportdiplomáciát, felismerve a sport testi és jellemformáló erején kívül a sportteljesítmények propagandisztikus értékét. A testnevelés mint kiemelt kormányzati ág a költségvetésben külön keretet kap. Létrehozza a
Testnevelési Főiskolát, a Magyar Olimpiai Bizottságot, megrendezteti az első testnevelési kongresszust, megépítteti a margitszigeti Nemzeti Sportuszodát, a középiskolákban bevezeti a harmadik testnevelési órát, a kiváltságosok
balatoni fürdőzését demokratizálni akarja. Sportpolitikájának eredménye hamarosan megmutatkozott: a berlini olimpián a harmadik helyen végzett az ország a nemzetek versenyében. Ettől kezdve éri el a magyar sport máig is
tartó sikersorozatát. * Klebelsberg Kunó történelmünk legválságosabb idejében, amikor puszta létünk forgott kockán, kilátástalan gazdasági helyzetben, a lelkileg is
összetört nemzetnek kiutat mutatott. A kulturális építkezés, az oktatás, tudomány és egészségügy felvirágoztatásának útját. Kultúrpolitikája számos Nobel-díjast, olimpikont is adott az országnak és a világnak. De ezen túl,
az általa elindított nagy ívű kulturális és tudományos fellendülés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a nemzet ezen tragikus évszázadban megmaradt, és a harmadik évezredbe léphet. Klebelsberg eszmerendszerében és
alkotásában mind a nemzeti és konzervatív, mind a szociális és liberális értékek megtalálhatók, így életműve közös és építő cselekvésre ösztönözheti vezető politikai erőinket az ország felemelésében. Merre tovább,
Magyarország? - kérdezi Hankiss Elemér. Klebelsberg Kunó útján, azt folytatva és megújítva.
(Szeged, 1999., Bába és Társai Kft.)