Igen komoly spórolásra
szorítja rá a jövő évi költségvetés a minisztériumokat
- derül ki a 2009. évi büdzsének az Index birtokába
került tervezetéből. A jövő évi költségvetési
törvényjavaslat még formálódik, a kormány még egy vagy
két ülésén tárgyalja az állam 2009-es gazdálkodását
meghatározó pénzügyi tervret, mielőtt szeptember 30-ig
benyújtja az Országgyűléshez, de nagyobb változtatások
vélhetően nem lesznek rajta.
Kiss Péter, a különc
A tárcákat érintő kemény nadrágszíjhúzást jól
szemlélteti, hogy szinte minden minisztérium kevesebb
pénzhez - úgynevezett támogatási előirányzathoz - jut
jövőre az adókból, járulékokból, illetétekből és egyéb
díjakból, mint idén. Két kivétel van ez alól: a
külügyi tárca ugyanannyit kap a közösből, mint
2008-ban, a Kiss Péter vezette Miniszterelnöki Hivatal
pedig 1 százalékos plusszal (forintban mérve csaknem 2
milliárd forintos emelkedéssel) büszkélkedhet.
Összességében a minisztériumok az alkuk eredményeként
nominálisan durván 250 milliárd forinttal kevesebbre
számíthatnak a befolyó közterhekből az idei
apanázsokhoz képest. Ez már önmagában is azt jelenti,
hogy 10 százalékkal kevesebb jut a tárcáknak csak a
számokat alapul véve. Ám ha figyelembe vesszük az
inflációt is, úgy reálértelemben már közel 15
százalékos fogyókúrán kell átesniük. A reálértelemben
vett csökkenés már igaz a két említett tárcára, a
kancelláriára és a külügyminisztériumra is.
De nemcsak emiatt fogják szívni a fogukat a
tárcavezetők, hanem azért is, mert a kormány
létrehozat velük egy közel 80 milliárd forintnyi,
úgynevezett fejezeti egyensúlyi tartalékot, amit
zárolnak is nyomban, vagyis ezt a pénzt sem engedik
elkölteni a minisztériumoknak. Ebből a tárcák csak
akkor láthatnak viszont valamennyit - esetleg az
egészet -, ha minden rendben megy az
államháztartásban, ők is fegyelmezetten költenek, és
szépen beszedik a tervezett saját bevételeiket, plusz,
ha a gazdaság fehéredéséből sok-sok tízmilliárd
forintnyi pluszpénzhez jut az államkassza. Vagyis nem
is kicsi a sansz arra, hogy erre a summára keresztet
is vethetnek a tárcák.
A tárcák közül egyértelműen a szétszabdalt gazdasági és
közlekedési minisztérium, illetve az önkormányzati tárca
utódai a legnagyobb vesztesek. Bár kicsit megnehezíti
az összevetést a kormány szerkezetében a nyár elején
végrehajtott átrendezés, aminek eredményeként az egykori
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium,
valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
feladatait most négy helyen látják el, mégis jól
látható, ez a négy gazda nominálisan az idei apanázs
kétharmadát kapja meg jövőre. Durván 150 milliárd
forinttal kevesebb pénzből kell tehát megoldani a
szóban forgó négy feladatgazdának, hogy minden rendben
menjen 2009-ben a területükön.
Székely Tamás egészségügyi és Szabó Imre
környezetvédelmi- és vízügyi miniszter sem fog
kicsattanni az örömtől, az idei támogatás egyhatodáról
lesznek kénytelen lemondani jövőre.
Öntik a pénzt a lyukas zsákba
Ha közelebbről is szemügyre vesszük az egyes
minisztériumi kereteket, több érdekességre bukkanhatunk.
A sor elejére kívánkozik, hogy az általános
nadrágszíjhúzásból a MÁV és annak állami leányai
kimaradnak. Olyannyira, hogy a helyközi
személyszállítási közszolgáltatásra és a pályahálózat
működtetésére az idei dotációnál kétharmaddal nagyobb
összeget, 135 helyett közel 230 milliárd forintot
szánnak az adóforintjainkból (ennek döntő része a
vasútnál landol, kisebb része a Volán-társaságoknál).
A felemás olimpiai szereplés is a hátterében állhat
annak, hogy sportra érezhetően több jut jövőre. Így
utánpótlás-nevelésre, iskolai, diák- és felsőoktatási
sportra és a szabadidősport támogatására is többet
szán a kormány, ahogyan a versenysport is az ideinél
magasabb apanázshoz jut. Felettébb érdekes persze, hogy
az olimpiát követő évben miért szán többet a kabinet
a sportteljesítmények elismerésére, mint ahogyan tette
azt idén.
A pénzügyi hatóságoknál vegyes a kép. A vámosok és
pénzügyőrök infláció feletti emelést harcoltak ki
maguknak, aminek magyarázata lehet, hogy jövőre több
feladattal gazdagodnak. Az Államkincstár is valamivel
többhöz jut az ideinél, ám az az APEH, amelytől a
kormány elsősorban reméli az irdatlan mértékű gazdasági
kifehérítési terv megvalósulását, kevesebb támogatásból
lesz kénytelen működni, a dologi kiadásoknál (iroda,
közüzemi díj, papír, stb.) a lefaragást megérezheti az
adóhivatal.
A sztrádapénz ötödére, a metrópénz 60százalékkal esik
vissza
Legalább ekkora érdeklődésre tarthat számot, hogy a
sztrádaépítést jövőre állami forrásokból gyakorlatilag parkolópályára
teszi a kormány. Tavaly még 200 milliárdnál is többet
fordítottak a büdzséből autópálya-építére, amellett,
hogy magáncégek bevonásával, ppp-konstrukcióban is
épültek sztrádák, idén már csak 100 milliárdot emészt
fel a büdzséből az autópálya-építés, jövőre pedig alig
20 milliárdot. A 20 milliárdon túl van még egy
tétel, amely az állam sztrádakiadásait takarja,
mégpedig a korábbi ppp-konstrukcióban épült szakaszok
után a magáncégeknek fizetendő úgynevezett rendelkezére
állási díj. Ez az idei 54 milliárdról 56 milliárdra
kúszik fel.
A közúthálózatra szánt forrásoknál is tetten érhető az
állami szűkmarkúság. Az útpénztárból végzik a közutak
felújítását, a tavalyinál közel 15 milliárddal kevesebb
jut erre adóforintjainkból. Bár az útpénztár saját
bevételei (díjak) ezt valamelyest ellensúlyozzák, de
azért összességében az utak javítására az ideinél
kevesebb pénz jut jövőre.
A fejlesztési és gazdasági tárca beruházásösztönzési
kerete megfeleződik és 18 milliárdra apad, emellett
pedig a kis- és középvállalkozások támogatására
létrehozott célelőirányzatból is egyhatodnyi részt
lecsípnek.
A fővárosi négyes metró költségeihez az idei 16,2
milliárdos előirányzat helyett alig 10 milliárdot
tervez a kormány a saját zsebéből hozzátenni.
A lakossági tájékoztatási keretből is kicsit visszavesz
a kormány, igaz, az idei 1 milliárd helyett
körvonalazódó 900 milliós tétel nem jelent nagy
megtakarítást.
A kettősség jellemzi Gyenesei István minisztériumát: a
sportra többet tudott kialkudni, ám a számok arról
tanúskodnak, hiába hangoztatta, hogy a lakásfelújításra
(javarészt a panelprogramra) több jut jövőre, a
költségvetési terv az idei 10 helyett 9 milliárddal
számol. Ezen a tényen az sem változtat, hogy más
típusú lakástámogatásra néhány milliárddal többet fordít
a kabinet az idei 190 milliárdnál, mert ez főként az
államilag támogatott lakáshitelek utáni kamattámogatást
takarja.
Cégek: nem mínusz 25 milliárd, hanem plusz sok
tízmilliárd
Gyöngyszemre bukkanhatunk a főbb költségvetési
bevételeket böngészve is. Gyurcsány Ferenc kormányfő
állításával és a kormány minap nyilvánosságra hozott
adócsomagjának háttéranyagával szemben a cégek nemhogy
nem járnak jól a szolidaritási adónak becézett céges
különadó eltörlésével és ezzel párhuzamosan a társasági
adó új alapra helyezése mellett végrehajtandó
megemelésével, hanem súlyos csapást kell elszenvedniük.
Emlékeztetőül: a kormányzat számításaiban 25 milliárd
forintos teherkönnyítést állít be ezen három lépés
eredőjeként az üzleti szféra számára. Lapunk felhívta
a figyelmet, hogy kalkulációink szerint azonban sok
tízmilliárddal is rosszabbul járhatnak a cégek. A
vállalkozások idén 700-720 milliárd forintot róhatnak
le társasági adóként és különadóként, jövőre pedig a
hármas intézkedés után már 805 milliárdra számít tőlük
az állam a költségvetési terv tanúsága szerint.
A nyugdíjakat jövőre 5,5-6 százalék közötti mértékben
tervezi emelni a kormány. Ennek nyomán az öregségi,
rokkantsági, özvegyi, 13. havi és más nyugdíjakat is
magába foglaló nyugellátások 3100 milliárdnál is többet
emésztenek fel 2009-ben.
|