Uram, e kísértést, mit a jelen rak rám;
Uram kérlek, ments meg; lásd a ma szenvedés,
és lásd, szenved hazám!
Nincs lelkükben szeretet, nincs, nincs alázat!
Uram, e kísértés minden embert gyaláz!
Haszon diktálta doktrínák szmogja fojt,
az emberérzés már óriás haszon-köd,
nem lát, nem hall, a zsebe mély ott fészke
és a torkán akad a szó!
Uram, ments meg, itt minden hiábavaló!
Hagyj mindent, érintetlenül! Sóbálvánnyá
váljon, aki megérti, mi történik itt:
Ki érti és hagyja a lélekpusztulást!
Uram, minden embert a bűn emészti itt!
Doktrínák szmogja fojt. Diktál a haszon.
Uram, ma minden, minden egyszerű: Hős-bűn
ül nyakunkon, s falja lelkünket! S nincs, nincs tűz,
mely elégetne mindent az ember körül!
Megtisztulni nincs mód,
nincs becsületből tiszta nemes akarat…
Uram, ne hagyd! Ne hagyd, kiszáradni lelkünk!
Ha nem
lesz szeretet, ember se legyen!
Eszmék vak koldusa: haszon-érdek legyünk!
Fürdőzzön doktrínák szmogjában a szív,
ha nem lesz szeretet, ember se legyen!
2008.05.29.