A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA

(MUNKAPELDANY)

Ez a szöveg az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek, és az ahhoz csatolt két mellékletnek a 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződés szerinti módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát tartalmazza.

A Lisszaboni Szerződés csak az után lép hatályba, hogy azt valamennyi tagállam alkotmányos követelményeinek megfelelően megerősítette.

Az itt közölt szöveg az állampolgárok tájékoztatására készült, és nem tekinthető a Szerződések hivatalos változatának. A szöveg semmiben nem köti az Európai Unió intézményeit, a Magyar Köztársaság Kormányát vagy Külügyminisztériumát. (Tehát kamu!)

Az Europai Uniorol szolo szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata:

ŐFELSEGE A BELGAK KIRALYA, ŐFELSEGE DANIA KIRALYNŐJE, A NEMETORSZAGI SZOVETSEGI KOZTARSASAG ELNOKE, A GOROG KOZTARSASAG ELNOKE, ŐFELSEGE SPANYOLORSZAG KIRALYA, A FRANCIA KOZTARSASAG ELNOKE, IRORSZAG ELNOKE, AZ OLASZ KOZTARSASAG ELNOKE, Ő KIRALYI FENSEGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG, ŐFELSEGE HOLLANDIA KIRALYNŐJE, A PORTUGAL KOZTARSASAG ELNOKE, ŐFELSEGE NAGY-BRITANNIA ES ESZAKIRORSZAG EGYESULT KIRALYSAGANAK KIRALYNŐJE1 AZZAL AZ ELHATAROZASSAL, hogy az Europai Kozossegek megalapitasaval felvallalt europai integracios folyamat egy uj szakaszaba lepjenek, OSZTONZEST MERITVE Europa kulturalis, vallasi es humanista oroksegeből, amelyből az ember serthetetlen es elidegenithetetlen jogai, a szabadsag, a demokracia, az egyenlőseg, valamint a jogallamisag egyetemes ertekei kibontakoztak, EMLEKEZTETVE az europai kontinens megosztottsaga megszuntetesenek tortenelmi fontossagara es annak szuksegessegere, hogy a jovő Europajanak kialakitasahoz szilard alapokat teremtsenek, MEGERŐSITVE elkotelezettseguket a szabadsag, a demokracia, az emberi jogok es alapvető szabadsagok tiszteletben tartasa es a jogallamisag elvei mellett, MEGERŐSITVE az 1961. oktober 18-an Torinoban alairt Europai szocialis chartaban, valamint a munkavallalok alapvető szocialis jogairol szolo 1989. evi kozossegi chartaban meghatarozott alapvető szocialis jogok melletti elkotelezettseguket, AZZAL AZ OHAJJAL, hogy elmelyitsek a nepeik kozotti szolidaritast, mikozben tortenelmuket, kulturajukat es hagyomanyaikat tiszteletben tartjak, AZZAL AZ OHAJJAL, hogy tovabb javitsak az intezmenyek demokratikus és hatékony műkodeset, es igy azok a rajuk ruhazott feladatokat egy egyseges intezmenyi kereten belul jobban ellathassak, AZZAL AZ ELHATAROZASSAL, hogy megerősitik es kozelitik egymashoz gazdasagaikat, valamint hogy gazdasagi es monetaris uniot hoznak letre, amely e szerződes es az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes rendelkezeseivel osszhangban egy kozos es stabil valutat foglal magaban, AZZAL A SZANDEKKAL, hogy a fenntarthato fejlődes alapelvenek figyelembevetelevel es a belső piac megvalositasanak, a megerősitett kohezionak es a kornyezetvedelemnek a kereteben előmozditsak nepeik gazdasagi es tarsadalmi fejlődeset, tovabba hogy olyan politikakat hajtsanak vegre, amelyek biztositjak, hogy a gazdasagi integracio előrehaladasa mas teruletek parhuzamos fejlődesevel jarjon egyutt,

1 A Bolgar Koztarsasag, a Cseh Koztarsasag, az Eszt Koztarsasag, a Ciprusi Koztarsasag, a Lett Koztarsasag, a Litvan Koztarsasag, a Magyar Koztarsasag, a Maltai Koztarsasag, az Osztrak Koztarsasag, a Lengyel Koztarsasag, Romania, a Szloven Koztarsasag, a Szlovak Koztarsasag, a Finn Koztarsasag es a Sved Kiralysag azota az Europai Unio tagjaiva valtak.

MUNKAPELDANY

2 Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

AZZAL AZ ELHATAROZASSAL, hogy orszagaik allampolgarai szamara kozos unios polgarsagot hoznak letre, AZZAL AZ ELHATAROZASSAL, hogy kozos kul- es biztonsagpolitikat valositanak meg, beleertve a 17. cikk rendelkezeseivel osszhangban egy kozos vedelmi politika fokozatos kialakitasat, amely kozos vedelemhez vezethet, megerősitve ezaltal Europa identitasat és fuggetlenseget Europa es a vilag bekejenek, biztonsaganak es fejlődesenek előmozditasa erdekeben, AZZAL AZ ELHATAROZASSAL, hogy — mikozben biztositjak nepeik vedelmet es biztonsagat — megkonnyitik a szemelyek szabad mozgasat azaltal, hogy e szerződes es az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes rendelkezeseinek megfelelően letrehoznak egy, a szabadsagon, a biztonsagon es a jog ervenyesulesen alapulo terseget, AZZAL AZ ELHATAROZASSAL, hogy tovabb viszik az Europa nepei kozotti egyre szorosabb egyseg letrehozasanak folyamatat, ahol a szubszidiaritas elvenek megfelelően a donteseket az allampolgarokhoz a lehető legkozelebb eső szinten hozzak meg, SZEM ELŐTT TARTVA az europai integracio előrehaladasa erdekeben teendő tovabbi lepeseket, UGY HATAROZTAK, hogy letrehozzak az Europai Uniot, es e celbol meghatalmazottjaikkent jeloltek ki:

(a meghatalmazottak felsorolása nem kerül kiadásra)

AKIK kicserelve jo es kellő alakban talalt meghatalmazasaikat a kovetkezőkben allapodtak meg:

I. CIM      KOZOS RENDELKEZESEK

1. cikk

E szerződessel a MAGAS SZERZŐDŐ FELEK egymas kozott letrehozzak az EUROPAI UNIOT (a tovabbiakban: az Unio), amelyre kozos celkitűzeseik elerese erdekeben a tagallamok

hataskoroket ruhaznak.

E szerződes uj szakaszt jelent az Europa nepei kozotti egyre szorosabb egyseg letrehozasanak folyamataban, amelyben a donteseket a lehető legnyilvanosabban es az allampolgarokhoz a lehető legkozelebb eső szinten hozzak meg.

Az Unio e szerződesen es az Europai Unio műkodeseről szolo szerződesen (a tovabbiakban: a Szerződesek) alapul. E ket szerződes azonos jogi kotőerővel bir. Az Unio az Europai Kozosseg helyebe lep es annak jogutodja.

MUNKAPELDANY

3

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

2. cikk

Az Unio az emberi meltosag tiszteletben tartasa, a szabadsag, a demokracia, az egyenlőseg, a jogallamisag, valamint az emberi jogok – ideertve a kisebbsegekhez tartozo szemelyek jogait – tiszteletben tartasanak ertekein alapul. Ezek az ertekek kozosek a tagallamokban, a pluralizmus, a megkulonboztetes tilalma, a tolerancia, az igazsagossag, a szolidaritas, valamint a nők es a ferfiak kozotti egyenlőseg tarsadalmaban.

3. cikk

(1) Az Unio celja a beke, az altala vallott ertekek es nepei joletenek előmozditasa.

(2) Az Unio egy belső hatarok nelkuli, a szabadsagon, a biztonsagon es a jog ervenyesulesen alapulo olyan terseget kinal polgarai szamara, ahol a szemelyek szabad mozgasanak biztositasa a kulső hatarok ellenőrzesere, a menekultugyre, a bevandorlasra, valamint a bűnmegelőzesre és bűnüldözesre vonatkozó megfelelő intezkedesekkel parosul.

(3) Az Unio egy belső piacot hoz letre. Az Unio Europa fenntarthato fejlődeseert munkalkodik, amely olyan kiegyensulyozott gazdasagi novekedesen, arstabilitason es magas versenykepessegű, teljes foglalkoztatottsagot es tarsadalmi haladast celul kitűző szocialis piacgazdasagon alapul, amely a kornyezet minősegenek magas foku vedelmevel es javitasaval parosul. Az Unio elősegiti a tudomanyos es műszaki haladast.
Az Unio kuzd a tarsadalmi kirekesztes es megkulonboztetes ellen, es előmozditja a tarsadalmi igazsagossagot es vedelmet, a nők es ferfiak kozotti egyenlőseget, a nemzedekek kozotti szolidaritast es a gyermekek jogainak vedelmet.
Előmozditja a gazdasagi, a tarsadalmi es a teruleti koheziot, valamint a tagallamok kozotti szolidaritast.
Az Unio tiszteletben tartja sajat kulturalis es nyelvi sokfeleseget, tovabba biztositja Europa kulturalis oroksegenek megőrzeset es tovabbi gyarapitasat.

(4) Az Unio egy gazdasagi es monetaris uniot hoz letre, amelynek fizetőeszkoze az euro.

(5) A vilag tobbi reszehez fűződő kapcsolataiban az Unio vedelmezi es ervenyre juttatja ertekeit és erdekeit, es hozzajarul polgarainak vedelmehez. Hozzajarul a bekehez, a biztonsaghoz, a Fold fenntarthato fejlődesehez, a nepek kozotti szolidaritashoz es kolcsonos tisztelethez, a szabad es tisztesseges kereskedelemhez, a szegenyseg felszamolasahoz es az emberi jogok, kulonosen pedig a gyermekek jogainak vedelmehez, tovabba a nemzetkozi jog szigoru betartasahoz es fejlesztesehez, igy kulonosen az Egyesult Nemzetek Alapokmanyaban foglalt alapelvek tiszteletben tartasahoz.

(6) Az Unio e celkitűzeseket a megfelelő eszkozokkel, a Szerződesekben raruhazott hataskorok keretein belul valositja meg.

4. cikk

(1) Az 5. cikkel osszhangban minden olyan hataskor, amelyet a Szerződesek nem ruhaztak az Uniora, a tagallamoknal marad.

MUNKAPELDANY

4

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(2) Az Unio tiszteletben tartja a tagallamoknak a Szerződesek előtti egyenlőseget, valamint nemzeti identitasat, amely elvalaszthatatlan resze azok alapvető politikai es alkotmanyos berendezkedesenek, ideertve a regionalis es helyi onkormanyzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető allami funkciokat, koztuk az allam teruleti integritasanak biztositasat, a kozrend fenntartasat es a nemzeti biztonsag vedelmet. Igy kulonosen a nemzeti biztonsag az egyes tagallamok kizarolagos feladata marad.

(3) Az Unio es a tagallamok a lojalis egyuttműkodes elvenek megfelelően kolcsonosen tiszteletben tartjak es segitik egymast a Szerződesekből eredő feladatok vegrehajtasaban. A tagallamok a Szerződesekből, illetve az Unio intezmenyeinek intezkedeseiből eredő kotelezettsegek teljesitesenek biztositasa erdekeben megteszik a megfelelő altalanos vagy kulonos intezkedeseket.
A tagallamok segitik az Uniot feladatainak teljesiteseben, es tartozkodnak minden olyan intezkedestől, amely veszelyeztetheti az Unio celkitűzeseinek megvalositasat.

5. cikk

(1) Az Unio hataskoreinek elhatarolasara a hataskor-atruhazas elve az iranyado. Az unios hataskorok gyakorlasara a szubszidiaritas es az aranyossag elve az iranyado.

(2) A hataskor-atruhazas elvenek megfelelően az Unio kizarolag a tagallamok altal a Szerződesekben raruhazott hataskorok hatarain belul jar el a Szerződesekben foglalt celkitűzesek megvalositasa erdekeben. Minden olyan hataskor, amelyet a Szerződesek nem ruhaztak at az Uniora, a tagallamoknal marad.

(3) A szubszidiaritas elvenek megfelelően azokon a teruleteken, amelyek nem tartoznak kizarolagos hataskorebe, az Unio csak akkor es annyiban jar el, amikor es amennyiben a tervezett intezkedes celjait a tagallamok sem kozponti, sem regionalis vagy helyi szinten nem tudjak kielegitően megvalositani, igy azok a tervezett intezkedes terjedelme vagy hatasa miatt az Unio szintjen jobban megvalosithatok.
Az Unio intezmenyei a szubszidiaritas elvet a szubszidiaritas es az aranyossag elvenek alkalmazasarol szolo jegyzőkonyvben meghatarozottak szerint alkalmazzak. A nemzeti parlamentek az emlitett jegyzőkonyvben megallapitott eljarasnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritas elvenek tiszteletben tartasarol.

(4) Az aranyossag elvenek megfelelően az Unio intezkedese sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet tul azon, ami a Szerződesek celkitűzeseinek eleresehez szukseges. Az Unio intezmenyei az aranyossag elvet a szubszidiaritas es az aranyossag elvenek alkalmazasarol szolo jegyzőkonyvben foglaltak szerint alkalmazzak.

6. cikk

(1) Az Unio elismeri az Europai Unio Alapjogi Chartajanak 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-en kiigazitott szovegeben foglalt jogokat, szabadsagokat es elveket; e Charta ugyanolyan jogi kotőerővel bir, mint a Szerződesek.
A Charta rendelkezesei semmilyen modon nem terjesztik ki az Unionak a Szerződesekben meghatarozott hataskoreit.

MUNKAPELDANY

5

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

A Chartaban foglalt jogokat, szabadsagokat es elveket a Charta VII. cimeben foglalt, az ertelmezest es alkalmazast szabalyozo altalanos rendelkezeseknek megfelelően kell ertelmezni, kellően figyelembe veve a Chartaban emlitett azon magyarazatokat, amelyek meghatarozzak az egyes rendelkezesek eredetet.

(2) Az Unio csatlakozik az emberi jogok es alapvető szabadsagok vedelmeről szolo europai egyezmenyhez. Ez a csatlakozas nem erinti az Unionak a Szerződesekben meghatarozott hataskoreit.

(3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok es alapvető szabadsagok vedelmeről szolo europai egyezmeny biztositja, tovabba ahogyan azok a tagallamok kozos alkotmanyos hagyomanyaibol kovetkeznek, az unios jogrend reszet kepezik mint annak altalanos elvei.

7. cikk

(1) A Tanacs, a tagallamok egyharmada, az Europai Parlament vagy az Europai Bizottsag indokolassal ellatott javaslata alapjan, tagjainak negyotodos tobbsegevel es az Europai Parlament egyetertesenek elnyereset kovetően megallapithatja, hogy fennall az egyertelmű veszelye annak, hogy egy tagallam sulyosan megserti a 2. cikkben emlitett ertekeket. Mielőtt ilyen megallapitast tenne, a Tanacs meghallgatja a kerdeses tagallamot, es ugyanezen eljarasnak megfelelően ajanlasokat tehet neki.
A Tanacs rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapjan ilyen megallapitast tett, tovabbra is fennallnak-e.

(2) A tagallamok egyharmada vagy az Europai Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Parlament egyetertesenek elnyereset kovetően az Europai Tanacs, miutan a kerdeses tagallamot felkerte eszrevetelei benyujtasara, egyhangulag megallapithatja, hogy a tagallam sulyosan es tartosan megserti a 2. cikkben emlitett ertekeket.

(3) A Tanacs, amennyiben a (2) bekezdes szerinti megallapitasra jutott, minősitett tobbseggel ugy hatarozhat, hogy a kerdeses tagallamnak az e szerződes alkalmazasabol szarmazo egyes jogait felfuggeszti, beleertve az e tagallam kormanyanak kepviselőjet a Tanacsban megillető szavazati jogokat. Ebben az esetben a Tanacs figyelembe veszi az ilyen felfuggesztesnek a termeszetes es jogi szemelyek jogait es kotelezettsegeit erintő lehetseges kovetkezmenyeit.
A kerdeses tagallam a Szerződesek szerinti kotelezettsegei minden esetben tovabbra is kotik ezt az allamot.

(4) A Tanacs a kesőbbiekben minősitett tobbseggel ugy hatarozhat, hogy a (3) bekezdes alapjan hozott intezkedeseket megvaltoztatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelesukhoz vezető korulmenyekben valtozas kovetkezett be.

(5) Az e cikk tekinteteben az Europai Parlamentre, az Europai Tanacsra es a Tanacsra alkalmazando szavazasi szabalyokat az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 354. cikke allapitja meg.

MUNKAPELDANY

6

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

8. cikk

(1) Az Unio a vele szomszedos orszagokkal kulonleges kapcsolatokat epit ki a jolet es a joszomszedi viszonyok egy olyan tersegenek a letrehozasa celjabol, amely az Unio ertekeire epul, es amelyet az egyuttműkodesen alapulo szoros es bekes kapcsolatok jellemeznek.

(2) Az (1) bekezdesben foglaltak celjabol az Unio az erintett orszagokkal kulon megallapodasokat kothet. Ezek a megallapodasok kolcsonos jogokat es kotelezettsegeket allapithatnak meg, es kozos fellepesek lehetősegeről rendelkezhetnek. E megallapodasok vegrehajtasarol rendszeres egyezteteseket kell folytatni.

II. CIM

A DEMOKRATIKUS ELVEKRE VONATKOZO RENDELKEZESEK

9. cikk

Az Unio minden tevekenysege soran tiszteletben tartja a polgarai kozotti egyenlőseg elvet; az Unio intezmenyei, szervei es hivatalai valamennyi unios polgart egyenlő figyelemben reszesitik. Unios polgar mindenki, aki a tagallamok valamelyikenek allampolgara. Az unios polgarsag kiegesziti, es nem helyettesiti a nemzeti allampolgarsagot.

10. cikk

(1) Az Unio műkodese a kepviseleti demokracian alapul.

(2) Az Unio szintjen a polgarok kozvetlen kepviselete az Europai Parlamentben valosul meg. A tagallamok kepviseletet az Europai Tanacsban az allam-, illetve kormanyfőjuk, a Tanacsban pedig a kormanyuk latja el, amelyek maguk vagy nemzeti parlamentjuknek, vagy a polgaraiknak tartoznak demokratikus felelősseggel.

(3) Minden polgarnak joga van ahhoz, hogy reszt vegyen az Unio demokratikus eleteben. A donteseket a lehető legnyilvanosabban es a polgarokhoz a lehető legkozelebb eső szinten kell meghozni.

(4) Az europai szintű politikai partok hozzajarulnak az europai politikai tudatossag kialakitasahoz es az unios polgarok akaratanak kinyilvanitasahoz.

11. cikk

(1) Az intezmenyek a megfelelő eszkozokkel biztositjak, hogy a polgarok es az erdekkepviseleti szervezetek az Unio barmely tevekenysegeről velemenyt nyilvanithassanak, es azokat nyilvanosan megvitathassak.

(2) Az intezmenyek az erdekkepviseleti szervezetekkel es a civil tarsadalommal nyilt, atlathato es rendszeres parbeszedet tartanak fenn.

(3) Az Europai Bizottsag, annak erdekeben, hogy biztositsa az Unio fellepeseinek koherenciajat es atlathatosagat, az erintett felekkel szeles korű előzetes konzultaciokat folytat.

MUNKAPELDANY

7

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(4) Legalabb egymillio unios polgar, akik egyben a tagallamok egy jelentős szamanak allampolgarai, kezdemenyezheti, hogy az Europai Bizottsag – hataskoren belul – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ugyekben, amelyekben a polgarok megitelese szerint a Szerződesek vegrehajtasahoz unios jogi aktus elfogadasara van szukseg.
Az ilyen kezdemenyezesekre alkalmazando eljarasok es feltetelek meghatarozasara az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 24. cikke első bekezdesenek megfelelően kerul sor.

12. cikk

A nemzeti parlamentek tevekenyen hozzajarulnak az Unio jo műkodesehez azaltal, hogy:

a) a nemzeti parlamenteknek az Europai Unioban betoltott szereperől szolo jegyzőkonyvvel osszhangban az Unio intezmenyeitől tajekoztatast kapnak, es kezhez kapjak az unios jogalkotasi aktusok tervezeteit;

b) a szubszidiaritas es az aranyossag elvenek alkalmazasarol szolo jegyzőkonyvben meghatarozott eljarassal osszhangban figyelemmel kiserik a szubszidiaritas elvenek tiszteletben tartasat;

c) a szabadsagon, a biztonsagon es a jog ervenyesulesen alapulo terseg kereteben az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 70. cikkevel osszhangban reszt vesznek az unios politikak e teruleten valo vegrehajtasat ertekelő eljarasokban, es az emlitett szerződes 88., illetve 85. cikkevel osszhangban reszt vesznek az Europol politikai ellenőrzeseben, valamint az Eurojust tevekenysegenek ertekeleseben;

d) e szerződes 48. cikkevel osszhangban reszt vesznek a Szerződesek felulvizsgalati eljarasaiban;

e) e szerződes 49. cikkevel osszhangban ertesitest kapnak az Uniohoz valo csatlakozasi kerelmek benyujtasarol;

f) a nemzeti parlamenteknek az Europai Unioban betoltott szereperől szolo jegyzőkonyvvel osszhangban reszt vesznek a nemzeti parlamentek kozotti es az Europai Parlamenttel folytatott parlamentkozi egyuttműkodesben.

III. CIM

AZ INTEZMENYEKRE VONATKOZO RENDELKEZESEK

13. cikk

(1) Az Unio sajat intezmenyi kerettel rendelkezik, amelynek celja az Unio ertekeinek ervenyesitese, celkitűzeseinek előmozditasa, az Unio, valamint polgarai es a tagallamok erdekeinek szolgalata, tovabba az Unio politikai es intezkedesei egysegessegenek, eredmenyessegenek es folyamatossaganak a biztositasa.

Az Unio intezmenyei:

– az Europai Parlament,

MUNKAPELDANY

8

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

– az Europai Tanacs,
– a Tanacs,
– az Europai Bizottsag (a tovabbiakban: a Bizottsag),
– az Europai Unio Birosaga,
– az Europai Kozponti Bank,
– a Szamvevőszek.

(2) Az egyes intezmenyek a Szerződesekben rajuk ruhazott hataskorok hatarain belul, az ott meghatarozott eljarasok, feltetelek es celok szerint jarnak el. Az intezmenyek johiszeműen es kolcsonosen egyuttműkodnek egymassal.

(3) Az Europai Kozponti Bankra es a Szamvevőszekre vonatkozo rendelkezeseket, valamint a tobbi intezmenyre vonatkozo reszletes rendelkezeseket az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes allapitja meg.

(4) Az Europai Parlamentet, a Tanacsot es a Bizottsagot a Gazdasagi es Szocialis Bizottsag es a Regiok Bizottsaga segiti, tanacsadoi minősegben.

14. cikk

(1) Az Europai Parlament, a Tanaccsal kozosen, ellatja a jogalkotasi es koltsegvetesi feladatokat A Szerződesekben meghatarozott feltetelek szerint politikai ellenőrzesi es konzultativ feladatokat lat el. Az Europai Parlament megvalasztja a Bizottsag elnoket.

(2) Az Europai Parlament az Unio polgarainak kepviselőiből all. A kepviselők szama – az elnokot nem szamitva – nem haladhatja meg a hetszazotvenet. A polgarok kepviselete aranyosan csokkenő modon valosul meg, ahol a tagallamonkenti also kuszobertek legalabb hat tag. Egyik tagallamnak sem lehet tobb, mint kilencvenhat kepviselői helye.
Az Europai Tanacs, az Europai Parlament kezdemenyezesere es vele egyetertesben, az első albekezdesben emlitett alapelvek tiszteletben tartasaval egyhangulag elfogadott hatarozatban meghatarozza az Europai Parlament osszetetelet.

(3) Az Europai Parlament tagjait kozvetlen es altalanos valasztojog alapjan, szabad es titkos valasztasokon, oteves időtartamra valasztjak.

(4) Az Europai Parlament tagjai kozul megvalasztja elnoket es tisztsegviselőit.

15. cikk

(1) Az Europai Tanacs adja az Unionak a fejlődesehez szukseges osztonzest, es meghatarozza annak altalanos politikai iranyait es prioritasait. Az Europai Tanacs nem lat el jogalkotasi feladatokat.

MUNKAPELDANY

9

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(2) Az Europai Tanacs a tagallamok allam-, illetve kormanyfőiből, valamint sajat elnokeből es a Bizottsag elnokeből all. Munkajaban reszt vesz az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője.

(3) Az Europai Tanacs, elnokenek osszehivasara, felevente ketszer ulesezik. Amikor a napirend ugy kivanja, tagjai ugy hatarozhatnak, hogy munkajukat tagonkent egy miniszter, illetve a Bizottsag elnokenek eseteben egy biztos segitse. Ha a helyzet ugy kivanja, az elnok az Europai Tanacsot rendkivuli ulesre hivja ossze.

(4) Ha a Szerződesek elterően nem rendelkeznek, az Europai Tanacs konszenzussal dont.

(5) Az Europai Tanacs minősitett tobbseggel, ket es fel eves időtartamra valasztja meg elnoket; az elnok megbizatasa egy alkalommal megujithato. Akadalyoztatas vagy sulyos hivatali mulasztas eseten az Europai Tanacs az elnok megbizatasat ugyanilyen eljarassal megszuntetheti.

(6) Az Europai Tanacs elnoke:

a) elnokol az Europai Tanacs ulesein, es lenduletet ad munkajanak,

b) a Bizottsag elnokevel egyuttműkodve es az Altalanos Ugyek Tanacsaban folytatott munka alapjan gondoskodik az Europai Tanacs munkajanak előkesziteseről es folyamatossagarol,

c) erőfesziteseket tesz az Europai Tanacson beluli kohezio es konszenzus megteremtesere,

d) az Europai Tanacs minden uleset kovetően jelentest nyujt be az Europai Parlamentnek.
Az Europai Tanacs elnoke – a sajat szintjen es e minősegeben, valamint az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője hataskorenek serelme nelkul – ellatja az Unio kulső kepviseletet a kozos kul- es biztonsagpolitikahoz tartozo ugyekben.
Az Europai Tanacs elnoke semmilyen nemzeti tisztseget nem tolthet be.

16. cikk

(1) A Tanacs, az Europai Parlamenttel kozosen, ellatja a jogalkotasi es koltsegvetesi feladatokat.A Szerződesekben meghatarozott feltetelek szerint politikameghatarozasi es koordinativ feladatokat lat el.

(2) A Tanacs a tagallamok egy-egy olyan, miniszteri szintű kepviselőjeből all, aki az altala kepviselt tagallam kormanya neveben kotelezettseget vallalhat es szavazhat.

(3) Ha a Szerződesek elterően nem rendelkeznek, a Tanacs minősitett tobbseggel hataroz.

(4) 2014. november 1-jetől a minősitett tobbseghez a Tanacs tagjai legalabb 55%-anak – legalabb tizenot tag altal leadott, egyben az Unio nepessegenek legalabb 65%-at kitevő tagallamokat kepviselő – szavazata szukseges.
A blokkolo kisebbsegnek a Tanacs legalabb negy tagjabol kell allnia, ennek hianyaban a minősitett tobbseget elertnek kell tekinteni.
A minősitett tobbsegi szavazasra alkalmazando egyeb szabalyokat az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 238. cikkenek (2) bekezdese allapitja meg.

MUNKAPELDANY

10

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(5) A 2014. oktober 31-ig, valamint a 2014. november 1. es 2017. marcius 31. kozott alkalmazando, a minősitett tobbseg meghatarozasara vonatkozo atmeneti rendelkezeseket az atmeneti rendelkezesekről szolo jegyzőkonyv allapitja meg.

(6) A Tanacs kulonboző formaciokban ulesezik, a formaciok listajanak elfogadasara az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 236. cikkenek megfelelően kerul sor.
Az Altalanos Ugyek Tanacsa gondoskodik a Tanacs kulonboző formacioiban folyo munka osszhangjarol. Az Altalanos Ugyek Tanacsa, az Europai Tanacs elnokevel es a Bizottsaggal kapcsolatot tartva, gondoskodik az Europai Tanacs uleseinek előkesziteseről es nyomon koveteseről.
A Kulugyek Tanacsa az Europai Tanacs altal meghatarozott strategiai iranymutatasok alapjan kidolgozza az Unio kulső tevekenyseget, es gondoskodik tevekenysegeinek osszhangjarol.

(7) A tagallamok kormanyai allando kepviselőinek bizottsaga felel a Tanacs munkajanak előkesziteseert.

(8) A Tanacs ulesei, amikor azokon jogalkotasi aktus tervezeteről tanacskoznak vagy szavaznak, nyilvanosak. Ennek erdekeben a Tanacs ulesei ket reszre tagolodnak: egy unios jogalkotasi aktusokra vonatkozo donteshozatallal foglalkozo es egy nem jogalkotasi tevekenyseggel foglalkozo reszre.

(9) A Tanacs kulonboző formacioinak elnokseget, a Kulugyek Tanacsanak kivetelevel, a Tanacsban reszt vevő tagallami kepviselők latjak el az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 236. cikkeben meghatarozott felteteleknek megfelelően, egy egyenjogusagon alapulo rotacios rendszer szerint.

17. cikk

(1) A Bizottsag előmozditja az Unio altalanos erdekeit, es ennek erdekeben megteszi a megfelelő kezdemenyezeseket. A Bizottsag gondoskodik a Szerződesek, valamint az intezmenyek altal a Szerződesek alapjan elfogadott intezkedeseknek az alkalmazasarol. Az Europai Unio Birosaganak ellenőrzese mellett felugyeli az unios jog alkalmazasat. Vegrehajtja a koltsegvetest es iranyitja a programokat. A Szerződesekben meghatarozott feltetelek szerint koordinativ, vegrehajto es igazgatasi feladatokat lat el. A kozos kul- es biztonsagpolitika, valamint a Szerződesek altal meghatarozott mas esetek kivetelevel ellatja az Unio kulső kepviseletet. Az intezmenyek kozotti megallapodasok letrehozasa celjabol inditvanyt tesz az Unio tevekenysegenek eves es tobbeves programjara.

(2) Ha a Szerződesek elterően nem rendelkeznek, az Unio jogalkotasi aktusait kizarolag a Bizottsag javaslata alapjan lehet elfogadni. Az egyeb jogi aktusokat akkor kell a Bizottsag javaslata alapjan elfogadni, ha a Szerződesek ugy rendelkeznek.

(3) A Bizottsag hivatali ideje ot ev.
A Bizottsag tagjait altalanos alkalmassaguk es europai elkotelezettseguk alapjan, olyan szemelyek kozul kell kivalasztani, akiknek fuggetlensegehez nem ferhet ketseg.

MUNKAPELDANY

11

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

Feladatainak ellatasa soran a Bizottsag teljes mertekben fuggetlen. A 18. cikk (2) bekezdesenek serelme nelkul, a Bizottsag tagjai nem kerhetnek es fogadhatnak el utasitasokat semmilyen kormanytol, intezmenytől, szervtől vagy mas szervezettől. Tartozkodnak a kotelezettsegeikkel vagy a feladataik ellatasaval osszeegyeztethetetlen cselekedetektől.

(4) A Lisszaboni Szerződes hatalybalepesenek időpontja es 2014. oktober 31. kozott kinevezett Bizottsag a tagallamok egy-egy allampolgarabol all, beleertve az elnoket, valamint az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjet, aki a Bizottsag egyik alelnoke.

(5) 2014. november 1-jetől a Bizottsag – az elnokevel es az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjevel egyutt – a tagallamok szamanak ketharmadaval megegyező szamu tagbol all, kiveve, ha az Europai Tanacs egyhangulag eljarva e szam megvaltoztatasarol hataroz.
A Bizottsag tagjait a tagallamok allampolgarai kozul, a tagallamok kozotti szigoru egyenjogusagon alapulo olyan rotacios rendszer szerint kell kivalasztani, amely lehetőve teszi a tagallamok teljes demografiai es foldrajzi spektrumanak megjeleniteset. E rotacios rendszert az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 244. cikkenek megfelelően egyhangulag eljarva az Europai Tanacs allapitja meg.

(6) A Bizottsag elnoke:

a) meghatarozza a Bizottsag műkodesere vonatkozo iranymutatasokat,

b) megallapitja a Bizottsag belső szervezetet annak biztositasa erdekeben, hogy az koherens modon, hatekonyan es testuleti szellemben tevekenykedjen,

c) a Bizottsag tagjai kozul – az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője mellett – tovabbi alelnokoket nevez ki.
A Bizottsag tagja, ha az elnok erre felhivja, benyujtja lemondasat. Az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője, amennyiben az elnok erre a 18. cikk (1) bekezdesenek megfelelően felhivja, benyujtja lemondasat.

(7) Az europai parlamenti valasztasok figyelembevetelevel es a megfelelő egyeztetesek lefolytatasa utan az Europai Tanacs minősitett tobbseggel eljarva javaslatot tesz az Europai Parlamentnek a Bizottsag elnokenek jelolt szemelyre vonatkozoan. Ezt a jeloltet az Europai Parlament tagjainak tobbsegevel valasztja meg. Ha a jelolt nem kapja meg a szukseges tobbsegi tamogatast, az Europai Tanacs minősitett tobbseggel egy honapon belul uj jeloltet javasol, akit az Europai Parlament ugyanezen eljaras szerint valaszt meg.
A Tanacs a megvalasztott elnokkel kozos megegyezesben elfogadja az azon tovabbi szemelyeket tartalmazo listat, akiket a Bizottsag tagjaiva kivan kinevezni. E szemelyeket a tagallamok javaslatai alapjan kell kivalasztani, a (3) bekezdes masodik albekezdeseben, valamint az (5) bekezdes masodik albekezdeseben megallapitott szempontok szerint.
Az elnoknek, az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek es a Bizottsag tobbi tagjanak mint testuletnek a jovahagyasarol az Europai Parlament szavaz. E jovahagyas alapjan a Bizottsagot az Europai Tanacs nevezi ki minősitett tobbseggel.

(8) A Bizottsag testuletileg az Europai Parlamentnek tartozik felelősseggel. Az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 234. cikkeben foglaltaknak megfelelően az Europai Parlament a Bizottsaggal szembeni bizalmatlansagi inditvanyt fogadhat el.

Bizalmatlansagi inditvany

MUNKAPELDANY

12

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

elfogadasa eseten a Bizottsag tagjainak testuletileg le kell mondaniuk, az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek pedig le kell mondania a bizottsagi tagsagrol.

18. cikk

(1) Az Europai Tanacs, minősitett tobbseggel es a Bizottsag elnokenek egyetertesevel, kinevezi az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjet. Megbizatasat az Europai Tanacs ugyanilyen eljaras kereteben megszuntetheti.

(2) A főkepviselő iranyitja az Unio kozos kul- es biztonsagpolitikajat. Javaslataival hozzajarul e politika alakitasahoz, es azt a Tanacstol kapott felhatalmazasban foglaltak szerint vegrehajtja.
Ugyanez vonatkozik a kozos biztonsag- es vedelempolitikara.

(3) A főkepviselő a Kulugyek Tanacsanak elnoke.

(4) A főkepviselő a Bizottsag egyik alelnoke. A főkepviselő biztositja az Unio kulső tevekenysegeinek osszhangjat. A Bizottsagon belul ő felelős a Bizottsag kulkapcsolatokkal osszefuggő feladatainak ellatasaert es az Unio kulső tevekenysege egyeb teruleteinek osszehangolasaert. A főkepviselő a Bizottsagon beluli feladatainak gyakorlasa soran es kizarolag e feladatok koreben – annyiban, amennyiben ez osszhangban all a (2) es (3) bekezdesben meghatarozottakkal – a Bizottsag műkodesere iranyado eljarasok szerint jar el.

19. cikk

(1) Az Europai Unio Birosaga a Birosagbol, a Torvenyszekből es kulonos hataskorű torvenyszekekből all. Az Europai Unio Birosaga biztositja a jog tiszteletben tartasat a Szerződesek ertelmezese es alkalmazasa soran.
A tagallamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetősegeket, amelyek az unios jog altal szabalyozott teruleteken a hatekony jogvedelem biztositasahoz szuksegesek.

(2) A Birosag tagallamonkent egy-egy birobol all. Munkajat főtanacsnokok segitik.
A Torvenyszek tagallamonkent legalabb egy birobol all.
A Birosag birait es a főtanacsnokait, valamint a Torvenyszek birait olyan szemelyek kozul kell kivalasztani, akiknek fuggetlensegehez nem ferhet ketseg, es akik megfelelnek az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 253. es 254. cikkeben megallapitott kovetelmenyeknek. A birakat es főtanacsnokokat a tagallamok kormanyai kozos megegyezessel hateves időtartamra nevezik ki.

Megbizatasuk megujithato.

(3) A Szerződesekkel osszhangban az Europai Unio Birosaga:

a) dont a tagallamok vagy az intezmenyek valamelyike, illetve valamely termeszetes vagy jogi szemely altal hozza benyujtott keresetekkel ele terjesztett ugyekben;

b a nemzeti birosagok kerelmere előzetes dontest hoz az unios jog ertelmezesere vagy az intezmenyek altal elfogadott jogi aktusok ervenyessegere vonatkozo kerdesekről;

c) dont a Szerződesekben meghatarozott egyeb esetekben.

MUNKAPELDANY

13

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

IV. CIM

A MEGERŐSITETT EGYUTTMŰKODESRE VONATKOZO

RENDELKEZESEK

20. cikk

(1) Azok a tagallamok, amelyek az Unio nem kizarolagos hataskorebe tartozo teruleteken egymas kozott megerősitett egyuttműkodest kivannak letrehozni, az e cikkben es az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 326a. es 334. cikkeben megallapitott korlatokon belul es szabalyokkal osszhangban igenybe vehetik az Unio intezmenyeit, es a Szerződesek megfelelő rendelkezeseinek alkalmazasaval gyakorolhatjak ezeket a hataskoroket.
A megerősitett egyuttműkodes az Unio celkitűzesei megvalositasanak előmozditasara, erdekeinek vedelmere es az integracio folyamatanak megerősitesere iranyul. Az ilyen egyuttműkodes az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 328. cikkevel osszhangban valamennyi tagallam szamara barmikor nyitva all.

(2) Megerősitett egyuttműkodesre felhatalmazast ado hatarozatot a Tanacs vegső lehetősegkent, akkor fogadhat el, ha megallapitotta, hogy az egyuttműkodes celkitűzesei az Unio egesze altal esszerű hataridőn belul nem erhetők el, es ha abban legalabb kilenc tagallam reszt vesz. A Tanacs az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 329. cikkeben megallapitott eljaras szerint hataroz.

(3) A Tanacs tanacskozasain valamennyi tagallam reszt vehet, de a szavazasban csak a Tanacsnak a megerősitett egyuttműkodesben reszt vevő tagallamokat kepviselő tagjai vesznek reszt. A szavazasi szabalyokat az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 330. cikke allapitja meg.

(4) A megerősitett egyuttműkodes kereteben elfogadott jogi aktusok csak az abban reszt vevő tagallamokat kotelezik. Az ilyen jogi aktusok nem reszei az Uniohoz csatlakozni szandekozo orszagok altal elfogadando unios vivmanyoknak.

V. CIM

AZ UNIO KULSŐ TEVEKENYSEGERE VONATKOZO ALTALANOS RENDELKEZESEK ES A KOZOS KUL- ES BIZTONSAGPOLITIKARA VONATKOZO KULONOS RENDELKEZESEK

1. FEJEZET

AZ UNIO KULSŐ TEVEKENYSEGERE VONATKOZO ALTALANOS RENDELKEZESEK

21. cikk

(1) Az Unio nemzetkozi szintű fellepese azon elvekre epul, amelyek letrehozasat, fejlődeset es bőviteset vezereltek, es arra iranyul, hogy ezek ervenyesuleset a vilag tobbi reszen is előbbre vigye; ezek az alapelvek a demokracia, a jogallamisag, az emberi jogok es alapvető szabadsagok

MUNKAPELDANY

14

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

egyetemes es oszthatatlan volta, az emberi meltosag tiszteletben tartasa, az egyenlőseg es a szolidaritas elvei, valamint az Egyesult Nemzetek Alapokmanyaban foglalt elvek es a nemzetkozi jog tiszteletben tartasa.
Az Unio arra torekszik, hogy kapcsolatokat alakitson ki es partnersegre lepjen azokkal a harmadik orszagokkal, valamint nemzetkozi, regionalis vagy univerzalis szervezetekkel, amelyek osztoznak vele az első albekezdesben emlitett elvekben. Az Unio, kulonosen az Egyesult Nemzetek kereteben, elősegiti a kozos problemak tobboldalu megoldasat.

(2) Az Unio kozos politikakat es tevekenysegeket hataroz meg es hajt vegre, es a nemzetkozi kapcsolatok minden teruleten magas szintű egyuttműkodes kialakitasan munkalkodik annak erdekeben, hogy:

a) megvedje ertekeit, alapvető erdekeit, biztonsagat, fuggetlenseget es integritasat;

b) megszilarditsa es erősitse a demokraciat, a jogallamisagot, az emberi jogokat es a nemzetkozi jog elveit;

c) osszhangban az Egyesult Nemzetek Alapokmanyanak celjaival es elveivel, valamint a Helsinki Zarookmany elveivel es a Parizsi Charta celjaival – beleertve a kulső hatarokhoz kapcsolodokat is – megőrizze a beket, megelőzze a konfliktusok kialakulasat, es erősitse a nemzetkozi biztonsagot;

d) elősegitse a fejlődő orszagok fenntarthato gazdasagi, tarsadalmi es kornyezeti fejlődeset, elsődlegesen a szegenyseg felszamolasa celjabol;

e) előmozditsa valamennyi orszag bekapcsolodasat a vilaggazdasagba, egyebek mellett a nemzetkozi kereskedelemben ervenyesulő korlatozasok fokozatos megszuntetese reven;

f) hozzajaruljon olyan nemzetkozi intezkedesek kidolgozasahoz, amelyek a fenntarthato fejlődes biztositasa erdekeben a kornyezet minősegenek es a vilag termeszeti erőforrasaival valo fenntarthato gazdalkodasnak a megőrzesere es javitasara iranyulnak;

g) segitseget nyujtson a termeszeti vagy ember altal okozott katasztrofakkal sujtott embercsoportoknak, orszagoknak vagy regioknak; es

h) előmozditsa egy erősebb tobboldalu egyuttműkodesen es a vilag felelős kormanyzasan alapulo nemzetkozi rendszer letrejottet.

(3) Az e cim es az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes otodik reszenek hatalya ala tartozo teruleteken folytatott kulső tevekenysegei, illetve az egyeb unios politikak kidolgozasa es vegrehajtasa soran az Unio tiszteletben tartja az (1) bekezdesben felsorolt alapelveket, es koveti a (2) bekezdesben felsorolt celokat.
Az Unio biztositja, hogy kulső tevekenysegeinek kulonboző teruletei egymassal, illetve az egyeb unios politikakkal osszhangban legyenek. A Tanacs es a Bizottsag – az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek kozreműkodesevel – felelősek ennek az osszhangnak a biztositasaert es e celbol egyuttműkodnek egymassal.

MUNKAPELDANY

15

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

22. cikk

1) A 21. cikkben emlitett alapelvek es celkitűzesek alapjan az Europai Tanacs meghatarozza az Unio strategiai erdekeit es celkitűzeseit.
Az Europai Tanacsnak az Unio strategiai erdekeit es celkitűzeseit meghatarozo hatarozatai a kozos kul- es biztonsagpolitikara es az Unio kulső tevekenysegenek egyeb teruleteire vonatkoznak. Ezek a hatarozatok az Unio egyes orszagokkal vagy tersegekkel fenntartott kapcsolataira, illetve valamely meghatarozott targykorre is vonatkozhatnak. E hatarozatokban meg kell hatarozni azok időtartamat, valamint az Unio es a tagallamok altal rendelkezesre bocsatando eszkozoket.
Az Europai Tanacs – a Tanacsnak az egyes teruletekre vonatkozo szabalyok szerint elfogadott ajanlasa alapjan – egyhangulag hataroz. Az Europai Tanacs altal elfogadott hatarozatokat a Szerződesekben előirt eljarasoknak megfelelően kell vegrehajtani.

(2) A kozos kul- es biztonsagpolitika teren az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője, a kulkapcsolatok egyeb teruletein pedig a Bizottsag kozos javaslatokat terjeszthet a Tanacs ele.

2. FEJEZET

A KOZOS KUL- ES BIZTONSAGPOLITIKARA VONATKOZO KULONOS RENDELKEZESEK

1. SZAKASZ

KOZOS RENDELKEZESEK

23. cikk

Az Unio e fejezet szerinti nemzetkozi szintű fellepese az 1. fejezetben meghatarozott elveken alapul, az ott meghatarozott celkitűzesek megvalositasara iranyul az ugyanezen fejezetben megallapitott altalanos rendelkezesekkel osszhangban.

24. cikk

(1) Az Unio kozos kul- es biztonsagpolitikara vonatkozo hataskore a kulpolitika minden teruletere es az Unio biztonsagat erintő valamennyi kerdesre kiterjed, ideertve egy kozos vedelempolitika fokozatos kialakitasat, amely kozos vedelemhez vezethet.
A kozos kul- es biztonsagpolitika kulon szabalyok es eljarasok hatalya ala tartozik. Ha a Szerződesek elterően nem rendelkeznek, a kozos kul- es biztonsagpolitikat az Europai Tanacs es a Tanacs egyhangulag hatarozza meg es hajtja vegre. Jogalkotasi aktusok elfogadasa kizart. A kozos kul- es biztonsagpolitikat az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője es a tagallamok hajtjak vegre a Szerződesekkel osszhangban. Az Europai Parlament es a Bizottsag e teruletre vonatkozo kulonos szerepet a Szerződesek allapitjak meg. Az Europai Unio Birosaga e rendelkezesekre vonatkozoan nem rendelkezik hataskorrel, kiveve e szerződes 40. cikke betartasanak ellenőrzesere, valamint az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 275. cikke masodik bekezdeseben meghatarozott, bizonyos hatarozatok jogszerűsegenek felulvizsgalatara vonatkozo hataskoret.

MUNKAPELDANY

16

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(2) Az Unio a kulső tevekenysegeire iranyado elvek es celkitűzesek kereteben kozos kul- es biztonsagpolitikat folytat, hataroz meg es hajt vegre, amely a tagallamok kozotti kolcsonos politikai szolidaritas tovabbfejlesztesen, az altalanos erdekű ugyek azonositasan es a tagallamok fellepesei kozott egyre novekvő foku osszhang megvalositasan alapul.

(3) A tagallamok az Unio kul- es biztonsagpolitikajat a lojalitas es a kolcsonos szolidaritas jegyeben tevekenyen es fenntartasok nelkul tamogatjak, es tiszteletben tartjak az Unio e teruleten folytatott tevekenyseget.
A tagallamok egyutt munkalkodnak kolcsonos politikai szolidaritasuk erősitesen es tovabbfejlesztesen. Tartozkodnak minden olyan cselekvestől, amely ellentetes az Unio erdekeivel, illetve ronthatja az Unio mint kohezios erő eredmenyesseget a nemzetkozi kapcsolatokban.
A Tanacs es a főkepviselő gondoskodik ezeknek az elveknek a tiszteletben tartasarol.

25. cikk

A kozos kul- es biztonsagpolitika folytatasara az Unio:
a) altalanos iranymutatasokat hataroz meg;
b) hatarozatokat fogad el, amelyek meghatarozzak:
      i. az Unio altal vegrehajtando fellepeseket,
     ii. az Unio altal kepviselendő allaspontokat,
    iii. az i. es ii. pontban emlitett hatarozatok vegrehajtasanak szabalyait; es

c) erősiti a tagallamok kozotti rendszeres egyuttműkodest politikajuk folytatasaban.

26. cikk

(1) Az Europai Tanacs megallapitja az Unio strategiai erdekeit, valamint meghatarozza a kozos kul- es biztonsagpolitika celkitűzeseit es az arra vonatkozo altalanos iranymutatasokat, beleertve a vedelmi vonatkozasu kerdeseket is. Az Europai Tanacs meghozza a szukseges hatarozatokat.
Ha a nemzetkozi fejlemenyek szuksegesse teszik, az Europai Tanacs elnoke rendkivuli europai tanacsi ulest hiv ossze abbol a celbol, hogy e fejlemenyekre tekintettel meghatarozzak az Unio altal kovetendő politika strategiai iranyvonalait.

(2) A Tanacs az Europai Tanacs altal meghatarozott altalanos iranymutatasok es strategiai iranyvonalak alapjan kidolgozza a kozos kul- es biztonsagpolitikat, es meghozza az e politika meghatarozasahoz es vegrehajtasahoz szukseges hatarozatokat.
A Tanacs es az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője biztositja az Unio fellepesenek egysegesseget, koherenciajat es eredmenyesseget.

MUNKAPELDANY

17

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(3) A kozos kul- es biztonsagpolitikat az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője es a tagallamok hajtjak vegre nemzeti es unios erőforrasok felhasznalasaval.

27. cikk

(1) Az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője, aki ellatja a Kulugyek Tanacsanak elnoki tisztjet, javaslataival hozzajarul a kozos kul- es biztonsagpolitika kidolgozasahoz, es gondoskodik az Europai Tanacs, illetve a Tanacs altal elfogadott hatarozatok vegrehajtasarol.

(2) A kozos kul- es biztonsagpolitikara vonatkozo ugyekben az Uniot a főkepviselő kepviseli. Az Unio neveben politikai parbeszedet folytat harmadik felekkel, es kepviseli az Unio allaspontjat a nemzetkozi szervezetekben es nemzetkozi konferenciakon.

(3) Megbizatasanak ellatasa soran a főkepviselőt europai kulugyi szolgalat segiti. Ez a szolgalat a tagallamok diplomaciai szolgalataival egyuttműkodesben tevekenykedik, es a Tanacs Főtitkarsaga, valamint a Bizottsag megfelelő szervezeti egysegeinek tisztviselőiből, tovabba a nemzeti diplomaciai szolgalatok altal kirendelt szemelyzetből all. Az europai kulugyi szolgalat szervezetet es műkodeset a Tanacs hatarozatban allapitja meg. A Tanacs a főkepviselő javaslata alapjan, az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot es a Bizottsag egyeterteset kovetően hataroz.

28. cikk

(1) Amennyiben a nemzetkozi helyzet műveleti fellepest tesz szuksegesse, a Tanacs elfogadja a szukseges hatarozatokat. A hatarozatban meg kell hatarozni annak celjait, hatokoret, az Unio rendelkezesere bocsatando eszkozoket es szukseg eseten időtartamat, valamint vegrehajtasanak felteteleit.

Amennyiben a korulmenyek valtozasa lenyeges kihatassal van az ilyen hatarozatot erintő valamely kerdesre, a Tanacs felulvizsgalja a hatarozat elveit es celkitűzeseit, es meghozza a szukseges hatarozatokat.

(2) Az (1) bekezdesben emlitett hatarozatok kotik a tagallamokat allaspontjaik elfogadasakor es tevekenyseguk folytatasa soran.

(3) Valamennyi, az (1) bekezdesben emlitett hatarozat kereteben tervezett nemzeti allaspontrol vagy nemzeti fellepesről az erintett tagallamnak időben tajekoztatast kell adnia, hogy szukseg eseten arrol a Tanacsban előzetesen tanacskozni lehessen. Az előzetes tajekoztatasi kotelezettseg nem vonatkozik azokra az intezkedesekre, amelyek csupan a Tanacs hatarozatait ultetik at nemzeti szinten.

(4) A helyzet megvaltozasabol eredő kenyszeritő szukseg eseten, es amennyiben a Tanacs nem vizsgalta felul az (1) bekezdesben emlitett hatarozatot, a tagallamok — szem előtt tartva az emlitett hatarozat altalanos celkitűzeseit — megtehetik a szukseges halaszthatatlan intezkedeseket.
Az erintett tagallam haladektalanul tajekoztatja a Tanacsot az ilyen intezkedesekről.

(5) Amennyiben az e cikk szerinti hatarozat vegrehajtasa soran jelentős nehezsegek merulnek fel, a tagallam azokat a Tanacs ele utalja, amely ezeket a nehezsegeket megvitatja, es megfelelő megoldasokat keres. A megoldasok nem allhatnak ellentetben az (1) bekezdesben emlitett hatarozat celkitűzeseivel, es nem ronthatjak annak eredmenyesseget.

MUNKAPELDANY

18

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

29. cikk

A Tanacs hatarozatokat fogad el, amelyek meghatarozzak, hogy az Unio hogyan viszonyul egy adott foldrajzi vagy tematikus termeszetű kerdeshez. A tagallamok biztositjak, hogy nemzeti politikaik megfeleljenek az kozos unios allaspontoknak.

30. cikk

(1) Barmely tagallam, az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője, illetve a főkepviselő a Bizottsag tamogatasaval a kozos kul- es biztonsagpolitikat erintő barmely kerdest a Tanacs ele utalhat, es kezdemenyezeseket vagy javaslatokat terjeszthet a Tanacs ele.

(2) Gyors dontest igenylő esetekben a főkepviselő hivatalbol vagy valamely tagallam kerelmere negyvennyolc oran, illetve szukseghelyzetben rovidebb időn belul osszehivja a Tanacs rendkivuli uleset.

31. cikk

(1) Amennyiben e fejezet maskepp nem rendelkezik az e fejezet altal szabalyozott hatarozatokat az Europai Tanacs es a Tanacs egyhangulag fogadja el. Jogalkotasi aktusok elfogadasa kizart.
A szavazastol valo tartozkodas eseten tartozkodasahoz a Tanacs barmely tagja ezen albekezdes szerint egy formalis nyilatkozatot fűzhet. Ebben az esetben nem koteles a hatarozatot alkalmazni, de elfogadja, hogy a hatarozat koti az Uniot. A kolcsonos szolidaritas szellemeben az erintett tagallam tartozkodik minden olyan tevekenysegtől, amely ellentetes lehet az Unionak a kerdeses hatarozaton alapulo fellepesevel vagy azt hatraltathatja, a tobbi tagallam pedig ezt az allaspontjat tiszteletben tartja. Ha a Tanacsnak azok a tagjai, akik tartozkodasukhoz ilyen nyilatkozatot fűztek, a tagallamok legalabb egyharmadat es egyben az Unio nepessegenek legalabb egyharmadat kepviselik, a hatarozat nem kerul elfogadasra.

(2) Az (1) bekezdes rendelkezeseitől elterve, a Tanacs minősitett tobbseggel hataroz: – amikor az Europai Tanacsnak az Unio strategiai erdekeit es celkitűzeseit meghatarozo, a 22. cikk (1) bekezdese szerinti hatarozata alapjan az Unio fellepeset vagy allaspontjat meghatarozo hatarozatot fogad el;
– amikor az Unio fellepeset vagy allaspontjat meghatarozo hatarozatot az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője altal benyujtott olyan javaslat alapjan fogadja el, amelynek benyujtasara a főkepviselőt az Europai Tanacs sajat, vagy a főkepviselő kezdemenyezesere kulon felkerte;
– amikor az Unio valamely fellepeset vagy allaspontjat meghatarozo hatarozat megvalositasara vonatkozo barmilyen hatarozatot fogad el;
– amikor a 33. cikknek megfelelően kulonleges kepviselőt nevez ki.
Ha a Tanacs valamely tagja kijelenti, hogy letfontossagu es altala megnevezett nemzeti politikai okokbol ellenezni kivanja a minősitett tobbseggel meghozando hatarozat elfogadasat, a szavazasra nem kerul sor. A főkepviselő az erintett tagallammal intenziv konzultaciot folytat a tagallam szamara elfogadhato megoldas felkutatasara. Amennyiben nem jar sikerrel, a Tanacs minősitett tobbseggel eljarva kerheti, hogy az ugyet egyhangulag elfogadando hatarozat meghozatala erdekeben terjesszek az Europai Tanacs ele.

MUNKAPELDANY

19

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(3) Az Europai Tanacs egyhangulag elfogadott hatarozatban ugy rendelkezhet, hogy a Tanacs a

(2) bekezdesben emlitettektől elterő esetekben is eljarhat minősitett tobbseggel.

(4) A (2) es (3) bekezdes nem vonatkozik a katonai vagy vedelmi vonatkozasu hatarozatokra.

(5) Eljarasi kerdesekben a Tanacs tagjainak tobbsegevel hataroz. 32. cikk

Az Europai Tanacson es a Tanacson belul a tagallamok tanacskoznak minden altalanos erdekű kul- es biztonsagpolitikai kerdesről annak erdekeben, hogy a kerdes vonatkozasaban kozos megkozelitest alakitsanak ki. A tagallamok az Unio erdekeit erintő barmely nemzetkozi szintű fellepes vagy kotelezettsegvallalas megtetele előtt egyeztetnek a tobbi tagallammal a Tanacsban vagy az Europai Tanacsban. A tagallamok, egy iranyba mutato fellepesuk utjan, biztositjak, hogy az Unio kepes legyen erdekeinek es ertekeinek nemzetkozi szinten valo ervenyesitesere. A tagallamok kolcsonosen szolidarisak egymas irant.
Ha az Europai Tanacs, vagy a Tanacs az első bekezdes szerinti unios kozos megkozelitest hataroz meg, az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője es a tagallamok kulugyminiszterei a Tanacs kereteben osszehangoljak tevekenysegeiket.
A tagallamok diplomaciai kepviseletei es az Unio kuldottsegei a harmadik orszagokban es a nemzetkozi szervezetekben egyuttműkodnek egymassal es hozzajarulnak a kozos megkozelites kialakitasahoz es vegrehajtasahoz.

33. cikk

A Tanacs, az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek javaslata alapjan, meghatarozott politikai kerdesekben felhatalmazassal rendelkező kulonleges kepviselőt nevezhet ki. A kulonleges kepviselő megbizatasat a főkepviselő iranyitasa alapjan latja el.

34. cikk

(1) A tagallamok osszehangoljak cselekvesuket a nemzetkozi szervezetekben es nemzetkozi konferenciakon. Ezeken a forumokon kepviselik az Unio allaspontjait. Ennek az osszehangolasnak a megszervezeseről az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője gondoskodik. Az olyan nemzetkozi szervezetekben, illetve nemzetkozi konferenciakon, ahol nem vesz reszt minden tagallam, a reszt vevő tagallamok kepviselik az Unio allaspontjait.

(2) A 24. cikk (3) bekezdesevel osszhangban azok a tagallamok, amelyek olyan nemzetkozi szervezetekben, illetve konferenciakon vesznek reszt, ahol nem vesz reszt minden tagallam, folyamatosan tajekoztatjak a tobbi tagallamot, valamint a főkepviselőt a kozos erdekű kerdesekről.
Azok a tagallamok, amelyek az Egyesult Nemzetek Biztonsagi Tanacsanak is tagjai, egyeztetnek egymassal, illetve teljeskorűen tajekoztatjak a tobbi tagallamot es a főkepviselőt. Azok a tagallamok, amelyek tagjai a Biztonsagi Tanacsnak, feladataik ellatasa soran — az Egyesult Nemzetek Alapokmanyanak rendelkezesei alapjan fennallo kotelezettsegeik serelme nelkul — vedelmezik az Unio allaspontjait es erdekeit.

MUNKAPELDANY

20

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

Ha az Unio az Egyesult Nemzetek Biztonsagi Tanacsanak napirendjen szereplő valamely ugyben meghatarozta allaspontjat, azok a tagallamok, amelyek reszt vesznek a Biztonsagi Tanacs ulesen, kotelesek kerni a főkepviselő meghallgatasat az Unio allaspontjanak kifejtese celjabol.

35. cikk

A tagallamok diplomaciai es konzuli kepviseletei, valamint az Unio harmadik orszagokban műkodő es nemzetkozi konferenciakon reszt vevő kuldottsegei, tovabba nemzetkozi szervezetek melletti kepviseleteik egyuttműkodnek az e fejezet alapjan elfogadott, az Unio fellepeset vagy allaspontjat meghatarozo hatarozatok tiszteletben tartasanak, illetve vegrehajtasanak biztositasa erdekeben.
Egyuttműkodesuket informaciocserevel es kozos ertekelesek keszitesevel erősitik.
Hozzajarulnak az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 20. cikke (2) bekezdesenek c) pontjaban emlitett, az unios polgarok szamara harmadik orszagok teruleten biztositando vedelemre vonatkozo jog ervenyesitesehez, valamint az emlitett szerződes 23. cikke alapjan elfogadott intezkedesek vegrehajtasahoz.

36. cikk

Az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője rendszeresen konzultal az Europai Parlamenttel a kozos kul- es biztonsagpolitika, valamint a kozos biztonsag- es vedelempolitika főbb vonatkozasairol es alapvető valasztasi lehetősegeiről, tovabba folyamatosan tajekoztatja ezen politikak alakulasarol. Gondoskodik arrol, hogy az Europai Parlament nezeteit kellőkeppen figyelembe vegyek. Az Europai Parlament tajekoztatasaba a kulonleges kepviselőket is be lehet vonni.
Az Europai Parlament kerdesekkel fordulhat a Tanacshoz es a főkepviselőhoz, illetve szamara ajanlasokat tehet. Az Europai Parlament evente ket alkalommal megvitatja a kozos kul- es biztonsagpolitika – ideertve a kozos biztonsag- es vedelempolitikat is – vegrehajtasa teren elert előrehaladast.

37 cikk

Az Unio az e fejezet altal szabalyozott teruleteken egy vagy tobb allammal vagy nemzetkozi szervezettel megallapodasokat kothet.

38. cikk

Az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 240. cikkenek serelme nelkul a Politikai es Biztonsagi Bizottsag figyelemmel kiseri a nemzetkozi helyzet alakulasat a kozos kul- es biztonsagpolitika ala tartozo teruleteken, es hozzajarul a politikak meghatarozasahoz azaltal, hogy a Tanacs, illetve az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek kerelmere vagy sajat kezdemenyezesere velemenyeket terjeszt a Tanacs ele. A főkepviselő hataskoreinek serelme nelkul a Politikai es Biztonsagi Bizottsag figyelemmel kiseri tovabba az elfogadott politikak vegrehajtasat.

MUNKAPELDANY

21

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

E fejezet kereten belul – a Tanacs es a főkepviselő felelőssege mellett – a Politikai es Biztonsagi Bizottsag gyakorolja a 43. cikkben meghatarozottak szerinti valsagkezelő műveletek politikai ellenőrzeset es strategiai iranyitasat.
A valsagkezelesi művelet celjara es időtartamara, amelyet a Tanacs hataroz meg, a Tanacs felhatalmazhatja a bizottsagot, hogy meghozza a művelet politikai ellenőrzesere es strategiai iranyitasara vonatkozo megfelelő hatarozatokat.

39. cikk

Az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 16. cikkenek megfelelően es elterve annak (2) bekezdesetől, a Tanacs a termeszetes szemelyeknek az e fejezet alkalmazasi korebe tartozo tevekenysegeik soran a szemelyes adataiknak a tagallamok altal vegzett feldolgozasa tekinteteben tortenő vedelmere, valamint az ilyen adatok szabad aramlasara vonatkozo szabalyokat megallapito hatarozatot fogad el. E szabalyok tiszteletben tartasat fuggetlen hatosagok ellenőrzik.

40. cikk

A kozos kul- es biztonsagpolitika vegrehajtasa nem serti az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 3-6. cikkeben felsorolt unios hataskorok gyakorlasara vonatkozoan a Szerződesekben az intezmenyek reszere előirt eljarasok alkalmazasat es az intezmenyek erre vonatkozo hataskoreinek terjedelmet.
Hasonlokeppen, az e cikkekben felsorolt politikak vegrehajtasa nem serti az Unio e fejezetben emlitett hataskoreinek gyakorlasara vonatkozoan a Szerződesekben az intezmenyek reszere előirt eljarasok alkalmazasat es az intezmenyek vonatkozo hataskoreinek terjedelmet.

41. cikk

(1) Az intezmenyeknek az e fejezet vegrehajtasa kovetkezteben felmerulő igazgatasi kiadasai az Unio koltsegveteset terhelik.

(2) Az e fejezet vegrehajtasa soran felmerulő műkodesi kiadasok szinten az Unio koltsegveteset terhelik, kiveve a katonai vagy vedelmi vonatkozasu műveletekből eredő kiadasokat, illetve azokat az eseteket, amikor a Tanacs egyhangulag maskent hataroz.
Azokban az esetekben, amikor a kiadasok nem az Unio koltsegveteset terhelik, azok a brutto nemzeti termek-kulcs szerint a tagallamokat terhelik, kiveve ha a Tanacs egyhangulag maskent hataroz. A katonai vagy vedelmi vonatkozasu műveletekből eredő kiadasok eseten azok a tagallamok, amelyek kepviselői a 31. cikk (1) bekezdesenek masodik albekezdese szerinti formalis nyilatkozatot tettek a Tanacsban, ezeknek a koltsegeknek a finanszirozasahoz nem kotelesek hozzajarulni.

(3) A Tanacs hatarozatban meghatarozza azokat a kulon eljarasokat, amelyek garantaljak az Unio koltsegveteseben a kozos biztonsag- es vedelempolitika kereteben vegrehajtando intezkedesek, kulonosen pedig a 42. cikk (1) bekezdeseben es a 43. cikkben emlitett missziokat előkeszitő tevekenysegek surgős finanszirozasara szolgalo előiranyzatokhoz valo gyors hozzaferest. A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően hataroz.

MUNKAPELDANY

22

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

A 42. cikk (1) bekezdeseben es a 43. cikkben emlitett missziokat előkeszitő azon tevekenysegek finanszirozasara, amelyek nem az Unio koltsegveteset terhelik, a tagallamok hozzajarulasaibol egy indulo alapot kell letrehozni.
A Tanacs az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek javaslata alapjan, minősitett tobbseggel elfogadott hatarozatokban meghatarozza:

a) az indulo alap letrehozasara es finanszirozasara vonatkozo szabalyokat, igy kulonosen az alap rendelkezesere bocsatott penzeszkozok osszeget,

b) az indulo alap kezelesere vonatkozo szabalyokat,

c) a penzugyi ellenőrzesre vonatkozo szabalyokat.

Ha a 42. cikk (1) bekezdeseben es a 43. cikkben emlitett misszio az Unio koltsegvetesenek terhere nem finanszirozhato, a Tanacs felhatalmazza a főkepviselőt az alap igenybevetelere. A főkepviselő e felhatalmazas vegrehajtasarol jelentest tesz a Tanacsnak.

2. SZAKASZ

A KOZOS BIZTONSAG- ES VEDELEMPOLITIKARA VONATKOZO RENDELKEZESEK

42. cikk

(1) A kozos biztonsag- es vedelempolitika a kozos kul- es biztonsagpolitika szerves resze. E politika polgari es katonai eszkozok igenybevetelevel biztositja az Unio műveleti kepesseget. Az Unio ezeket az eszkozoket az Egyesult Nemzetek Alapokmanyanak alapelveivel osszhangban igenybe veheti az Union kivuli bekefenntarto, konfliktusmegelőző es a nemzetkozi biztonsagot erősitő missziokban. E feladatok vegrehajtasa a tagallamok altal rendelkezesre bocsatott kepessegeken alapul.

(2) A kozos biztonsag- es vedelempolitika magaban foglalja egy kozos unios vedelempolitika fokozatos kialakitasat. Ez, amennyiben az Europai Tanacs egyhangulag ugy hataroz, kozos vedelemhez vezet. Ebben az esetben az Europai Tanacs a tagallamoknak ajanlja egy ilyen hatarozatnak az alkotmanyos kovetelmenyeiknek megfelelő elfogadasat.
Az Unio e szakasz szerinti politikaja nem erinti egyes tagallamok biztonsag- es vedelmi politikajanak egyedi jelleget, tiszteletben tartja azoknak a tagallamoknak az Eszak-atlanti Szerződes alapjan vallalt kotelezettsegeit, amelyek kozos vedelmuket az Eszak-atlanti Szerződes Szervezeteben (NATO) latjak megvalositottnak, es osszeegyeztethető az annak kereteben meghatarozott kozos biztonsag- es vedelmi politikaval.

(3) A tagallamok a Tanacs altal meghatarozott celkitűzesek megvalositasahoz valo hozzajarulaskent a kozos biztonsag- es vedelempolitika vegrehajtasahoz polgari es katonai kepessegeket bocsatanak az Unio rendelkezesere. Azok a tagallamok, amelyek kozosen tobbnemzetisegű erőket allitanak fel, ezeket szinten a kozos biztonsag- es vedelempolitika rendelkezesere bocsathatjak.

MUNKAPELDANY

23

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

A tagallamok vallaljak, hogy fokozatosan fejlesztik katonai kepessegeiket. A vedelmikepessegfejlesztesi, kutatasi, beszerzesi es fegyverzeti kerdesekkel foglalkozo ugynokseg (a tovabbiakban:

Europai Vedelmi Ugynokseg) megallapitja a műveleti igenyeket, tamogatja az ezen igenyek kielegiteset szolgalo intezkedeseket, hozzajarul a vedelmi szektor ipari es technologiai alapjainak erősitesehez szukseges intezkedesek meghatarozasahoz es – adott esetben – vegrehajtasahoz, reszt vesz egy europai fegyverzet- es kepessegpolitika meghatarozasaban, valamint segiti a Tanacsot a katonai kepessegek javitasanak ertekeleseben.

(4) A kozos biztonsag- es vedelempolitikara vonatkozo hatarozatokat, ideertve az e cikkben emlitett missziok meginditasara vonatkozo hatarozatokat is, a Tanacs fogadja el egyhangulag, az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek javaslata vagy egy tagallam kezdemenyezese alapjan. A főkepviselő, adott esetben a Bizottsaggal kozosen, nemzeti erőforrasok es unios eszkozok felhasznalasat egyarant inditvanyozhatja.

(5) A Tanacs az Unio ertekeinek vedelme es erdekeinek ervenyesitese celjabol egyes misszioknak az Unio kereteben tortenő vegrehajtasaval a tagallamok egy csoportjat is megbizhatja. Az ilyen missziok vegrehajtasara a 44. cikket kell alkalmazni.

(6) Azok a magasabb kovetelmenyeket kielegitő katonai kepessegekkel rendelkező tagallamok, amelyek a legnagyobb kovetelmenyeket tamaszto missziokra tekintettel ezen a teruleten szigorubb kotelezettsegeket vallaltak, az Unio keretein belul allando strukturalt egyuttműkodest alakitanak ki. Az ilyen egyuttműkodesre a 46. cikket kell alkalmazni. Ez nem erinti a 43. cikkben foglalt rendelkezeseket.

(7) A tagallamok valamelyikenek terulete elleni fegyveres tamadas eseten a tobbi tagallam – az Egyesult Nemzetek Alapokmanyanak 51. cikkevel osszhangban – koteles minden rendelkezesere allo segitseget es tamogatast megadni ennek az allamnak. Ez nem erinti az egyes tagallamok biztonsag- es vedelempolitikajanak egyedi jelleget.
Az e teruleten vallalt kotelezettsegeknek es egyuttműkodesnek osszhangban kell lenniuk az Eszak-atlanti Szerződes Szervezetenek keretein belul tett kotelezettsegvallalasokkal, amely szervezet az abban reszes allamok szamara tovabbra is a kollektiv vedelem alapjat kepezi, es annak vegrehajtasi foruma marad.

43. cikk

(1) A 42. cikk (1) bekezdeseben emlitett missziok, amelyek vegrehajtasa soran az Unio polgari es katonai eszkozoket vehet igenybe, kozos leszerelesi műveleteket, humanitarius es mentesi feladatokat, katonai tanacsadoi es segitsegnyujtasi feladatokat, konfliktusmegelőzest es bekefenntartast, harcolo erők valsagkezelesben kifejtett feladatait – beleertve a beketeremtest is – es a konfliktusok lezarasat kovetően a helyzet stabilizalasara iranyulo műveleteket foglalnak magukban. E missziok mindegyike hozzajarulhat a terrorizmus elleni kuzdelemhez, ideertve a terrorizmus ellen sajat teruletukon kuzdő harmadik orszagok tamogatasat is.

(2) A Tanacs hatarozatban meghatarozza az (1) bekezdesben emlitett missziok celjait, hatokoret es vegrehajtasuk altalanos felteteleit. Az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője – a Tanacs iranyitasaval es a Politikai es Biztonsagi Bizottsaggal szoros es allando kapcsolatot tartva – gondoskodik e missziok polgari es katonai vonatkozasainak osszehangolasarol.

MUNKAPELDANY

24

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

44. cikk

(1) A 43. cikknek megfelelően elfogadott hatarozatok kereteben a Tanacs valamely misszio vegrehajtasaval a misszioban reszt venni szandekozo, es az annak ellatasahoz szukseges kepessegekkel rendelkező tagallamok egy csoportjat is megbizhatja. Ezek a tagallamok az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek reszvetele mellett egymas kozott megallapodnak a misszio vegrehajtasanak reszleteiről.

(2) A misszioban reszt vevő tagallamok sajat kezdemenyezesukre vagy valamely masik tagallam keresere rendszeresen tajekoztatjak a Tanacsot annak alakulasarol. Ha a misszio vegrehajtasa jelentős kovetkezmenyekkel jar, illetve ha a misszio az (1) bekezdesben emlitett hatarozatokban rogzitett celjanak, hatokorenek vagy szabalyainak modositasa valik szuksegesse, a reszt vevő tagallamok erről haladektalanul ertesitik a Tanacsot. Ezekben az esetekben a Tanacs elfogadja a szukseges hatarozatokat.

45. cikk

(1) A 42. cikk (3) bekezdeseben emlitett Europai Vedelmi Ugynokseg, amely a Tanacs iranyitasa alatt all, a kovetkező feladatokat latja el:

a) hozzajarul a tagallamok katonai kepessegeire vonatkozo celkitűzesek meghatarozasahoz es a tagallamok altal a katonai kepessegekre vonatkozoan vallalt kotelezettsegek teljesitesenek ertekelesehez;

b) előmozditja a műveleti igenyek harmonizalasat, valamint hatekony es egymassal kompatibilis beszerzesi modszerek elfogadasat;

c) a katonai kepessegekre vonatkozo celkitűzesek teljesitese erdekeben tobboldalu projektekre tesz javaslatot, gondoskodik a tagallamok altal vegrehajtott programok osszehangolasarol es a kulon meghatarozott egyuttműkodesi programok iranyitasarol;

d) tamogatja a vedelmi technologiai kutatasokat, tovabba koordinalja es tervezi a kozos kutatasi tevekenysegeket es a jovőbeli műveleti igenyek kielegiteset szolgalo műszaki megoldasok felkutatasat;

e) hozzajarul minden olyan hasznos intezkedes meghatarozasahoz es adott esetben vegrehajtasahoz, amelyek a vedelmi szektor ipari es technologiai alapjainak erősiteset vagy a katonai kiadasok hatekonysaganak javitasat szolgaljak.

(2) Az Europai Vedelmi Ugynokseg az abban reszt venni kivano valamennyi tagallam szamara nyitva all. A Tanacs minősitett tobbseggel elfogadott hatarozatban megallapitja az ugynokseg jogallasat, meghatarozza szekhelyet es műkodesenek szabalyait. Ebben a hatarozatban figyelembe kell venni az ugynoksegben valo tenyleges reszvetel szintjet. Az ugynoksegen belul a kozos projektekben reszt vevő tagallamokat tomoritő kulon csoportok jonnek letre. Az ugynokseg feladatait szukseg eseten a Bizottsaggal kapcsolatot tartva latja el.

46. cikk

(1) Azok a tagallamok, amelyek reszt kivannak venni a 42. cikk (6) bekezdeseben emlitett allando strukturalt egyuttműkodesben, es amelyek megfelelnek a kovetelmenyeknek es kotelezettseget vallalnak a katonai kepessegekre vonatkozoan az allando strukturalt egyuttműkodesről szolo

MUNKAPELDANY

25

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

jegyzőkonyvben foglaltak szerint, bejelentik szandekukat a Tanacsnak es az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek.

(2) Az (1) bekezdesben emlitett bejelentestől szamitott harom honapon belul a Tanacs hatarozatot fogad el az allando strukturalt egyuttműkodes letrehozasarol es a reszt vevő tagallamok listajarol. A Tanacs a főkepviselővel folytatott konzultaciot kovetően, minősitett tobbseggel hataroz.

(3) Barmely tagallam, amelyik egy kesőbbi szakaszban reszt kivan venni az allando strukturalt egyuttműkodesben, e szandekat bejelenti a Tanacsnak es a főkepviselőnek.
A Tanacs hatarozatot fogad el, amelyben megerősiti, hogy az erintett tagallam, amely megfelel a kovetelmenyeknek, es megtette a kotelezettsegvallalasokat az allando strukturalt egyuttműkodesről szolo jegyzőkonyv 1. es 2. cikkeben foglaltak szerint, reszt vesz az allando strukturalt egyuttműkodesben. A Tanacs a főkepviselővel folytatott konzultaciot kovetően, minősitett tobbseggel hataroz. A szavazasban csak a reszt vevő tagallamokat kepviselő tanacsi tagok vesznek reszt.
A minősitett tobbseget az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 238. cikke (3) bekezdese a) pontjanak megfelelően kell meghatarozni.

(4) Amennyiben egy reszt vevő tagallam mar nem felel meg az allando strukturalt egyuttműkodesről szolo jegyzőkonyv 1. es 2. cikkeben foglalt kovetelmenyeknek, vagy nem kepes teljesiteni az ott meghatarozott kotelezettsegeket, a Tanacs az erintett tagallam reszveteli jogat felfuggesztő hatarozatot fogadhat el.
A Tanacs minősitett tobbseggel hataroz. A szavazasban – az erintett tagallamot kiveve – csak a reszt vevő tagallamokat kepviselő tanacsi tagok vesznek reszt.
A minősitett tobbseget az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 238. cikke (3) bekezdese a) pontjanak megfelelően kell meghatarozni.

(5) Az a reszt vevő tagallam, amely ki kivan lepni az allando strukturalt egyuttműkodesből, ezen szandekat bejelenti a Tanacsnak, amely megallapitja, hogy az erintett tagallam reszvetele megszűnt.

(6) A Tanacs a strukturalt egyuttműkodes keretei kozott elfogadando – a (2)–(5) bekezdestől elterő – hatarozatait es ajanlasait egyhangulag fogadja el. E bekezdes alkalmazasaban az egyhangusag eleresehez kizarolag a reszt vevő tagallamokat kepviselő tanacsi tagok szavazatait kell figyelembe venni.

VI. CIM

ZARO RENDELKEZESEK

47. cikk

Az Unio jogi szemely.

MUNKAPELDANY

26

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

48. cikk

(1) A Szerződesek a rendes felulvizsgalati eljarasnak megfelelően modosithatok. A Szerződesek az egyszerűsitett felulvizsgalati eljarasnak megfelelően is modosithatok.

Rendes felülvizsgálati eljárás

(2) Barmely tagallam kormanya, az Europai Parlament vagy a Bizottsag javaslatot nyujthat be a Tanacsnak a Szerződesek modositasara. A javaslatok egyebek mellett iranyulhatnak a Szerződesek altal az Uniora ruhazott hataskorok bővitesere vagy szűkitesere. A javaslatot a Tanacs tovabbitja az Europai Tanacsnak, es arrol ertesiti a nemzeti parlamenteket.

(3) Ha az Europai Tanacs az Europai Parlamenttel es a Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően, egyszerű tobbseggel a javasolt modositasok megvitatasa mellett dont, az Europai Tanacs elnoke a nemzeti parlamenteknek, a tagallamok allam-, illetve kormanyfőinek valamint az Europai Parlamentnek es a Bizottsagnak a kepviselőiből allo konventet hiv ossze. A monetaris teruletet erintő intezmenyi modositasok eseteben az Europai Kozponti Bankkal is konzultalni kell.
A konvent megvizsgalja a modositasokra vonatkozo javaslatokat es konszenzussal ajanlasokat fogad el a tagallamok kormanyai kepviselőinek (4) bekezdesben meghatarozott konferenciaja szamara.

Amennyiben a javasolt modositasok terjedelme nem indokolja, az Europai Tanacs az Europai Parlament egyeterteset kovetően egyszerű tobbseggel a konvent osszehivasanak mellőzeseről donthet. Ebben az esetben az Europai Tanacs meghatarozza egy, a tagallamok kormanyai kepviselőinek reszvetelevel tartando konferencia mandatumat.

(4) A tagallamok kormanyai kepviselőinek konferenciajat a Tanacs elnoke hivja ossze abbol a celbol, hogy kozos megegyezessel meghatarozzak a Szerződesek modositasait.
A modositasok azt kovetően lepnek hatalyba, hogy azokat alkotmanyos kovetelmenyeinek megfelelően valamennyi tagallam megerősitette.

(5) Ha a Szerződesek modositasarol szolo barmely szerződes alairasatol szamitott ket ev elteltevel az emlitett szerződest a tagallamok negyotode mar megerősitette, egy vagy tobb tagallam azonban a megerősitesi folyamat soran nehezsegekkel szembesul, az ugyet az Europai Tanacs ele kell utalni.

Egyszerűsített módosítási eljárások

(6) Barmely tagallam kormanya, az Europai Parlament vagy a Bizottsag javaslatokat nyujthat be az Europai Tanacsnak az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes harmadik reszenek az Unio belső politikaira es tevekenysegeire vonatkozo rendelkezesei teljes vagy reszleges felulvizsgalata erdekeben.

Az Europai Tanacs az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes harmadik reszeben foglalt rendelkezeseket hatarozattal egeszben vagy reszben modosithatja. Az Europai Tanacs az Europai Parlamenttel es a Bizottsaggal, valamint a monetaris teruletet erintő intezmenyi modositasok eseteben az Europai Kozponti Bankkal folytatott konzultaciot kovetően, egyhangulag hataroz. Ez a hatarozat csak azt kovetően lep hatalyba, hogy a tagallamok sajat alkotmanyos kovetelmenyeiknek megfelelően azt jovahagytak.

MUNKAPELDANY

27

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

A masodik albekezdesben emlitett hatarozat a Szerződesekben az Uniora ruhazott hataskoroket nem bővitheti.

(7) Amennyiben az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes vagy e szerződes V. cime egy meghatarozott teruleten vagy esetben a Tanacs szamara egyhangu hatarozathozatalt ir elő, az Europai Tanacs hatarozatban felhatalmazhatja a Tanacsot, hogy az adott teruleten vagy esetben minősitett tobbseggel hatarozzon. Ez az albekezdes nem alkalmazhato a katonai vagy vedelmi vonatkozasu dontesek eseten.
Amennyiben az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes ugy rendelkezik, hogy a Tanacsnak egyes jogalkotasi aktusokat kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben kell elfogadnia, az Europai Tanacs hatarozatban ugy rendelkezhet, hogy az ilyen jogalkotasi aktusok rendes jogalkotasi eljaras kereteben is elfogadhatok.
Az Europai Tanacsnak az első es masodik albekezdes alapjan tett minden kezdemenyezeseről ertesitenie kell a nemzeti parlamenteket. Ha valamely nemzeti parlament az ertesites időpontjatol szamitott hat honapon belul kifogast emel a javaslattal szemben, az első vagy masodik albekezdesben emlitett hatarozatot nem lehet elfogadni. Kifogas hianyaban az Europai Tanacs a hatarozatot elfogadhatja.
Az első es masodik albekezdes szerinti hatarozatokat az Europai Tanacs egyhangulag, az Europai Parlamentnek a tagjai tobbsegevel elfogadott egyeterteset kovetően fogadja el.

49. cikk

Barmely olyan europai allam kerheti felvetelet az Unioba, amely tiszteletben tartja az 1a. cikkben emlitett ertekeket, es elkotelezett azok ervenyesitese mellett. A kerelemről ertesiteni kell az Europai Parlamentet es a nemzeti parlamenteket. A kerelmező allamnak a kerelmet a Tanacshoz kell benyujtania, amely a Bizottsaggal folytatott konzultaciot es az Europai Parlament tagjainak abszolut tobbsegevel elfogadott egyeterteset kovetően arrol tagjainak tobbsegevel hataroz. Az Europai Tanacs altal megallapitott felteteleket figyelembe kell venni.
A felvetel felteteleit es az Unio alapjat kepező szerződeseknek a felvetel miatt szuksegesse valo kiigazitasait a tagallamok es a felvetelet kerő allam kozotti megallapodas rendezi. Ezt a megallapodast alkotmanyos kovetelmenyeinek megfelelően valamennyi szerződő allamnak meg kell erősitenie.

50. cikk

(1) Sajat alkotmanyos kovetelmenyeivel osszhangban a tagallamok barmelyike ugy hatarozhat, hogy kilep az Uniobol.

(2) A kilepest elhatarozo tagallam ezt a szandekat bejelenti az Europai Tanacsnak. Az Europai Tanacs altal adott iranymutatasok alapjan az Unio targyalasokat folytat es megallapodast kot ezzel az allammal, amelyben az erintett allamnak az Unioval valo jovőbeli kapcsolataira tekintettel meghatarozzak az illető allam kilepesenek reszletes szabalyait. Ezt a megallapodast az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 218. cikke (3) bekezdesenek megfelelően kell megtargyalni. A megallapodast az Unio neveben a Tanacs koti meg minősitett tobbseggel eljarva, az Europai Parlament egyeterteset kovetően.

MUNKAPELDANY

28

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(3) A kilepesről rendelkező megallapodas hatalybalepesenek időpontjatol, illetve ennek hianyaban a (2) bekezdesben emlitett bejelentestől szamitott ket ev elteltevel a Szerződesek az erintett allamra tobbe nem alkalmazhatok, kiveve ha az Europai Tanacs az erintett tagallammal egyetertesben ennek a hataridőnek a meghosszabbitasarol egyhangulag hataroz.

(4) A (2) es (3) bekezdes alkalmazasaban az Europai Tanacsnak, illetve a Tanacsnak a kilepő tagallamot kepviselő tagja az Europai Tanacs, illetve a Tanacs ra vonatkozo tanacskozasain es a ra vonatkozo hatarozatok meghozatalaban nem vesz reszt.
A minősitett tobbseget az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 238. cikke (3) bekezdese b) pontjanak megfelelően kell meghatarozni.

(5) Amennyiben az az allam, amely kilepett az Uniobol, kesőbb ujra felvetelet keri, kerelmere a

49. cikkben megallapitott eljarast kell alkalmazni.

51. cikk

A Szerződesekhez csatolt jegyzőkonyvek es mellekletek a Szerződesek szerves reszet kepezik.

52. cikk

(1) A Szerződeseket a Belga Kiralysagra, a Bolgar Koztarsasagra, a Cseh Koztarsasagra, a Dán Kiralysagra, a Nemetorszagi Szovetsegi Koztarsasagra, az Eszt Koztarsasagra, Irorszagra, a Gorog Koztarsasagra, a Spanyol Kiralysagra, a Francia Koztarsasagra, az Olasz Koztarsasagra, a Ciprusi Koztarsasagra, a Lett Koztarsasagra, a Litvan Koztarsasagra, a Luxemburgi Nagyhercegsegre, a Magyar Koztarsasagra, a Maltai Koztarsasagra, a Holland Kiralysagra, az Osztrak Koztarsasagra, a Lengyel Koztarsasagra, a Portugal Koztarsasagra, Romaniara, a Szloven Koztarsasagra, a Szlovak Koztarsasagra, a Finn Koztarsasagra, a Sved Kiralysagra, valamint Nagy-Britannia es Eszak-Irorszag Egyesult Kiralysagara kell alkalmazni.

(2) A Szerződesek teruleti hatalyat az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 355. cikke reszletezi.

53. cikk

E szerződes hatarozatlan időre jon letre.

54. cikk

(1) E szerződest a Magas Szerződő Felek alkotmanyos kovetelmenyeiknek megfelelően megerősitik. A megerősitő okiratokat az Olasz Koztarsasag Kormanyanal helyezik letetbe.

(2) E szerződes 1993. januar 1-jen lep hatalyba, felteve hogy valamennyi megerősitő okiratot letetbe helyeztek, illetve ennek hianyaban az azt kovető honap első napjan, hogy az utolso alairo allam is letetbe helyezte megerősitő okiratat.

MUNKAPELDANY

29

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

55. cikk

(1) E szerződest, amely egyetlen eredeti peldanyban angol, bolgar, cseh, dan, eszt, francia, gorog, holland, ir, lengyel, lett, litvan, magyar, maltai, nemet, olasz, portugal, roman, spanyol, szlovak es szloven nyelven keszult, es amelynek az e nyelveken keszult szovegeinek mindegyike egyarant hiteles, az Olasz Koztarsasag Kormanyanak irattaraban helyezik letetbe, amely minden tovabbi alairo allam kormanyanak eljuttat egy-egy hitelesitett masolatot.

(2) E szerződes a tagallamok altal meghatarozott barmely tovabbi olyan nyelvre lefordithato, amely egy adott tagallam teruletenek egeszen vagy egy reszen a tagallam alkotmanyos rendjenek megfelelően hivatalos nyelv. Az erintett tagallam az ilyen forditasok egy hiteles masolatat eljuttatja a Tanacsnak, amelynek irattaraban azt letetbe helyezik.
FENTIEK HITELEUL alulirott meghatalmazottak alairtak ezt a szerződest.
Kelt Maastrichtban, az ezerkilencszazkilencvenkettedik ev februar havanak hetedik napjan.

(az alairok felsorolasa nem kerul kiadasra)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

egységes szerkezetbe foglalt változata

ŐFELSEGE A BELGAK KIRALYA, A NEMETORSZAGI SZOVETSEGI KOZTARSASAG ELNOKE, A FRANCIA KOZTARSASAG ELNOKE, AZ OLASZ KOZTARSASAG ELNOKE, Ő KIRALYI FENSEGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEGNŐ, ŐFELSEGE HOLLANDIA KIRALYNŐJE2 AZZAL AZ ELTOKELT SZANDEKKAL, hogy megteremtik az Europa nepei kozotti mind szorosabb egyseg alapjait, AZZAL AZ ELHATAROZASSAL, hogy az Europat megoszto hatarok megszuntetesere iranyulo kozos cselekvessel biztositjak allamaik gazdasagi es tarsadalmi fejlődeset, MEGERŐSITVE, hogy erőfesziteseik alapvető celja nepeik elet- es munkakorulmenyeinek folyamatos javitasa,

FELISMERVE, hogy a meglevő akadalyok elharitasa osszehangolt cselekvest igenyel annak erdekeben, hogy garantaljak az egyenletes gazdasagi novekedest, a kiegyensulyozott kereskedelmet es a tisztesseges piaci versenyt, TOREKEDVE ARRA, hogy erősitsek gazdasagaik egyseget es biztositsak harmonikus fejlődesuket a kulonboző regiok kozott meglevő kulonbsegek es a hatranyos helyzetű regiok elmaradottsaganak csokkentesevel, AZZAL AZ OHAJJAL, hogy egy kozos kereskedelempolitika segitsegevel hozzajaruljanak a nemzetkozi kereskedelemben ervenyesulő korlatozasok fokozatos megszuntetesehez, AZZAL A SZANDEKKAL, hogy megerősitik az Europat es a tengerentuli orszagokat osszekotő szolidaritast, tovabba azzal az ohajjal, hogy az Egyesult Nemzetek Alapokmanyaval osszhangban biztositsak ezek joletenek fejlődeset, AZZAL AZ ELHATAROZASSAL, hogy gazdasagi erőforrasaik egyesitesevel megőrzik es erősitik a beket es a szabadsagot es felhivjak az eszmenyeikben osztozo tobbi europai nepet, hogy csatlakozzanak erőfesziteseikhez, AZZAL A SZANDEKKAL, hogy az oktatashoz valo szeles korű hozzaferes es az ismeretek folyamatos frissitese altal nepeik szamara elősegitsek a lehető legmagasabb szintű tudas elereset, E CELBOL meghatalmazottjaikkent JELOLTEK KI:

(a meghatalmazottak felsorolása nem kerül felsorolásra)

AKIK kicserelve jo es kellő alakban talalt meghatalmazasaikat, a kovetkezőkben allapodtak meg:

2 A Bolgar Koztarsasag, a Cseh Koztarsasag, a Dan Kiralysag, az Eszt Koztarsasag, a Gorog Koztarsasag, a Spanyol Kiralysag, Irorszag, a Ciprusi Koztarsasag, a Lett Koztarsasag, a Litvan Koztarsasag, a Magyar Koztarsasag, a Maltai Koztarsasag, az Osztrak Koztarsasag, a Lengyel Koztarsasag, a Portugal Koztarsasag, Romania, a Szloven Koztarsasag, a Szlovak Koztarsasag, a Finn Koztarsasag, a Sved Kiralysag, valamint Nagy-Britannia es EszakIrorszag Egyesult Kiralysaga azota az Europai Unio tagjava valtak.

MUNKAPELDANY

31

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

ELSŐ RESZ

ALAPELVEK

1. cikk

(1) E szerződes szabalyozza az Unio műkodeset, valamint megallapitja az Unio hataskoreinek teruleteit, elhatarolasat es a hataskorok gyakorlasanak reszletes szabalyait.

(2) E szerződes es az Europai Uniorol szolo szerződes alkotjak az Unio alapjat kepező szerződeseket. A „Szerződesek” kifejezes e ket, azonos jogi kotőrőel biro szerzőesre utal.

I. CIM

AZ UNIO HATASKOREINEK TIPUSAI ES TERULETEI

2. cikk

(1) Ha egy meghatarozott teruleten a Szerződesek kizarolagos hataskort ruhaznak az Uniora, e teruleten kizarolag az Unio alkothat es fogadhat el kotelező erejű jogi aktust, a tagallamok pedig csak annyiban, amennyiben őket az Unio erre felhatalmazza, vagy ha annak celja az Unio altal elfogadott jogi aktusok vegrehajtasa.

(2) Ha egy meghatarozott teruleten a Szerződesek a tagallamokkal megosztott hataskort ruhaznak az Uniora, e teruleten mind az Unio, mind pedig a tagallamok alkothatnak es elfogadhatnak kotelező erejű jogi aktusokat. A tagallamok e hataskoruket csak olyan mertekben gyakorolhatjak, amilyen mertekben az Unio hataskoret nem gyakorolta. A tagallamok olyan mertekben gyakorolhatjak ujra a hataskoruket, amilyen mertekben az Unio ugy hatarozott, hogy lemond hataskorenek gyakorlasarol.

(3) A tagallamok gazdasag- es foglalkoztataspolitikajukat az e szerződesben meghatarozottak szerinti szabalyok kereteben hangoljak ossze, amelyek megallapitasara az Unio hataskorrel rendelkezik.

(4) Az Unio az Europai Uniorol szolo szerződesnek megfelelően hataskorrel rendelkezik a kozos kul- es biztonsagpolitika meghatarozasara es vegrehajtasara, ideertve egy kozos vedelempolitika fokozatos kialakitasat.

(5) Meghatarozott teruleteken es a Szerződesekben megallapitott feltetelek mellett az Unio hataskorrel rendelkezik a tagallamok intezkedeseit tamogato, osszehangolo vagy kiegeszitő intezkedesek megtetelere, anelkul azonban, hogy ennek reven elvonna a tagallamok e teruleteken meglevő hataskoreit.
Az Unio e teruletekre vonatkozo, a Szerződesekben meghatarozott rendelkezesek alapjan elfogadott kotelező erejű jogi aktusai nem eredmenyezhetik a tagallamok torvenyi, rendeleti vagy kozigazgatasi rendelkezeseinek harmonizaciojat.

MUNKAPELDANY

32

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(6) Az unios hataskorok terjedelmet es gyakorlasanak reszletes szabalyait a Szerződesekben foglalt, az egyes teruletekre vonatkozo kulon rendelkezesek allapitjak meg.

3. cikk

(1) Az Unio kizarolagos hataskorrel rendelkezik a kovetkező teruleteken:

a) vamunio,
b) a belső piac műkodesehez szukseges versenyszabalyok megallapitasa,
c) monetaris politika azon tagallamok tekinteteben, amelyek hivatalos penzneme az euro,
d) a tengeri biologiai erőforrasok megőrzese a kozos halaszati politika kereteben,
e) kozos kereskedelempolitika.

(2) Az Unio szinten kizarolagos hataskorrel rendelkezik nemzetkozi megallapodas megkotesere, ha annak megkoteset valamely unios jogalkotasi aktus irja elő, vagy ha az hataskoreinek belső gyakorlasahoz szukseges, illetve annyiban, amennyiben az a kozos szabalyokat erintheti, vagy azok alkalmazasi koret megvaltoztathatja.

4. cikk

(1) Az Unio a tagallamokkal megosztott hataskorrel rendelkezik azokban az esetekben, ahol a Szerződesek olyan hataskort ruhaznak ra, amely nem tartozik a 3. es 6. cikkben felsorolt teruletekhez.

(2) Az Unio es a tagallamok kozott megosztott hataskorok a kovetkező fő teruleteken alkalmazandok:

a) belső piac,
b) a szocialpolitikanak az e szerződesben meghatarozott vonatkozasai,
c) gazdasagi, tarsadalmi es teruleti kohezio,
d) mezőgazdasag es halaszat, kiveve a tengeri biologiai erőforrasok megőrzeset,
e) kornyezetvedelem,
f) fogyasztovedelem,
g) kozlekedes,
h) transzeuropai halozatok,
i) energiaugy,
j) a szabadsagon, a biztonsagon es a jog ervenyesulesen alapulo terseg,
k) a kozegeszsegugy teren jelentkező kozos biztonsagi kockazatoknak az e szerződesben meghatarozott vonatkozasai.

(3) A kutatas, a technologiafejlesztes es az űrkutatas teruleten az Unio hataskorrel rendelkezik egyes intezkedesek megtetelere, igy kulonosen programok kidolgozasara es megvalositasara; e hataskor gyakorlasa azonban nem akadalyozhatja meg a tagallamokat sajat hataskoreik gyakorlasaban.

MUNKAPELDANY

33

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(4) A fejlesztesi egyuttműkodes es a humanitarius segitsegnyujtas teruleten az Unio hataskorrel rendelkezik egyes intezkedesek megtetelere es kozos politika folytatasara; e hataskor gyakorlasa azonban nem akadalyozhatja meg a tagallamokat sajat hataskoreik gyakorlasaban.

5. cikk

(1) A tagallamok az Union belul osszehangoljak gazdasagpolitikajukat. Ennek erdekeben a Tanacs intezkedeseket, kulonosen az e politikara vonatkozo atfogo iranymutatasokat fogad el. Azon tagallamokra, amelyek penzneme az euro, kulon rendelkezesek vonatkoznak.

(2) Az Unio intezkedeseket hoz a tagallamok foglalkoztataspolitikajanak osszehangolasa celjabol, igy kulonosen meghatarozza az e politikakra vonatkozo iranymutatasokat.

(3) Az Unio kezdemenyezeseket tehet a tagallamok szocialpolitikajanak osszehangolasa celjabol.

6. cikk

Az Unio hataskorrel rendelkezik a tagallamok intezkedeseit tamogato, osszehangolo vagy kiegeszitő intezkedesek vegrehajtasara. Ezek az intezkedesek europai szinten a kovetkező teruletekre terjednek ki:

a) az emberi egeszseg vedelme es javitasa,
b) ipar,
c) kultura,
d) idegenforgalom,
e) oktatas, szakkepzes, ifjusag es sport,
f) polgari vedelem,
g) igazgatasi egyuttműkodes.

II. CIM

ALTALANOSAN ALKALMAZANDO RENDELKEZESEK

7. cikk

Az Unio, valamennyi celkitűzeset figyelembe veve es a hataskor-atruhazas elvevel osszhangban, biztositja a kulonboző politikai es tevekenysegei osszhangjat.

8. cikk

Az Unio tevekenysegeinek folytatasa soran torekszik az egyenlőtlensegek kikuszobolesere, valamint a ferfiak es nők kozotti egyenlőseg előmozditasara.

MUNKAPELDANY

34

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

9. cikk

Politikai es tevekenysegei meghatarozasa es vegrehajtasa soran az Unio figyelembe veszi a foglalkoztatas magas szintjenek előmozditasara, a megfelelő szocialis biztonsag biztositasara, a tarsadalmi kirekesztes elleni kuzdelemre, valamint az oktatas, a kepzes es az emberi egeszseg vedelmenek magas szintjere vonatkozo kovetelmenyeket.

10. cikk

Politikai es tevekenysegei meghatarozasa es vegrehajtasa soran az Unio kuzd mindenfajta nemen, faji vagy etnikai szarmazason, vallason vagy meggyőződesen, fogyatekossagon, eletkoron vagy szexualis iranyultsagon alapulo megkulonboztetes ellen.

11. cikk

A kornyezetvedelmi kovetelmenyeket — kulonosen a fenntarthato fejlődes előmozditasara tekintettel — be kell illeszteni az unios politikak es tevekenysegek meghatarozasaba es vegrehajtasaba.

12. cikk

A fogyasztovedelmi kovetelmenyeket figyelembe kell venni az egyeb unios politikak es tevekenysegek meghatarozasakor es vegrehajtasakor.

13. cikk

Az Unio mezőgazdasagi, halaszati kozlekedesi, belső piaci, kutatasi, technologiafejlesztesi es űrkutatasi politikainak kialakitasanal es vegrehajtasanal az Unio es a tagallamok teljes mertekben figyelembe veszik az allatok mint erző lenyek kimeletere vonatkozo kovetelmenyeket, mikozben tiszteletben tartjak a tagallamok — kulonosen a vallasi szertartasokra, kulturalis hagyomanyokra es regionalis oroksegre vonatkozo — jogszabalyi vagy kozigazgatasi rendelkezeseit es szokasait.

14. cikk

Az Europai Uniorol szolo szerződes 4. cikkenek, valamint e szerződes 93., 106. es 107. cikkenek serelme nelkul es figyelemmel az altalanos gazdasagi erdekű szolgaltatasoknak az Unio kozos ertekrendjeben elfoglalt helyere, valamint a tarsadalmi es teruleti kohezioban jatszott szerepere, az Unio es a tagallamok sajat hataskorukben es a Szerződesek alkalmazasi koren belul gondoskodnak arrol, hogy ezek a szolgaltatasok olyan – igy kulonosen gazdasagi es penzugyi – elvek alapjan es feltetelek mellett műkodjenek, amelyek lehetőve teszik rendeltetesuk teljesiteset. Ezeket az elveket es felteteleket rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben az Europai Parlament es a Tanacs allapitja meg, a tagallamok arra vonatkozo hataskorenek serelme nelkul, hogy a Szerződesekkel osszhangban gondoskodjanak e szolgaltatasok nyujtasarol, mas altal valo ellatasarol, illetve finanszirozasarol.

15. cikk

(1) A jo kormanyzas előmozditasa es a civil tarsadalom reszvetelenek biztositasa celjabol az Unio intezmenyei, szervei es hivatalai munkajuk soran a nyitottsag elvenek lehető legnagyobb mertekű tiszteletben tartasaval jarnak el.

MUNKAPELDANY

35

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(2) Az Europai Parlament ulesei nyilvanosak, valamint a Tanacs ulesei, amikor azokon jogalkotasi aktus tervezeteről tanacskoznak, illetve szavaznak, szinten nyilvanosak.

(3) Barmely unios polgar, valamint valamely tagallamban lakohellyel, illetve letesitő okirat szerinti szekhellyel rendelkező termeszetes vagy jogi szemely jogosult az Unio intezmenyeinek, szerveinek es hivatalainak dokumentumaihoz hozzaferni e bekezdesnek megfelelően meghatarozando elvek es feltetelek szerint.
Az e dokumentumokhoz valo hozzaferesi jog altalanos elveit es koz- vagy maganerdeken alapulo korlatozasait rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben az Europai Parlament es a Tanacs hatarozza meg.
A masodik albekezdesben emlitett rendeleteknek megfelelően valamennyi intezmeny, szerv es hivatal gondoskodik tevekenysegenek atlathatosagarol es sajat eljarasi szabalyzataban rogziti a dokumentumaihoz valo hozzaferesre vonatkozo kulonos rendelkezeseket.
E bekezdest az Europai Unio Birosagara, az Europai Kozponti Bankra es az Europai Beruhazasi Bankra csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben igazgatasi feladatokat latnak el.
A masodik albekezdesben emlitett rendeletekben megallapitott feltetelek szerint az Europai Parlament es a Tanacs biztositja a jogalkotasi eljarasokhoz kapcsolodo dokumentumok nyilvanossagat.

16. cikk

(1) Mindenkinek joga van a ra vonatkozo szemelyes adatok vedelmehez.

(2) A termeszetes szemelyeknek az unios intezmenyek, szervek es hivatalok altal, illetve az unios jog alkalmazasi korebe tartozo tevekenysegeik soran a szemelyes adataiknak a tagallamok altal vegzett feldolgozasa tekinteteben tortenő vedelmere, valamint az ilyen adatok szabad aramlasara vonatkozo szabalyokat rendes jogalkotasi eljaras kereteben az Europai Parlament es a Tanacs allapitja meg. E szabalyok tiszteletben tartasat fuggetlen hatosagok ellenőrzik.
Az e cikk alapjan elfogadott szabalyok nem erintik az Europai Uniorol szolo szerződes 39. cikkeben emlitett kulonleges szabalyokat.

17. cikk

(1) Az Unio tiszteletben tartja es nem serti az egyhazak es vallasi szervezetek vagy kozossegek nemzeti jog szerinti jogallasat a tagallamokban.

(2) Az Unio ugyanigy tiszteletben tartja a vilagnezeti szervezetek nemzeti jog szerinti jogallasat.

(3) Elismerve identitasukat es kulonleges hozzajarulasukat, az Unio nyilt, atlathato es rendszeres parbeszedet tart fenn ezekkel az egyhazakkal es szervezetekkel.

MUNKAPELDANY

36

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

MASODIK RESZ

A MEGKULONBOZTETES TILALMA ES AZ UNIOS POLGARSAG

18. cikk

A Szerződesek alkalmazasi koreben es az abban foglalt kulonos rendelkezesek serelme nelkul, tilos az allampolgarsag alapjan tortenő barmely megkulonboztetes.
Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben az ilyen megkulonboztetes tilalmara vonatkozo szabalyokat fogadhat el.

19. cikk

(1) A Szerződesek egyeb rendelkezeseinek serelme nelkul es a Szerződesek altal az Uniora atruhazott hataskorok kereten belul a Tanacs, a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, egyhangulag megfelelő intezkedeseket tehet a nemen, faji vagy etnikai szarmazason, vallason vagy meggyőződesen, fogyatekossagon, koron vagy szexualis iranyultsagon alapulo megkulonboztetes lekuzdesere.

(2) Az (1) bekezdestől elterve, az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadhatja a tagallamok altal az (1) bekezdesben emlitett celkitűzesek elerese erdekeben tett intezkedeseket tamogato unios osztonző intezkedesek alapelveit, kizarva azonban a tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek barmilyen osszehangolasat.

20. cikk

(1) Letrejon az unios polgarsag. Unios polgar mindenki, aki valamely tagallam allampolgara. Az unios polgarsag kiegesziti es nem helyettesiti a nemzeti allampolgarsagot.

(2) Az unios polgarokat megilletik a Szerződesekben meghatarozott jogok, es terhelik az abban megallapitott kotelezettsegek. Igy az unios polgarok tobbek kozott:

a) jogosultak a tagallamok teruleten szabadon mozogni es tartozkodni;

b) valasztasra jogosultak es valaszthatok a lakohelyuk szerinti tagallam europai parlamenti es helyhatosagi valasztasain, ugyanolyan feltetelekkel, mint az adott tagallam allampolgarai;

c) jogosultak barmely tagallam diplomaciai vagy konzuli hatosagainak vedelmet igenybe venni olyan harmadik orszag teruleten, ahol az allampolgarsaguk szerinti tagallam nem rendelkezik kepviselettel, ugyanolyan feltetelekkel, mint az adott tagallam allampolgarai;

d) jogosultak peticiot benyujtani az Europai Parlamenthez, az europai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy a Szerződesek nyelveinek valamelyiken az Unio barmely intezmenyehez vagy tanacsado szervehez forduljanak, es ugyanazon a nyelven valaszt kapjanak.

MUNKAPELDANY

37

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

Ezek a jogok a Szerződesekben es a vegrehajtasukra elfogadott intezkedesekben megallapitott feltetelekkel es korlatozasokkal gyakorolhatok.

21. cikk

(1) A Szerződesekben es a vegrehajtasara hozott intezkedesekben megallapitott korlatozasokkal es feltetelekkel minden unios polgarnak joga van a tagallamok teruleten valo szabad mozgashoz es tartozkodashoz.

(2) Ha az Unio fellepese bizonyul szuksegesnek ahhoz, hogy e celkitűzes megvalosuljon, es a Szerződesek nem biztositjak a szukseges hataskort, az (1) bekezdesben emlitett jogok gyakorlasanak megkonnyitese erdekeben az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben rendelkezeseket fogadhat el.

(3) Az (1) bekezdesben meghatarozottakkal azonos celok erdekeben, es amennyiben a Szerződesek nem biztositottak hataskort az ilyen fellepesre, a Tanacs kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben a szocialis biztonsagra, illetve a szocialis vedelemre vonatkozo intezkedeseket fogadhat el. A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, egyhangulag hataroz.

22. cikk

(1) Minden unios polgar, akinek lakohelye olyan tagallamban van, amelynek nem allampolgara, a lakohelye szerinti tagallam helyhatosagi valasztasain valasztojoggal rendelkezik es valaszthato ugyanolyan feltetelekkel, mint az adott tagallam allampolgarai. E jog gyakorlasanak reszletes szabalyait a Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben egyhangu hatarozattal fogadja el; ezek a szabalyok elterest allapithatnak meg, amennyiben valamely tagallam sajatos problemai ezt indokoljak.

(2) A 223. cikk (1) bekezdese es az annak vegrehajtasara elfogadott rendelkezesek serelme nelkul minden unios polgar, akinek a lakohelye olyan tagallamban van, amelynek nem allampolgara, a lakohelye szerinti tagallamban az europai parlamenti valasztasokon valasztojoggal rendelkezik es valaszthato ugyanolyan feltetelekkel, mint az adott tagallam allampolgarai. E jog gyakorlasanak reszletes szabalyait a Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben egyhangu hatarozattal fogadja el; ezek a szabalyok elterest allapithatnak meg, amennyiben valamely tagallam sajatos problemai ezt indokoljak.

23. cikk

Olyan harmadik orszag teruleten, ahol az allampolgarsaga szerinti tagallam nem rendelkezik kepviselettel, barmely unios polgar jogosult barmely tagallam diplomaciai vagy konzuli hatosagainak vedelmet igenybe venni ugyanolyan feltetelekkel, mint az adott tagallam allampolgarai. A tagallamok elfogadjak a szukseges rendelkezeseket, es megkezdik az ilyen vedelem biztositasahoz szukseges nemzetkozi targyalasokat.
A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben az e vedelem megkonnyitesehez szukseges koordinacios es egyuttműkodesi intezkedeseket megallapito iranyelveket fogadhat el.

MUNKAPELDANY

38

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

24. cikk

Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben megallapitja az Europai Uniorol szolo szerződes 11. cikke szerinti polgari kezdemenyezesekre alkalmazando eljarasokra es feltetelekre vonatkozo rendelkezeseket, ideertve azt is, hogy a kezdemenyezesnek legkevesebb hany tagallam polgaraitol kell szarmaznia.
Minden unios polgarnak joga van peticiot benyujtani az Europai Parlamenthez a 227. cikknek megfelelően.
Minden unios polgarnak joga van a 228. cikkben intezmenyesitett ombudsmanhoz fordulni.
Minden unios polgarnak lehetősege van arra, hogy az Europai Uniorol szolo szerződes 55. cikk (1) bekezdeseben emlitett nyelvek valamelyiken irasban forduljon az e cikkben vagy az Europai Uniorol szolo szerződes 13. cikkeben emlitett barmely intezmenyhez, szervekhez vagy hivatalhoz, es ugyanazon a nyelven kapjon valaszt.

25. cikk

A Bizottsag minden harmadik evben jelentest nyujt be az Europai Parlamentnek, a Tanacsnak es a Gazdasagi es Szocialis Bizottsagnak e resz rendelkezeseinek alkalmazasarol. Ez a jelentes beszamol az Unio fejlődeseről.
Ennek alapjan es a Szerződesek egyeb rendelkezeseinek serelme nelkul a Tanacs, az Europai Parlament egyeterteset kovetően kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben egyhangu hatarozattal rendelkezeseket fogadhat el a 20. cikk (2) bekezdeseben felsorolt jogok megerősitesere es kibővitesere. Ezek a rendelkezesek csak azt kovetően lepnek hatalyba, hogy azokat a tagallamok sajat alkotmanyos kovetelmenyeiknek megfelelően jovahagytak.

HARMADIK RESZ

AZ UNIO BELSŐ POLITIKAI ES TEVEKENYSEGEI

I. CIM

BELSŐ PIAC

26. cikk

(1) Az Unio a Szerződesek vonatkozo rendelkezeseinek megfelelően meghozza a belső piac letrehozasahoz, illetve műkodesenek biztositasahoz szukseges intezkedeseket.

(2) A belső piac egy olyan, belső hatarok nelkuli terseg, amelyben a Szerződesek rendelkezeseivel osszhangban biztositott az aruk, a szemelyek, a szolgaltatasok es a tőke szabad mozgasa.

MUNKAPELDANY

39

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(3) A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan, minősitett tobbseggel meghatarozza az osszes erintett agazat kiegyensulyozott fejlődesenek biztositasahoz szukseges iranymutatasokat es felteteleket.

27. cikk

A Bizottsag a 26. cikkben meghatarozott celkitűzesek megvalositasara iranyulo javaslatainak kialakitasanal figyelembe veszi azoknak az erőfesziteseknek a merteket, amelyeket a kulonboző fejlettsegi szintű gazdasagoknak a belső piac letrehozasa erdekeben meg kell tenniuk, es megfelelő rendelkezeseket javasolhat.
Ha az ilyen rendelkezesek elteresekkent jelennek meg, azoknak ideiglenes jellegűeknek kell lenniuk, es a belső piac műkodeset csak a lehető legkisebb mertekben zavarhatjak.

II. CIM

AZ ARUK SZABAD MOZGASA

28. cikk

(1) Az Unio vamuniot alkot, amely a teljes arukereskedelemre kiterjed, es magaban foglalja a behozatali es kiviteli vamok, valamint az azokkal azonos hatasu dijak tilalmat a tagallamok kozott, tovabba kozos vamtarifa bevezeteset harmadik orszagokkal fenntartott kapcsolataikban.

(2) A 30. cikk es e cim 3. fejezetenek rendelkezeseit a tagallamokbol szarmazo, tovabba a harmadik orszagokbol erkező es a tagallamokban szabad forgalomban levő termekekre kell alkalmazni.

29. cikk

A harmadik orszagokbol erkező termekek akkor tekinthetők egy tagallamban szabad forgalomban levőnek, ha az adott tagallamban eleget tettek a behozatal alaki kovetelmenyeinek, es a fizetendő vamot vagy az azzal azonos hatasu dijakat az adott tagallamban e termekekre beszedtek, es azt sem teljes egeszeben, sem reszben nem teritettek vissza.

1. FEJEZET

VAMUNIO

30. cikk

A tagallamok kozott tilos barmilyen behozatali vagy kiviteli vam es azzal azonos hatasu dij. Ezt a tilalmat a fiskalis vamokra is alkalmazni kell.

MUNKAPELDANY

40

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

31. cikk

A kozos vamtarifa vamteteleit a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan allapitja meg.

32. cikk

Az e fejezetben rabizott feladatok vegrehajtasa soran a Bizottsag a kovetkezőket tartja szem előtt:

a) a tagallamok es harmadik orszagok kozotti kereskedelem előmozditasanak szuksegessege;
b) az Union beluli verseny felteteleinek fejlesztese olyan mertekben, amely a vallalkozasok versenykepessegenek javulasahoz vezet;
c) az Unio nyersanyag- es felkesztermek-ellatasaval kapcsolatos kovetelmenyek; ebben a vonatkozasban a Bizottsag ugyel arra, hogy elkerulje a tagallamok kozotti verseny felteteleinek torzulasat a kesztermekek eseteben;
d) a tagallamok gazdasagaiban bekovetkező komoly zavarok elkerulesenek, valamint az Union beluli esszerű termelesfejlesztes es fogyasztasbővites biztositasanak szuksegessege.

2. FEJEZET

VAMUGYI EGYUTTMŰKODES

33. cikk

A Szerződesek alkalmazasi koreben az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben intezkedeseket tesz a tagallamok kozotti, valamint a tagallamok es a Bizottsag kozotti vamugyi egyuttműkodes erősitesere.

3. FEJEZET

A TAGALLAMOK KOZOTTI MENNYISEGI KORLATOZASOK TILALMA

34. cikk

A tagallamok kozott tilos a behozatalra vonatkozo minden mennyisegi korlatozas es azzal azonos hatasu intezkedes.

MUNKAPELDANY

41

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

35. cikk

A tagallamok kozott tilos a kivitelre vonatkozo minden mennyisegi korlatozas es azzal azonos hatasu intezkedes.

36. cikk

A 34. es a 35. cikk rendelkezesei nem zarjak ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitarukra vonatkozo olyan tilalmakat vagy korlatozasokat, amelyeket a kozerkolcs, a kozrend, a kozbiztonsag, az emberek, az allatok es novenyek egeszsegenek es eletenek vedelme, a műveszi, tortenelmi vagy regeszeti erteket kepviselő nemzeti kincsek vedelme vagy az ipari es kereskedelmi tulajdon vedelme indokol. Ezek a tilalmak es korlatozasok azonban nem lehetnek onkenyes megkulonboztetes vagy a tagallamok kozotti kereskedelem rejtett korlatozasanak eszkozei.

37. cikk

(1) A tagallamok minden kereskedelmi jellegű allami monopoliumot kiigazitanak oly modon, hogy az aruk beszerzesi es ertekesitesi felteteleire vonatkozoan a tagallamok allampolgarai kozott ne alljon fenn megkulonboztetes.
E cikk rendelkezesei minden olyan szervre vonatkoznak, amelyen keresztul valamely tagallam jogilag vagy tenylegesen, kozvetlenul vagy kozvetve ellenőrzi, iranyitja vagy erzekelhetően befolyasolja a tagallamok kozotti behozatalt vagy kivitelt. Ezeket a rendelkezeseket az allam altal masokra atruhazott monopoliumokra ugyanugy alkalmazni kell.

(2) A tagallamok tartozkodnak minden olyan uj intezkedes bevezetesetől, amely ellentetes az (1) bekezdesben megallapitott elvekkel, vagy amely korlatozza a tagallamok kozotti vamok es mennyisegi korlatozasok tilalmara vonatkozo cikkek hatalyat.

(3) Ha egy kereskedelmi jellegű allami monopolium szabalyainak az a celja, hogy megkonnyitse a mezőgazdasagi termekek forgalomba hozatalat vagy legjobb aron tortenő ertekesiteset, az e cikkben foglalt szabalyok alkalmazasakor lepeseket kell tenni annak erdekeben, hogy az erintett termelők foglalkoztatasara es eletszinvonalara vonatkozoan egyenertekű biztositekot nyujtsanak.

III. CIM

MEZŐGAZDASAG ES HALASZAT

38. cikk

(1) Az Unio kozos mezőgazdasagi es halaszati politikat hataroz meg es hajt vegre.
A belső piac kiterjed a mezőgazdasagra es a halaszatra, valamint a mezőgazdasagi termekek kereskedelmere. „Mezőgazdasagi termekek” a termőold, az allattenyesztes es a halaszat termekei, valamint az ezekhez a termekekhez kozvetlenul kapcsolodo elsőfeldolgozasi szint termekei. A kozos agrarpolitikara vagy a mezőazdasagra vonatkozo utalasokat, valamint a „ezőazdasagi”,

MUNKAPELDANY

42

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

illetve az „agrar-” kifejezeseket ugy kell ertelmezni, mint amelyek a halaszatot is magukban foglaljak, figyelembe veve ezen agazat sajatos jellemzőt.

(2) Ha a 39–4. cikk maskent nem rendelkezik, a belsőpiac letrehozasara, illetve műodesere megallapitott szabalyokat a mezőazdasagi termekekre is alkalmazni kell.

(3) A 39–4. cikk rendelkezeseinek hatalya ala tartozo termekeket az I. melleklet sorolja fel.

(4) A mezőazdasagi termekek belsőpiaca műodesenek es fejlőesenek egyutt kell jarnia egy kozos agrarpolitika letrehozasaval.

39. cikk

(1) A kozos agrarpolitika celkitűesei a kovetkező:

a) a mezőazdasagi termelekenyseg novelese a műzaki fejlőes előozditasaval, valamint a mezőazdasagi termeles esszerűfejlesztesenek es a termelesi tenyező, igy kulonosen a munkaerőlehetőlegjobb hasznositasanak biztositasaval;

b) ily modon a mezőazdasagi nepesseg megfelelőeletszinvonalanak biztositasa, kulonosen a mezőazdasagban dolgozok egy főe juto jovedelmenek novelesevel;

c) a piacok stabilizalasa;

d) az ellatas hozzaferhetőegenek biztositasa;

e) a fogyasztok elfogadhato ar elleneben tortenőellatasanak biztositasa;

(2) A kozos agrarpolitika es az alkalmazasahoz szukseges kulonleges modszerek kidolgozasa soran figyelembe kell venni:

a) a mezőazdasagi tevekenysegnek a mezőazdasag tarsadalmi szerkezetebő es a kulonbozőmezőazdasagi regiok kozotti szerkezeti es termeszeti egyenlőlensegekbő adodo sajatos termeszetet;

b) a megfelelőkiigazitasok fokozatos megvalositasanak szuksegesseget;

c) azt a tenyt, hogy a tagallamokban a mezőazdasag a gazdasag egeszehez szorosan kapcsolodo agazat.

40. cikk

(1) A 39. cikkben megfogalmazott celkitűesek elerese erdekeben letre kell hozni a mezőazdasagi piacok kozos szervezeset.
Ez a piacszervezes, az erintett termektő fuggőn, az alabbi formak valamelyiket olti:

a) kozos versenyszabalyok;
b) a kulonbozőnemzeti piaci rendtartasok kotelezőosszehangolasa;

MUNKAPELDANY

43

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

c) egy europai piaci rendtartas.

(2) Az (1) bekezdes ertelmeben letrehozott kozos piacszervezes a 39. cikkben megfogalmazott celkitűzesek eleresehez szukseges minden intezkedest magaban foglalhat, igy kulonosen arszabalyozast, kulonboző termekek előallitasahoz es piaci ertekesitesehez nyujtott tamogatast, raktarozasi es keszletgazdalkodasi szabalyokat, valamint kozos mechanizmust a behozatal es a kivitel stabilizalasara.
A kozos piacszervezes a 39. cikkben meghatarozott celkitűzesek megvalositasara korlatozodik, es a termelők vagy a fogyasztok kozotti minden megkulonboztetest kizar az Union belul.
Egy esetleges kozos arpolitikanak kozos ismerveken es egyseges szamitasi modszereken kell alapulnia.

(3) Az (1) bekezdesben emlitett kozos piacszervezes celkitűzeseinek elerese erdekeben egy vagy tobb mezőgazdasagi orientacios es garanciaalap hozhato letre.

41. cikk

A 39. cikkben megfogalmazott celkitűzesek elerese erdekeben a kozos agrarpolitika kereteben rendelkezni lehet kulonosen:

a) a szakkepzes, a kutatas es a mezőgazdasagi ismeretek terjesztesenek teruleten az erőfeszitesek eredmenyes osszehangolasarol, amely magaban foglalhatja projektek vagy intezmenyek kozos finanszirozasat;

b) kozos intezkedesekről bizonyos termekek fogyasztasanak előmozditasara.

42. cikk

A versenyszabalyokrol szolo fejezet rendelkezesei a mezőgazdasagi termekek termelesere es kereskedelmere csak olyan mertekben vonatkoznak, ahogyan azt a 39. cikkben megfogalmazott celkitűzesek figyelembevetelevel az Europai Parlament es a Tanacs a 43. cikk (2) bekezdesenek rendelkezesei kereteben es az ott megallapitott eljarassal osszhangban meghatarozza.
A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan tamogatas nyujtasat engedelyezheti:

a) szerkezeti vagy termeszeti feltetelek miatt hatranyos helyzetben levő uzemek vedelmehez;

b) gazdasagfejlesztesi programok kereteben.

43. cikk

(1) A Bizottsag javaslatokat terjeszt elő a kozos agrarpolitika kidolgozasara es vegrehajtasara, beleertve a nemzeti rendtartasoknak a 40. cikk (1) bekezdeseben emlitett kozos piacszervezes egyik formajaval tortenő felvaltasat, tovabba az e cimben meghatarozott intezkedesek vegrehajtasara.

MUNKAPELDANY

44

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

Ezekben a javaslatokban figyelembe kell venni az e cimben emlitett mezőgazdasagi kerdesek egymassal valo kolcsonos osszefuggeset.

(2) A 40. cikk (1) bekezdeseben előirt kozos piacszervezest, tovabba a kozos agrarpolitika es a kozos halaszati politika celkitűzeseinek megvalositasahoz szukseges egyeb rendelkezeseket a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően rendes jogalkotasi eljaras kereteben az Europai Parlament es a Tanacs allapitja meg.

(3) A Tanacs, a Bizottsag javaslata alapjan, intezkedeseket fogad el az arak, a lefolozesek, a tamogatasok es a mennyisegi korlatozasok rogzitesere, tovabba a halaszati lehetősegek meghatarozasara es elosztasara vonatkozoan.

(4) A (2) bekezdesnek megfelelően a nemzeti piaci rendtartasokat a 40. cikk (1) bekezdese szerinti kozos piacszervezes valthatja fel, ha

a) a kozos piacszervezes azoknak az ilyen intezkedest ellenző tagallamoknak, amelyek a kerdeses termelessel kapcsolatban sajat nemzeti piaci rendtartassal rendelkeznek, az erintett termelők foglalkoztatasara es eletszinvonalara vonatkozoan egyenertekű biztositekot nyujt; ennek soran a lehetseges alkalmazkodas es a szukseges szakosodas utemet is figyelembe kell venni, es

b) ez a kozos piacszervezes a nemzeti piacon fennallo feltetelekhez hasonlo felteteleket biztosit az Union beluli kereskedelem szamara.

(5) Ha egyes nyersanyagokra vonatkozoan a kozos piacszervezest azt megelőzően hozzak letre, hogy a megfelelő feldolgozott termekekre mar letezne kozos piacszervezes, a harmadik orszagokba iranyulo kivitelre szant feldolgozott termekekhez felhasznalt nyersanyagok az Union kivulről is behozhatok.

44. cikk

Ha egy tagallamban valamely termek olyan nemzeti piaci rendtartas vagy azzal azonos hatasu nemzeti szabalyozas hatalya ala tartozik, amely egy masik tagallam hasonlo termekenek versenyhelyzetet hatranyosan befolyasolja, a tagallamok kiegyenlitő dijat szamolnak fel az abbol a tagallambol erkező behozatalra, amelyben ilyen rendtartas vagy szabalyozas letezik, kiveve ha ez utobbi allam a kivitelre kiegyenlitő dijat alkalmaz.
A Bizottsag ezeknek a dijaknak az osszeget az egyensuly helyreallitasahoz szukseges mertekben allapitja meg, es egyeb intezkedeseket is engedelyezhet, amelyeknek felteteleit es reszleteit maga hatarozza meg.

MUNKAPELDANY

45

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

IV. CIM

A SZEMELYEK, A SZOLGALTATASOK ES A TŐKE SZABAD MOZGASA

1. FEJEZET

MUNKAVALLALOK

45. cikk

(1) Az Union belul biztositani kell a munkavallalok szabad mozgasat.

(2) A munkavallalok szabad mozgasa magaban foglalja az allampolgarsag alapjan tortenő minden megkulonboztetes megszunteteset a tagallamok munkavallaloi kozott a foglalkoztatas, a javadalmazas, valamint az egyeb munka- es foglalkoztatasi feltetelek tekinteteben.

(3) A kozrendi, kozbiztonsagi vagy kozegeszsegugyi okok alapjan indokolt korlatozasokra is figyelemmel, a munkavallalok szabad mozgasa jogot biztosit a munkavallalonak arra, hogy:

a) tenyleges allasajanlatokra jelentkezzen;
b) e celbol a tagallamok teruleten szabadon mozogjon;
c) munkavallalas celjabol valamely tagallamban tartozkodjon az adott tagallam allampolgarainak foglalkoztatasara vonatkozo torvenyi, rendeleti vagy kozigazgatasi rendelkezeseknek megfelelően;

d) egy tagallamban tortenő alkalmazasat kovetően a Bizottsag altal rendeletekben meghatarozott feltetelek mellett az adott tagallam teruleten maradjon.

(4) E cikk rendelkezesei nem vonatkoznak a kozszolgalatban tortenő foglalkoztatasra.

46. cikk

Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben es a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően iranyelvek vagy rendeletek formajaban megallapitja azokat az intezkedeseket, amelyek ahhoz szuksegesek, hogy a munkavallalok 45. cikkben meghatarozott szabad mozgasat megvalositsak, kulonosen:

a) a nemzeti foglalkoztatasi szolgalatok kozotti szoros egyuttműkodes biztositasaval;

b) azoknak a kozigazgatasi eljarasoknak es gyakorlatnak, valamint a betolthető allasok megszerzesehez előirt időtartamoknak a megszuntetesevel, amelyek nemzeti jogszabalyokon vagy a tagallamok kozott korabban megkotott megallapodasokon alapulnak, es amelyek fenntartasa a munkavallalok szabad mozgasanak megvalosulasat akadalyozna;

MUNKAPELDANY

46

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

c) azoknak a betolthető allasok megszerzesehez előirt időtartamoknak es egyeb korlatozasoknak a megszuntetesevel, amelyek nemzeti jogszabalyokon vagy a tagallamok kozott korabban megkotott megallapodasokon alapulnak, es amelyek mas tagallamok munkavallaloi reszere a sajat munkavallalokra iranyadoktol elterő felteteleket irnak elő a munkahely szabad megvalasztasara vonatkozoan;

d) megfelelő mechanizmusok kialakitasaval, amelyek osszekapcsoljak a munkaerő-piaci keresletet es kinalatot, valamint elősegitik e teren az egyensuly kialakitasat oly modon, hogy a kulonboző regiokban es iparagakban elkerulhető legyen az eletszinvonal es a foglalkoztatasi szint komoly veszelyeztetese.

47. cikk

A tagallamok kozos program kereteben osztonzik a fiatal munkavallalok cserejet.

48. cikk

Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben a szocialis biztonsag teruleten elfogadja azokat az intezkedeseket, amelyek a munkavallalok szabad mozgasanak biztositasahoz szuksegesek; e celbol olyan eszkozrendszert hoz letre, amely a migrans munkavallalok es onallo vallalkozok, valamint az azok jogan jogosultak szamara biztositja

a) a kulonboző orszagok jogszabalyai szerint figyelembe vehető osszes időszak osszevonasat a juttatasokhoz valo jog megszerzese es fenntartasa, valamint a juttatasok osszegenek kiszamitasa celjabol;

b) a juttatasok kifizeteset a tagallamok teruleten lako szemelyek szamara.
Amennyiben a Tanacs egy tagja kijelenti, hogy valamely első bekezdes szerinti jogalkotasi aktus tervezete szocialis biztonsagi rendszerenek fontos vonatkozasait erintene – ideertve annak alkalmazasi koret, koltseget vagy finanszirozasi rendszeret –, vagy befolyasolna e rendszer penzugyi egyensulyat, kerheti, hogy a kerdest terjesszek az Europai Tanacs ele. Ebben az esetben a rendes jogalkotasi eljarast fel kell fuggeszteni. A felfuggesztestől szamitott negy honapon belul az Europai Tanacs, a kerdes megvitatasa utan:

a) a tervezetet visszautalja a Tanacs ele, amely megszunteti a rendes jogalkotasi eljaras felfuggeszteset, vagy

b) semmilyen intezkedest nem tesz, vagy uj javaslat benyujtasara keri fel a Bizottsagot; ebben az esetben az eredetileg javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.

MUNKAPELDANY

47

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

2. FEJEZET

LETELEPEDESI JOG

49. cikk

Az alabbiakban megallapitott rendelkezeseknek megfelelően tilos a valamely tagallam allampolgarainak egy masik tagallam teruleten tortenő szabad letelepedesere vonatkozo minden korlatozas. Ezt a rendelkezest azokra a korlatozasokra is alkalmazni kell, amelyek kepviseletnek, fioktelepnek vagy leanyvallalatnak egy tagallam valamely tagallamban letelepedett allampolgara altal tortenő alapitasara vonatkoznak.
A szabad letelepedes magaban foglalja a jogot gazdasagi tevekenyseg onallo vallalkozokent tortenő megkezdesere es folytatasara, vallalkozasok, igy kulonosen a 54. cikk masodik bekezdese szerinti tarsasagok alapitasara es iranyitasara, a letelepedes orszaganak joga altal a sajat allampolgaraira előirt feltetelek szerint, figyelemmel a tőkere vonatkozo fejezet rendelkezeseire is.

50. cikk

(1) Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben es a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően iranyelveket bocsat ki a letelepedesi szabadsag valamely meghatarozott tevekenyseg tekinteteben tortenő megvalositasa erdekeben.

(2) Az Europai Parlament, a Tanacs, illetve a Bizottsag a fenti rendelkezesekben szamara megallapitott feladatokat kulonosen azaltal latja el, hogy:

a) főszabalykent elsőbbsegi elbanast biztosit olyan tevekenysegek szamara, amelyeknel a letelepedes szabadsaga kulonos mertekben előmozditja a termeles es a kereskedelem fejlődeset;

b) szoros egyuttműkodest biztosit a tagallamok hataskorrel rendelkező hatosagai kozott a kulonboző tevekenysegek Union beluli sajatos helyzetenek megismerese erdekeben;

c) eltorli azokat a nemzeti jogszabalyokon vagy a tagallamok kozott korabban kotott megallapodasokon alapulo kozigazgatasi eljarasokat es gyakorlatot, amelyek fenntartasa a letelepedes szabadsaganak akadalyat kepezne;

d) biztositja, hogy valamely tagallamnak egy masik tagallam teruleten alkalmazott munkavallaloi onallo vallalkozoi tevekenyseg folytatasa celjabol ez utobbi allam teruleten maradhassanak, amennyiben megfelelnek azoknak a felteteleknek, amelyeket teljesiteniuk kellene, ha abban az időpontban lepnenek a masik tagallam teruletere, amikor az ilyen tevekenyseget meg kivanjak kezdeni;

e) lehetőve teszi valamely tagallam allampolgara szamara, hogy egy masik tagallam teruleten ingatlantulajdont szerezzen es hasznaljon, amennyiben ez nem ellentetes a 39. cikk (2) bekezdeseben megallapitott elvekkel;

MUNKAPELDANY

48

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

f) megvalositja a letelepedesi szabadsag korlatozasainak fokozatos eltorleset minden erintett tevekenysegi agban, egyreszt a kepviseletek, fioktelepek vagy leanyvallalatok valamely tagallam teruleten tortenő letrehozasanak felteteleit, masreszt az ilyen kepviseletek, fioktelepek es leanyvallalatok iranyito es ellenőrző tisztsegeinek az anyaletesitmeny szemelyzete altal tortenő betoltesere vonatkozo felteteleket illetően;

g) a szukseges mertekben osszehangolja azokat a biztositekokat, amelyeket a tagallamok a 54. cikk masodik bekezdese szerinti tarsasagoktol a tagok es harmadik szemelyek erdekeinek vedelme celjabol megkovetelnek, annak erdekeben, hogy az ilyen biztositekokat egyenertekűve tegyek az Union belul;

h) megbizonyosodik arrol, hogy a tagallamok altal nyujtott tamogatasok nem torzitjak-e a letelepedes felteteleit.

51. cikk

Valamely tagallamban a kozhatalom gyakorlasahoz tartosan vagy időlegesen kapcsolodo tevekenysegekre e fejezet rendelkezesei az adott tagallam vonatkozasaban nem alkalmazhatok.
Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben ugy rendelkezhet, hogy e fejezet rendelkezesei bizonyos tevekenysegekre nem alkalmazhatok.

52. cikk

(1) E fejezet rendelkezesei es az azok alapjan hozott intezkedesek nem erintik azoknak a torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseknek az alkalmazhatosagat, amelyek kozrendi, kozbiztonsagi vagy kozegeszsegugyi okokbol kulonleges elbanast irnak elő a kulfoldi allampolgarokra nezve.

(2) Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben iranyelveket bocsat ki a fent emlitett rendelkezesek osszehangolasa celjabol.

53. cikk

(1) Az onallo vallalkozoi tevekenyseg megkezdesenek es folytatasanak megkonnyitese erdekeben az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben iranyelveket bocsat ki az oklevelek, a bizonyitvanyok es a kepesites megszerzeseről szolo egyeb tanusitvanyok kolcsonos elismerese, valamint a tagallamok onallo vallalkozoi tevekenyseg megkezdesere es folytatasara vonatkozo torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek osszehangolasa celjabol.

(2) Az orvosi es egyeb gyogyito, valamint a gyogyszereszeti szakmak eseteben a korlatozasok fokozatos megszuntetese az e szakmaknak a kulonboző tagallamokban tortenő gyakorlasara vonatkozo feltetelek osszehangolasatol fugg.

54. cikk

Valamely tagallam jogszabalyai alapjan letrehozott olyan tarsasag, amelynek letesitő okirat szerinti szekhelye, kozponti ugyvezetese vagy uzleti tevekenysegenek fő helye az Unio teruleten van, e fejezet alkalmazasa szempontjabol ugyanolyan elbanasban reszesul, mint azok a termeszetes szemelyek, akik a tagallamok allampolgarai.
„Tarsasag” a polgari vagy kereskedelmi jog alapjan letrejott tarsasag, beleertve a szovetkezeteket es a kozjog vagy a maganjog hatalya ala tartozo mas jogi szemelyeket, kiveve a nonprofit szervezeteket.

55. cikk

A tagallamok —a Szerzőesek egyeb rendelkezesei alkalmazasanak serelme nelkul —a 54. cikk ertelmeben vett tarsasagok tőejeben valo reszesedest illetőn ugyanolyan elbanasban reszesitik a tobbi tagallam allampolgarait, mint a sajat allampolgaraikat.

3. FEJEZET

SZOLGALTATASOK

56. cikk

Az alabbiakban megallapitott rendelkezeseknek megfelelően tilos az Union beluli szolgaltatasnyujtas szabadsagara vonatkozo minden korlatozas a tagallamok olyan allampolgarai tekinteteben, akik nem abban a tagallamban letelepedettek, mint a szolgaltatast igenybe vevő szemely.
Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben e fejezet rendelkezeseit kiterjesztheti harmadik orszagok olyan allampolgaraira, akik szolgaltatasokat nyujtanak es az

Unio teruleten letelepedettek.

57. cikk

A Szerződesek alkalmazasaban „szolgaltatas” a rendszerint dijazas elleneben nyujtott szolgaltatas, ha nem tartozik az aruk, a tőe es a szemelyek szabad mozgasara vonatkozo rendelkezesek hatalya ala.

Szolgaltatasnak minőulnek kulonosen:

a) az ipari jellegűtevekenysegek;
b) a kereskedelmi jellegűtevekenysegek;
c) a kezműpari tevekenysegek;
d) a szabadfoglalkozasukent vegzett tevekenysegek.

MUNKAPELDANY

50

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

A letelepedesi jogra vonatkozo fejezet rendelkezeseinek serelme nelkul a szolgaltatast nyujto szemely a szolgaltatasnyujtas erdekeben tevekenyseget ideiglenesen a szolgaltatasnyujtas helye szerinti tagallamban is folytathatja az ezen allam sajat allampolgaraira iranyado feltetelek szerint.

58. cikk

(1) A kozlekedes teruleten a szolgaltatasnyujtas szabadsagara a kozlekedesre vonatkozo cim rendelkezesei az iranyadok.

(2) A tőkemozgasokkal kapcsolatos banki es biztositasi szolgaltatasok liberalizacioja a tőkemozgasok liberalizaciojaval osszhangban valosul meg.

59. cikk

(1) Az Europai Parlament es a Tanacs a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően rendes jogalkotasi eljaras kereteben iranyelveket bocsat ki valamely meghatarozott szolgaltatas liberalizaciojanak az elerese erdekeben.

(2) Az (1) bekezdesben emlitett iranyelvek tekinteteben főszabalykent azok a szolgaltatasok elveznek elsőbbseget, amelyek kozvetlen hatast gyakorolnak a termelesi koltsegekre, vagy amelyek liberalizacioja hozzajarul a termekek kereskedelmenek előmozditasahoz.

60. cikk

A tagallamok torekednek arra, hogy az 59. cikk (1) bekezdese alapjan kibocsatott iranyelvek altal előiranyzott merteken tul is vallaljak a szolgaltatasok liberalizaciojat, amennyiben altalanos gazdasagi helyzetuk es az erintett gazdasagi agazat helyzete ezt lehetőve teszi.
A Bizottsag ennek erdekeben ajanlasokat tesz az erintett tagallamoknak.

61. cikk

A szolgaltatasnyujtas szabadsagara vonatkozo korlatozasok eltorleseig a tagallamok ezeket a korlatozasokat allampolgarsag vagy lakohely alapjan tortenő kulonbsegtetel nelkul alkalmazzak az 56. cikk első bekezdese ertelmeben szolgaltatast nyujto minden szemelyre.

62. cikk

A 51–54. cikk rendelkezeseit az e fejezet altal szabalyozott kerdesekre is alkalmazni kell.

MUNKAPELDANY

51

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

4. FEJEZET

TŐKE- ES FIZETESI MŰVELETEK

63. cikk

(1) E fejezet rendelkezeseinek keretei kozott tilos a tagallamok, valamint a tagallamok es harmadik orszagok kozotti tőkemozgasra vonatkozo minden korlatozas.

(2) E fejezet rendelkezeseinek keretei kozott tilos a tagallamok, valamint a tagallamok es harmadik orszagok kozotti fizetesi műveletekre vonatkozo minden korlatozas.

64. cikk

(1) Az 63. cikk rendelkezesei nem erintik azoknak a nemzeti vagy unios jogszabalyok alapjan 1993. december 31-en hatalyban levő korlatozasoknak a harmadik orszagokra tortenő alkalmazasat, amelyeket a harmadik orszagokba iranyulo vagy onnan szarmazo olyan tőkemozgas tekinteteben fogadtak el, amely kozvetlen befektetessel — az ingatlanbefekteteseket is beleertve —, letelepedessel, penzugyi szolgaltatasok nyujtasaval vagy ertekpapirok tőkepiacokra tortenő bevezetesevel fugg ossze. A Bulgaria, Esztorszag, illetve Magyarorszag nemzeti jogszabalyai alapjan hatalyban levő korlatozasok vonatkozasaban ez az időpont 1999. december 31.

(2) A tagallamok es harmadik orszagok kozotti szabad tőkemozgas lehető legnagyobb mertekű megvalositasara torekedve es a Szerződesek egyeb fejezeteinek serelme nelkul az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben intezkedeseket hoz a harmadik orszagokba iranyulo vagy onnan szarmazo olyan tőkemozgasra vonatkozoan, amely kozvetlen befektetessel — az ingatlanbefekteteseket is beleertve —, letelepedessel, penzugyi szolgaltatasok nyujtasaval vagy ertekpapirok tőkepiacra tortenő bevezetesevel fugg ossze.

(3) A (2) bekezdestől elterve, az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben, egyhangulag eljarva kizarolag a Tanacs fogadhat el olyan intezkedeseket, amelyek az unios jogban visszalepest jelentenek a harmadik orszagokba iranyulo vagy onnan szarmazo tőkemozgas liberalizacioja tekinteteben.

65. cikk

(1) Az 63. cikk rendelkezesei nem erintik a tagallamoknak azt a jogat, hogy:

a) alkalmazzak adojoguk azon vonatkozo rendelkezeseit, amelyek a lakohely vagy a tőkebefektetes helye alapjan az adozok kozott kulonbseget tesznek;

b) meghozzak a szukseges intezkedeseket a nemzeti torvenyek es rendeletek megsertesenek megakadalyozasara, kulonosen az adozas es a penzugyi szervezetek prudencialis felugyelete teren, vagy hogy eljarasokat alakitsanak ki a tőkemozgasok igazgatasi vagy statisztikai celu bejelentesere, illetve hogy a kozrend vagy a kozbiztonsag altal indokolt intezkedeseket hozzanak.

MUNKAPELDANY

52

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(2) E fejezet rendelkezesei nem erintik a letelepedesi jogra vonatkozo es a Szerződesekkel osszeegyeztethető korlatozasok alkalmazhatosagat.

(3) Az (1) es (2) bekezdesben emlitett intezkedesek es eljarasok nem szolgalhatnak az 63. cikkben meghatarozott szabad tőkemozgasra es fizetesi műveletekre vonatkozo onkenyes megkulonboztetes vagy rejtett korlatozas eszkozeul.

(4) A 64. cikk (3) bekezdese szerinti intezkedes hianyaban a Bizottsag, illetve – amennyiben az erintett tagallam kerelmetől szamitott harom honapon belul a Bizottsag nem fogad el hatarozatot – a Tanacs hatarozatban megallapithatja, hogy a tagallamok valamelyike altal elfogadott, egy vagy tobb harmadik orszagot erintő korlatozo adougyi intezkedeseket a Szerződesekkel osszeegyeztethetőnek kell tekinteni, amennyiben azokat valamely unios celkitűzes indokolja, es a belső piac megfelelő műkodesevel osszeegyeztethetők. A Tanacs, a tagallamok valamelyikenek kerelmere, egyhangulag hataroz.

66. cikk

Ha rendkivuli korulmenyek fennallasa eseten a harmadik orszagokba iranyulo vagy onnan szarmazo tőkemozgas a gazdasagi es monetaris unio műkodeseben sulyos nehezsegeket okoz vagy azzal fenyeget, a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan, az Europai Kozponti Bankkal folytatott konzultaciot kovetően vedintezkedeseket hozhat harmadik orszagokkal szemben hat honapot meg nem halado időszakra, amennyiben ezek az intezkedesek feltetlenul szuksegesek.

V. CIM

A SZABADSAGON, A BIZTONSAGON ES A JOG ERVENYESULESEN ALAPULO TERSEG

1. FEJEZET

ALTALANOS RENDELKEZESEK

67. cikk

(1) Az Unio egy, a szabadsagon, a biztonsagon es a jog ervenyesulesen alapulo terseget alkot, amelyben tiszteletben tartjak az alapvető jogokat es a tagallamok elterő jogrendszereit es jogi hagyomanyait.

(2) Az Unio biztositja a szemelyek belső hatarokon tortenő ellenőrzesek aloli mentesseget, tovabba a menekultugy, a bevandorlas es a kulső hatarok ellenőrzese teren a tagallamok kozotti szolidaritason alapulo olyan kozos politikat alakit ki, amely a harmadik orszagok allampolgaraival szemben meltanyos banasmodot biztosit. E cim alkalmazasaban a hontalan szemelyeket harmadik orszag allampolgaranak kell tekinteni.

(3) Az Unio a bűncselekmenyek, a rasszizmus es az idegengyűlolet megelőzesere es lekuzdesere iranyulo intezkedesekkel, valamint a rendőri, az igazsagugyi es az egyeb, hataskorrel rendelkező hatosagok koordinaciojara es egyuttműkodesere iranyulo intezkedesekkel, tovabba a buntetőugyekben hozott birosagi hatarozatok kolcsonos elismerese es – amennyiben szukseges – a buntető jogszabalyok kozelitese reven a biztonsag magas szintjenek garantalasan munkalkodik.

(4) Az Unio – kulonosen a polgari ugyekben hozott birosagi es birosagon kivuli hatarozatok kolcsonos elismeresenek elvevel – megkonnyiti az igazsagszolgaltatashoz valo hozzaferest.

68. cikk

Az Europai Tanacs meghatarozza a szabadsagon, a biztonsagon es a jog ervenyesulesen alapulo tersegen beluli jogalkotasi es operativ programok tervezesere vonatkozo strategiai iranymutatasokat.

69. cikk

A nemzeti parlamentek a szubszidiaritas es az aranyossag elvenek alkalmazasarol szolo jegyzőkonyvben foglaltaknak megfelelően gondoskodnak arrol, hogy a 4. es 5. fejezet kereteben benyujtott jogalkotasi javaslatok es kezdemenyezesek osszhangban legyenek a szubszidiaritas es az aranyossag elvevel.

70. cikk

A 258., a 259. es a 260. cikk serelme nelkul a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan intezkedeseket fogadhat el, amelyekben megallapitja azokat a szabalyokat, amelyek szerint a tagallamok a Bizottsaggal egyuttműkodve – kulonosen a kolcsonos elismeres elvenek teljes korű alkalmazasat elősegitendő – elvegzik az e cimben emlitett unios politikak tagallami hatosagok altali vegrehajtasanak objektiv es partatlan ertekeleset. Az ertekeles tartalmarol es eredmenyeről tajekoztatni kell az Europai Parlamentet es a nemzeti parlamenteket.

71. cikk

A belső biztonsagra vonatkozo operativ egyuttműkodes Union beluli előmozditasanak es erősitesenek biztositasara a Tanacson belul egy allando bizottsag jon letre. A 240. cikk serelme nelkul e bizottsag segiti a hataskorrel rendelkező tagallami hatosagok intezkedeseinek osszehangolasat. E bizottsag munkajaba be lehet vonni az Unio erintett szerveinek es hivatalainak kepviselőit. A bizottsag munkajarol folyamatosan tajekoztatni kell az Europai Parlamentet es a nemzeti parlamenteket.

72. cikk

E cim nem erinti a kozrend fenntartasaval, illetve a belső biztonsag megőrzesevel kapcsolatos tagallami hataskorok gyakorlasat.

73. cikk

A tagallamok szamara nyitva all a lehetőseg, hogy egymas kozott es sajat hataskorukben, az altaluk legcelszerűbbnek itelt modon kozigazgatasaiknak a nemzeti biztonsag vedelmeert felelős, hataskorrel rendelkező szervezeti egysegei kozotti egyuttműkodes es koordinacio formait megszervezzek.

74. cikk

A Tanacs intezkedeseket fogad el a tagallamok illetekes szervezeti egysegei kozott, illetve az ezen egysegek es a Bizottsag kozott az e cim altal szabalyozott teruleteken tortenő igazgatasi egyuttműkodes biztositasara. A Tanacs, a 76. cikkre is figyelemmel, a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően hataroz.

75. cikk

Ha az a 67. cikkben megallapitott celkitűzesek elerese, a terrorizmus es az ahhoz kapcsolodo tevekenysegek megelőzese es az azok elleni kuzdelem erdekeben szukseges, az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben, rendeletekben meghatarozza a tőkemozgasok es a fizetesi műveletek teren meghozott kozigazgatasi intezkedesek, igy peldaul a termeszetes es jogi szemelyek, csoportok vagy nem allami, illetve allamisaggal nem rendelkező entitasok birtokaban vagy tulajdonaban levő, illetve őket illető penzkeszletek, penzugyi eszkozok es gazdasagi jovedelmek befagyasztasanak kereteit.
A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan elfogadja az első bekezdesben emlitett keret vegrehajtasahoz szukseges intezkedeseket.
Az ebben a cikkben emlitett jogi aktusok magukban foglaljak a jogi biztositekokra vonatkozo szukseges rendelkezeseket.

76. cikk

A 4. es 5. fejezetben emlitett jogi aktusokat, valamint a 74. cikkben meghatarozott, az e fejezetekben emlitett teruleteken az igazgatasi egyuttműkodest biztosito intezkedeseket:

a) a Bizottsag javaslata alapjan vagy
b) a tagallamok egynegyedenek kezdemenyezese alapjan kell elfogadni.

2. FEJEZET

A HATAROK ELLENŐRZESEVEL, A MENEKULTUGGYEL ES A BEVANDORLASSAL KAPCSOLATOS POLITIKAK

77. cikk

(1) Az Unio olyan politikat alakit ki, amelynek celja:

a) annak biztositasa, hogy a belső hatarok atlepesekor a szemelyek, allampolgarsaguktol fuggetlenul, mentesuljenek mindenfajta ellenőrzes alol,

b) a szemelyek ellenőrzesenek es a hataratlepesek eredmenyes felugyeletenek biztositasa a kulső hatarokon,

c) a kulső hatarok integralt hatarőrizeti rendszerenek fokozatos bevezetese.

(2) Az (1) bekezdesben foglaltak celjabol az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben intezkedeseket allapit meg a kovetkezőkre vonatkozoan:

a) a vizumokra es az egyeb rovid tavu tartozkodasra jogosito tartozkodasi engedelyekre vonatkozo kozos politika,

b) azok az ellenőrzesek, amelyeknek a kulső hatarokat atlepő szemelyeket ala kell vetni,

c) azok a feltetelek, amely mellett harmadik orszagok allampolgarai rovid ideig szabadon mozoghatnak az Union belul,

d) a kulső hatarok integralt hatarőrizeti rendszerenek fokozatos bevezetesehez szukseges valamennyi intezkedes,

e) a szemelyek – allampolgarsaguktol fuggetlen – mentessege mindenfajta ellenőrzes alol a belső hatarok atlepesekor.

(3) Ha az Unio fellepese szuksegesnek bizonyul a 20. cikk (2) bekezdesenek a) pontjaban emlitett jog gyakorlasanak megkonnyitesehez, es amennyiben a Szerződesek nem biztositottak hataskort az ilyen fellepesre, a Tanacs kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben az utlevelekre, szemelyazonosito igazolvanyokra, tartozkodasi engedelyekre vagy barmilyen egyeb ilyen jellegű okmanyra vonatkozo intezkedeseket fogadhat el. A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, egyhangulag hataroz.

(4) E cikk nem erinti a tagallamok arra vonatkozo hataskoret, hogy a nemzetkozi joggal osszhangban megallapitsak foldrajzi hataraikat.

78. cikk

(1) Az Unio kozos menekultugyi, kiegeszitő es ideiglenes vedelem nyujtasara vonatkozo politikat alakit azzal a cellal, hogy a nemzetkozi vedelmet igenylő harmadik orszagbeli allampolgarok mindegyike szamara megfelelő jogallast kinaljon es biztositsa a visszakuldes tilalma elvenek tiszteletben tartasat. E politikanak osszhangban kell lennie a menekultek jogallasarol szolo, 1951. julius 28-ai genfi egyezmennyel es az 1967. januar 31-ei jegyzőkonyvvel, valamint az egyeb vonatkozo szerződesekkel.

(2) Az (1) bekezdesben foglaltak celjabol az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben intezkedeseket allapit meg egy kozos europai menekultugyi rendszer letrehozasa celjabol, amely a kovetkezőket foglalja magaban:

a) az Unio egeszen belul ervenyes, egyseges menekult jogallas a harmadik orszagok allampolgarai szamara,

b) egyseges kiegeszitő vedelmet biztosito jogallas a harmadik orszagok azon allampolgarai szamara, akiknek, anelkul hogy europai menekult jogallast kapnanak, nemzetkozi vedelemre van szukseguk,

c) kozos rendszer a lakohelyuket elhagyni kenyszerult szemelyek tomeges bearamlasa eseten e szemelyek ideiglenes vedelmere,

d) kozos eljarasok az egyseges menekult-, vagy kiegeszitő vedelmet biztosito jogallas megadasara es visszavonasara vonatkozoan,

e) a menedekjog vagy kiegeszitő vedelem iranti kerelem elbiralasaert felelős tagallam meghatarozasara vonatkozo kriteriumok es eljarasok,

f) előirasok a menedekkerők es a kiegeszitő vedelmet kerők befogadasanak felteteleire vonatkozoan,

g) partnerseg es egyuttműkodes a harmadik orszagokkal a menedekkerők, illetve a kiegeszitő vagy ideiglenes vedelmet kerő szemelyek bearamlasanak kezelese celjabol.

(3) Ha egy vagy tobb tagallam olyan szukseghelyzettel szembesul, amelyet harmadik orszagok allampolgarainak hirtelen bearamlasa jellemez, a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan az erintett tagallam vagy tagallamok erdekeben atmeneti intezkedeseket fogadhat el. A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően hataroz.

79. cikk

(1) Az Unio kozos bevandorlasi politikat alakit ki, amelynek celja a migracios hullamok hatekony kezelese azok minden szakaszaban, meltanyos banasmod biztositasa a harmadik orszagok azon allampolgarai szamara, akik jogszerűen tartozkodnak valamely tagallamban, valamint az illegalis bevandorlas es az emberkereskedelem megelőzese es az ezek elleni megerősitett kuzdelem.

(2) Az (1) bekezdesben foglaltak celjabol az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben intezkedeseket allapit meg a kovetkezőkre vonatkozoan:

a) a beutazas es a tartozkodas feltetelei, valamint a hosszu tavu tartozkodasra jogosito vizumok es a hosszu tavu tartozkodasi engedelyek tagallamok altal tortenő kiadasara vonatkozo szabalyok, beleertve a csaladegyesitesi celuakat is,

b) a tagallamok valamelyikeben jogszerűen tartozkodo harmadik orszagbeli allampolgarok jogainak meghatarozasa, ideertve a mas tagallamokban valo szabad mozgasra es tartozkodasra iranyado felteteleket is,

c) illegalis bevandorlas es jogellenes tartozkodas, beleertve a jogellenesen tartozkodo szemelyek kitoloncolasat es repatrialasat is,

d) kuzdelem az emberkereskedelem, kulonosen a nők es gyermekek kereskedelme ellen.

(3) Az Unio harmadik orszagokkal megallapodasokat kothet a teruleten tartozkodo olyan szemelyek szarmazasi vagy abba az orszagba valo visszafogadasa erdekeben, ahonnan erkeztek, akik a tagallamok egyikenek teruletere valo belepes vagy tartozkodas felteteleinek eleve nem, vagy mar nem felelnek meg.

(4) Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben intezkedeseket allapithat meg – kizarva azonban a tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek barmilyen harmonizaciojat – azoknak a tagallami intezkedeseknek az osztonzesere es tamogatasara, amelyek a teruletukon jogszerűen tartozkodo harmadik orszagbeli allampolgarok beilleszkedesenek elősegitesere iranyulnak.

(5) E cikk nem erinti a tagallamok jogat arra, hogy meghatarozzak, harmadik orszagok hany olyan allampolgarat engedik be teruletukre, akik a harmadik orszagbol azzal a szandekkal erkeznek, hogy onallo vallalkozokent vagy alkalmazottkent vallaljanak munkat.

80. cikk

Az Unio e fejezetben meghatarozott politikaira es azok vegrehajtasara a szolidaritas es a felelősseg tagallamok kozotti igazsagos elosztasanak elve az iranyado, ideertve annak penzugyi vonatkozasait is. Az Unio e fejezet alapjan elfogadott jogi aktusaiban, minden olyan esetben, amikor erre szukseg van, megfelelő modon rendelkezni kell ennek az elvnek az alkalmazasarol.

3. FEJEZET

IGAZSAGUGYI EGYUTTMŰKODES POLGARI UGYEKBEN

81. cikk

(1) Az Unio a hatarokon atnyulo vonatkozasu polgari ugyek tekinteteben igazsagugyi egyuttműkodest alakit ki, amely a birosagi es birosagon kivuli hatarozatok kolcsonos elismeresenek elven alapul. Ennek az egyuttműkodesnek a kereteben olyan intezkedesek is elfogadhatok, amelyek celja a tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek kozelitese.

(2) Az (1) bekezdesben foglaltak celjabol az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben intezkedeseket allapit meg – kulonosen, ha ez a belső piac megfelelő műkodesehez szukseges –, biztositando a kovetkezőket:

a) a birosagi es birosagon kivuli ugyekben hozott hatarozatok tagallamok kozotti kolcsonos elismerese es azok vegrehajtasa,

b) a birosagi es birosagon kivuli iratok hatarokon tulra tortenő kezbesitese,

c) a tagallamokban alkalmazando kollizios, illetve joghatosagra vonatkozo szabalyok osszeegyeztethetősege,

d) egyuttműkodes a bizonyitasfelvetel teren,

e) az igazsagszolgaltatashoz valo tenyleges hozzaferes,

f) a polgari eljarasok zokkenőmentes lefolytatasat gatlo akadalyok megszuntetese, szukseg eseten a tagallamokban alkalmazando polgari eljarasjogi szabalyok osszeegyeztethetősegenek előmozditasaval,

g) alternativ modszerek kidolgozasa a jogvitak rendezesere,

h) a birak, ugyeszek es az igazsagszolgaltatasi alkalmazottak kepzesenek tamogatasa.

(3) A (2) bekezdestől elterve, a tobb allamra kiterjedő vonatkozasu csaladjogi kerdesekre vonatkozo intezkedeseket kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben a Tanacs allapitja meg. A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, egyhangulag hataroz. A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan hatarozatot fogadhat el, amelyben meghatarozza a tobb allamra kiterjedő vonatkozasu csaladjogi kerdesek azon teruleteit, amelyek eseteben a rendes jogalkotasi eljarast kell alkalmazni. A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, egyhangulag hataroz.
A masodik albekezdesben emlitett javaslatrol ertesiteni kell a nemzeti parlamenteket. Ha valamely nemzeti parlament az ertesites időpontjatol szamitott hat honapon belul kifogast emel a javaslattal szemben, a hatarozat nem fogadhato el. Kifogas hianyaban a Tanacs a hatarozatot elfogadhatja.

4. FEJEZET

IGAZSAGUGYI EGYUTTMŰKODES BUNTETŐUGYEKBEN

82. cikk

(1) Az Unioban a buntetőugyekben folytatott igazsagugyi egyuttműkodes a buntetőugyekben hozott birosagi iteletek es hatarozatok kolcsonos elismeresenek elven alapul, es magaban foglalja a tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek kozeliteset a (2) bekezdesben es a 83. cikkben emlitett teruleteken.
Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben intezkedeseket allapit meg, amelyek celja:

a) a birosagi iteletek es hatarozatok minden formajanak az Unio egeszen beluli kolcsonos elismereset biztosito szabalyok es eljarasok megallapitasa,

b) a tagallamok kozotti joghatosagi osszeutkozesek megelőzese es rendezese,

c) a birak, ugyeszek es az igazsagugyi alkalmazottak kepzesenek tamogatasa,

d) a tagallamok igazsagugyi vagy annak megfelelő hatosagai kozotti egyuttműkodes megkonnyitese a buntetőeljarasok kereteben es a hatarozatok vegrehajtasa teren.

(2) Amilyen mertekben az a tobb allamra kiterjedő vonatkozasu buntetőugyekben a birosagi iteletek es hatarozatok kolcsonos elismeresenek, valamint a rendőrsegi es igazsagugyi egyuttműkodesnek a megkonnyitese erdekeben szukseges, az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott iranyelvekben szabalyozasi minimumokat allapithat meg. E szabalyoknak figyelembe kell venniuk a tagallamok jogi hagyomanyai es jogrendszerei kozotti kulonbsegeket.

E szabalyozasi minimumok a kovetkezőkre vonatkoznak:

a) a bizonyitekok tagallamok kozotti kolcsonos elfogadhatosaga,
b) a szemelyek jogai a buntetőeljarasban,
c) a bűncselekmenyek sertettjeinek jogai,
d) a buntetőeljaras egyeb olyan kulon vonatkozasai, amelyeket a Tanacs hatarozatban előzetesen ilyenkent hatarozott meg; az ilyen hatarozat elfogadasakor a Tanacs az Europai Parlament egyeterteset kovetően, egyhangulag hataroz.
Az ebben a bekezdesben emlitett szabalyozasi minimumoknak az elfogadasa nem akadalyozza meg a tagallamokat abban, hogy a szemelyek szamara magasabb szintű vedelmet biztosito intezkedeseket tartsanak fenn, vagy vezessenek be.

(3) Amennyiben a Tanacs egy tagjanak megitelese szerint valamely (2) bekezdes szerinti iranyelvtervezet buntető igazsagugyi rendszerenek alapvető vonatkozasait erintene, kerheti, hogy az iranyelvtervezetet terjesszek az Europai Tanacs ele. Ebben az esetben a rendes jogalkotasi eljarast fel kell fuggeszteni. A kerdes megvitatasat kovetően es konszenzus elerese eseten az Europai Tanacs a felfuggesztestől szamitott negy honapon belul a tervezetet visszautalja a Tanacs ele, amely megszunteti a rendes jogalkotasi eljaras felfuggeszteset.
Ugyanezen hataridőn belul, egyet nem ertes eseten, es ha legalabb kilenc tagallam megerősitett egyuttműkodest kivan letrehozni az adott iranyelvtervezet alapjan, ezek a tagallamok ennek megfelelő bejelentest tesznek az Europai Parlamentnek, a Tanacsnak es a Bizottsagnak. Ebben az esetben a megerősitett egyuttműkodes folytatasara vonatkozoan az Europai Uniorol szolo szerződes 20. cikke (2) bekezdeseben, illetve e szerződes 329. cikk (1) bekezdeseben előirt felhatalmazast megadottnak kell tekinteni, es a megerősitett egyuttműkodesre vonatkozo rendelkezeseket kell alkalmazni.

83. cikk

(1) Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott iranyelvekben szabalyozasi minimumokat allapithat meg a bűncselekmenyi tenyallasok es a buntetesi tetelek meghatarozasara vonatkozoan az olyan kulonosen sulyos bűncselekmenyek eseteben, amelyek jelleguknel vagy hatasuknal fogva a tobb allamra kiterjedő vonatkozasuak, illetve amelyek eseteben kulonosen szukseges, hogy az ellenuk folytatott kuzdelem kozos alapokon nyugodjek.
Ezek a bűncselekmenyi teruletek a kovetkezők: terrorizmus, emberkereskedelem es a nők es gyermekek szexualis kizsakmanyolasa, tiltott kabitoszer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, penzmosas, korrupcio, penz es egyeb fizetőeszkozok hamisitasa, szamitogepes bűnozes es szervezett bűnozes.
A bűnozes alakulasanak fuggvenyeben a Tanacs hatarozatban egyeb bűncselekmenyi teruletekről allapithatja meg, hogy azok megfelelnek az e bekezdesben meghatarozott felteteleknek. Erről a Tanacs az Europai Parlament egyeterteset kovetően, egyhangulag hataroz.

(2) Ha valamely harmonizacios intezkedesek hatalya ala tartozo teruleten az Unio politikajanak eredmenyes vegrehajtasahoz elengedhetetlen a tagallamok buntetőugyekre vonatkozo torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek kozelitese, iranyelvekben szabalyozasi minimumokat lehet megallapitani e teruleten a bűncselekmenyi tenyallasok es a buntetesi tetelek meghatarozasara vonatkozoan. A 61i. cikk serelme nelkul az ilyen iranyelveket ugyanazon rendes vagy kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben kell elfogadni, mint amely szerint az emlitett harmonizacios intezkedeseket elfogadtak.

(3) Amennyiben a Tanacs valamely tagjanak megitelese szerint valamely (1) vagy (2) bekezdesben emlitett iranyelvtervezet buntető igazsagugyi rendszerenek alapvető vonatkozasait erintene, kerheti, hogy az iranyelvtervezetet terjesszek az Europai Tanacs ele. Ebben az esetben a rendes jogalkotasi eljarast fel kell fuggeszteni. A kerdes megvitatasat kovetően es konszenzus elerese eseten az Europai Tanacs a felfuggesztestől szamitott negy honapon belul a tervezetet visszautalja a Tanacs ele, amely megszunteti a rendes jogalkotasi eljaras felfuggeszteset.
Ugyanezen hataridőn belul, egyet nem ertes eseten, es ha legalabb kilenc tagallam megerősitett egyuttműkodest kivan letrehozni az adott iranyelvtervezet alapjan, ezek a tagallamok ennek megfelelő bejelentest tesznek az Europai Parlamentnek, a Tanacsnak es a Bizottsagnak. Ebben az esetben a megerősitett egyuttműkodes folytatasara vonatkozoan az Europai Uniorol szolo szerződes 20. cikke (2) bekezdeseben, illetve e szerződes 329. cikke (1) bekezdeseben előirt felhatalmazast megadottnak kell tekinteni, es a megerősitett egyuttműkodesre vonatkozo intezkedeseket kell alkalmazni.

84. cikk

Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben intezkedeseket allapithat meg a bűnmegelőzes teren a tagallami intezkedesek előmozditasara es tamogatasara, kizarva azonban a tagallamok torvenyi, rendeleti vagy kozigazgatasi rendelkezeseinek barmilyen harmonizaciojat.

85. cikk

(1) Az Eurojust feladata a ket vagy tobb tagallamot erintő, illetve a kozos alapokon valo bűnuldozest szuksegesse tevő sulyos bűncselekmenyek kivizsgalasara, valamint az ezekkel kapcsolatos buntetőeljaras lefolytatasara hataskorrel rendelkező nemzeti bűnuldoző hatosagok kozotti megfelelő koordinacio es egyuttműkodes tamogatasa es erősitese a nemzeti hatosagok, illetve az Europol altal vegzett operativ cselekmenyek es az altaluk szolgaltatott informaciok alapjan.
Ebben az osszefuggesben az Eurojust felepiteset, műkodeset, tevekenysegi teruletet es feladatait rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben az Europai Parlament es a Tanacs hatarozza meg. E feladatok a kovetkezőket foglalhatjak magukban:

a) az illetekes nemzeti hatosagok altal lefolytatando nyomozasok meginditasa, illetve javaslattetel a nemzeti hatosagok altal lefolytatando bűnvadi eljarasok meginditasara kulonosen az Unio penzugyi erdekeit sertő bűncselekmenyek vonatkozasaban,

b) az a) pontban emlitett nyomozasok es bűnvadi eljarasok kezdemenyezesenek osszehangolasa,

c) az igazsagugyi egyuttműkodes erősitese, tobbek kozott a joghatosagi osszeutkozesek feloldasa, valamint az Europai Igazsagugyi Halozattal valo szoros egyuttműkodes reven.
E rendeletekben kell tovabba meghatarozni azokat a szabalyokat, amelyek alapjan az Europai Parlament es a nemzeti parlamentek reszt vesznek az Eurojust tevekenysegenek ertekeleseben.

(2) Az (1) bekezdesben emlitett buntetőeljarasok soran, a 86. cikk serelme nelkul, a hivatalos eljarasi cselekmenyeket a tagallamok hataskorrel rendelkező tisztviselői foganatositjak.

86. cikk

(1) Az Unio penzugyi erdekeit sertő bűncselekmenyek uldozesere a Tanacs kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben az Eurojustbol Europai Ugyeszseget hozhat letre. A Tanacs az Europai Parlament egyeterteset kovetően, egyhangulag hataroz.
Ha nincs egyhangusag, legalabb kilenc tagallam kerheti, hogy a rendelettervezetet terjesszek az Europai Tanacs ele. Ebben az esetben a Tanacsban folytatott eljarast fel kell fuggeszteni. A kerdes megvitatasat kovetően es konszenzus elerese eseten az Europai Tanacs a felfuggesztestől szamitott negy honapon belul a tervezetet visszautalja elfogadasra a Tanacs ele.
Ugyanezen hataridőn belul, egyet nem ertes eseten, es ha legalabb kilenc tagallam megerősitett egyuttműkodest kivan letrehozni az adott rendelettervezet alapjan, ezek a tagallamok ennek megfelelő bejelentest tesznek az Europai Parlamentnek, a Tanacsnak es a Bizottsagnak. Ebben az esetben a megerősitett egyuttműkodes folytatasara vonatkozoan az Europai Uniorol szolo szerződes 20. cikke (2) bekezdeseben, illetve e szerződes 329. cikke (1) bekezdeseben előirt felhatalmazast megadottnak kell tekinteni, es a megerősitett egyuttműkodesre vonatkozo rendelkezeseket kell alkalmazni.

(2) Az Europai Ugyeszseg hataskorrel rendelkezik – adott esetben az Europollal egyuttműkodve – az Unio penzugyi erdekeit sertő bűncselekmenyek tetteseinek es reszeseinek felkutatasara, veluk szemben a nyomozas lefolytatasara es birosag ele allitasukra az (1) bekezdesben előirt rendeletben meghatarozottak szerint. Az ilyen bűncselekmenyek vonatkozasaban a tagallamok hataskorrel rendelkező birosagai előtt a vadhatosagi feladatokat az Europai Ugyeszseg latja el.

(3) Az (1) bekezdesben emlitett rendeletek meghatarozzak az Europai Ugyeszseg jogallasat, feladatainak ellatasara iranyado felteteleket, a tevekenyseget szabalyozo eljarasi szabalyokat es a bizonyitekok elfogadhatosaganak szabalyait, valamint a feladatai ellatasa soran vegzett eljarasi cselekmenyeinek birosag altali felulvizsgalatara vonatkozo szabalyokat.

(4) Az Europai Tanacs ezzel egyidejűleg vagy ezt kovetően hatarozatban, annak erdekeben, hogy az Europai Ugyeszseg hataskoret kiterjessze a tobb allamra kiterjedő vonatkozasu sulyos bűncselekmenyekre, az (1) bekezdest es ebből kovetkezően – a tobb tagallamot erintő sulyos bűncselekmenyek tetteseit es reszeseit illetően – a (2) bekezdest modosithatja. Az Europai Tanacs az Europai Parlament egyeterteset es a Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően, egyhangulag hataroz.

5. FEJEZET

RENDŐRSEGI EGYUTTMŰKODES

87. cikk

(1) Az Unio rendőrsegi egyuttműkodest alakit ki, amelyben reszt vesz a tagallamok valamennyi hataskorrel rendelkező hatosaga, koztuk a tagallamok rendőrsegei, vamhatosagai es a bűncselekmenyek megelőzesere es felderitesere szakosodott egyeb bűnuldoző szolgalatai.

(2) Az (1) bekezdesben foglaltak celjabol az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben intezkedeseket allapithat meg a kovetkezőkre vonatkozoan:

a) a relevans informaciok osszegyűjtese, tarolasa, feldolgozasa, elemzese es csereje,

b) az allomany kepzesenek tamogatasa, valamint egyuttműkodes az allomany egymas kozotti csereje, a felszerelesek hasznalata es a kriminalisztikai kutatasok teren,

c) a szervezett bűnozes sulyos formainak felderitesere vonatkozo kozos nyomozasi technikak.

(3) A Tanacs kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben intezkedeseket allapithat meg az e cikkben emlitett hatosagok kozotti operativ egyuttműkodesre vonatkozoan. A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően egyhangulag hataroz.
Ha nincs egyhangusag, legalabb kilenc tagallam kerheti, hogy az intezkedesek tervezetet terjesszek az Europai Tanacs ele. Ebben az esetben a Tanacsban folytatott eljarast fel kell fuggeszteni. A kerdes megvitatasat kovetően es konszenzus elerese eseten az Europai Tanacs a felfuggesztestől szamitott negy honapon belul a tervezetet visszautalja elfogadasra a Tanacs ele.

Ugyanezen hataridőn belul, egyet nem ertes eseten, es ha legalabb kilenc tagallam megerősitett egyuttműkodest kivan letrehozni az adott intezkedestervezet alapjan, ezek a tagallamok ennek megfelelő bejelentest tesznek az Europai Parlamentnek, a Tanacsnak es a Bizottsagnak. Ebben az esetben a megerősitett egyuttműkodes folytatasara vonatkozoan az Europai Uniorol szolo szerződes 20. cikke (2) bekezdeseben, illetve e szerződes 329. cikk (1) bekezdeseben előirt felhatalmazast megadottnak kell tekinteni, es a megerősitett egyuttműkodesre vonatkozo rendelkezeseket kell alkalmazni.

A masodik es harmadik albekezdesben meghatarozott kulonleges eljaras nem alkalmazando azon jogi aktusokra, amelyek a schengeni vivmanyok tovabbfejlesztesenek minősulnek.

88. cikk

(1) Az Europol feladata, hogy tamogassa es erősitse a tagallamok rendőri hatosagainak es egyeb bűnuldoző szolgalatainak tevekenyseget, valamint a kozottuk folytatott kolcsonos egyuttműkodest a ket vagy tobb tagallamot erintő bűncselekmenyek es a terrorizmus, valamint az unios politikak alkalmazasi korebe tartozo kozos erdekeket sertő bűnozesi formak megelőzese es uldozese teren.

(2) Az Europol felepiteset, műkodeset, tevekenysegi teruletet es feladatait rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben az Europai Parlament es a Tanacs hatarozza meg. E feladatok a kovetkezőket foglalhatjak magukban:

a) az informaciok, igy kulonosen a tagallamok vagy harmadik orszagok hatosagai, illetve az Union kivuli szervezetek altal szolgaltatott informaciok osszegyűjtese, tarolasa, feldolgozasa, elemzese es csereje,

b) a tagallamok hataskorrel rendelkező hatosagaival kozosen vagy kozos nyomozocsoportok kereteben vegzett nyomozati es operativ tevekenysegek osszehangolasa, megszervezese es vegrehajtasa, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.
E rendeletek hatarozzak meg azokat az eljarasokat, amelyek szerint az Europai Parlament – a nemzeti parlamentekkel kozosen – ellenőrzi az Europol tevekenyseget.

(3) Az Europol altal vegzett operativ cselekmenyeket annak a tagallamnak a hatosagaival kapcsolatot tartva es veluk egyetertesben kell vegrehajtani, amelynek teruletet ezek a cselekmenyek erintettek. Kenyszeritő intezkedesek alkalmazasara kizarolag a hataskorrel rendelkező nemzeti hatosagok jogosultak.

89. cikk

A Tanacs kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben meghatarozza azokat a felteteleket es korlatokat, amelyek mellett a tagallamoknak a 82. es 87. cikkben emlitett hataskorrel rendelkező hatosagai egy masik tagallam teruleten – annak hatosagaival kapcsolatot tartva es veluk egyetertesben – intezkedeseket foganatosithatnak. A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, egyhangulag hataroz.

VI. CIM

KOZLEKEDES

90. cikk

A Szerződesek celkitűzeseit az e cimben szabalyozott teruleten egy kozos kozlekedespolitika kereteben kell vegrehajtani.

91. cikk

(1) A 90. cikk vegrehajtasa celjabol es a kozlekedes sajatossagainak figyelembevetelevel az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően meghatarozza:

a) a valamely tagallam teruletere iranyulo vagy onnan kiindulo, illetve egy vagy tobb tagallam teruleten athalado nemzetkozi kozlekedesre alkalmazando kozos szabalyokat;

b) azokat a felteteleket, amelyek mellett valamely tagallamban egy ott nem honos fuvarozo kozlekedesi szolgaltatasokat vegezhet;

c) a kozlekedes biztonsagat javito intezkedeseket;

d) az egyeb megfelelő rendelkezeseket.

(2) Az (1) bekezdesben emlitett intezkedesek elfogadasakor figyelembe kell venni azokat az eseteket, ahol az intezkedesek alkalmazasa egyes regiokban sulyosan befolyasolhatja az eletszinvonalat, a foglalkoztatasi szintet, illetve a kozlekedesi eszkozok es infrastruktura műkodteteset.

92. cikk

A 91. cikk (1) bekezdeseben emlitett rendelkezesek meghozatalaig az erre a teruletre 1958. januar 1-jen, illetve csatlakozo allamoknal a csatlakozasuk időpontjaban iranyado kulonboző rendelkezeseket a Tanacs altal egyhangulag elfogadott, elterest biztosito intezkedes hianyaban egyetlen tagallam sem valtoztathatja meg oly modon, hogy azok mas tagallamok fuvarozoit a belfoldi fuvarozoknal — akar kozvetlenul, akar kozvetve — hatranyosabban erintsek.

93. cikk

A Szerződesekkel osszeegyeztethetők azok a tamogatasok, amelyek megfelelnek a kozlekedes osszehangolasara iranyulo igenyeknek, vagy amelyek a kozszolgaltatas fogalmaban benne rejlő bizonyos kotelezettsegek terheinek megteriteset szolgaljak.

94. cikk

A Szerződesek keretei kozott a fuvarozasi dijakra es feltetelekre vonatkozoan elfogadott intezkedeseknek figyelembe kell venniuk a fuvarozok gazdasagi korulmenyeit.

95. cikk

(1) Az Union beluli kozlekedes teren tilos minden olyan megkulonboztetes, amely abban nyilvanul meg, hogy a fuvarozok azonos aruk azonos viszonylatban tortenő fuvarozasa eseten kulonboző dijakat es felteteleket allapitanak meg az aru szarmazasi orszaga vagy rendeltetesi helye alapjan.

(2) Az (1) bekezdes nem zarja ki, hogy az Europai Parlament es a Tanacs a 91. cikk (1) bekezdese alapjan egyeb intezkedeseket fogadjon el.

(3) A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan, az Europai Parlamenttel es a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően megallapitja az (1) bekezdes rendelkezeseinek vegrehajtasara vonatkozo szabalyokat.
A Tanacs mindenekelőtt megallapithatja azokat a rendelkezeseket, amelyek ahhoz szuksegesek, hogy az Unio intezmenyei az (1) bekezdesben megallapitott szabaly betartasat biztositani tudjak, tovabba hogy az ebből szarmazo előnyoket a felhasznalok teljes mertekben elvezhessek.

(4) A Bizottsag sajat kezdemenyezesere vagy valamely tagallam kerelmere az (1) bekezdes hatalya ala tartozo valamennyi megkulonboztetest megvizsgalja, es az erintett tagallamokkal folytatott konzultaciot kovetően, a (3) bekezdes rendelkezeseinek megfelelően megallapitott szabalyok keretei kozott meghozza a szukseges hatarozatokat.

96. cikk

(1) A tagallamok az Union beluli kozlekedes tekinteteben nem allapithatnak meg olyan dijat vagy feltetelt, amely egy vagy tobb vallalkozas vagy iparag tamogatasanak vagy vedelmenek valamely elemet foglalja magaban, kiveve ha a Bizottsag ezt engedelyezi.

(2) A Bizottsag sajat kezdemenyezesere vagy valamely tagallam kerelmere megvizsgalja az (1) bekezdesben emlitett dijakat es felteteleket, figyelembe veve kulonosen a megfelelő regionalis gazdasagpolitika kovetelmenyeit, a gazdasagi fejlődesben elmaradt teruletek szuksegleteit es a politikai korulmenyek altal sulyosan erintett teruletek problemait egyreszről, valamint a dijaknak es felteteleknek a kulonboző kozlekedesi modok kozotti versenyre gyakorolt hatasat masreszről.
A valamennyi erintett tagallammal folytatott konzultaciot kovetően a Bizottsag meghozza a szukseges hatarozatokat.

(3) Az (1) bekezdesben előirt tilalom nem vonatkozik a versenytarifakra.

97. cikk

A fuvarozok altal a hataratlepessel osszefuggesben a fuvardijakon felul felszamitott koltsegek vagy dijak nem lephetnek tul egy esszerű szintet, figyelembe veve a hataratlepessel tenylegesen felmerult koltsegeket is.
A tagallamok torekednek ezeknek a koltsegeknek a fokozatos csokkentesere.
A Bizottsag e cikk alkalmazasara ajanlasokat tehet a tagallamoknak.

98. cikk

E cim rendelkezesei nem akadalyozzak a Nemetorszagi Szovetsegi Koztarsasagban hozott intezkedesek alkalmazasat, amennyiben azokra olyan gazdasagi hatranyok ellensulyozasa erdekeben van szukseg, amelyeket Nemetorszag felosztasa okozott a Szovetsegi Koztarsasag e felosztas altal erintett egyes teruleteinek gazdasagaban. Ot evvel a Lisszaboni Szerződes hatalybalepeset kovetően e cikket a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan elfogadott hatarozattal hatalyon kivul helyezheti.

99. cikk

A Bizottsag mellett a tagallamok kormanyai altal kijelolt szakertőkből allo tanacsado bizottsagot kell letrehozni. A Bizottsag, amennyiben szuksegesnek tartja, konzultal ezzel a bizottsaggal a kozlekedesi kerdesekről.

100. cikk

(1) E cim rendelkezeseit a vasuti, kozuti es belvizi kozlekedesre kell alkalmazni.

(2) Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben megfelelő rendelkezeseket allapithat meg a tengeri es legi kozlekedesre vonatkozoan. Az Europai Parlament es a Tanacs a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően hataroz.

VII. CIM

A VERSENYRE, AZ ADOZASRA ES A JOGSZABALYOK KOZELITESERE VONATKOZO KOZOS SZABALYOK

1. FEJEZET

VERSENYSZABALYOK

1. SZAKASZ

VALLALKOZASOKRA VONATKOZO SZABALYOK

101. cikk

(1) A belső piaccal osszeegyeztethetetlen es tilos minden olyan vallalkozasok kozotti megallapodas, vallalkozasok tarsulasai altal hozott dontes es osszehangolt magatartas, amely hatassal lehet a tagallamok kozotti kereskedelemre, es amelynek celja vagy hatasa a belső piacon beluli verseny megakadalyozasa, korlatozasa vagy torzitasa, igy kulonosen:

a) a beszerzesi vagy eladasi arak, illetve barmely egyeb uzleti feltetel kozvetlen vagy kozvetett rogzitese;

b) a termeles, az ertekesites, a műszaki fejlesztes vagy a befektetes korlatozasa vagy ellenőrzese;

c) a piacok vagy a beszerzesi forrasok felosztasa;

d) egyenertekű ugyletek eseten elterő feltetelek alkalmazasa az uzletfelekkel szemben, ami altal azok hatranyos versenyhelyzetbe kerulnek;

e) a szerződesek megkotesenek fuggőve tetele olyan kiegeszitő kotelezettsegeknek a masik fel reszeről tortenő vallalasatol, amelyek sem termeszetuknel fogva, sem a kereskedelmi szokasok szerint nem tartoznak a szerződes targyahoz.

(2) Az e cikk alapjan tiltott megallapodas vagy dontes semmis.

(3) Az (1) bekezdes rendelkezeseinek alkalmazasatol azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor

– a vallalkozasok kozotti megallapodas vagy megallapodasok csoportja;
– a vallalkozasok tarsulasai altal hozott dontes vagy dontesek csoportja;
– az osszehangolt magatartas vagy osszehangolt magatartasok csoportja hozzajarul az aruk termelesenek vagy forgalmazasanak javitasahoz, illetve a műszaki vagy gazdasagi fejlődes előmozditasahoz, ugyanakkor lehetőve teszi a fogyasztok meltanyos reszesedeset a belőle eredő előnyből anelkul, hogy:

a) az erintett vallalkozasokra olyan korlatozasokat rona, amelyek e celok eleresehez nem nelkulozhetetlenek;

b) lehetőve tenne ezeknek a vallalkozasoknak, hogy a kerdeses aruk jelentős resze tekinteteben megszuntessek a versenyt.

102. cikk

A belső piaccal osszeegyeztethetetlen es tilos egy vagy tobb vallalkozasnak a belső piacon vagy annak jelentős reszen meglevő erőfolenyevel valo visszaelese, amennyiben ez hatassal lehet a tagallamok kozotti kereskedelemre.

Ilyen visszaelesnek minősul kulonosen:

a) tisztessegtelen beszerzesi vagy eladasi arak, illetve egyeb tisztessegtelen uzleti feltetelek kozvetlen vagy kozvetett kikotese;

b) a termeles, az ertekesites vagy a műszaki fejlesztes korlatozasa a fogyasztok karara;

c) egyenertekű ugyletek eseten elterő feltetelek alkalmazasa az uzletfelekkel szemben, ami altal azok hatranyos versenyhelyzetbe kerulnek;

d) a szerződesek megkotesenek fuggőve tetele olyan kiegeszitő kotelezettsegeknek a masik fel reszeről tortenő vallalasatol, amelyek sem termeszetuknel fogva, sem a kereskedelmi szokasok szerint nem tartoznak a szerződes targyahoz.

103. cikk

(1) A 101. es 102. cikkben meghatarozott elvek ervenyre juttatasat szolgalo megfelelő rendeleteket vagy iranyelveket a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan, az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően allapitja meg.

(2) Az (1) bekezdesben emlitett rendeletek vagy iranyelvek celja kulonosen:

a) a 101. cikk (1) bekezdeseben es a 102. cikkben megallapitott tilalmak betartasanak biztositasa penzbirsag vagy kenyszeritő birsag előirasaval;

b) a 101. cikk (3) bekezdesenek alkalmazasara reszletes szabalyok megallapitasa, figyelembe veve egyreszről a hatekony felugyelet biztositasanak, masreszről a hatosagi ellenőrzes lehető legnagyobb mertekű egyszerűsitesenek szuksegesseget;

c) szukseg eseten a 101. es 102. cikk rendelkezesei hatalyanak meghatarozasa a gazdasag kulonboző agazataiban;

d) a Bizottsag, illetve az Europai Unio Birosaga e bekezdes rendelkezeseinek alkalmazasa teren betoltendő feladatainak meghatarozasa;

e) a nemzeti jogszabalyok es az e szakaszban foglalt, illetve az e cikk alapjan elfogadott rendelkezesek kozotti kapcsolat meghatarozasa.

104. cikk

A 103. cikk alapjan elfogadott rendelkezesek hatalybalepeseig a tagallamok hatosagai orszaguk joganak megfelelően, valamint a 101. cikk, kulonosen annak (3) bekezdese, es a 102. cikk rendelkezeseinek megfelelően dontenek a megallapodasok, dontesek es osszehangolt magatartasok megengedhetősegeről, valamint a belső piacon meglevő erőfolennyel valo visszaelesről.

105. cikk

(1) A 104. cikk serelme nelkul a Bizottsag biztositja a 101. es 102. cikkben megallapitott elvek alkalmazasat. Egy tagallam kerelmere vagy hivatalbol — egyuttműkodve a tagallamok hataskorrel rendelkező hatosagaival, amelyek segitseget nyujtanak szamara — megvizsgalja azokat az eseteket, ahol fennall ezen elvek megsertesenek a gyanuja. Amennyiben jogsertest allapit meg, javaslatot tesz a jogsertes megszuntetesere iranyulo megfelelő intezkedesekre.

(2) Amennyiben a jogsertest nem szuntetik meg, a Bizottsag indokolassal ellatott hatarozataban allapitja meg az elvek megserteset. A Bizottsag hatarozatat nyilvanossagra hozhatja, es felhatalmazhatja a tagallamokat arra, hogy megtegyek a helyzet orvosolasahoz szukseges intezkedeseket, amelyek felteteleit es reszleteit a Bizottsag hatarozza meg.

(3) A Bizottsag rendeleteket fogadhat el a megallapodasok azon csoportjaira vonatkozoan, amelyek tekinteteben a Tanacs a 103. cikk masodik bekezdesenek b) pontjaval osszhangban rendeletet vagy iranyelvet fogadott el.

106. cikk

(1) A kozvallalkozasok es az olyan vallalkozasok eseteben, amelyeknek a tagallamok kulonleges vagy kizarolagos jogokat biztositanak, a tagallamok nem hozhatnak es nem tarthatnak fenn a Szerződesekkel, kulonosen a 18. es a 101–109. cikkben foglalt szabalyokkal ellentetes intezkedeseket.

(2) Az altalanos gazdasagi erdekű szolgaltatasok műkodtetesevel megbizott vagy a jovedelemtermelő monopolium jellegű vallalkozasok olyan mertekben tartoznak a Szerződesek szabalyai, kulonosen a versenyszabalyok hatalya ala, amennyiben ezek alkalmazasa sem jogilag, sem tenylegesen nem akadalyozza a rajuk bizott sajatos feladatok vegrehajtasat. A kereskedelem fejlődeset ez nem befolyasolhatja olyan mertekben, amely ellentetes az Unio erdekeivel.

(3) A Bizottsag biztositja e cikk rendelkezeseinek alkalmazasat, es szukseg eseten megfelelő iranyelveket vagy hatarozatokat intez a tagallamokhoz.

2. SZAKASZ

ALLAMI TAMOGATASOK

107. cikk

(1) Ha a Szerződesek maskent nem rendelkeznek, a belső piaccal osszeegyeztethetetlen a tagallamok altal vagy allami forrasbol barmilyen formaban nyujtott olyan tamogatas, amely bizonyos vallalkozasoknak vagy bizonyos aruk termelesenek előnyben reszesitese altal torzitja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez erinti a tagallamok kozotti kereskedelmet.

(2) A belső piaccal osszeegyeztethető:

a) a maganszemely fogyasztoknak nyujtott szocialis jellegű tamogatas, felteve hogy azt a termek szarmazasan alapulo megkulonboztetes nelkul nyujtjak;

b) a termeszeti csapasok vagy mas rendkivuli esemenyek altal okozott karok helyreallitasara nyujtott tamogatas;

c) a Nemetorszagi Szovetsegi Koztarsasag Nemetorszag felosztasa altal erintett egyes teruletei gazdasaganak nyujtott tamogatas, amennyiben a tamogatasra a felosztasbol eredő gazdasagi hatranyok ellensulyozasahoz szukseg van. Ot evvel a Lisszaboni Szerződes hatalybalepeset kovetően e pontot a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan elfogadott hatarozattal hatalyon kivul helyezheti.

(3) A belső piaccal osszeegyeztethetőnek tekinthető:

a) az olyan tersegek gazdasagi fejlődesenek előmozditasara nyujtott tamogatas, ahol rendkivul alacsony az eletszinvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottsag, valamint a 349. cikkben emlitett tersegek gazdasagi fejlődesenek előmozditasara nyujtott tamogatas, ezek strukturalis, gazdasagi es tarsadalmi helyzetere tekintettel;

b) valamely kozos europai erdeket szolgalo fontos projekt megvalositasanak előmozditasara vagy egy tagallam gazdasagaban bekovetkezett komoly zavar megszuntetesere nyujtott tamogatas;

c) az egyes gazdasagi tevekenysegek vagy gazdasagi teruletek fejlődeset előmozdito tamogatas, amennyiben az ilyen tamogatas nem befolyasolja hatranyosan a kereskedelmi felteteleket a kozos erdekkel ellentetes mertekben;

d) a kulturat es a kulturalis orokseg megőrzeset előmozdito tamogatas, ha az az Union beluli kereskedelmi es versenyfelteteleket nem befolyasolja a kozos erdekkel ellentetes mertekben;

e) a tamogatas olyan egyeb fajtai, amelyeket a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan hozott hatarozataval hataroz meg.

108. cikk

(1) A Bizottsag a tagallamokkal egyuttműkodve folyamatosan vizsgalja a tagallamokban letező tamogatasi programokat. A Bizottsag javaslatot tesz a tagallamoknak a belső piac fokozatos fejlődese vagy műkodese altal megkovetelt megfelelő intezkedesek meghozatalara.

(2) Ha a Bizottsag — azt kovetően, hogy felhivta az erintett feleket eszreveteleik megtetelere — megallapitja, hogy egy allam altal vagy allami forrasbol nyujtott tamogatas a 107. cikk ertelmeben nem egyeztethető ossze a belső piaccal, vagy hogy az ilyen tamogatast visszaelesszerűen hasznaljak fel, ugy hataroz, hogy az erintett allam koteles a Bizottsag altal kitűzott hataridőn belul a tamogatast megszuntetni vagy modositani.
Ha az erintett allam a kitűzott hataridőn belul nem tesz eleget ennek a hatarozatnak, a Bizottsag vagy barmely erdekelt allam — a 258. es 259. cikk rendelkezeseitől elterve — kozvetlenul az Europai Unio Birosagahoz fordulhat.
Valamely tagallam kerelmere a Tanacs egyhangulag ugy hatarozhat, hogy a tagallam altal nyujtott vagy nyujtani kivant tamogatast — a 107. cikk rendelkezeseitől vagy a 109. cikk alapjan elfogadott rendeletektől elterve — a belső piaccal osszeegyeztethetőnek kell tekinteni, ha az ilyen hatarozatot rendkivuli korulmenyek indokoljak. Ha a Bizottsag e tamogatast illetően mar meginditotta az e bekezdes első albekezdeseben emlitett eljarast, a kerelem tagallam altali benyujtasa a Tanacshoz a Tanacs allaspontjanak kinyilvanitasaig az eljaras felfuggeszteset eredmenyezi.
Ha azonban a Tanacs a kerelem benyujtasatol szamitott harom honapon belul nem nyilatkozik, az ugyben a Bizottsag hataroz.

(3) A Bizottsagot az eszrevetelei megtetelehez szukseges időben tajekoztatni kell minden tamogatas nyujtasara es modositasara iranyulo szandekrol. Ha a Bizottsag ugy iteli meg, hogy ez a szandek a 107. cikk ertelmeben nem egyeztethető ossze a belső piaccal, haladektalanul meginditja a (2) bekezdes szerinti eljarast. Amig ebben az eljarasban vegső hatarozat nem szuletik, az erintett tagallam a tervezett intezkedeseket nem hajthatja vegre.

(4) A Bizottsag rendeleteket fogadhat el az allami tamogatasok azon csoportjaira vonatkozoan, amelyeket a Tanacs a 109. cikknek megfelelően az e cikk (3) bekezdeseben emlitett eljaras alol mentesithetőnek itelt.

109. cikk

A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően megfelelő rendeleteket alkothat a 107. es 108. cikk alkalmazasara, es meghatarozhatja kulonosen a 108. cikk (3) bekezdesenek alkalmazasi felteteleit, valamint az ez alol az eljaras alol mentesulő tamogatasi fajtakat.

2. FEJEZET

ADORENDELKEZESEK

110. cikk

A tagallamok sem kozvetlenul, sem kozvetve nem vetnek ki mas tagallamok termekeire a hasonlo jellegű hazai termekre kozvetlenul vagy kozvetve kivetett adonal magasabb belső adot.
A tagallamok tovabba nem vetnek ki mas tagallamok termekeire olyan termeszetű belső adot, amely mas termekek kozvetett vedelmet szolgalhatja.

111. cikk

Egy termek valamely tagallamba tortenő kivitele eseten a belső ado visszateritese nem haladhatja meg az erre kozvetlenul vagy kozvetve kivetett belső adok osszeget.

112. cikk

A forgalmi adoktol, jovedeki adoktol es a kozvetett adok egyeb formaitol elterő kozterhek eseten a tobbi tagallamba iranyulo kivitellel osszefuggesben nem adhatok mentessegek es visszateritesek, valamint a tagallamokbol tortenő behozatallal osszefuggesben nem vethetők ki kiegyenlitő dijak, kiveve ha a Tanacs a tervezett intezkedeseket a Bizottsag javaslata alapjan, korlatozott időtartamra előzetesen jovahagyta.

113. cikk

A Tanacs az Europai Parlamenttel, valamint a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben egyhangulag rendelkezeseket fogad el a forgalmi adok, a jovedeki adok es a kozvetett adok egyeb formaira vonatkozo jogszabalyok olyan mertekű harmonizalasara, amennyire az ilyen harmonizacio a belső piac letrehozasahoz, műkodesehez, es a verseny torzulasanak elkerulesehez szukseges.

3. FEJEZET

JOGSZABALYOK KOZELITESE

114. cikk

(1) Ha a Szerződesek maskent nem rendelkeznek, a 26. cikkben meghatarozott celkitűzesek megvalositasara a kovetkező rendelkezeseket kell alkalmazni. Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben es a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően elfogadja azokat a tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek kozelitesere vonatkozo intezkedeseket, amelyek targya a belső piac megteremtese es műkodese.

(2) Az (1) bekezdes nem vonatkozik az adozasra, a szemelyek szabad mozgasara, valamint a munkavallalok jogaira es erdekeire vonatkozo rendelkezesekre.

(3) A Bizottsag az (1) bekezdesben előiranyzott, az egeszsegugyre, a biztonsagra, a kornyezetvedelemre es a fogyasztovedelemre vonatkozo javaslataiban a vedelem magas szintjet veszi alapul, kulonos figyelemmel a tudomanyos tenyeken alapulo uj fejlemenyekre. Az Europai Parlament es a Tanacs sajat hataskoren belul szinten torekszik e celkitűzes megvalositasara.

(4) Ha valamely harmonizacios intezkedesnek az Europai Parlament es a Tanacs, a Tanacs vagy a Bizottsag altali elfogadasat kovetően egy tagallam a 36. cikkben emlitett lenyeges kovetelmenyek alapjan vagy a kornyezet, illetve a munkakornyezet vedelmevel kapcsolatosan szuksegesnek tartja nemzeti rendelkezesek fenntartasat, ezekről a rendelkezesekről es a fenntartasuk indokairol ertesiti a Bizottsagot.

(5) Ezen felul, a (4) bekezdes serelme nelkul, amennyiben valamely harmonizacios intezkedesnek az Europai Parlament es a Tanacs, a Tanacs vagy a Bizottsag altali elfogadasat kovetően valamely tagallam uj tudomanyos bizonyitekon alapulo, a kornyezet vagy a munkakornyezet vedelmevel kapcsolatos nemzeti rendelkezesek bevezeteset tartja szuksegesnek az adott tagallamra jellemző olyan problema miatt, amely a harmonizacios intezkedes elfogadasa utan merult fel, ezekről az előiranyzott rendelkezesekről es bevezetesuk indokairol ertesiti a Bizottsagot.

(6) A Bizottsag a (4) es (5) bekezdesben emlitett ertesitesektől szamitott hat honapon belul a vonatkozo nemzeti rendelkezeseket jovahagyja vagy elutasitja, miutan ellenőrizte, hogy az erintett rendelkezesek nem kepezik-e a tagallamok kozotti onkenyes megkulonboztetes eszkozet vagy a kereskedelem rejtett korlatozasat, valamint hogy nem jelentenek-e akadalyt a belső piac műkodeseben.
Amennyiben a Bizottsag e hataridőn belul nem hoz hatarozatot, a (4) es (5) bekezdesben emlitett nemzeti rendelkezeseket jovahagyottnak kell tekinteni.
Ha az ugy osszetettsege indokolja, es az emberi egeszseget fenyegető veszely nem all fenn, a Bizottsag ertesitheti az erintett tagallamot arrol, hogy az ebben a bekezdesben emlitett hataridő legfeljebb tovabbi hat honappal meghosszabbithato.

(7) Ha a (6) bekezdes alapjan egy tagallamnak engedelyeztek valamely harmonizacios intezkedestől elterő nemzeti rendelkezesek fenntartasat vagy bevezeteset, a Bizottsag haladektalanul megvizsgalja, hogy javasolja-e az adott intezkedes kiigazitasat.

(8) Ha egy olyan teruleten, amely korabban harmonizacios intezkedesek targyat kepezte, valamely tagallam kulonleges kozegeszsegugyi problemat vet fel, erről tajekoztatja a Bizottsagot, amely haladektalanul megvizsgalja, hogy javasoljon-e megfelelő intezkedeseket a Tanacsnak.

(9) A 258. es 259. cikkben megallapitott eljarastol elterve, a Bizottsag vagy barmely tagallam kozvetlenul az Europai Unio Birosagahoz fordulhat, ha megitelese szerint egy masik tagallam az e cikkben biztositott hataskorevel visszael.

(10) A fentiekben emlitett harmonizacios intezkedesek indokolt esetben vedzaradekot tartalmaznak, amely felhatalmazza a tagallamokat arra, hogy a 36. cikkben emlitett egy vagy tobb nem gazdasagi okbol, unios ellenőrzesi eljaras ala tartozo ideiglenes intezkedeseket hozzanak.

115. cikk

A 114. cikk serelme nelkul a Tanacs az Europai Parlamenttel, valamint a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben egyhangulag iranyelveket fogad el a tagallamok olyan torvenyi, rendeleti vagy kozigazgatasi rendelkezeseinek kozelitesere, amelyek kozvetlenul erintik a belső piac megteremteset vagy műkodeset.

116. cikk

Ha a Bizottsag azt allapitja meg, hogy a tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezesei kozotti kulonbsegek torzitjak a belső piaci verseny felteteleit, es hogy ezt a torzulast ki kell kuszobolni, konzultal az erintett tagallamokkal.
Ha ez a konzultacio nem eredmenyez a torzulas kikuszobolesere vonatkozo megallapodast, az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadja a szukseges iranyelveket. E celbol a Szerződesekben előirt barmilyen egyeb megfelelő intezkedest el lehet fogadni.

117. cikk

(1) Amennyiben okkal lehet tartani attol, hogy torvenyi, rendeleti vagy kozigazgatasi rendelkezesek elfogadasa vagy modositasa a 116. cikk ertelmeben vett torzulast okoz, az igy eljarni kivano tagallam konzultal a Bizottsaggal. A tagallamokkal folytatott konzultaciot kovetően a Bizottsag ajanlast tesz az erintett allamoknak a szoban forgo torzulas elkerulesere alkalmas intezkedesekre vonatkozoan.

(2) Ha az az allam, amely nemzeti rendelkezeseket kivan bevezetni vagy modositani, nem tesz eleget a neki cimzett bizottsagi ajanlasnak, a tobbi tagallamtol nem kovetelhető meg, hogy e torzulas kikuszobolese erdekeben sajat nemzeti rendelkezeseit a 116. cikk ertelmeben modositsa.
Ha az a tagallam, amely figyelmen kivul hagyta a Bizottsag ajanlasat, olyan torzulast okoz, amely csak sajat magara nezve hatranyos, a 116. cikk rendelkezesei nem alkalmazhatok.

118. cikk

A belső piac letrehozasa, illetve műkodese kereteben az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben intezkedeseket fogad el a szellemi tulajdonjogok Union beluli egyseges oltalmat biztosito europai oltalmi jogcimek letrehozasara, valamint egy unios szintű kozponti engedelyezesi, koordinacios es ellenőrzesi rendszer megteremtesere.
Az europai oltalmi jogcimekre vonatkozo nyelvhasznalati rendet a Tanacs allapitja meg kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben. A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, egyhangulag hataroz.

VIII. CIM

GAZDASAG- ES MONETARIS POLITIKA

119. cikk

(1) Az Europai Uniorol szolo szerződes 3. cikkeben meghatarozott celok megvalositasa erdekeben a tagallamok es az Unio tevekenysege — a Szerződesekben előirtak szerint — magaban foglalja egy olyan gazdasagpolitika bevezeteset, amely a tagallamok gazdasagpolitikajanak szoros osszehangolasan, a belső piacon es a kozos celkitűzesek meghatarozasan alapul, es amelyet a szabad versenyen alapulo nyitott piacgazdasag elvevel osszhangban valositanak meg.

(2) Az előzőekkel parhuzamosan, tovabba a Szerződesekben előirtak es az azokban meghatarozott eljarasok szerint ez a tevekenyseg magaban foglalja egy kozos penz, az euro bevezeteset, valamint egy egyseges monetaris es arfolyam-politika meghatarozasat es megvalositasat, amelyek elsődleges celja az arstabilitas fenntartasa es — e celkitűzes serelme nelkul — az altalanos gazdasagpolitika tamogatasa az Union belul, a szabad versenyen alapulo nyitott piacgazdasag elvevel osszhangban.

(3) A tagallamok es az Unio ezen tevekenysegei feltetelezik a kovetkező iranyado elvek betartasat: stabil arak, rendezett allamhaztartas es monetaris feltetelek, valamint fenntarthato fizetesi merleg.

1. FEJEZET

GAZDASAGPOLITIKA

120. cikk

A tagallamok azzal a szandekkal folytatjak gazdasagpolitikajukat, hogy a 121. cikk (2) bekezdeseben emlitett atfogo iranymutatasok szerint hozzajaruljanak az Unio az Europai Uniorol szolo szerződes 3. cikkeben meghatarozott celkitűzeseinek megvalositasahoz. A tagallamok es az Unio a szabad versenyen alapulo nyitott piacgazdasag elvevel osszhangban tevekenykednek, ezaltal elősegitve az erőforrasok hatekony elosztasat es tiszteletben tartva a 119. cikkben meghatarozott elveket.

121. cikk

(1) A tagallamok kozos erdekű ugynek tekintik es osszehangoljak gazdasagpolitikajukat a Tanacsban a 120. cikk rendelkezeseinek megfelelően.

(2) A Tanacs a Bizottsag ajanlasa alapjan tervezetet keszit a tagallamok es az Unio gazdasagpolitikajara vonatkozo atfogo iranymutatasokrol, es erről jelentest tesz az Europai Tanacsnak.
Az Europai Tanacs a Tanacs jelentese alapjan a tagallamok es az Unio gazdasagpolitikajara vonatkozo atfogo iranymutatasokrol kialakitja kovetkezteteset.
E kovetkeztetes alapjan a Tanacs ajanlast fogad el, amelyben meghatarozza ezeket az atfogo iranymutatasokat. A Tanacs ajanlasarol tajekoztatja az Europai Parlamentet.

(3) A tagallamok gazdasagpolitikajanak szorosabb osszehangolasa es gazdasagi teljesitmenyenek tartos egymashoz kozelitese erdekeben a Tanacs a Bizottsag altal benyujtott jelentesek alapjan figyelemmel kiseri az egyes tagallamok es az Unio gazdasagi fejlődeset, valamint a gazdasagpolitikak osszeegyeztethetőseget a (2) bekezdesben emlitett atfogo iranymutatasokkal, es erről rendszeresen atfogo ertekelest keszit.
E tobboldalu felugyelet celjabol a tagallamok tajekoztatjak a Bizottsagot a gazdasagpolitikajuk teren hozott fontos intezkedeseikről, valamint az altaluk szuksegesnek tartott egyeb adatokrol.

(4) Ha a (3) bekezdesben emlitett eljarasban megallapitasra kerul, hogy egy tagallam gazdasagpolitikaja nem felel meg a (2) bekezdesben emlitett atfogo iranymutatasoknak, vagy veszelyeztetheti a gazdasagi es monetaris unio megfelelő műkodeset, a Bizottsag az erintett tagallamot figyelmeztetesben reszesitheti. A Tanacs, a Bizottsag ajanlasa alapjan, megteheti a szukseges ajanlasokat az erintett tagallamnak.. A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan, ugy hatarozhat, hogy ajanlasait nyilvanossagra hozza.
Ennek a bekezdesnek az alkalmazasaban a Tanacs az erintett tagallamot kepviselő tanacsi tag szavazatat figyelmen kivul hagyva jar el.
A Tanacs tobbi tagja minősitett tobbseget a 238. cikk (3) bekezdese a) pontjanak megfelelően kell meghatarozni.

(5) A Tanacs elnoke es a Bizottsag jelentest tesz az Europai Parlamentnek a tobboldalu felugyelet eredmenyeiről. Amennyiben a Tanacs ajanlasait nyilvanossagra hozta, a Tanacs elnoket fel lehet kerni arra, hogy jelenjen meg az Europai Parlament hataskorrel rendelkező bizottsaga előtt.

(6) Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben reszletes szabalyokat allapithat meg a (3) es (4) bekezdesben emlitett tobboldalu felugyeleti eljarasra vonatkozoan.

122. cikk

(1) A Tanacs, a Szerződesekben előirt egyeb eljarasok serelme nelkul, a Bizottsag javaslata alapjan, a tagallamok kozotti szolidaritas szellemeben hatarozhat a gazdasagi helyzetnek megfelelő intezkedesekről, kulonosen ha egyes termekekkel valo ellatasban – ideertve kulonoskeppen az energia teruletet – sulyos nehezsegek merulnek fel.

(2) Ha egy tagallam termeszeti csapasok vagy altala nem befolyasolhato rendkivuli esemenyek folytan nehezsegekkel kuzd, vagy sulyos nehezsegek komoly veszelye all fenn, a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan az erintett tagallamnak bizonyos feltetelek mellett unios penzugyi tamogatast nyujthat. A Tanacs elnoke a meghozott hatarozatrol tajekoztatja az Europai Parlamentet.

123. cikk

(1) Az Europai Kozponti Bank, illetve a tagallamok kozponti bankjai (a tovabbiakban: nemzeti kozponti bankok) nem nyujthatnak folyoszamlahitelt vagy barmely mas hitelt az unios intezmenyek, szervek vagy hivatalok, a tagallamok kozponti kormanyzata, regionalis vagy helyi kozigazgatasi szervei, kozjogi testuletei, egyeb kozintezmenyei vagy kozvallalkozasai reszere, tovabba ezektől kozvetlenul nem vasarolhatnak adossaginstrumentumokat.

(2) Az (1) bekezdes nem alkalmazhato a koztulajdonban levő hitelintezetekre, amelyeket a jegybanki penzkinalat vonatkozasaban a nemzeti kozponti bankoknak es az Europai Kozponti Banknak a magantulajdonban levő hitelintezetekkel azonos elbanasban kell reszesiteniuk.

124. cikk

Tilos minden olyan intezkedes, amely nem prudencialis megfontolason alapul, es amely az Unio intezmenyeinek, szerveinek vagy hivatalainak, a tagallamok kozponti kormanyzatanak, regionalis vagy helyi kozigazgatasi szerveinek, kozjogi testuleteinek, egyeb kozintezmenyeinek vagy kozvallalkozasainak kivaltsagos hozzaferest biztosit a penzugyi szervezetekhez.

125. cikk

(1) Az Unio nem felel a tagallamok kozponti kormanyzatanak, regionalis vagy helyi kozigazgatasi szerveinek, kozjogi testuleteinek, egyeb kozintezmenyeinek vagy kozvallalkozasainak kotelezettsegeiert, es nem vallalja at azokat; ez nem sertheti a valamely meghatarozott projekt kozos megvalositasara vonatkozo kolcsonos penzugyi garanciakat. A tagallamok nem felelnek egy masik tagallam kozponti kormanyzatanak, regionalis vagy helyi kozigazgatasi szerveinek, kozjogi testuleteinek, egyeb kozintezmenyeinek vagy kozvallalkozasainak kotelezettsegeiert, es nem vallaljak at azokat; ez nem sertheti a valamely meghatarozott projekt kozos megvalositasara vonatkozo kolcsonos penzugyi garanciakat.

(2) A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően szukseg eseten meghatarozhatja a 123. es a 124. cikkben, valamint ebben a cikkben előirt tilalmak alkalmazasaval kapcsolatos fogalmakat.

126. cikk

(1) A tagallamok kerulik a tulzott koltsegvetesi hianyt.

(2) A Bizottsag figyelemmel kiseri a tagallamok koltsegvetesi helyzetenek, allamadossagallomanyanak alakulasat a jelentős mertekű elteresek feltarasa erdekeben. Kulonosen a koltsegvetesi fegyelem betartasat vizsgalja az alabbi ket kriterium alapjan:

a) a tervezett vagy tenyleges koltsegvetesi hianynak a brutto hazai termekhez viszonyitott aranya tullep-e egy meghatarozott referenciaerteket, kiveve ha:

– az arany jelentős mertekben es folyamatosan csokkent, es elert egy, a referenciaertekhez kozeli szintet; vagy
– a referenciaertek tullepese csak kiveteles es atmeneti, es az arany kozel marad a referenciaertekhez;

b) az allamadossagnak a brutto hazai termekhez viszonyitott aranya tullep-e egy meghatarozott referenciaerteket, kiveve ha az arany elegendő mertekben csokken, es kielegitő utemben kozelit a referenciaertekhez.
A referenciaertekeket a Szerződesekhez csatolt, a tulzott hiany eseten kovetendő eljarasrol szolo jegyzőkonyv hatarozza meg.

(3) Ha egy tagallam nem felel meg az egyik vagy mindket kriteriummal kapcsolatos kovetelmenyeknek, a Bizottsag erről jelentest keszit. A Bizottsag jelentese figyelembe veszi, hogy a koltsegvetesi hiany meghaladja-e az allami beruhazasok kiadasait, valamint minden egyeb erdemleges tenyezőt, beleertve a tagallam kozeptavu gazdasagi es koltsegvetesi helyzetet.
A Bizottsag jelentest keszithet akkor is, ha a kriteriumokkal kapcsolatos kovetelmenyek teljesitesetől fuggetlenul azon a velemenyen van, hogy egy tagallamban tulzott hiany kialakulasanak veszelye all fenn.

(4) A Gazdasagi es Penzugyi bizottsag velemenyezi a Bizottsag jelenteset.

(5) Ha a Bizottsag ugy iteli meg, hogy egy tagallamban tulzott hiany all fenn vagy kovetkezhet be, erről velemenyt kuld az erintett tagallamnak, amelyről tajekoztatja a Tanacsot.

(6) A Tanacs, a Bizottsag javaslata alapjan es az erintett tagallam esetleges eszreveteleit figyelembe veve, egy altalanos ertekelest kovetően hataroz arrol, hogy fennall-e tulzott hiany.

(7) Ha a (6) bekezdesnek megfelelően a Tanacs tulzott hianyt allapit meg, a Bizottsag ajanlasa alapjan kesedelem nelkul ajanlasokat fogad el az erintett tagallamra vonatkozoan azzal a cellal, hogy az ezt az allapotot meghatarozott időn belul szuntesse meg. A (8) bekezdes rendelkezeseire is figyelemmel, ezek az ajanlasok nem hozhatok nyilvanossagra.

(8) Ha a Tanacs megallapitja, hogy ajanlasait a meghatarozott időn belul nem kovette eredmenyes intezkedes, azokat nyilvanossagra hozhatja.

(9) Ha a Tanacs ajanlasainak egy tagallam tovabbra sem tesz eleget, a Tanacs ugy hatarozhat, hogy a tagallamot felszolitja arra, hogy meghatarozott időn belul hozzon intezkedeseket a hiany olyan mertekű csokkentesere, amelyet a Tanacs a helyzet orvoslasahoz szuksegesnek itel.
Ilyen esetben a Tanacs kerheti az erintett tagallamtol, hogy egy meghatarozott utemezes szerint jelenteseket nyujtson be annak erdekeben, hogy a Tanacs felulvizsgalhassa a tagallam kiigazitasra iranyulo erőfesziteseit.

(10) A 258. es a 259. cikkben biztositott eljaras-inditasi jog e cikk (1)–(9) bekezdesenek keretei kozott nem gyakorolhato.

(11) Mindaddig, amig egy tagallam nem tesz eleget a (9) bekezdes szerinti hatarozatnak, a Tanacs a kovetkező intezkedesek kozul egynek vagy tobbnek az alkalmazasarol vagy adott esetben megszigoritasarol donthet:

– megkoveteli, hogy az erintett tagallam a kotvenyek es ertekpapirok kibocsatasat megelőzően a Tanacs altal meghatarozando tovabbi adatokat hozzon nyilvanossagra;
– felkeri az Europai Beruhazasi Bankot, hogy vizsgalja felul hitelezesi politikajat az erintett tagallam vonatkozasaban;
– megkoveteli, hogy az erintett tagallam megfelelő mertekű, nem kamatozo letetet helyezzen el az Unional mindaddig, amig a Tanacs megitelese szerint nem tortent meg a tulzott hiany kiigazitasa;
– megfelelő mertekű penzbirsagokat szab ki.
A Tanacs elnoke a hatarozatokrol tajekoztatja az Europai Parlamentet.

(12) A Tanacs hatalyon kivul helyezi a (6)–(9) es a (11) bekezdesben emlitett hatarozatok vagy ajanlasok valamelyiket vagy mindegyiket annyiban, amennyiben a Tanacs megitelese szerint az erintett tagallamban megtortent a tulzott hiany kiigazitasa. Amennyiben a Tanacs előzőleg ajanlasokat hozott nyilvanossagra, a (8) bekezdes szerinti hatarozat hatalyon kivul helyezeset kovetően nyilvanos kozlemenyben allapitja meg, hogy az erintett tagallamban megszűnt a tulzott hiany.

(13) A (8), (9), (11) es (12) bekezdesben emlitett hatarozatok es ajanlasok elfogadasakor a Tanacs a Bizottsag ajanlasa alapjan jar el.

A (6)–(9), (11) es (12) bekezdesben emlitett intezkedesek elfogadasakor a Tanacs az erintett tagallamot kepviselő tanacsi tag szavazatat figyelmen kivul hagyva jar el.
A Tanacs tobbi tagja minősitett tobbseget a 238. cikk (3) bekezdese a) pontjanak megfelelően kell meghatarozni.

(14) Az ebben a cikkben leirt eljaras vegrehajtasara vonatkozo tovabbi rendelkezeseket a Szerződesekhez csatolt, a tulzott hiany eseten kovetendő eljarasrol szolo jegyzőkonyv hatarozza meg.
A Tanacs az Europai Parlamenttel, valamint az Europai Kozponti Bankkal folytatott konzultaciot kovetően kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben egyhangulag fogadja el az emlitett jegyzőkonyv helyebe lepő megfelelő rendelkezeseket.
E bekezdes egyeb rendelkezeseire is figyelemmel, a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően meghatarozza az emlitett jegyzőkonyv rendelkezeseinek vegrehajtasara vonatkozo szabalyokat es fogalmakat.

2. FEJEZET

MONETARIS POLITIKA

127. cikk

(1) A Kozponti Bankok Europai Rendszerenek (a tovabbiakban: KBER) elsődleges celja az arstabilitas fenntartasa. Az arstabilitasi cel veszelyeztetese nelkul a KBER tamogatja az Union beluli altalanos gazdasagpolitikat azzal a cellal, hogy hozzajaruljon az Europai Uniorol szolo szerződes 3. cikkeben megallapitott unios celkitűzesek megvalositasahoz. A KBER a szabad versenyen alapulo nyitott piacgazdasag elvevel osszhangban tevekenykedik, ezaltal elősegitve az erőforrasok hatekony elosztasat es tiszteletben tartva a 119. cikkben meghatarozott alapelveket.

(2) A KBER alapvető feladatai a kovetkezők:

– az Unio monetaris politikajanak meghatarozasa es vegrehajtasa;
– devizaműveletek vegzese a 219. cikk rendelkezeseinek megfelelően;
– a tagallamok hivatalos devizatartalekainak tartasa es kezelese;
– a fizetesi rendszerek zavartalan műkodesenek előmozditasa.

(3) A (2) bekezdes harmadik francia bekezdese nem erinti a devizaban tartott technikai egyenlegeknek a tagallamok kormanyai altal tortenő tartasat es kezeleset.

(4) Az Europai Kozponti Bankkal konzultalni kell:

– a hataskorebe tartozo valamennyi unios jogi aktusra iranyulo javaslattal kapcsolatban;
– a nemzeti hatosagok reszeről az Europai Kozponti Bank hataskorebe tartozo valamennyi jogszabalytervezettel kapcsolatban a Tanacs altal a 129. cikk (4) bekezdeseben megallapitott eljarasnak megfelelően meghatarozott kereteken belul es feltetelek mellett.
Az Europai Kozponti Bank a hataskorebe tartozo teruleteken velemenyt terjeszthet a megfelelő unios intezmenyek, szervek es hivatalok, illetve a nemzeti hatosagok ele.

(5) A KBER tamogatja a hataskorrel rendelkező hatosagokat a hitelintezetek prudencialis felugyeletere es a penzugyi rendszer stabilitasara vonatkozo politikaik zavartalan megvalositasaban.

(6) Az Europai Parlamenttel es az Europai Kozponti Bankkal folytatott konzultaciot kovetően a Tanacs kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben, egyhangulag eljarva elfogadott rendeletekben az Europai Kozponti Bankot a hitelintezetek es – a biztositointezetek kivetelevel – az egyeb penzugyi szervezetek prudencialis felugyeletere vonatkozo politikakkal kapcsolatban kulon feladatokkal bizhatja meg.

128. cikk

(1) Az Union belul kizarolag az Europai Kozponti Bank jogosult eurobankjegyek kibocsatasanak az engedelyezesere. Ilyen bankjegyek kibocsatasara az Europai Kozponti Bank es a nemzeti kozponti bankok jogosultak. Kizarolag az Europai Kozponti Bank es a nemzeti kozponti bankok altal kibocsatott bankjegyek minősulnek torvenyes fizetőeszkoznek az Union belul.

(2) A tagallamok euroermeket bocsathatnak ki az Europai Kozponti Bank altal jovahagyott mennyisegben. A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan, valamint az Europai Parlamenttel es az Europai Kozponti Bankkal folytatott konzultaciot kovetően intezkedeseket fogadhat el, hogy az Union beluli zavartalan forgalomhoz szukseges mertekben harmonizaljak minden forgalomba hozatalra szant penzerme cimletet es műszaki előirasait.

129. cikk

(1) A KBER-t az Europai Kozponti Bank donteshozo szervei, a Kormanyzotanacs es az Igazgatosag iranyitjak.

(2) A Kozponti Bankok Europai Rendszerenek es az Europai Kozponti Banknak az alapokmanyat (a tovabbiakban: a KBER es az EKB alapokmanya) a Szerződesekhez csatolt jegyzőkonyv allapitja meg.

(3) A KBER es az EKB alapokmanya 5.1., 5.2., 5.3., 17., 18., 19.1., 22., 23., 24., 26., 32.2., 32.3., 32.4., es 32.6. cikket, valamint 33.1. cikkenek a) pontjat es 36. cikket rendes jogalkotasi eljaras kereteben az Europai Parlament es a Tanacs modosithatja. Az Europai Parlament es a Tanacs vagy az Europai Kozponti Bank ajanlasa alapjan es a Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően, vagy a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Kozponti Bankkal folytatott konzultaciot kovetően jar el.

(4) A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan, az Europai Parlamenttel es az Europai Kozponti Bankkal folytatott konzultaciot kovetően, illetve az Europai Kozponti Bank ajanlasa alapjan, az Europai Parlamenttel es a Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően fogadja el a KBER es az EKB alapokmanyanak 4., 5.4., 19.2., 20., 28.1., 29.2., 30.4. es 34.3. cikkeben emlitett rendelkezeseket.

130. cikk

A Szerződesek es a KBER es az EKB alapokmanya altal rajuk ruhazott hataskorok gyakorlasa, valamint az ilyen feladatok es kotelezettsegek vegrehajtasa soran sem az Europai Kozponti Bank, sem a nemzeti kozponti bankok, sem donteshozo szerveik valamely tagja nem kerhet vagy fogadhat el utasitast az unios intezmenyektől, szervektől vagy hivataloktol, a tagallamok kormanyaitol vagy barmely egyeb szervtől. Az unios intezmenyek, szervek es hivatalok, valamint a tagallamok kormanyai kotelezettseget vallalnak arra, hogy tiszteletben tartjak ezt az elvet, es nem kiserlik meg az Europai Kozponti Bank vagy a nemzeti kozponti bankok donteshozo szervei tagjainak befolyasolasat feladataik ellatasa soran.

131. cikk

Valamennyi tagallam biztositja, hogy nemzeti jogszabalyai — nemzeti kozponti bankjanak statutumat is beleertve — osszeegyeztethetők legyenek a Szerződesekkel es a KBER es az EKB alapokmanyaval.

132. cikk

(1) A KBER-re bizott feladatok teljesitese erdekeben az Europai Kozponti Bank a Szerződesek rendelkezeseinek megfelelően es a KBER es az EKB alapokmanyaban megallapitott feltetelek mellett

– rendeleteket alkot a KBER es az EKB alapokmanya 3.1. cikkenek első francia bekezdeseben, 19.1. cikkeben, 22. cikkeben es 25.2. cikkeben meghatarozott feladatok vegrehajtasahoz szukseges mertekben, valamint a Tanacsnak a 129. cikk (4) bekezdeseben emlitett jogi aktusaiban megallapitando esetekben;
– meghozza az a Szerződesek es a KBER es az EKB alapokmanya ertelmeben a KBER-re  ruhazott feladatok vegrehajtasahoz szukseges hatarozatokat;
– ajanlasokat tesz es velemenyeket ad.

(2) Az Europai Kozponti Bank ugy hatarozhat, hogy hatarozatait, ajanlasait es velemenyeit nyilvanossagra hozza.

(3) A 129. cikk (4) bekezdeseben megallapitott eljarasnak megfelelően a Tanacs altal meghatarozott kereteken belul es feltetelek mellett az Europai Kozponti Bank penzbirsagot vagy kenyszeritő birsagot szabhat ki azokra a vallalkozasokra, amelyek nem tesznek eleget a rendeleteiből es hatarozataibol fakado kotelezettsegeknek.

133. cikk

Az Europai Kozponti Bankra ruhazott hataskorok serelme nelkul az euro kozos penzkent tortenő alkalmazasahoz szukseges intezkedeseket rendes jogalkotasi eljaras kereteben az Europai Parlament es a Tanacs allapitja meg. Ezeket az intezkedeseket az Europai Kozponti Bankkal folytatott konzultaciot kovetően lehet elfogadni.

3. FEJEZET

INTEZMENYI RENDELKEZESEK

134. cikk

(1) A tagallamok politikainak a belső piac műkodesehez szukseges legteljesebb mertekű osszehangolasanak elősegitese erdekeben letrejon a Gazdasagi es Penzugyi Bizottsag.

(2) A Gazdasagi es Penzugyi Bizottsag a kovetkező feladatokat latja el:

– a Tanacs vagy a Bizottsag keresere, illetve sajat kezdemenyezesere velemenyt ad ezen intezmenyek reszere;
– figyelemmel kiseri a tagallamok es az Unio gazdasagi es penzugyi helyzetet es rendszeresen jelentest keszit erről a Tanacs es a Bizottsag reszere, kulonos tekintettel a harmadik orszagokkal es a nemzetkozi intezmenyekkel fennallo penzugyi kapcsolatokra;
– a 240. cikk serelme nelkul hozzajarul a Tanacsnak a 66., 75. cikkben, a 121. cikk (2), (3), (4) es (5) bekezdeseben, a 122., 124., 125., 126. cikkben, a 127. cikk (6) bekezdeseben, a 128. cikk (2) bekezdeseben, a 129. cikk (3) es (4) bekezdeseben, a 138. cikk (1) bekezdeseben, a 143. cikkben, a 144. cikk (2) es (3) bekezdeseben, a 140. cikk (2) es (3) bekezdeseben, valamint a 219. cikkben emlitett munkaja előkeszitesehez, es ellatja a Tanacs altal raruhazott egyeb tanacsadoi es előkeszitő feladatokat;
– evente legalabb egyszer megvizsgalja az a Szerződesek es a Tanacs altal elfogadott intezkedesek alkalmazasanak eredmenyekent a tőkemozgas es a fizetesi műveletek szabadsaga tekinteteben előallo helyzetet; a vizsgalat kiterjed a tőkemozgassal es fizetesi műveletekkel kapcsolatos osszes intezkedesre; e vizsgalat eredmenyeről a Gazdasagi es Penzugyi Bizottsag jelentest tesz a Bizottsag es a Tanacs reszere.
Minden egyes tagallam, a Bizottsag es az Europai Kozponti Bank legfeljebb ket-ket tagot nevez ki a Gazdasagi es Penzugyi Bizottsagba.

(3) A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan, valamint az Europai Kozponti Bankkal es az e cikkben emlitett bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően meghatarozza a Gazdasagi es Penzugyi Bizottsag osszetetelere vonatkozo reszletes rendelkezeseket. A Tanacs elnoke erről a hatarozatrol tajekoztatja az Europai Parlamentet.

(4) A (2) bekezdesben meghatarozott feladatokon tul, amennyiben es amig vannak olyan tagallamok, amelyek a 139. cikk alapjan elteressel rendelkeznek, a Gazdasagi es Penzugyi Bizottsag figyelemmel kiseri az ilyen tagallamok monetaris es penzugyi helyzetet, valamint altalanos fizetesi rendszeret, es ezekről rendszeresen jelentest keszit a Tanacs es a Bizottsag szamara.

135. cikk

A 121. cikk (4) bekezdesenek, a 126. cikknek — kiveve a (14) bekezdeset —, a 138. cikk (1) bekezdesenek, a 140. cikk (1) bekezdesenek, (2) bekezdese első albekezdesenek, es (3) bekezdesenek es a 219. cikknek a hatalya ala tartozo ugyekben a Tanacs vagy egy tagallam kerheti a Bizottsagot, hogy szukseg szerint ajanlasokat vagy javaslatokat tegyen. A Bizottsag megvizsgalja ezt a kerelmet, es kovetkezteteseit haladektalanul benyujtja a Tanacsnak.

4. FEJEZET

AZON TAGALLAMOKRA VONATKOZO KULONOS RENDELKEZESEK,

AMELYEK PENZNEME AZ EURO

136. cikk

(1) A gazdasagi es monetaris unio megfelelő műkodesenek biztositasa erdekeben es a Szerződesek vonatkozo rendelkezeseivel osszhangban a Tanacs a 121. es a 126. cikkben meghatarozott eljarasok kozul a vonatkozo eljarassal osszhangban – kiveve a 126. cikk (14) bekezdeseben emlitett eljarast – intezkedeseket fogad el azon tagallamokra vonatkozoan, amelyek penzneme az euro:

a) ezen tagallamokban a koltsegvetesi fegyelem es a koltsegvetesi felugyelet osszehangolasanak erősitesere,
b) gazdasagpolitikai iranymutatasok megallapitasara ezen tagallamokra vonatkozoan, biztositva egyuttal ezeknek az Unio egeszere vonatkozoan elfogadott iranymutatasokkal valo osszeegyeztethetőseget es felugyeletet.

(2) Az (1) bekezdesben emlitett intezkedesek elfogadasakor a Tanacsnak csak azok a tagjai vesznek reszt a szavazasban, akik azon tagallamokat kepviselik, amelyek penzneme az euro.
Az emlitett tagok minősitett tobbseget a 238. cikk (3) bekezdese a) pontjanak megfelelően kell meghatarozni.

137 cikk

Az azon tagallamok minisztereinek talalkozoira vonatkozo szabalyokat, amelyek hivatalos penzneme az euro, az eurocsoportrol szolo jegyzőkonyv allapitja meg.

138 cikk

(1) Annak erdekeben, hogy az euronak a nemzetkozi penzrendszerben elfoglalt helyet biztositsa, a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan hatarozatban allapitja meg a gazdasagi es monetaris unio szempontjabol kulonosen jelentős ugyekben a nemzetkozi penzugyi intezmenyekben es konferenciakon kepviselendő kozos allaspontokat. A Tanacs az Europai Kozponti Bankkal folytatott konzultaciot kovetően hataroz.

(2) A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan megfelelő intezkedeseket fogadhat el a nemzetkozi penzugyi szervezetekben es konferenciakon valo egyseges kepviselet biztositasa celjabol. A Tanacs az Europai Kozponti Bankkal folytatott konzultaciot kovetően hataroz.

(3) Az (1) es (2) bekezdesben emlitett intezkedesek elfogadasakor a Tanacsnak csak azok a tagjai vesznek reszt a szavazasban, akik azokat a tagallamokat kepviselik, amelyek penzneme az euro.
Az emlitett tagok minősitett tobbseget a 238. cikk (3) bekezdese a) pontjanak megfelelően kell meghatarozni.

5. FEJEZET

ATMENETI RENDELKEZESEK

139. cikk

(1) Azoknak a tagallamoknak a megjelolese, amelyek vonatkozasaban a Tanacs nem hatarozott ugy, hogy teljesitik az euro bevezetesehez szukseges felteteleket, a tovabbiakban „elteressel rendelkező tagallam”.

(2) Az elteressel rendelkezőtagallamokra a Szerzőesek alabbi rendelkezesei nem alkalmazhatok:

a) az atfogo gazdasagpolitikai iranymutatasok azon reszeinek elfogadasa, amelyek altalanos jelleggel az euroovezetre vonatkoznak (121. cikk, (2) bekezdes),
b) a tulzott hiany orvoslasara vonatkozo kenyszeritőeszkozok (126. cikk, (9) es (11) bekezdes),
c) a KBER celkitűesei es feladatai (127. cikk, (1), (2), (3) es (5) bekezdes),
d) az euro kibocsatasa (128. cikk),
e) az Europai Kozponti Bank jogi aktusai (122. cikk),
f) az euro alkalmazasara vonatkozo intezkedesek (133. cikk),
g) a monetaris megallapodasok es az egyeb arfolyampolitikai intezkedesek (219. cikk),
h) az Europai Kozponti Bank Igazgatosaga tagjainak kinevezese (283. cikk, (2) bekezdes),
i) a gazdasagi es monetaris unio szempontjabol kulonosen jelentős ugyekben a nemzetkozi penzugyi intezmenyekben es konferenciakon kepviselendő kozos allaspontot meghatarozo hatarozatok (138. cikk (1) bekezdes),
j) a nemzetkozi penzugyi intezmenyekben es konferenciakon valo egyseges kepviselet biztositasara iranyulo intezkedesek (138. cikk (2) bekezdes).
Ennek megfelelően az a)–j) pontban hivatkozott cikkekben „tagallamok” alatt azokat a tagallamokat kell erteni, amelyek penzneme az euro.

(3) A KBER es az EKB alapokmanyanak IX. fejezetevel osszhangban az elteressel rendelkezőtagallamokat es azok nemzeti kozponti bankjait nem illetik meg a KBER kereteben biztositott jogok, es nem terhelik az ott megallapitott kotelezettsegek.

(4) A Tanacs elteressel rendelkezőtagallamokat kepviselőtagjainak szavazati jogat fel kell fuggeszteni a (2) bekezdesben felsorolt cikkekben emlitett intezkedeseknek a Tanacs altal tortenőelfogadasakor, tovabba a kovetkezőesetekben:

a) a tobboldalu felugyelet kereten belul azon tagallamoknak cimzett ajanlasok eseten –ideertve a stabilitasi programokra es figyelmeztetesekre vonatkozoakat is – amelyek penzneme az euro (121. cikk (4) bekezdes),
b) a tulzott hianyra vonatkozo olyan intezkedesek eseten, amelyek azon tagallamokra vonatkoznak, amelyek penzneme az euro (126. cikk (6), (7), (8), (12) es (13) bekezdes).
A Tanacs tobbi tagja minőitett tobbseget a 238. cikk (3) bekezdese a) pontjanak megfelelőn kell meghatarozni.

140. cikk

(1) A Bizottsag es az Europai Kozponti Bank legalabb ketevente egyszer, illetve valamely elteressel rendelkezőtagallam kerelmere jelentest tesz a Tanacsnak az elteressel rendelkezőtagallamok altal a gazdasagi es monetaris unio megvalositasara vonatkozo kotelezettsegeik teljesiteseben megtett előehaladasrol. Ezek a jelentesek kiterjednek annak vizsgalatara is, hogy ezen tagallamok nemzeti jogszabalyai —nemzeti kozponti bankjaik statutumait is beleertve —osszeegyeztethetők-e a 130. es 131. cikkel es a KBER es az EKB alapokmanyaval. A jelentesek vizsgaljak tovabba a fenntarthato konvergencia magas fokanak elereset, elemezve, hogy a tagallamok milyen mertekben feleltek meg a kovetkezőkriteriumoknak:

–az arstabilitas magas fokanak elerese; ez olyan inflacios rata eseten all fenn, amely kozel esik az arstabilitas tekinteteben legjobb eredmenyt felmutato legfeljebb harom tagallamehoz;
–az allam penzugyi helyzetenek fenntarthatosaga; ezt olyan koltsegvetesi egyenleg elerese mutatja, amely nem rendelkezik a 126. cikk (6) bekezdese ertelmeben vett tulzott hiannyal;
–az Europai Monetaris Rendszer arfolyam-mechanizmusa altal előrt normal ingadozasi savok betartasa legalabb ket evig anelkul, hogy az euroval szemben leertekelesre kerulne sor;
– az elteressel rendelkező tagallam altal elert konvergencia es a tagallamnak az arfolyammechanizmusban valo reszvetelenek fenntarthatosaga, ami a hosszutavu kamatszintben tukroződik.
Az e bekezdesben emlitett negy kriteriumot es azt az időtartamot, amelyen keresztul azokat be kell tartani, a Szerződesekhez csatolt jegyzőkonyv hatarozza meg reszletesen. A Bizottsag es az Europai Kozponti Bank jelentesei figyelembe veszik a piacok integraciojanak eredmenyeit, a folyo fizetesi merleg helyzetet es alakulasat, tovabba a fajlagos berkoltsegek alakulasat es az egyeb arindexeket is.

(2) A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan, az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot es az Europai Tanacsban folytatott vitat kovetően hataroz arrol, hogy mely elteressel rendelkező tagallamok teljesitik a szukseges felteteleket az (1) bekezdesben megallapitott szempontok alapjan, es az erintett tagallamokra vonatkozo elterest megszunteti.
A Tanacs az azon tagallamait kepviselő tagjai minősitett tobbseggel elfogadott ajanlasanak kezhezvetelet kovetően hataroz, amelyeknek penzneme az euro. Ezek a tagok a Bizottsag javaslatanak a Tanacs altal tortenő kezhezvetelet kovető hat honapon belul hataroznak.
A masodik albekezdesben emlitett tagok minősitett tobbseget a 238. cikk (3) bekezdese a) pontjanak megfelelően kell meghatarozni.

(3) Ha a (2) bekezdesben megallapitott eljarasnak megfelelően az elteres megszunteteseről hataroztak, a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Kozponti Bankkal folytatott konzultaciot kovetően az erintett tagallam es azon tagallamok egyhangu hatarozataval, amelyek penzneme az euro, visszavonhatatlanul rogziti azt az atvaltasi aranyt, amelyen az euro az erintett tagallam valutajanak helyebe lep, es meghozza az euronak mint kozos valutanak az erintett tagallamban tortenő bevezetesehez szukseges egyeb intezkedeseket.

141. cikk

(1) Amennyiben es amig vannak elteressel rendelkező tagallamok, a 129. cikk (1) bekezdesenek serelme nelkul, az Europai Kozponti Bank harmadik donteshozo szervekent fel kell allitani a KBER es az EKB alapokmanyanak 44. cikkeben emlitett Altalanos Tanacsot.

(2) Amennyiben es amig vannak elteressel rendelkező tagallamok, az Europai Kozponti Bank ezen tagallamok tekinteteben:

– erősiti a nemzeti kozponti bankok kozotti egyuttműkodest;
– erősiti a tagallamok monetaris politikainak osszehangolasat az arstabilitas biztositasa celjabol;
– felugyeli az arfolyam-mechanizmus műkodeset;
– konzultaciokat tart a nemzeti kozponti bankok hataskorebe tartozo, a penzugyi szervezetek es piacok stabilitasat erintő kerdesekben;
– atveszi a megszuntetendő Europai Monetaris Egyuttműkodesi Alap feladatait; a megszuntetes reszletes szabalyait az EMI alapokmanya allapitja meg;
– ellatja az Europai Monetaris Egyuttműkodesi Alap egykori feladatait, amelyeket a kesőbbiekben az Europai Monetaris Intezet vett at.

142. cikk

Az elteressel rendelkező tagallamok arfolyam-politikajukat kozos erdekű ugykent kezelik. Ekozben a tagallamok figyelembe veszik az arfolyam-mechanizmus kereten beluli egyuttműkodes teren szerzett tapasztalatokat.

143. cikk

(1) Ha egy elteressel rendelkező tagallam a fizetesi merlege tekinteteben a fizetesi merleg egeszenek egyensulyhianyabol vagy a rendelkezesere allo deviza tipusabol adodoan nehezsegekkel kuzd vagy ilyen nehezsegek bekovetkezese komolyan fenyegeti, es ezek a nehezsegek alkalmasak kulonosen a belső piac műkodesenek vagy a kozos kereskedelempolitika megvalositasanak veszelyeztetesere, a Bizottsag haladektalanul megvizsgalja az erintett allam helyzetet es azokat az intezkedeseket, amelyeket ez az allam a Szerződesek rendelkezeseinek megfelelően minden rendelkezesere allo eszkozzel megtett vagy megtehet. A Bizottsag megjeloli, hogy milyen intezkedesek megtetelet javasolja az erintett allamnak.
Ha az elteressel rendelkező tagallam altal hozott es a Bizottsag altal javasolt intezkedesek elegtelennek bizonyulnak a felmerult vagy fenyegető nehezsegek lekuzdesehez, a Bizottsag a Gazdasagi es Penzugyi bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően kolcsonos segitsegnyujtasra es ehhez megfelelő modszerekre tesz javaslatot a Tanacsnak.
A Bizottsag rendszeresen tajekoztatja a Tanacsot a helyzetről es annak alakulasarol.

(2) A Tanacs ilyen kolcsonos segitseget nyujt; iranyelveket vagy hatarozatokat fogad el, amelyek meghatarozzak az ilyen segitsegnyujtas felteteleit es reszleteit. A kolcsonos segitsegnyujtas megvalosulhat:

a) osszehangolt fellepes utjan olyan mas nemzetkozi szervezetek iranyaba vagy kereteben, amelyekhez az elteressel rendelkező tagallamok fordulhatnak;
b) olyan intezkedesek utjan, amelyek a kereskedelem elterulesenek elkerulesehez szuksegesek, ha a nehezsegekkel kuzdő, elteressel rendelkező tagallam harmadik orszagokkal szemben mennyisegi korlatozasokat tart fenn vagy vezet be ujra;
c) mas tagallamok altal nyujtott korlatozott mertekű hitelek utjan, amihez ezek egyetertese szukseges.

(3) Ha a Tanacs nem adja meg a Bizottsag altal ajanlott kolcsonos segitsegnyujtast, vagy ha a kolcsonos segitsegnyujtas es a meghozott intezkedesek nem elegsegesek, a Bizottsag felhatalmazza a nehezsegekkel kuzdő, elteressel rendelkező tagallamot arra, hogy vedintezkedeseket tegyen, amelyek felteteleit es reszletes szabalyait a Bizottsag hatarozza meg.
A Tanacs visszavonhatja ezt a felhatalmazast, illetve megvaltoztathatja annak felteteleit es reszletes szabalyait.

144. cikk

(1) Ha egy tagallamban hirtelen fizetesimerleg-valsag lep fel, es a 143. cikk (2) bekezdese szerinti hatarozat meghozatalara haladektalanul nem kerul sor, az elteressel rendelkező tagallam elővigyazatossagbol megteheti a szukseges vedintezkedeseket. Ezek az intezkedesek csak a lehető legkisebb zavart okozhatjak a belső piac műkodeseben, es nem haladhatjak meg a hirtelen felmerult nehezsegek orvoslasahoz feltetlenul szukseges merteket.

(2) A Bizottsagot es a tobbi tagallamot az ilyen vedintezkedesekről legkesőbb azok hatalybalepesenek időpontjaban tajekoztatni kell. A Bizottsag javaslatot tehet a Tanacsnak a 119. cikk szerinti kolcsonos segitsegnyujtasra.

(3) A Bizottsag ajanlasat es a Gazdasagi es Penzugyi bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően a Tanacs hatarozhat arrol, hogy az erintett tagallam modositsa, fuggessze fel vagy torolje el a fent emlitett vedintezkedeseket.

IX. CIM

FOGLALKOZTATAS

145. cikk

A tagallamok es az Unio az Europai Uniorol szolo szerződes 3. cikkeben meghatarozott celkitűzesek megvalositasa erdekeben e cimnek megfelelően egy osszehangolt strategia kialakitasara torekednek a foglalkoztatas, es kulonosen a szakkepzett, kepzett es alkalmazkodasra kepes munkaerő, valamint a gazdasagi valtozasokra reagalni kepes munkaerőpiacok fejlesztese teren.

146. cikk

(1) A tagallamok foglalkoztataspolitikajuk reven hozzajarulnak a 145. cikkben emlitett celkitűzesek eleresehez olyan modon, amely osszhangban all a tagallamok es az Unio gazdasagpolitikajanak a 121. cikk (2) bekezdese alapjan elfogadott atfogo iranymutatasaival.

(2) A tagallamok a szocialis partnerek kotelezettsegeire vonatkozo nemzeti gyakorlat figyelembevetelevel kozos erdekű ugynek tekintik a foglalkoztatas előmozditasat, es az ilyen iranyu fellepesuket a Tanacsban a 148. cikk rendelkezeseinek megfelelően osszehangoljak.

147. cikk

(1) Az Unio hozzajarul a foglalkoztatas magas szintjehez azaltal, hogy batoritja a tagallamok kozotti egyuttműkodest, tamogatja es szukseg eseten kiegesziti tevekenyseguket. Ennek soran tiszteletben tartja a tagallamok hataskoret.

(2) Az unios politikak es intezkedesek meghatarozasanal es vegrehajtasanal figyelembe kell venni a foglalkoztatas magas szintjenek celkitűzeset.

148. cikk

(1) A Tanacs es a Bizottsag altal keszitett egyuttes eves jelentes alapjan az Europai Tanacs evente megvizsgalja a foglalkoztatottsag helyzetet az Unioban, es kovetkezteteseket fogad el arra vonatkozoan.

(2) Az Europai Tanacs kovetkezteteseiből kiindulva a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Parlamenttel, a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal, a Regiok Bizottsagaval es a 150. cikkben emlitett Foglalkoztatasi Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően evente iranymutatasokat dolgoz ki, amelyeket a tagallamok foglalkoztataspolitikajukban figyelembe vesznek. Ezeknek az iranymutatasoknak osszhangban kell allniuk a 121. cikk (2) bekezdese alapjan elfogadott atfogo iranymutatasokkal.

(3) Minden tagallam eves jelentest nyujt be a Tanacsnak es a Bizottsagnak azokrol a főbb intezkedesekről, amelyeket a (2) bekezdesben emlitett foglalkoztatasi iranymutatasok fenyeben a foglalkoztataspolitikaja vegrehajtasa celjabol hozott.

(4) A Tanacs a (3) bekezdesben emlitett jelentesek alapjan es a Foglalkoztatasi Bizottsag velemenyenek kezhezvetelet kovetően a foglalkoztatasi iranymutatasok fenyeben evente megvizsgalja a tagallamok foglalkoztataspolitikajanak vegrehajtasat. A Tanacs a Bizottsag ajanlasa alapjan ajanlasokat tehet a tagallamok szamara, amennyiben ezt a vizsgalat nyoman celszerűnek tartja.

(5) A vizsgalat eredmenyei alapjan a Tanacs es a Bizottsag egyuttes eves jelentest keszit az Europai Tanacs szamara az Unio foglalkoztatasi helyzeteről es a foglalkoztatasi iranymutatasok vegrehajtasarol.

149. cikk

Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben es a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal, valamint a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően osztonző intezkedeseket fogadhat el, amelyek arra szolgalnak, hogy batoritsak az egyuttműkodest a tagallamok kozott es tamogassak fellepesuket a foglalkoztatas teren olyan kezdemenyezesek reven, amelyek celja az informaciok es a bevalt gyakorlatok cserejenek fejlesztese, osszehasonlito elemzesek es tanacsok szolgaltatasa, valamint az innovativ megkozelitesek tamogatasa es a tapasztalatok kiertekelese, kulonosen kiserleti projektek utjan.
Ezek az intezkedesek nem foglaljak magukban a tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek osszehangolasat.

150. cikk

A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, egyszerű tobbseggel letrehozza a tanacsadoi jogkorrel rendelkező Foglalkoztatasi Bizottsagot annak erdekeben, hogy elősegitse a tagallamok kozotti koordinaciot a foglalkoztatasi es munkaerő-piaci politikak teruleten. A bizottsag a kovetkező feladatokat latja el:

– figyelemmel kiseri a foglalkoztatasi helyzetet es a foglalkoztataspolitikat a tagallamokban es az Unioban;
– a 240. cikk serelme nelkul a Tanacs vagy a Bizottsag keresere vagy sajat kezdemenyezesere velemenyeket dolgoz ki, es hozzajarul a Tanacs 148. cikkben emlitett tevekenysegenek előkeszitesehez.
Feladatanak teljesitese soran a bizottsag konzultal a szocialis partnerekkel.
Minden egyes tagallam es a Bizottsag ket-ket bizottsagi tagot nevez ki.

X. CIM

SZOCIALPOLITIKA

151. cikk

Az alapvető szocialis jogokat, tobbek kozott az 1961. oktober 18-an Torinoban alairt Europai szocialis chartaban, valamint a munkavallalok alapvető szocialis jogairol szolo 1989. evi kozossegi chartaban meghatarozott jogokat szem előtt tartva, az Unio es a tagallamok celkitűzese a foglalkoztatas, az elet- es munkakorulmenyek javitasa — lehetőve teve ezaltal a fejlődesi folyamat fenntartasa mellett ezek osszehangolasat —, a megfelelő szocialis vedelem, a szocialis partnerek kozotti parbeszed es az emberi erőforrasok fejlesztesenek elősegitese a tartosan magas foglalkoztatas es a kirekesztes elleni kuzdelem erdekeben.
E celbol az Unio es a tagallamok olyan intezkedeseket hajtanak vegre, amelyek figyelembe veszik — kulonosen a szerződeses kapcsolatok teren — a nemzeti gyakorlatok sokszinűseget, valamint az Unio gazdasagi versenykepessege fenntartasanak szuksegesseget.
Ugy velik, hogy ez a fejlődes nemcsak a szocialis rendszerek osszehangolasat előnyben reszesitő belső piac műkodeseből kovetkezik, hanem a Szerződesekben megallapitott eljarasokbol, valamint a torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezesek kozeliteseből is.

152. cikk

Az Unio az egyes nemzeti rendszerek kulonbozősegeinek figyelembevetelevel elismeri es tamogatja a szocialis partnerek unios szintű szerepvallalasat; onallosaguk tiszteletben tartasa mellett elősegiti a szocialis partnerek kozotti parbeszedet.
A novekedesről es foglalkoztatasrol szolo haromoldalu szocialis csucs hozzajarul a szocialis parbeszed folytatasahoz.

153. cikk

(1) A 151. cikkben foglalt celkitűzesek megvalositasa erdekeben az Unio tamogatja es kiegesziti a tagallamok tevekenysegeit a kovetkező teruleteken:

a) kulonosen a munkakornyezet javitasa a munkavallalok egeszsegenek es biztonsaganak vedelme erdekeben;
b) munkafeltetelek;
c) a munkavallalok szocialis biztonsaga es szocialis vedelme;
d) a munkavallalok vedelme munkaviszonyuk megszuntetese eseten;
e) a munkavallalok tajekoztatasa es velemenyuk meghallgatasa;
f) a munkavallalok es munkaadok erdekeinek kepviselete es kollektiv vedelme, beleertve — a (5) bekezdesre is figyelemmel — a vallalatvezetesben valo reszvetelt;
g) az Unio teruleten jogszerűen tartozkodo harmadik orszagbeli allampolgarok foglalkoztatasanak feltetelei;
h) a munkaerőpiacrol kirekesztett szemelyek beilleszkedesenek lehetőve tetele a 166. cikk serelme nelkul;
i) a ferfiak es nők munkaerő-piaci eselyegyenlősege es az egyenlő munkahelyi banasmod;
j) a tarsadalmi kirekesztes elleni kuzdelem;
k) a szocialis vedelmi rendszerek modernizalasa a c) pontban foglaltak serelme nelkul.

(2) Ennek erdekeben az Europai Parlament es a Tanacs

a) kizarva azonban a tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek barmilyen osszehangolasat, olyan intezkedeseket fogadhat el, amelyek arra szolgalnak, hogy osztonozzek az egyuttműkodest a tagallamok kozott olyan kezdemenyezesek reven, amelyek celja az ismeretek gyarapitasa, az informaciok es a bevalt gyakorlatok cserejenek fejlesztese, az innovativ megkozelitesek tamogatasa es a tapasztalatok kiertekelese;

b) az (1) bekezdes a)–i) pontjaban emlitett teruleteken iranyelvek utjan fokozatosan alkalmazando minimumkovetelmenyeket fogadhat el, figyelembe veve az egyes tagallamokban fennallo felteteleket es műszaki szabalyokat. Ezek az iranyelvek nem irhatnak elő olyan kozigazgatasi, penzugyi vagy jogi korlatozasokat, amelyek gatolnak a kis- es kozepvallalkozasok alapitasat es fejlődeset.
Az Europai Parlament es a Tanacs a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal, valamint a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően rendes jogalkotasi eljaras kereteben hataroz.
Az (1) bekezdes c), d), f) es g) pontjaban emlitett teruleteken kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben eljarva a Tanacs az Europai Parlamenttel es az emlitett bizottsagokkal folytatott konzultaciot kovetően, egyhangulag hataroz.
A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően egyhangulag ugy hatarozhat, hogy az (1) bekezdes d), f) es g) pontjara a rendes jogalkotasi eljarast kell alkalmazni.

(3) A szocialis partnereket egyuttes kerelmukre barmely tagallam megbizhatja a 2) bekezdes alapjan elfogadott iranyelvek, illetve – adott esetben – a 155. cikk rendelkezeseinek megfelelően elfogadott tanacsi hatarozatok vegrehajtasaval.
Ebben az esetben e tagallamnak meg kell bizonyosodnia arrol, hogy legkesőbb az iranyelv vagy hatarozat atultetesenek vagy vegrehajtasanak napjaig a szocialis partnerek a szukseges intezkedeseket megallapodas utjan bevezettek, mikozben minden szukseges intezkedest meg kell tennie annak erdekeben, hogy az iranyelv vagy a hatarozat altal előirt eredmenyek elereset mindenkor biztositani tudja.

(4) Az e cikk alapjan elfogadott rendelkezesek

– nem erinthetik a tagallamok azon jogat, hogy szocialis biztonsagi rendszeruk alapelveit meghatarozzak es nem erinthetik jelentősen e rendszerek penzugyi egyensulyat;
– nem akadalyozhatjak a tagallamokat abban, hogy olyan szigorubb vedintezkedeseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek a Szerződesekkel osszeegyeztethetőek.

(5) E cikk rendelkezesei a dijazasra, az egyesulesi jogra, a sztrajkjogra vagy a kizaras jogara nem alkalmazhatok.

154. cikk

(1) A Bizottsag feladata elősegiteni a szocialis partnerek unios szintű konzultaciojat, es megtenni minden szukseges intezkedest, hogy megkonnyitse a felek kozotti parbeszedet a szamukra nyujtott kiegyensulyozott tamogatas biztositasaval.

(2) E celbol a Bizottsag a szocialpolitika teruletere vonatkozo javaslatok benyujtasa előtt konzultal a szocialis partnerekkel az unios fellepes lehetseges iranyarol.

(3) Ha az ilyen konzultaciot kovetően a Bizottsag unios fellepest tart kivanatosnak, a tervezett javaslat tartalmarol konzultal a szocialis partnerekkel. A szocialis partnerek a Bizottsaghoz velemenyt vagy — adott esetben — ajanlast juttatnak el.

(4) A (2) es (3) bekezdesben emlitett konzultaciok alkalmaval a szocialis partnerek tajekoztathatjak a Bizottsagot arrol, hogy a 155. cikkben emlitett eljaras meginditasat igenylik.
Ezen eljaras időtartama nem haladhatja meg a kilenc honapot, kiveve ha az erintett szocialis partnerek, valamint a Bizottsag egyuttesen ugy hataroznak, hogy azt meghosszabbitjak.

155. cikk

(1) A szocialis partnerek kozotti unios szintű parbeszed, amennyiben ugy kivanjak, szerződeses kapcsolatokhoz, igy megallapodasokhoz vezethet. Erről az Europai Parlamentet tajekoztatni kell.

(2) Az unios szinten megkotott megallapodasokat a szocialis partnerek es a tagallamok sajatos eljarasainak es gyakorlatanak megfelelően, vagy pedig — a 153. cikk hatalya ala tartozo kerdesekben — az alairo felek egyuttes kerelmere, a Tanacs altal a Bizottsag javaslata alapjan hozott hatarozattal kell vegrehajtani.
A Tanacs egyhangulag jar el, ha a kerdeses megallapodas egy vagy tobb, valamely olyan teruletre vonatkozo rendelkezest tartalmaz, amelyre nezve a 153. cikk (2) bekezdese ertelmeben egyhangusagra van szukseg.

156. cikk

A 151. cikkben foglalt celkitűzesek megvalositasa erdekeben es a Szerződesek egyeb rendelkezeseinek serelme nelkul, a Bizottsag a szocialis politikanak az e fejezet hatalya ala tartozo minden teruleten osztonzi a tagallamok egyuttműkodeset es megkonnyiti intezkedeseik osszehangolasat, kulonosen a kovetkező teruleteken:

– foglalkoztatas;
– munkajog es munkafeltetelek;
– alap- es magasabb szintű szakkepzes;
– szocialis biztonsag;
– munkahelyi balesetek es foglalkozasi megbetegedesek megelőzese;
– munkahelyi egeszsegvedelem;
– egyesulesi jog, valamint a munkaadok es munkavallalok kozotti kollektiv targyalasok.

E celbol a Bizottsag a tagallamokkal szoros kapcsolatot tartva tanulmanyokat keszit, velemenyeket ad es konzultaciokat szervez mind a nemzeti szinten felmerulő, mind pedig a nemzetkozi szervezetek erdeklődesere is szamot tarto problemakorokben, kulonos tekintettel az iranymutatasok es mutatok megallapitasara, a bevalt gyakorlatok cserejenek megszervezesere, valamint az időszakonkenti felulvizsgalat es kiertekeles szukseges elemeinek kialakitasara iranyulo kezdemenyezesekre. Az Europai Parlamentet teljeskorűen tajekoztatni kell.
Az e cikkben emlitett velemenyeinek kozreadasat megelőzően a Bizottsag konzultaciot folytat a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal.

157. cikk

(1) Minden tagallam biztositja annak az elvnek az alkalmazasat, hogy a ferfiak es a nők egyenlővagy egyenlő ertekű munkaert egyenlő dijazast kapjanak.

(2) E cikk alkalmazasaban „dijazas” a rendes alap- vagy minimalber, illetve illetmeny, valamint minden egyeb olyan juttatas, amelyet a munkavallalo a munkaltatojatol kozvetlenul vagy kozvetve, keszpenzben vagy termeszetben a munkaviszonyara tekintettel kap.
A nemen alapulo megkulonboztetes nelkuli egyenlődijazas azt jelenti, hogy:

a) teljesitmenyber eseten az azonos munkaert jaro dijazast azonos mertekegyseg alapjan allapitjak meg;
b) időer eseten azonos munkakorben azonos dijazas jar.

(3) Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben es a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően intezkedeseket fogad el annak erdekeben, hogy biztositsa a ferfiak es nők kozott az egyenlő eselyek es az egyenlő banasmod elvenek alkalmazasat a foglalkoztatas es a munka teruleten, beleertve az egyenlő vagy egyenlő ertekű munkaert jaro egyenlő dijazas alapelvet is.

(4) Annak erdekeben, hogy tenylegesen biztositsak a teljes egyenlőseget a ferfiak es nők kozott a munka vilagaban, az egyenlő banasmod elve nem akadalyozza a tagallamokat abban, hogy bizonyos előnyoket nyujto intezkedeseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el abbol a celbol, hogy az alulreprezentalt nem szamara a szakmai tevekenysegek folytatasat megkonnyitsek, vagy hogy a szakmai előmenetelukben őket erő hatranyokat megakadalyozzak vagy kiegyenlitsek.

158. cikk

A tagallamok torekednek arra, hogy fenntartsak a fizetett szabadsagra vonatkozo szabalyozasi rendszerek fennallo egyenertekűseget.

159. cikk

A Bizottsag evente jelentest keszit a 151. cikk celkitűzeseinek megvalositasaban elert előrehaladasrol, beleertve az Union beluli demografiai helyzetet. Jelenteset megkuldi az Europai Parlamentnek, a Tanacsnak es a Gazdasagi es Szocialis Bizottsagnak.

160. cikk

A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, egyszerű tobbseggel letrehozza a tanacsadoi jogkorrel rendelkező szocialis vedelemmel foglalkozo bizottsagot annak erdekeben, hogy a szocialis vedelmi politikak teruleten elősegitse az egyuttműkodest a tagallamok kozott es a Bizottsaggal. A bizottsag a kovetkező feladatokat latja el:

– figyelemmel kiseri a szocialis helyzetet es a szocialis vedelmi politikak alakulasat a tagallamokban es az Unioban;
– elősegiti az informaciok, a tapasztalatok es a bevalt gyakorlatok cserejet a tagallamok kozott, valamint a tagallamok es a Bizottsag kozott;
– a 240. cikk serelme nelkul a Tanacs vagy a Bizottsag keresere vagy sajat kezdemenyezesere jelenteseket keszit, velemenyeket dolgoz ki vagy egyeb feladatokat vegez a hataskorebe tartozo teruleteken.
Feladatanak teljesitese soran a bizottsag megfelelő kapcsolatokat alakit ki a szocialis partnerekkel.
Minden egyes tagallam es a Bizottsag ket-ket bizottsagi tagot nevez ki.

161. cikk

A Bizottsag az Europai Parlamentnek keszitett eves jelenteseben kulon fejezetet szentel az Union belul szocialis teren bekovetkezett fejlemenyeknek.
Az Europai Parlament felkerheti a Bizottsagot, hogy keszitsen jelentest a szocialis korulmenyeket erintő barmely sajatos problemarol.

XI. CIM

AZ EUROPAI SZOCIALIS ALAP

162. cikk

A belső piacon a munkavallalok foglalkoztatasi lehetősegeinek javitasa es ezaltal az eletszinvonal emelesehez valo hozzajarulas erdekeben az alabbiakban megallapitott rendelkezesek szerint letrejon az Europai Szocialis Alap, amelynek celja az Union belul a munkavallalok foglalkoztatasanak megkonnyitese, foldrajzi es foglalkozasi mobilitasuk novelese, tovabba az ipari es a termelesi rendszerben bekovetkező valtozasokhoz valo alkalmazkodasuk megkonnyitese, kulonosen szakkepzes es atkepzes utjan.

163. cikk

Az Alapot a Bizottsag kezeli.
Ebben a feladataban a Bizottsagot egy bizottsag segiti, amelynek elnoke a Bizottsag egyik tagja, es amely a kormanyok, szakszervezetek es munkaadoi szervezetek kepviselőiből all.

164. cikk

Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően elfogadja az Europai Szocialis Alapra vonatkozo vegrehajtasi rendeleteket.

XII. CIM

OKTATAS, SZAKKEPZES, IFJUSAG ES SPORT

165. cikk

(1) Az Unio a tagallamok kozotti egyuttműkodes osztonzesevel es szukseg eseten tevekenyseguk tamogatasaval es kiegeszitesevel hozzajarul a minősegi oktatas fejlesztesehez, ugyanakkor teljes mertekben tiszteletben tartja a tagallamoknak az oktatas tartalmara es szervezeti felepitesere vonatkozo hataskoret, valamint kulturalis es nyelvi sokszinűseguket.
Az Unio a sport sajatos termeszetere, az onkentes reszvetelen alapulo szerkezeti sajatossagaira, valamint a tarsadalomban es a nevelesben betoltott szerepere tekintettel hozzajarul az europai sport előmozditashoz.

(2) Az Unio fellepesenek celja:

– az europai dimenzio fejlesztese az oktatasban, kulonosen a tagallamok nyelveinek oktatasa es terjesztese utjan;
– a diakok es a tanarok mobilitasanak osztonzese, tobbek kozott az oklevelek es resztanulmanyok tanulmanyi celu elismeresenek osztonzesevel;
– az oktatasi intezmenyek kozotti egyuttműkodes előmozditasa;
– a tagallamok oktatasi rendszereit egyarant erintő kerdesekre vonatkozo informacio- es tapasztalatcsere fejlesztese;
– a fiatalok es a szocialpedagogusok csereprogramjainak osztonzese, valamint a fiatalok osztonzese arra, hogy vegyenek reszt Europa demokratikus eleteben;
– a tavoktatas fejlesztesenek osztonzese;
– a sport europai dimenzioinak fejlesztese a sportversenyek tisztasaganak es nyitottsaganak, valamint a sport teruleten felelős szervezetek kozotti egyuttműkodesnek az előmozditasa, illetve a sportolok, koztuk kulonosen a legfiatalabbak fizikai es szellemi epsegenek vedelme reven.

(3) Az Unio es a tagallamok erősitik az egyuttműkodest harmadik orszagokkal es az oktatas es sport teruleten hataskorrel rendelkező nemzetkozi szervezetekkel, kulonosen az Europa Tanaccsal.

(4) Annak erdekeben, hogy hozzajaruljon az e cikkben emlitett celkitűzesek eleresehez:

– az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően osztonző intezkedeseket fogad el, kizarva azonban a tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek barmilyen osszehangolasat;
– a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan ajanlasokat fogad el.

166. cikk

(1) Az Unio olyan szakkepzesi politikat folytat, amely tamogatja es kiegesziti a tagallamok eziranyu tevekenyseget, ugyanakkor teljes mertekben tiszteletben tartja a tagallamoknak a szakkepzes tartalmara es szervezeti felepitesere vonatkozo hataskoret.

(2) Az Unio fellepesenek celja:

– az ipari valtozasokhoz valo alkalmazkodas megkonnyitese, kulonosen szakkepzes es atkepzes utjan;
– a szakmai alapkepzes es tovabbkepzes javitasa a munkaerő-piaci szakmai beilleszkedes es ujrabeilleszkedes megkonnyitese erdekeben;
– a szakkepzesbe tortenő bejutas megkonnyitese, tovabba az oktatok es a szakkepzesben reszt vevők, kulonosen a fiatalok mobilitasanak osztonzese;
– az oktatasi vagy szakkepző intezmenyek es a vallalkozasok kozotti egyuttműkodes osztonzese a kepzes teruleten;
– a tagallamok kepzesi rendszereit egyarant erintő kerdesekre vonatkozo informacio- es tapasztalatcsere fejlesztese.

(3) Az Unio es a tagallamok erősitik az egyuttműkodest harmadik orszagokkal es a szakkepzes teruleten hataskorrel rendelkező nemzetkozi szervezetekkel.

(4) Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően intezkedeseket fogad el, hogy hozzajaruljon az e cikkben emlitett celkitűzesek eleresehez, kizarva azonban a tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek barmilyen osszehangolasat;
tovabba a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan ajanlasokat fogad el.

XIII. CIM

KULTURA

167. cikk

(1) Az Unio hozzajarul a tagallamok kulturajanak viragzasahoz, tiszteletben tartva nemzeti es regionalis sokszinűseguket, ugyanakkor előterbe helyezve a kozos kulturalis orokseget.

(2) Az Unio fellepesenek celja a tagallamok kozotti egyuttműkodes előmozditasa es szukseg eseten tevekenyseguk tamogatasa es kiegeszitese a kovetkező teruleteken:

– az europai nepek kulturaja es tortenelme ismeretenek es terjesztesenek javitasa;
– az europai jelentősegű kulturalis orokseg megőrzese es vedelme;
– nem kereskedelmi jellegű kulturalis cserek;
– műveszeti es irodalmi alkotas, beleertve az audiovizualis szektort is.

(3) Az Unio es a tagallamok erősitik az egyuttműkodest harmadik orszagokkal es a kultura teruleten hataskorrel rendelkező nemzetkozi szervezetekkel, kulonosen az Europa Tanaccsal.

(4) Az Unio a Szerződesek egyeb rendelkezesei ala tartozo tevekenysege soran, kulonosen kulturai sokszinűsegenek tiszteletben tartasa es tamogatasa erdekeben, figyelembe veszi a kulturalis szempontokat.

(5) Annak erdekeben, hogy hozzajaruljon az e cikkben emlitett celkitűzesek eleresehez:

– az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben, a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot  kovetően osztonző intezkedeseket fogad el, kizarva azonban a tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek barmilyen osszehangolasat. ;
– a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan ajanlasokat fogad el.

XIV. CIM

NEPEGESZSEGUGY

168. cikk

(1) Valamennyi unios politika es tevekenyseg meghatarozasa es vegrehajtasa soran biztositani kell az emberi egeszsegvedelem magas szintjet.
Az Unio fellepese, amely kiegesziti a nemzeti politikakat, a nepegeszsegugyi helyzet javitasara, az emberi megbetegedesek es betegsegek, valamint az emberek testi es szellemi egeszseget fenyegető veszelyek okainak megelőzesere iranyul. Az ilyen fellepes magaban foglalja a szeles korben terjedő sulyos betegsegek elleni kuzdelmet az azok okaira, terjedesere es megelőzesere vonatkozo kutatasok, valamint az egeszsegugyi tajekoztatas es oktatas altal, tovabba a hatarokon at terjedő sulyos egeszsegugyi veszelyek figyelemmel kisereset, az ilyen veszelyek korai előrejelzeset es az ezek elleni kuzdelmet.
Az Unio kiegesziti a tagallamok fellepeset a kabitoszer-fogyasztassal kapcsolatos egeszsegkarosodas csokkentese erdekeben, beleertve a felvilagositast es a megelőzest is.

(2) Az Unio batoritja a tagallamok kozotti egyuttműkodest az e cikkben emlitett teruleteken, es szukseg eseten tamogatast nyujt a tagallamok fellepesehez. Az Unio osztonzi kulonosen a hatar menti teruleteken az egeszsegugyi szolgaltatasok egymast kiegeszitő jellegenek javitasara iranyulo, tagallamok kozotti egyuttműkodest.
A tagallamok a Bizottsaggal egyuttműkodve osszehangoljak politikaikat es programjaikat az (1) bekezdesben emlitett teruleteken. A Bizottsag a tagallamokkal szorosan egyuttműkodve megtehet minden hasznos kezdemenyezest az osszehangolas előmozditasara, kulonos tekintettel az iranymutatasok es mutatok megallapitasara, a bevalt gyakorlatok cserejenek megszervezesere, valamint az időszakonkenti felulvizsgalat es kiertekeles szukseges elemeinek kialakitasara iranyulo kezdemenyezesekre. Az Europai Parlamentet teljeskorűen tajekoztatni kell.

(3) Az Unio es a tagallamok elősegitik az egyuttműkodest harmadik orszagokkal es a nepegeszsegugy teruleten hataskorrel rendelkező nemzetkozi szervezetekkel.

(4) A 2. cikk (5) bekezdesetől, illetve a 6. cikk a) pontjatol elterve, es a 4. cikk (2) bekezdesenek k) pontjaval osszhangban az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, valamint a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően az e cikkben emlitett ccelok eleresehez valo hozzajarulas erdekeben a kozos biztonsagi kockazatok kezelesere elfogadja a kovetkezőket:

a) az emberi eredetű szervek es szovetek, a ver es verkeszitmenyek magas szintű minősegi es biztonsagi előirasainak megallapitasara vonatkozo intezkedesek; ezek az intezkedesek nem akadalyozhatjak a tagallamokat abban, hogy szigorubb vedintezkedeseket tartsanak fenn vagy vezessenek be;
b) intezkedesek az allat- es novenyegeszsegugy teren, amelyek kozvetlen celja a kozegeszseg vedelme;

c) a gyogyszerek es a gyogyaszati celu eszkozok magas szintű minősegi es biztonsagi előirasainak megallapitasara vonatkozo intezkedesek;

(5) A Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal, valamint a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben osztonző intezkedeseket allapithat meg az emberi egeszseg vedelmere es javitasara, es kulonosen a hatarokon at szeles korben terjedő sulyos betegsegek elleni kuzdelemre, valamint a hatarokon at terjedő sulyos egeszsegugyi veszelyek figyelemmel kiseresere, az ilyen veszelyek korai előrejelzesere es az ezek elleni kuzdelemre vonatkozoan, tovabba olyan intezkedeseket allapithat meg, amelyeknek kozvetlen celja – a dohanyra es a tulzott alkoholfogyasztasra vonatkozoan – a kozegeszseg vedelme, kizarva azonban a tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek barmilyen harmonizaciojat.

(6) A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan ajanlasokat is elfogadhat az e cikkben meghatarozott celok erdekeben.

(7) Az Unio tevekenysegenek tiszteletben kell tartania a tagallamoknak az egeszsegugyi politikajuk meghatarozasara, valamint az egeszsegugyi szolgaltatasok es az orvosi ellatas megszervezesere es biztositasara vonatkozo hataskoret. A tagallamok hataskore kiterjed az egeszsegugyi szolgaltatasok es az orvosi ellatas műkodtetesere, es a hozzajuk rendelt erőforrasok elosztasara. A (4) bekezdes a) pontjaban emlitett intezkedesek nem erinthetik a szervek es ver adasara vagy gyogyaszati celu felhasznalasara vonatkozo nemzeti rendelkezeseket.

XV. CIM

FOGYASZTOVEDELEM

169. cikk

(1) A fogyasztoi erdekek ervenyesulesenek előmozditasa es a fogyasztovedelem magas szintjenek

biztositasa erdekeben az Unio hozzajarul a fogyasztok egeszsegenek, biztonsaganak es gazdasagi

erdekeinek vedelmehez, valamint a tajekoztatashoz, oktatashoz es az erdekeik vedelmet celzo

onszerveződeshez valo jogaik megerősitesehez.

(2) Az Unio a kovetkezőkkel jarul hozza az (1) bekezdesben emlitett celok eleresehez:

a) a 115. cikk alapjan a belső piac megvalositasaval osszefuggesben elfogadott

intezkedesek;

b) a tagallami politikakat tamogato, kiegeszitő es figyelemmel kiserő intezkedesek.

(3) Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, a Gazdasagi es

Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően elfogadja a (3) bekezdes b) pontjaban

emlitett intezkedeseket.

(4) A (4) bekezdes szerint elfogadott intezkedesek nem akadalyozzak a tagallamokat szigorubb

vedintezkedesek fenntartasaban vagy bevezeteseben. Ezeknek az intezkedeseknek

osszeegyeztethetőnek kell lenniuk a Szerződesekkel. Az intezkedesekről ertesiteni kell a

Bizottsagot.

MUNKAPELDANY

99

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

XVI. CIM

TRANSZEUROPAI HALOZATOK

170. cikk

(1) A 26. es 174. cikkben emlitett celkitűzesek elerese, valamint annak lehetőve tetele erdekeben,

hogy az unios polgarok, a gazdasagi szereplők, valamint a regionalis es helyi kozossegek a belső

hatarok nelkuli terseg kialakitasanak előnyeit teljes mertekben elvezhessek, az Unio hozzajarul a

transzeuropai halozatok letrehozatalahoz es fejlesztesehez a kozlekedesi, a tavkozlesi es az

energiaipari infrastruktura teruleten.

(2) A nyitott es versengő piacok rendszerenek kereten belul az Unio fellepesenek az a celja, hogy

elősegitse a nemzeti halozatok osszekapcsolodasat es atjarhatosagat, valamint a halozatokhoz

tortenő hozzaferest. Az Unio kulonos figyelmet fordit annak szuksegessegere, hogy a szigeteket, a

tengerparttal nem rendelkező teruleteket es a peremteruleteket osszekossek az Unio kozponti

teruleteivel.

171. cikk

(1) A 170. cikkben emlitett celkitűzesek elerese erdekeben az Unio:

– iranymutatas-csomagot dolgoz ki, amely a transzeuropai halozatok teruleten a tervezett

intezkedesek celkitűzeseire, prioritasaira es főbb vonalaira vonatkozik; ezek az iranymutatasok

kozos erdekű projekteket hataroznak meg;

– vegrehajt minden olyan intezkedest, kulonosen a műszaki szabvanyok osszehangolasanak

teruleten, amely a halozatok atjarhatosaganak biztositasahoz szukseges;

– tamogathatja — kulonosen megvalosithatosagi tanulmanyok, hitelgaranciak vagy

kamattamogatasok formajaban — a tagallamok altal tamogatott, az első francia bekezdesben

emlitett iranymutatasok altal meghatarozott kozos erdekű projekteket; az Unio emellett a 177.

cikk ertelmeben felallitott Kohezios Alapon keresztul hozzajarulhat a kozlekedesi

infrastruktura teruleten egyedi projektek finanszirozasahoz a tagallamokban.

Az Unio tevekenysegei soran figyelembe kell venni a projektek potencialis gazdasagi

eletkepesseget.

(2) A tagallamok a Bizottsaggal kapcsolatot tartva osszehangoljak azokat a nemzeti szinten

folytatott politikaikat, amelyek jelentős hatassal lehetnek a 170. cikkben emlitett celkitűzesek

eleresere. A Bizottsag a tagallamokkal szorosan egyuttműkodve megtehet minden hasznos

kezdemenyezest az osszehangolas előmozditasara.

(3) Az Unio hatarozhat ugy, hogy egyuttműkodik harmadik orszagokkal a kozos erdekű projektek

előmozditasa es a halozatok atjarhatosaganak biztositasa erdekeben.

MUNKAPELDANY

100

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

172. cikk

A 171. cikk (1) bekezdeseben emlitett iranymutatasokat es egyeb intezkedeseket az Europai

Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, valamint a Gazdasagi es Szocialis

Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően fogadja el.

A valamely tagallam teruletet erintő iranymutatasokhoz es kozos erdekű projektekhez az erintett

tagallam jovahagyasa szukseges.

XVII. CIM

IPAR

173. cikk

(1) Az Unio es a tagallamok biztositjak az unios ipar versenykepessegehez szukseges feltetelek

megletet.

E celbol — osszhangban a nyitott es versengő piacok rendszerevel — fellepesuk arra iranyul,

hogy:

– felgyorsitsak az ipar alkalmazkodasat a strukturalis valtozasokhoz;

– osztonozzek egy olyan kornyezet kialakitasat, amely az Unio egesz teruleten kedvez a

kezdemenyezeseknek es a vallalkozasok — kulonosen a kis- es kozepvallalkozasok —

fejlődesenek;

– osztonozzek egy olyan kornyezet kialakitasat, amely kedvez a vallalkozasok kozotti

egyuttműkodesnek;

– elősegitsek az innovacios, kutatasi es technologiafejlesztesi politikakban rejlő ipari lehetősegek

jobb kihasznalasat.

(2) A tagallamok a Bizottsaggal kapcsolatot tartva konzultalnak egymassal, es amennyiben

szukseges, osszehangoljak fellepesuket. A Bizottsag megtehet minden hasznos kezdemenyezest az

osszehangolas előmozditasa erdekeben, kulonos tekintettel az iranymutatasok es mutatok

megallapitasara, a bevalt gyakorlatok cserejenek megszervezesere, valamint az időszakonkenti

felulvizsgalat es kiertekeles szukseges elemeinek kialakitasara iranyulo kezdemenyezesekre. Az

Europai Parlamentet teljeskorűen tajekoztatni kell.

(3) Az Unio a Szerződesek egyeb rendelkezesei alapjan folytatott politikai es tevekenysege utjan

hozzajarul az (1) bekezdesben meghatarozott celkitűzesek eleresehez. Az Europai Parlament es a

Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal folytatott

konzultaciot kovetően egyedi intezkedeseket hozhat a tagallamokban vegrehajtott olyan fellepesek

tamogatasara, amelyek az (1) bekezdesben kitűzott celok megvalositasara iranyulnak, kizarva

azonban a tagallamok torvenyi, rendeleti vagy kozigazgatasi rendelkezeseinek barmilyen

harmonizaciojat.

MUNKAPELDANY

101

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

E cim nem szolgaltat alapot ahhoz, hogy az Unio barmilyen olyan intezkedest vezessen be, amely

a verseny torzulasahoz vezethet, vagy amely adorendelkezeseket vagy a munkavallalok jogait es

erdekeit erintő rendelkezeseket tartalmaz.

XVIII. CIM

GAZDASAGI, TARSADALMI ES TERULETI KOHEZIO

174. cikk

Atfogo harmonikus fejlődesenek előmozditasa erdekeben az Unio ugy alakitja es folytatja

tevekenyseget, hogy az a gazdasagi, tarsadalmi es teruleti kohezio erősiteset eredmenyezze.

Az Unio kulonosen a kulonboző regiok fejlettsegi szintje kozotti egyenlőtlensegek es a

legkedvezőtlenebb helyzetű regiok lemaradasanak csokkentesere torekszik.

Az erintett regiok kozul kiemelt figyelemmel kell kezelni a videki tersegeket, az ipari atalakulas

altal erintett tersegeket es az olyan sulyos es allando termeszeti vagy demografiai hatranyban levő

regiokat, mint a legeszakibb, rendkivul gyeren lakott regiok, valamint a szigeti, a hataron atnyulo

es a hegyvideki regiok.

175. cikk

A tagallamok ugy folytatjak es hangoljak ossze gazdasagpolitikajukat, hogy a 174. cikkben

meghatarozott celokat is elerjek. Az unios politikak es fellepesek kialakitasanal es

vegrehajtasanal, valamint a belső piac megvalositasanal figyelembe kell venni a 174. cikkben

meghatarozott celokat, es azoknak hozza kell jarulniuk ezek eleresehez. Az Unio e celok elereset a

strukturalis alapok (Europai Mezőgazdasagi Orientacios es Garanciaalap Orientacios Reszlege;

Europai Szocialis Alap; Europai Regionalis Fejlesztesi Alap), az Europai Beruhazasi Bank es az

egyeb meglevő penzugyi eszkozok reven megvalositott fellepesevel is tamogatja.

A Bizottsag harom evente jelentest nyujt be az Europai Parlamentnek, a Tanacsnak, a Gazdasagi

es Szocialis Bizottsagnak es a Regiok Bizottsaganak a gazdasagi, tarsadalmi es teruleti kohezio

elerese teren megvalositott előrehaladasrol, es arrol, hogy az e cikkben előirt kulonboző eszkozok

ehhez hogyan jarultak hozza. A jelenteshez szukseg szerint megfelelő javaslatokat kell csatolni.

Ha az alapokon kivul es az egyeb unios politikak kereteben elhatarozott intezkedesek serelme

nelkul egyedi fellepesek bizonyulnak szuksegesnek, akkor az ilyen fellepeseket az Europai

Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, a Gazdasagi es Szocialis

Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően fogadhatja el.

176. cikk

Az Europai Regionalis Fejlesztesi Alap rendeltetese, hogy elősegitse az Union beluli

legjelentősebb regionalis egyenlőtlensegek orvoslasat a fejlődesben lemaradt tersegek

fejleszteseben es strukturalis alkalmazkodasaban, valamint a hanyatlo ipari tersegek atalakitasaban

valo reszvetel utjan.

MUNKAPELDANY

102

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

177. cikk

Az Europai Parlament es a Tanacs – a 178. cikk serelme nelkul – a Gazdasagi es Szocialis

Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően rendes jogalkotasi eljaras

kereteben elfogadott rendeletekben meghatarozza a strukturalis alapok feladatait, elsődleges

celkitűzeseit es megszervezeset, amely magaban foglalhatja az alapok atcsoportositasat.

Ugyanennek az eljarasnak megfelelően kell meghatarozni az alapokra alkalmazando altalanos

szabalyokat, tovabba azokat a rendelkezeseket, amelyek az alapok eredmenyes műkodesenek,

valamint az egymas kozotti es az egyeb meglevő penzugyi eszkozokkel tortenő

osszehangolasanak biztositasahoz szuksegesek.

Az ugyanennek az eljarasnak megfelelően letrehozott Kohezios Alap penzugyi hozzajarulast nyujt

a kornyezetvedelmi, illetve a kozlekedesi infrastruktura teruleten a transzeuropai halozatokra

vonatkozo projektekhez.

178. cikk

Az Europai Regionalis Fejlesztesi Alapra vonatkozo vegrehajtasi rendeleteket az Europai

Parlament es a Tanacs fogadja el a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, valamint a Gazdasagi es

Szocialis Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően.

Az Europai Mezőgazdasagi Orientacios es Garanciaalap Orientacios Reszlegere a 43. cikket, az

Europai Szocialis Alapra pedig a 164. cikket tovabbra is alkalmazni kell.

XIX. CIM

KUTATAS, TECHNOLOGIAI FEJLESZTES ES ŰRKUTATAS

179. cikk

(1) Az Unio celja az, hogy egy europai kutatasi terseg letrehozasaval, amelyen belul a kutatok, a

tudomanyos ismeretek es a technologiak szabadon aramlanak, erősitse tudomanyos es

technologiai alapjait, tovabba osztonozze versenykepessegenek fejlődeset – ideertve az Unio

iparat is –, ugyanakkor tamogassa a Szerződesek egyeb fejezetei alapjan szuksegesnek itelt

kutatasi tevekenysegeket.

(2) E celbol az Unio az egesz teruleten osztonzi a vallalkozasokat — a kis- es

kozepvallalkozasokat is beleertve —, a kutatasi kozpontokat es egyetemeket a magas szinvonalu

kutatasi es technologiafejlesztesi tevekenysegeik teren; tamogatja azokat az egyuttműkodesuket

celzo erőfesziteseiket, amelyek celja elsősorban az, hogy a kutatok a hatarokon ativelő modon

szabadon egyuttműkodhessenek egymassal, es hogy a vallalkozasok kepesek legyenek teljes

mertekben kihasznalni a belső piac lehetősegeit, kulonosen a nemzeti kozbeszerzesek megnyitasa,

a kozos szabvanyok meghatarozasa es az egyuttműkodes jogi es adougyi akadalyainak

felszamolasa utjan.

(3) Az Unionak a kutatas es a technologiai fejlesztes teren a Szerződesek alapjan vegzett minden

tevekenyseget — a demonstracios projekteket is beleertve — e cim rendelkezeseinek megfelelően

kell meghatarozni es vegrehajtani.

MUNKAPELDANY

103

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

180. cikk

E celkitűzesek megvalositasa erdekeben az Unio a tagallamokban vegzett tevekenysegeket

kiegeszitő alabbi tevekenysegeket folytatja:

a) kutatasi, technologiafejlesztesi es demonstracios programok vegrehajtasa a

vallalkozasokkal, kutatasi kozpontokkal es egyetemekkel valo es az azok kozotti

egyuttműkodes előmozditasaval;

b) a harmadik orszagokkal es nemzetkozi szervezetekkel tortenő egyuttműkodes

előmozditasa az unios kutatas, technologiai fejlesztes es demonstracio teruleten;

c) az unios kutatasi, technologiafejlesztesi es demonstracios tevekenysegek

eredmenyeinek terjesztese es hasznositasa;

d) az unios kutatok kepzesenek es mobilitasanak osztonzese.

181. cikk

(1) Az Unio es a tagallamok a nemzeti politikak es az unios politika kolcsonos osszhangjanak

biztositasa erdekeben osszehangoljak kutatasi es technologiafejlesztesi tevekenysegeiket.

(2) A Bizottsag a tagallamokkal szorosan egyuttműkodve megtehet minden hasznos

kezdemenyezest az (1) bekezdesben emlitett osszehangolas előmozditasa erdekeben, kulonos

tekintettel az iranymutatasok es mutatok megallapitasara, a bevalt gyakorlatok cserejenek

megszervezesere, valamint az időszakonkenti felulvizsgalat es kiertekeles szukseges elemeinek

kialakitasara iranyulo kezdemenyezesekre. Az Europai Parlamentet teljeskorűen tajekoztatni kell.

182. cikk

(1) Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, a Gazdasagi es

Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően tobbeves keretprogramot fogad el, amely

feloleli az Unio valamennyi tevekenyseget.

A keretprogram

– meghatarozza azokat a tudomanyos es technologiai celkitűzeseket, amelyeket a 180. cikkben

előiranyzott tevekenysegekkel kell megvalositani, es rogziti az ezekkel kapcsolatos

prioritasokat;

– kijeloli e tevekenysegek iranyvonalait;

– rogziti az Unio keretprogramban valo penzugyi reszvetelenek legmagasabb teljes osszeget es

reszletes szabalyait, valamint az egyes előiranyzott tevekenysegekre vonatkozo reszosszegeket.

(2) A keretprogramot a helyzet valtozasanak megfelelően ki kell igazitani, illetve ki kell

egesziteni.

(3) A keretprogram vegrehajtasa az egyes tevekenysegeken belul kialakitott egyedi programok

utjan tortenik. Minden egyedi programban meg kell hatarozni vegrehajtasanak reszletes szabalyait,

MUNKAPELDANY

104

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

rogziteni kell időtartamat es rendelkezni kell a szuksegesnek itelt eszkozokről. Az egyedi

programokban rogzitett, szuksegesnek itelt osszegek nem lephetik tul a keretprogramra es az

egyes tevekenysegekre megallapitott teljes osszeg felső hatarat.

(4) A Tanacs kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben, az Europai Parlamenttel es a Gazdasagi es

Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően fogadja el az egyedi programokat.

(5) A tobbeves keretprogramban tervezett tevekenysegek kiegeszitesekent az Europai Parlament

es a Tanacs a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően rendes

jogalkotasi eljaras kereteben megallapitja az europai kutatasi terseg megvalositasahoz szukseges

intezkedeseket.

183. cikk

A tobbeves keretprogram vegrehajtasa erdekeben az Unio meghatarozza:

– a vallalkozasok, kutatasi kozpontok es egyetemek reszvetelere vonatkozo szabalyokat;

– a kutatasi eredmenyek terjesztesere vonatkozo szabalyokat.

184. cikk

A tobbeves keretprogram vegrehajtasa soran donteni lehet olyan kiegeszitő programokrol,

amelyekben csak bizonyos tagallamok vesznek reszt, es amelyeket — az esetleges unios

reszvetelre is figyelemmel — a reszt vevő tagallamok finansziroznak.

Az Unio elfogadja a kiegeszitő programokra, kulonosen az ismeretek terjesztesere es a mas

tagallamok altali hozzaferesre vonatkozo szabalyokat.

185. cikk

A tobbeves keretprogram vegrehajtasa soran az Unio az erintett tagallamokkal egyetertesben

reszvetelt iranyozhat elő a tobb tagallam altal inditott kutatasi es fejlesztesi programokban,

beleertve az e programok vegrehajtasara kialakitott strukturakban valo reszvetelt is.

186. cikk

A tobbeves keretprogram vegrehajtasa soran az Unio harmadik orszagokkal vagy nemzetkozi

szervezetekkel tortenő egyuttműkodest iranyozhat elő az unios kutatas, technologiai fejlesztes es

demonstracios programok teruleten.

Az ilyen egyuttműkodesre vonatkozo reszletes szabalyok az Unio es az erintett harmadik felek

kozotti megallapodasok targyat kepezhetik.

MUNKAPELDANY

105

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

187. cikk

Az Unio kozos vallalkozasokat vagy egyeb olyan strukturakat hozhat letre, amelyek az unios

kutatasi, technologiafejlesztesi es demonstracios programok szabalyszerű vegrehajtasahoz

szuksegesek.

188. cikk

A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan, valamint az Europai Parlamenttel es a Gazdasagi es

Szocialis Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően fogadja el a 187. cikkben emlitett

rendelkezeseket.

Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, a Gazdasagi es Szocialis

Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően fogadja el a 183., 184. es 185. cikkben emlitett

rendelkezeseket. A kiegeszitő programok elfogadasahoz az erintett tagallamok egyetertese

szukseges.

189. cikk

(1) A tudomanyos es műszaki haladas, az ipari versenykepesseg, valamint az unios politikak

vegrehajtasanak elősegitese erdekeben az Unio europai űrpolitikat alakit ki. E celbol kozos

kezdemenyezeseket tamogathat, előmozdithatja a kutatast es a technologiafejlesztest, tovabba

osszehangolhatja a vilagűr kutatasahoz es hasznositasahoz szukseges erőfesziteseket.

(2) Az (1) bekezdesben emlitett celkitűzesek megvalositasahoz valo hozzajarulas erdekeben az

Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben megallapitja azon szukseges

intezkedeseket, amelyek europai űrprogram formajaban is megvalosulhatnak, kizarva azonban a

tagallamok torvenyi, rendeleti es kozigazgatasi rendelkezeseinek barmilyen harmonizaciojat.

(3) Az Unio megfelelő kapcsolatokat epit ki az Europai Űrugynokseggel.

(4) Ez a cikk nem erinti e cim egyeb rendelkezeseit.

190. cikk

A Bizottsag minden ev elejen jelentest nyujt be az Europai Parlamentnek es a Tanacsnak. A

jelentes kulonosen a megelőző evi kutatasi es technologiafejlesztesi tevekenysegre, e

tevekenysegek eredmenyenek terjesztesere, valamint a folyo ev munkaprogramjara terjed ki.

XX. CIM

KORNYEZET

191. cikk

(1) Az Unio kornyezetpolitikaja hozzajarul a kovetkező celkitűzesek eleresehez:

MUNKAPELDANY

106

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

– a kornyezet minősegenek megőrzese, vedelme es javitasa;

– az emberi egeszseg vedelme;

– a termeszeti erőforrasok korultekintő es esszerű hasznositasa;

– a regionalis vagy vilagmeretű kornyezeti problemak lekuzdesere, es kulonosen az

eghajlatvaltozas elleni kuzdelemre iranyulo intezkedesek osztonzese nemzetkozi szinten.

(2) Az Unio kornyezetpolitikajanak celja a magas szintű vedelem, figyelembe veve ugyanakkor az

Unio kulonboző regioinak helyzeteben mutatkozo kulonbsegeket. Ez a politika az

elővigyazatossag es a megelőzes elven, a kornyezeti karok elsődlegesen a forrasuknal tortenő

elharitasanak elven, valamint a „szennyező fizet”-elven alapul.

Ebben az osszefuggesben a kornyezetvedelmi kovetelmenyeknek megfelelőharmonizacios

intezkedesek adott esetben egy vedzaradekot foglalnak magukban, amely felhatalmazza a

tagallamokat arra, hogy nem gazdasagi jellegűkornyezetvedelmi okokbol unios ellenőzesi eljaras

ala tartozo ideiglenes intezkedeseket hozzanak.

(3) Kornyezetpolitikaja kidolgozasa soran az Unio figyelembe veszi:

–a rendelkezesre allo tudomanyos es műzaki adatokat;

–az Unio kulonbozőregioinak kornyezeti felteteleit;

–a beavatkozas, illetve a be nem avatkozas lehetseges hasznait es koltsegeit;

–az Unio egeszenek gazdasagi es tarsadalmi fejlőeset, valamint regioinak kiegyensulyozott

fejlőeset.

(4) Az Unio es a tagallamok hataskoruk kereten belul egyuttműodnek harmadik orszagokkal es a

hataskorrel rendelkezőnemzetkozi szervezetekkel. Az Unio altal folytatott egyuttműodesre

vonatkozo reszletes szabalyok az Unio es az erintett harmadik felek kozotti megallapodasok

targyat kepezhetik.

Az előőalbekezdes nem erinti a tagallamok arra vonatkozo hataskoret, hogy nemzetkozi

forumokon targyalasokat folytassanak es nemzetkozi megallapodasokat kossenek.

192. cikk

(1) Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, valamint a Gazdasagi

es Szocialis Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetőn hataroz arrol,

hogy az Unionak milyen lepeseket kell tennie a 191. cikkben emlitett celok elerese erdekeben.

(2) Az (1) bekezdesben előrt donteshozatali eljarastol elterve es a 115. cikk serelme nelkul a

Tanacs az Europai Parlamenttel, a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval

folytatott konzultaciot kovetőn kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben egyhangulag fogadja el:

a) az elsőlegesen adozasi termeszetűrendelkezeseket;

b) azokat az intezkedeseket, amelyek erintik:

MUNKAPELDANY

107

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

– a teruletrendezest;

– a mennyisegi vizkeszlet-gazdalkodast, illetve amelyek az e keszletek rendelkezesre

allasat akar kozvetlenul, akar kozvetve befolyasoljak;

c) a tagallamok valamelyikenek kulonboző energiaforrasok kozotti valasztasat es

energiaellatasanak altalanos szerkezetet jelentős mertekben erintő intezkedeseket.

A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan, valamint az Europai Parlamenttel, a Gazdasagi es

Szocialis Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően egyhangulag

eljarva előirhatja, hogy az első albekezdesben emlitett teruleteken a rendes jogalkotasi eljarast kell

alkalmazni.

(3) Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben, valamint a Gazdasagi

es Szocialis Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően fogadja el

azokat az altalanos cselekvesi programokat, amelyek az elerendő elsődleges celkitűzeseket

meghatarozzak.

Az e programok vegrehajtasahoz szukseges intezkedeseket, az adott esettől fuggően, az (1), illetve

a (2) bekezdesben foglalt felteteleknek megfelelően kell elfogadni.

(4) Az Unio altal elfogadott egyes intezkedesek serelme nelkul a tagallamok gondoskodnak a

kornyezetpolitika finanszirozasarol es megvalositasarol.

(5) Ha az (1) bekezdes rendelkezesein alapulo valamely intezkedes egy tagallam hatosagai

szamara aranytalanul magas koltsegekkel jarna, a szoban forgo intezkedes – a „szennyező fizet”-

elv serelme nelkul –megfelelőrendelkezeseket allapit meg:

–atmeneti elteres es/vagy

–a 177. cikk alapjan letrehozott Kohezios Alapbol nyujtott penzugyi tamogatas formajaban.

193. cikk

A 192. cikk alapjan elfogadott vedintezkedesek nem akadalyozzak a tagallamokat szigorubb

vedintezkedesek fenntartasaban vagy bevezeteseben. Ezeknek az intezkedeseknek

osszeegyeztethetőek kell lenniuk a Szerzőesekkel. Az intezkedesekrő ertesiteni kell a

Bizottsagot.

XXI. CIM

ENERGIA

194. cikk

(1) A belső piac letrehozasa, illetve műkodese kereteben, valamint a kornyezet megőrzesenek es

javitasanak szuksegessegere tekintettel az Unio energiapolitikajanak celjai – a tagallamok kozotti

szolidaritas szellemeben – a kovetkezők:

a) az energiapiac műkodesenek biztositasa,

MUNKAPELDANY

108

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

b) az energiaellatas biztonsaganak garantalasa az Union belul,

c) az energiahatekonysag es az energiatakarekossag, valamint az uj es megujulo

energiaforrasok kifejlesztesenek előmozditasa; es

d) az energiahalozatok osszekapcsolasanak előmozditasa.

(2) A Szerződesek egyeb rendelkezesei alkalmazasanak serelme nelkul, az Europai Parlament es a

Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben megallapitja az (1) bekezdesben emlitett celkitűzesek

eleresehez szukseges intezkedeseket. Ezeket az intezkedeseket a Gazdasagi es Szocialis

Bizottsaggal es a Regiok Bizottsagaval folytatott konzultaciot kovetően kell elfogadni.

Ezek az intezkedesek – a 192. cikk (2) bekezdesenek c) pontjat nem erintve – nem

befolyasolhatjak a tagallamok jogat az energiaforrasok kiaknazasara vonatkozo feltetelek

meghatarozasara, tovabba nem befolyasolhatjak a tagallamok kulonboző energiaforrasok kozotti

valasztasat es energiaellatasuk altalanos szerkezetet.

(3) A (2) bekezdestől elterve, az ott emlitett intezkedeseket, amennyiben azok elsődlegesen

adozasi termeszetűek, az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően kulonleges

jogalkotasi eljaras kereteben, egyhangulag eljarva a Tanacs allapitja meg.

XII. CIM

IDEGENFORGALOM

195. cikk

(1) Az Unio, kulonosen az idegenforgalmi agazatban műkodő unios vallalkozasok

versenykepessegenek elősegitese reven, kiegesziti a tagallamoknak az idegenforgalmi agazat teren

folytatott tevekenyseget.

Ennek elerese erdekeben az Unio tevekenysegenek celja, hogy:

a) osztonozze az ebben az agazatban műkodő vallalkozasok fejlődesehez szukseges kedvező

kornyezet kialakitasat,

b) előmozditsa a tagallamok egyuttműkodeset, kulonos tekintettel a bevalt gyakorlatok

cserejere.

(2) Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben egyedi intezkedeseket

allapit meg a tagallamokban vegrehajtott olyan intezkedesek kiegeszitesere, amelyek az e cikkben

kitűzott celok megvalositasara iranyulnak, kizarva azonban a tagallamok torvenyi, rendeleti es

kozigazgatasi rendelkezeseinek barmilyen harmonizaciojat.

MUNKAPELDANY

109

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

XXIII. CIM

POLGARI VEDELEM

196. cikk

(1) Az Unio osztonzi a tagallamok kozotti egyuttműkodest a termeszeti vagy ember okozta

katasztrofak megelőzeset es az azokkal szembeni vedekezest szolgalo rendszerek

hatekonysaganak javitasa erdekeben.

Az Unio tevekenysegenek celja:

a) az Union belul a tagallamok nemzeti, regionalis vagy helyi szintű intezkedesenek tamogatasa

es kiegeszitese a kockazatok megelőzese, a tagallamokban a polgari vedelemben reszt vevők

felkeszitese es a termeszeti vagy ember altal okozott katasztrofak kezelese teren,

b) a nemzeti polgari vedelmi szolgalatok gyors es eredmenyes operativ egyuttműkodesenek

előmozditasa az Union belul,

c) a nemzetkozi szintű polgari vedelmi intezkedesek koherenciajanak előmozditasa.

(2) A (1) bekezdesben emlitett celkitűzesek megvalositasanak elősegitesehez szukseges

intezkedeseket rendes jogalkotasi eljaras kereteben az Europai Parlament es a Tanacs allapitja

meg, kizarva azonban a tagallamok torvenyi, rendeleti vagy kozigazgatasi rendelkezeseinek

barmilyen harmonizaciojat.

XIV. CIM

IGAZGATASI EGYUTTMŰKODES

197. cikk

(1) Az unios jog tagallamok altali eredmenyes vegrehajtasat – ami az Unio megfelelő műkodese

szempontjabol elengedhetetlen – kozos erdekű ugynek kell tekinteni.

(2) Az Unio tamogathatja a tagallamok azon erőfesziteseit, amelyek az unios jog vegrehajtasahoz

szukseges kozigazgatasi kapacitasaik javitasara iranyulnak. Az ilyen fellepes kulonosen az

informaciok es a koztisztviselők cserejenek megkonnyiteset, valamint a kepzesi programok

tamogatasat foglalhatja magaban. Az ilyen tamogatas igenybevetelere egyik tagallam sem

kotelezhető. Az e celbol szukseges intezkedeseket rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott

rendeletekben az Europai Parlament es a Tanacs allapitja meg, kizarva azonban a tagallamok

torvenyi, rendeleti vagy kozigazgatasi rendelkezeseinek barmilyen harmonizaciojat.

(3) E cikk nem erinti sem a tagallamoknak az unios jog vegrehajtasara vonatkozo kotelezettsegeit,

sem pedig a Bizottsag előjogait es feladatait. E cikk nem erinti tovabba a Szerződesek azon egyeb

rendelkezeseit, amelyek a tagallamok egymas kozotti, illetve a tagallamok es az Unio kozotti

igazgatasi egyuttműkodesről rendelkeznek.

MUNKAPELDANY

110

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

NEGYEDIK RESZ

A TENGERENTULI ORSZAGOK ES TERULETEK TARSULASA

198. cikk

A tagallamok egyetertenek azzal, hogy a Daniaval, Franciaorszaggal, Hollandiaval es az Egyesult

Kiralysaggal kulonleges kapcsolatban allo, Europan kivuli orszagok es teruletek tarsuljanak az

Unioval. Ezeket az orszagokat es teruleteket (a tovabbiakban: orszagok es teruletek) a II. melleklet

sorolja fel.

A tarsulas celja az orszagok es teruletek gazdasagi es tarsadalmi fejlődesenek előmozditasa,

valamint kozottuk es az Unio egesze kozott szoros gazdasagi kapcsolatok letrehozasa.

Az e szerződes preambulumaban foglalt elveknek megfelelően a tarsulas elsődlegesen ezen

orszagok es teruletek lakosai erdekeinek es joletenek előmozditasat szolgalja annak erdekeben,

hogy hozzasegitse őket az altaluk kivant gazdasagi, tarsadalmi es kulturalis fejlődeshez.

199. cikk

A tarsulas celkitűzesei a kovetkezők:

1. A tagallamok az orszagokkal es teruletekkel folytatott kereskedelmukben ugyanolyan

elbanast alkalmaznak, mint amelyet a Szerződesek ertelmeben egymasnak biztositanak.

2. Minden orszag vagy terulet a tagallamokkal, illetve a tobbi orszaggal es terulettel

folytatott kereskedelmeben ugyanolyan elbanast alkalmaz, mint amilyet a vele kulonleges

kapcsolatban allo europai allammal szemben.

3. A tagallamok hozzajarulnak az ezen orszagok es teruletek fokozatos fejlődesehez

szukseges beruhazasokhoz.

4. Az Unio altal finanszirozott beruhazasok eseten a palyazati eljarasokban es a

beszerzesekben egyenlő feltetelekkel vehet reszt minden olyan termeszetes es jogi

szemely, aki vagy amely valamely tagallam vagy valamely orszag, illetve terulet

allampolgara, illetve ott honos.

5. A tagallamok, illetve az orszagok es teruletek kozotti kapcsolatokban az allampolgarok

es tarsasagok letelepedeset a letelepedesi jogra vonatkozo fejezetben megallapitott

rendelkezeseknek es eljarasoknak megfelelően es megkulonboztetestől mentesen

szabalyozzak, a 203. cikk alapjan megallapitott kulonos rendelkezesekre is figyelemmel.

200. cikk

(1) A tagallamok kozotti vamoknak a Szerződesek rendelkezeseinek megfelelő tilalmaval

osszhangban tilos az orszagokbol es teruletekről szarmazo aruknak a tagallamokba tortenő

behozatala eseten fizetendő vamok alkalmazasa.

MUNKAPELDANY

111

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(2) A 30. cikk rendelkezeseinek megfelelően tilos a tagallamokbol, illetve az orszagokbol vagy

teruletekről barmely mas orszagba vagy teruletre iranyulo behozatal eseten fizetendő vamok

alkalmazasa.

(3) Az orszagok es teruletek ugyanakkor kivethetnek olyan vamokat, amelyek fejlesztesi es

iparositasi szuksegleteiket elegitik ki, vagy amelyek fiskalis termeszetuknel fogva koltsegvetesi

bevetelul szolgalnak.

Az előző albekezdesben emlitett vamok nem haladhatjak meg az azon tagallambol szarmazo

termekek behozatalara kivetett vamok szintjet, amellyel az egyes orszagok vagy teruletek

kulonleges kapcsolatot tartanak fenn.

(4) A (2) bekezdest nem kell alkalmazni az olyan orszagokra es teruletekre, amelyek az őket kotő

kulon nemzetkozi kotelezettsegek alapjan mar egy nem diszkriminativ vamtarifat alkalmaznak.

(5) Az orszagokba es teruletekre behozott arukat terhelő vamok bevezetese vagy megvaltoztatasa

sem jogilag, sem tenylegesen nem eredmenyezhet kozvetlen vagy kozvetett megkulonboztetest a

kulonboző tagallamokbol szarmazo behozatalok kozott.

201. cikk

Ha egy harmadik orszagbol szarmazo arura a valamely orszagba vagy teruletre tortenő

belepesekor alkalmazando vam merteke a 200. cikk (1) bekezdesenek alkalmazasa folytan

feltehetően a kereskedelem elteruleset okozza valamely tagallam hatranyara, ez a tagallam kerheti

a Bizottsagot, hogy a helyzet orvoslasahoz szukseges intezkedeseket javasoljon a tobbi

tagallamnak.

202. cikk

A kozegeszsegugyre, kozbiztonsagra vagy kozrendre vonatkozo rendelkezesekre is figyelemmel,

az orszagokbol es teruletekről szarmazo munkavallaloknak a tagallamokon beluli, valamint a

tagallamokbol szarmazo munkavallaloknak az orszagokban es teruleteken tortenő szabad

mozgasat a 203. cikkel osszhangban elfogadott jogi aktusok szabalyozzak.

203. cikk

A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan az orszagok es teruletek Unioval valo tarsulasa kereteben

szerzett tapasztalatok es a Szerződesekben meghatarozott elvek alapjan egyhangulag megallapitja

az orszagok es teruletek Unioval valo tarsulasara vonatkozo reszletes szabalyokkal es eljarassal

kapcsolatos rendelkezeseket. Amennyiben a szoban forgo rendelkezeseket kulonleges jogalkotasi

eljaras kereteben a Tanacs fogadja el, a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai

Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, egyhangulag hataroz.

204. cikk

A 198–203. cikk rendelkezeseit Gronlandra is alkalmazni kell, figyelemmel a Szerződesekhez

csatolt, a Gronlandra vonatkozo kulonos szabalyokrol szolo jegyzőkonyvbe foglalt Gronlandra

alkalmazando sajatos rendelkezesekre is.

MUNKAPELDANY

112

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

OTODIK RESZ

AZ UNIO KULSŐ TEVEKENYSEGE

1. CIM

AZ UNIO KULSŐ TEVEKENYSEGERE VONATKOZO ALTALANOS

RENDELKEZESEK

205. cikk

Az Unio e resz szerinti nemzetkozi szintű fellepese az Europai Uniorol szolo szerződes V.

cimenek 1. fejezeteben meghatarozott elvek alapjan az ott meghatarozott celkitűzesek

megvalositasara torekszik, az ugyanezen fejezetben megallapitott altalanos rendelkezesekkel

osszhangban.

II. CIM

KOZOS KERESKEDELEMPOLITIKA

206. cikk

A 28–32. cikk szerinti vamunio letrehozasaval az Unio a kozos erdeknek megfelelően hozzajarul a

vilagkereskedelem harmonikus fejlődesehez, a nemzetkozi kereskedelemre es a kulfoldi kozvetlen

befektetesekre vonatkozo korlatozasok fokozatos megszuntetesehez es a vam- es egyeb akadalyok

csokkentesehez.

207. cikk

(1) A kozos kereskedelempolitika egyseges elveken alapul; ez vonatkozik kulonosen a vamtarifak

modositasaira, az aruk es szolgaltatasok kereskedelmehez kapcsolodo vamtarifa- es kereskedelmi

megallapodasok megkotesere, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozasaira,

tovabba a kulfoldi kozvetlen befektetesekre, a liberalizacios intezkedesek egysegesitesere, az

exportpolitikara es az olyan kereskedelempolitikai vedintezkedesekre, mint a domping vagy

szubvencio eseten meghozando intezkedesek. A kozos kereskedelempolitikat az Unio kulső

tevekenysegenek elvei es celkitűzesei altal meghatarozott keretek kozott kell folytatni.

(2) A kozos kereskedelempolitika vegrehajtasanak kereteit meghatarozo intezkedeseket rendes

jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben az Europai Parlament es a Tanacs hatarozza

meg.

(3) Ha egy vagy tobb orszaggal vagy nemzetkozi szervezettel megallapodasokat kell

megtargyalni, illetve megkotni, az e cikk kulonos rendelkezeseire is figyelemmel, a 218. cikk

rendelkezeseit kell alkalmazni.

MUNKAPELDANY

113

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

A Bizottsag ajanlasokat terjeszt a Tanacs ele, amely felhatalmazza a szukseges targyalasok

megkezdesere. A Tanacs es a Bizottsag feladata annak biztositasa, hogy a megtargyalt

megallapodasok a belső unios politikakkal es szabalyokkal osszeegyeztethetőek legyenek.

A Bizottsag ezeket a targyalasokat a Tanacs altal e feladatanak tamogatasara kijelolt

kulonbizottsaggal konzultalva, a Tanacs altal szamara kibocsathato iranyelvek keretei kozott

folytatja le. A Bizottsag a targyalasok előrehaladasarol rendszeresen jelentest tesz a

kulonbizottsagnak es az Europai Parlamentnek.

(4) A (3) bekezdesben emlitett megallapodasok targyalasa es megkotese tekinteteben a Tanacs

minősitett tobbseggel hataroz.

A szolgaltatasok kereskedelme, a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozasai, valamint a

kozvetlen kulfoldi befektetesek teruletere vonatkozo megallapodasok targyalasa es megkotese

tekinteteben a Tanacs egyhangulag jar el, ha a megallapodas olyan rendelkezeseket tartalmaz,

amelyek elfogadasahoz a belső szabalyok eseteben egyhangusagra van szukseg.

A Tanacs szinten egyhangulag hataroz:

a) a kulturalis es audiovizualis szolgaltatasok kereskedelmere vonatkozo megallapodasok

targyalasa es megkotese tekinteteben, ha fennall a veszelye annak, hogy azok korlatozzak az Unio

kulturalis es nyelvi sokfeleseget;

b) a szocialis, oktatasi es egeszsegugyi szolgaltatasok kereskedelmere vonatkozo

megallapodasok targyalasa es megkotese tekinteteben, ha fennall a veszelye annak, hogy azok

komoly zavarokat okoznak az ilyen szolgaltatasok nemzeti megszervezeseben, illetve korlatozzak

a tagallamok ezek biztositasara vonatkozo hataskoret.

(5) A kozlekedes teruleten a nemzetkozi megallapodasok targyalasara es megkotesere a harmadik

resz VI. cimet es a 218. cikket kell alkalmazni.

(6) Az e cikkben a kozos kereskedelempolitika teruleten atruhazott hataskorok gyakorlasa nem

sertheti az Unio es a tagallamok kozotti hataskorok elhatarolasat, es nem vezethet a tagallamok

torvenyi, rendeleti vagy kozigazgatasi rendelkezeseinek harmonizaciojahoz, amennyiben a

Szerződesek az ilyen harmonizaciot kizarjak.

MUNKAPELDANY

114

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

III. CIM

EGYUTTMŰKODES HARMADIK ORSZAGOKKAL ES HUMANITARIUS

SEGITSEGNYUJTAS

1. FEJEZET

FEJLESZTESI EGYUTTMŰKODES

208. cikk

(1) Az Unio fejlesztesi egyuttműkodesre vonatkozo politikajat az Unio kulső tevekenysegenek

elvei es celkitűzesei altal meghatarozott keretek kozott kell folytatni. Az Unio es a tagallamok

fejlesztesi egyuttműkodesi politikai kiegeszitik es erősitik egymast.

Az Unio fejlesztesi egyuttműkodesi politikaja elsődleges celkent a szegenyseg merseklesere,

idővel pedig annak felszamolasara iranyul. Az Unio azon politikainak vegrehajtasakor, amelyek

hatassal lehetnek a fejlődő orszagokra, figyelembe veszi a fejlesztesi egyuttműkodes celkitűzeseit.

(2) Az Unio es a tagallamok teljesitik azokat a kotelezettsegeket es figyelembe veszik azokat a

celkitűzeseket, amelyeket az Egyesult Nemzetek Szervezete es a hataskorrel rendelkező egyeb

nemzetkozi szervezetek kereteben fogadtak el.

209. cikk

(1) A fejlesztesi egyuttműkodesi politika vegrehajtasara vonatkozo intezkedeseket rendes

jogalkotasi eljaras kereteben az Europai Parlament es a Tanacs fogadja el; ezek az intezkedesek a

fejlődő orszagokkal folytatando tobbeves egyuttműkodesi programok vagy egy adott targykorre

vonatkozo programok formajat olthetik.

(2) Az Unio a harmadik orszagokkal es a hataskorrel rendelkező nemzetkozi szervezetekkel

megkothet minden olyan megallapodast, amely segiti az Europai Uniorol szolo szerződes 21.

cikkeben es e szerződes 208. cikkeben emlitett celkitűzesek megvalositasat.

Az első albekezdes nem erinti a tagallamok arra vonatkozo hataskoret, hogy nemzetkozi

forumokon targyalasokat folytassanak es megallapodasokat kossenek.

(3) Az Europai Beruhazasi Bank az alapokmanyaban megallapitott feltetelek szerint hozzajarul az

(1) bekezdesben emlitett intezkedesek vegrehajtasahoz.

210. cikk

(1) Tevekenysegeik egymast kiegeszitő jellegenek es eredmenyessegenek előmozditasa erdekeben

az Unio es a tagallamok — nemzetkozi szervezetek es nemzetkozi konferenciak kereteben is —

osszehangoljak a fejlesztesi egyuttműkodesre iranyulo politikaikat, es konzultalnak egymassal

MUNKAPELDANY

115

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

segelyprogramjaikrol. Egyuttesen is fellephetnek. A tagallamok szukseg szerint hozzajarulnak az

unios segelyprogramok vegrehajtasahoz.

(2) A Bizottsag megtehet minden hasznos kezdemenyezest az (1) bekezdesben emlitett

osszehangolas előmozditasa erdekeben.

211. cikk

Az Unio es a tagallamok hataskoruk kereten belul egyuttműkodnek harmadik orszagokkal es a

hataskorrel rendelkező nemzetkozi szervezetekkel.

2. FEJEZET

HARMADIK ORSZAGOKKAL FOLYTATOTT GAZDASAGI, PENZUGYI ES

MŰSZAKI EGYUTTMŰKODES

212. cikk

(1) A Szerződesek egyeb rendelkezeseinek, kulonosen a 208.–211. cikkben foglalt

rendelkezeseknek a serelme nelkul az Unio intezkedeseket tesz az olyan harmadik orszagokkal

valo gazdasagi, penzugyi es műszaki egyuttműkodes teren, beleertve a – kulonosen a penzugyi

teruleten nyujtott – tamogatasokat, amelyek nem tartoznak a fejlődő orszagok koze. Ezeknek az

intezkedeseknek osszhangban kell lenniuk az Unio fejlesztesi politikajaval, es azokat az Unio

kulső tevekenysegenek elvei es celkitűzesei altal meghatarozott keretek kozott kell vegrehajtani.

Az Unio es a tagallamok intezkedesei kiegeszitik es erősitik egymast.

(2) Az (1) bekezdes vegrehajtasahoz szukseges intezkedeseket rendes jogalkotasi eljaras kereteben

az Europai Parlament es a Tanacs allapitja meg.

(3) Az Unio es a tagallamok hataskoruk kereten belul egyuttműkodnek harmadik orszagokkal es a

hataskorrel rendelkező nemzetkozi szervezetekkel. Az Unio altal folytatott egyuttműkodesre

vonatkozo reszletes szabalyok az Unio es az erintett harmadik felek kozotti megallapodasok

targyat kepezhetik.

Az első albekezdes nem erinti a tagallamok arra vonatkozo hataskoret, hogy nemzetkozi

forumokon targyalasokat folytassanak es nemzetkozi megallapodasokat kossenek.

213. cikk

Amennyiben egy harmadik orszagban fennallo helyzet surgős penzugyi tamogatast tesz

szuksegesse, a Tanacs – a Bizottsag javaslata alapjan – elfogadja a szukseges hatarozatokat.

MUNKAPELDANY

116

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

3. FEJEZET

HUMANITARIUS SEGITSEGNYUJTAS

214. cikk

(1) Az Unio humanitarius segitsegnyujtasi intezkedeseit az Unio kulső tevekenysegenek elvei es

celkitűzesei altal meghatarozott keretek kozott kell vegrehajtani. Ezen intezkedesek arra

iranyulnak, hogy a harmadik orszagok lakosainak, akik termeszeti vagy ember okozta katasztrofak

aldozataiva valtak, eseti tamogatast, segitseget es vedelmet nyujtsanak a rendkivuli helyzetből

eredő emberi szuksegleteik kielegiteseben. Az Unio es a tagallamok intezkedesei kiegeszitik es

erősitik egymast.

(2) A humanitarius segitsegnyujtasi intezkedesek soran tiszteletben kell tartani a nemzetkozi jog

elveit a partatlansag es a semlegesseg kovetelmenyet, valamint a hatranyos megkulonboztetes

tilalmat.

(3) Az Unio humanitarius segitsegnyujtasi intezkedesei vegrehajtasanak kereteit meghatarozo

intezkedeseket rendes jogalkotasi eljaras kereteben az Europai Parlament es a Tanacs hatarozza

meg.

(4) Az Unio a harmadik orszagokkal es a hataskorrel rendelkező nemzetkozi szervezetekkel

minden olyan megallapodast megkothet, amely segiti az (1) bekezdesben es az Europai Uniorol

szolo szerződes 21. cikkeben emlitett celkitűzesek megvalositasat.

Az első albekezdes nem erinti a tagallamok arra vonatkozo hataskoret, hogy nemzetkozi

forumokon targyalasokat folytassanak es megallapodasokat kossenek.

(5) Az europai fiataloknak az Unio humanitarius segitsegnyujtasi intezkedeseiben valo kozos

reszvetelehez szukseges keretek biztositasa celjabol letrejon az Europai Onkentes Humanitarius

Segitsegnyujtasi Hadtest. A hadtest jogallasat es műkodesenek szabalyait rendes jogalkotasi

eljaras kereteben elfogadott rendeletekben az Europai Parlament es a Tanacs hatarozza meg.

(6) Az unios es a nemzeti humanitarius segitsegnyujtasi intezkedesek hatasossaganak es egymast

kiegeszitő jellegenek erősitese erdekeben a Bizottsag minden hasznos kezdemenyezest megtehet

az Unio es a tagallamok intezkedeseinek osszehangolasara.

(7) Az Unio gondoskodik arrol, hogy humanitarius intezkedesei osszhangban legyenek a

nemzetkozi szervezetek es intezmenyek, igy kulonosen az Egyesult Nemzetek Szervezetehez

kapcsolodo rendszerben műkodő szervezetek es intezmenyek altal vegzett ilyen műveletekkel, es

azokhoz koherens modon illeszkedjenek.

IV CIM

KORLATOZO INTEZKEDESEK

215. cikk

(1) Ha az Europai Uniorol szolo szerződes V. cimenek 2. fejezete szerint elfogadott valamely

hatarozat az egy vagy tobb harmadik orszaggal fennallo gazdasagi es penzugyi kapcsolatok

reszbeni vagy teljes megszakitasat vagy korlatozasat irja elő, a Tanacs az Unio kulugyi es

MUNKAPELDANY

117

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

biztonsagpolitikai főkepviselője es a Bizottsag altal előterjesztett kozos javaslat alapjan elfogadja

a szukseges intezkedeseket. Erről tajekoztatja az Europai Parlamentet.

(2) Amennyiben az Europai Uniorol szolo szerződes V. cimenek 2. fejezete alapjan elfogadott

valamely hatarozat ugy rendelkezik, a Tanacs az (1) bekezdesben emlitett eljarasnak megfelelően

egyes termeszetes es jogi szemelyekkel, csoportokkal vagy nem allami, illetve allamisaggal nem

rendelkező entitasokkal szemben korlatozo intezkedeseket allapithat meg.

(3) Az ebben a cikkben emlitett jogi aktusokban rendelkezni kell a szukseges jogi biztositekokrol.

V CIM

NEMZETKOZI MEGALLAPODASOK

216. cikk

(1) Az Unio megallapodast kothet egy vagy tobb harmadik orszaggal vagy nemzetkozi

szervezettel, ha a Szerződesek ilyen megallapodas megkoteset irjak elő, ha az a Szerződesekben

meghatarozott celkitűzesek elerese erdekeben szukseges, ha valamely kotelező erejű jogi aktus

ilyen ertelmű rendelkezest tartalmaz, vagy ha az a kozos szabalyokat erintheti, illetve azok

alkalmazasi koret megvaltoztathatja.

(2) Az Unio altal megkotott megallapodasok kotelezőek az Unio intezmenyeire es tagallamaira.

217. cikk

Az Unio egy vagy tobb harmadik orszaggal vagy nemzetkozi szervezettel kolcsonos jogok es

kotelezettsegek, kozos fellepes es kulonleges eljarasok altal jellemzett tarsulast letrehozo

megallapodasokat kothet.

218. cikk

(1) A 207. cikkben megallapitott kulonos rendelkezesek serelme nelkul az Unio es a harmadik

orszagok, illetve nemzetkozi szervezetek kozotti megallapodasokat az alabbi eljaras szerint kell

megtargyalni es megkotni.

(2) A Tanacs felhatalmazast ad a targyalasok megkezdesere, elfogadja a targyalasi iranyelveket,

felhatalmazast ad az alairasra es megkoti a megallapodasokat.

(3) A Bizottsag, illetve – ha a tervezett megallapodas kizarolag vagy tulnyomoreszt a kozos kules

biztonsagpolitikara vonatkozik – az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője

ajanlasokat nyujt be a Tanacsnak, amely a targyalasok megkezdeseről hatarozatot fogad el,

amelyben a Tanacs kijeloli – a tervezett megallapodas targyatol fuggően – az Unio főtargyalojat

vagy targyalo kuldottsegenek vezetőjet.

(4) A Tanacs a főtargyalo szamara iranyelveket hatarozhat meg, es egy kulonbizottsagot jelolhet

ki, amellyel a targyalasok folytatasa soran egyeztetni kell.

(5) A főtargyalo javaslata alapjan a Tanacs hatarozatban felhatalmazast ad a megallapodas

alairasara es – amennyiben szukseges – a hatalybalepeset megelőzően ideiglenes alkalmazasara.

MUNKAPELDANY

118

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(6) A Tanacs a főtargyalo javaslata alapjan a megallapodas megkoteseről hatarozatot fogad el.

A kizarolag kul- es biztonsagpolitikara vonatkozo megallapodasok kivetelevel a Tanacs a

megallapodas megkotesere vonatkozo hatarozatot a kovetkezőkeppen fogadja el:

a) az Europai Parlament egyeterteset kovetően a kovetkező esetekben:

i. tarsulasi megallapodasok megkotese,

ii az Unionak az emberi jogok es alapvető szabadsagok vedelmeről szolo europai egyezmenyhez

tortenő csatlakozasara iranyulo megallapodas megkotese,

iii. egyuttműkodesi eljarasok bevezetese utjan kulon intezmenyi keretet letrehozo megallapodasok

megkotese,

iv. az Uniora nezve jelentős koltsegvetesi kihatasokkal jaro megallapodasok megkotese, es

v. a rendes jogalkotasi eljaras, vagy a kulonleges, az Europai Parlament egyetertesehez kotott

jogalkotasi eljaras alkalmazasi korebe tartozo teruletekre vonatkozo megallapodasok megkotese.

Az Europai Parlament es a Tanacs surgős esetben megallapodhat az egyetertes megadasanak

hataridejeben.

b) az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, minden egyeb esetben. Az Europai

Parlament velemenyet a Tanacs altal az ugy surgőssegetől fuggően megallapitott hataridőn belul

kozli. Ha ezen a hataridőn belul nem nyilvanit velemenyt, a Tanacs hatarozhat.

(7) A megallapodas megkotesekor a Tanacs – az (5), (6), illetve (9) bekezdestől elterve –

felhatalmazhatja a főtargyalot arra, hogy az Unio neveben modositasokat hagyjon jova, ha a

megallapodas rendelkezese szerint a modositasokat egyszerűsitett eljarassal kell elfogadni, vagy

azokat a megallapodas altal letrehozott szervnek kell elfogadnia. A Tanacs e felhatalmazast

meghatarozott feltetelekhez kotheti.

(8) A Tanacs az eljaras egesze soran minősitett tobbseggel jar el.

Mindazonaltal a Tanacs egyhangulag jar el, ha a megallapodas olyan teruletre vonatkozik, ahol az

unios jogi aktusok elfogadasahoz egyhangusagra van szukseg, valamint a tarsulasi

megallapodasok es a 212. cikkben emlitett, a tagjelolt orszagokkal kotendő megallapodasok

eseten. A Tanacs szinten egyhangulag jar el az Unionak az emberi jogok es alapvető szabadsagok

vedelmeről szolo europai egyezmenyhez tortenő csatlakozasara iranyulo megallapodasrol; a

megallapodas megkoteseről szolo hatarozat csak azt kovetően lep hatalyba, hogy a tagallamok

sajat alkotmanyos kovetelmenyeiknek megfelelően azt jovahagytak.

(9) A Tanacs a Bizottsagnak vagy az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek a

javaslata alapjan hatarozatot fogad el valamely megallapodas alkalmazasanak felfuggesztesere,

valamint a megallapodasokkal letrehozott szervekben az Unio altal kepviselendő allaspontok

kialakitasara vonatkozoan, amennyiben az ilyen szervnek joghatassal biro jogi aktust kell

elfogadnia, kiveve a megallapodas intezmenyi kereteit kiegeszitő vagy modosito jogi aktusokat.

(10) Az Europai Parlamentet az eljaras minden szakaszaban haladektalanul es teljeskorűen

tajekoztatni kell.

MUNKAPELDANY

119

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(11) Egy tagallam, az Europai Parlament, a Tanacs vagy a Bizottsag kerheti a Birosag velemenyet

a tervezett megallapodasnak a Szerződesekkel valo osszeegyeztethetősegeről. Ha a Birosag

velemenye kedvezőtlen, a tervezett megallapodas csak akkor lephet hatalyba, ha azt modositjak,

vagy a Szerződeseket felulvizsgaljak.

219. cikk

(1) A 218. cikktől elterve, a Tanacs az Europai Kozponti Bank ajanlasa alapjan vagy az Europai

Kozponti Bankkal az arstabilitasi celkitűzessel osszhangban allo konszenzus elerese celjabol

folytatott konzultaciot kovetően, a Bizottsag ajanlasa alapjan hivatalos megallapodasokat kothet

az euro es harmadik allamok valutai kozotti arfolyamrendszerről. A Tanacs az Europai

Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, a (3) bekezdesben előirtakkal osszhangban

egyhangulag hataroz.

A Tanacs az Europai Kozponti Bank ajanlasa alapjan vagy az Europai Kozponti Bankkal az

arstabilitas celkitűzesevel osszhangban allo konszenzus elerese celjabol folytatott konzultaciot

kovetően, a Bizottsag ajanlasa alapjan elfogadhatja, kiigazithatja vagy megszuntetheti az euro

kozeparfolyamait az arfolyamrendszeren belul. A Tanacs elnoke tajekoztatja az Europai

Parlamentet az euro kozeparfolyamainak elfogadasarol, kiigazitasarol vagy megszunteteseről.

(2) Ha egy vagy tobb harmadik allam valutajara vonatkozoan nem letezik az (1) bekezdesben

emlitettek szerinti arfolyamrendszer, a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai

Kozponti Bankkal folytatott konzultaciot kovetően, illetve az Europai Kozponti Bank ajanlasa

alapjanl kialakithatja e valutak vonatkozasaban az arfolyam-politika altalanos iranyait. Az

altalanos iranyok nem serthetik a KBER-nek az arstabilitas fenntartasara iranyulo elsődleges

celjat.

(3) Ha az Unionak egy vagy tobb harmadik allammal vagy nemzetkozi szervezettel monetaris

vagy devizagazdalkodasi szabalyozasi kerdeseket erintő megallapodasokat kell megtargyalnia, a

Tanacs — a 218. cikktől elterve — a Bizottsag javaslata alapjan, az Europai Kozponti Bankkal

folytatott konzultaciot kovetően hataroz az ilyen megallapodasokra vonatkozo targyalasoknak es e

megallapodasok megkotesenek reszletes szabalyairol. Ezek a reszletes szabalyok biztositjak, hogy

az Unio egyseges allaspontot kepviseljen. A Bizottsag teljes mertekben reszt vesz a

targyalasokban.

Az e bekezdesnek megfelelően megkotott megallapodasok kotelezőek az Unio intezmenyeire, az

Europai Kozponti Bankra es a tagallamokra.

(4) A tagallamok — a gazdasagi es monetaris uniora vonatkozo unios hataskorok es unios

megallapodasok serelme nelkul — nemzetkozi forumokon targyalasokat folytathatnak es

nemzetkozi megallapodasokat kothetnek.

MUNKAPELDANY

120

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

VI. CIM

AZ UNIO KAPCSOLATAI NEMZETKOZI SZERVEZETEKKEL ES

HARMADIK ORSZAGOKKAL, VALAMINT AZ UNIO KULDOTTSEGEI

220. cikk

(1) Az Unio megfelelő egyuttműkodesi formakat epit ki az Egyesult Nemzetek Szervezetenek

szerveivel es szakositott intezmenyeivel, az Europa Tanaccsal, az Europai Biztonsagi es

Egyuttműkodesi Szervezettel, valamint a Gazdasagi Egyuttműkodesi es Fejlesztesi Szervezettel.

Az Unio tovabba egyeb nemzetkozi szervezetekkel is megfelelő kapcsolatokat tart fenn.

(2) E cikk vegrehajtasaert az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője es a Bizottsag

felelős.

221. cikk

(1) Az Uniot a harmadik orszagokban es a nemzetkozi szervezetekben az Unio kuldottsegei

kepviselik.

(2) Az Unio kuldottsegei az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek iranyitasa alatt

műkodnek. A kuldottsegek a tagallamok diplomaciai es konzuli kepviseleteivel szoros

egyuttműkodesben vegzik tevekenyseguket.

VII. CIM

SZOLIDARITASI KLAUZULA

222. cikk

(1) Ha egy tagallamot terrortamadas er, illetve ha termeszeti vagy ember okozta katasztrofa

aldozatava valik, az Unio es tagallamai a szolidaritas szellemeben egyuttesen lepnek fel. Az Unio

minden rendelkezesere allo eszkozt, ideertve a tagallamok altal rendelkezesre bocsatott katonai

erőforrasokat is, mozgosit annak erdekeben, hogy:

a) – megelőzze a terrorista fenyegetest a tagallamok teruleten,

– megvedje a demokratikus intezmenyeket es a polgari lakossagot egy esetleges

terrortamadastol,

– terrortamadas eseten egy tagallamnak, politikai vezetese keresere, a teruleten segitseget

nyujtson;

b) termeszeti vagy ember okozta katasztrofa eseten egy tagallamnak, politikai vezetese keresere, a

teruleten segitseget nyujtson.

(2) Amennyiben egy tagallamot terrortamadas er, illetve ha termeszeti vagy ember okozta

katasztrofa aldozatava valik, e tagallam politikai vezetesenek keresere a tobbi tagallam segitseget

nyujt szamara. E celbol a tagallamok a Tanacs kereteben egyeztetnek egymassal.

MUNKAPELDANY

121

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(3) E szolidaritasi klauzulanak az Unio altali vegrehajtasara vonatkozo reszletes szabalyokat – a

Bizottsag es az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek egyuttes javaslata alapjan – a

Tanacs hatarozatban allapitja meg. Ha ennek a hatarozatnak vedelmi vonatkozasai vannak, a

Tanacs az Europai Uniorol szolo szerződes 31. cikk (1) bekezdese szerint hataroz. Erről az

Europai Parlamentet tajekoztatni kell.

E bekezdes alkalmazasa soran es a 240. cikk serelme nelkul a Tanacsot a Politikai es Biztonsagi

Bizottsag – a kozos biztonsag- es vedelempolitika kereteben kialakitott strukturakra tamaszkodva

–, valamint a 71. cikkben emlitett bizottsag segiti, amelyek szukseg eseten egyuttes velemenyt

terjesztenek elő szamara.

(4) Az Unio es tagallamai eredmenyes fellepesenek biztositasa erdekeben az Europai Tanacs

rendszeresen ertekeli az Uniot fenyegető veszelyeket.

HATODIK RESZ

INTEZMENYI ES PENZUGYI RENDELKEZESEK

I. CIM

INTEZMENYI RENDELKEZESEK

1. FEJEZET

AZ INTEZMENYEK

1. SZAKASZ

AZ EUROPAI PARLAMENT

223. cikk

(1) Az Europai Parlament javaslatot dolgoz ki tagjainak valamennyi tagallamban egyseges eljaras

szerint vagy valamennyi tagallamban kozos elveknek megfelelően tartando, kozvetlen es altalanos

valasztojog alapjan tortenő megvalasztasahoz szukseges intezkedesekre vonatkozoan.

A Tanacs az Europai Parlamentnek a tagjai tobbsegevel elfogadott egyeterteset kovetően,

kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben egyhangulag megallapitja a szukseges rendelkezeseket.

Ezek a rendelkezesek azt kovetően lepnek hatalyba, hogy azokat a tagallamok sajat alkotmanyos

kovetelmenyeiknek megfelelően jovahagytak.

(2) Az Europai Parlament sajat kezdemenyezesere kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben

elfogadott rendeletekben, a Bizottsag velemenyenek kikerese utan es a Tanacs egyetertesevel

meghatarozza a tagjai feladatainak ellatasara vonatkozo szabalyokat es altalanos felteteleket. A

MUNKAPELDANY

122

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

tagok vagy volt tagok adozasara vonatkozo barmilyen szabaly vagy feltetel eseten a Tanacs

egyhangu hatarozata szukseges.

224. cikk

Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben

meghatarozza az Europai Uniorol szolo szerződes 10. cikkenek (4) bekezdeseben emlitett europai

szintű politikai partokra iranyado szabalyokat, igy kulonosen a finanszirozasukra vonatkozo

előirasokat.

225. cikk

Az Europai Parlament tagjainak tobbsegevel felkerheti a Bizottsagot olyan kerdesre vonatkozo

megfelelő javaslat előterjesztesere, amely az Europai Parlament megitelese szerint a Szerződesek

vegrehajtasa celjabol unios jogi aktus kidolgozasat teszi szuksegesse. Ha a Bizottsag nem terjeszt

elő javaslatot, ennek okairol tajekoztatja az Europai Parlamentet.

226. cikk

Feladatai teljesitese soran az Europai Parlament, tagjai egynegyedenek kerelmere, ideiglenes

vizsgalobizottsagot allithat fel, hogy kivizsgalja — a Szerződesek altal mas intezmenyekre vagy

szervekre ruhazott hataskorok serelme nelkul — az unios jog vegrehajtasa soran felmerulő

allitolagos jogserteseket vagy hivatali visszassagokat, kiveve ha az allitolagos tenyallast birosag

vizsgalja, a birosagi eljaras lezarasaig.

Jelentesenek benyujtasa utan az ideiglenes vizsgalobizottsag feloszlik.

A vizsgalati jog gyakorlasara vonatkozo reszletes szabalyokat az Europai Parlament allapitja meg

sajat kezdemenyezese alapjan kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben, a Tanacs es a Bizottsag

egyeterteset kovetően elfogadott rendeletekben.

227. cikk

Barmely unios polgar, valamint valamely tagallamban lakohellyel, illetve letesitő okirat szerinti

szekhellyel rendelkező termeszetes vagy jogi szemely egyenileg vagy mas polgarokkal vagy

szemelyekkel kozosen peticiot nyujthat be az Europai Parlamenthez az Unio tevekenysegi

teruletere tartozo es őt kozvetlenul erintő ugyben.

228. cikk

(1) A barmely unios polgartol vagy valamely tagallamban lakohellyel, illetve letesitő okirat

szerinti szekhellyel rendelkező termeszetes vagy jogi szemelytől erkező, az unios intezmenyek,

szervek vagy hivatalok — kiveve az igazsagszolgaltatasi hataskoreben eljaro Europai Unio

Birosagat — tevekenysege soran felmerulő hivatali visszassagokra vonatkozo panaszok atvetelere

az Europai Parlament altal megvalasztott ombudsman jogosult. Az ombudsman kivizsgalja a

panaszokat, es erről jelentest keszit.

MUNKAPELDANY

123

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

Az ombudsman megbizatasanak megfelelően, sajat kezdemenyezesere vagy a hozza kozvetlenul

vagy az Europai Parlament valamely tagjan keresztul benyujtott panaszok alapjan, lefolytatja az

altala indokoltnak itelt vizsgalatokat, kiveve ha az allitolagos tenyallas birosagi eljaras targyat

kepezi vagy kepezte. Ha az ombudsman hivatali visszassagot allapit meg, az ugyben megkeresi az

erintett intezmenyt, szervet vagy hivatalt, amelynek harom honap all rendelkezesere, hogy

tajekoztassa őt allaspontjarol. Ezt kovetően az ombudsman jelentest kuld az Europai Parlamentnek

es az erintett intezmenynek, szervnek vagy hivatalnak. A panaszt benyujto szemelyt tajekoztatni

kell a vizsgalatok eredmenyeről.

Vizsgalatainak eredmenyeiről az ombudsman evente jelentest nyujt be az Europai Parlamentnek.

(2) Az ombudsmant minden europai parlamenti valasztast kovetően, a Parlament megbizatasanak

időtartamara valasztjak. Az ombudsman megbizatasa megujithato.

Az ombudsmant a Birosag az Europai Parlament kerelmere felmentheti, ha mar nem felel meg a

feladatai ellatasahoz szukseges felteteleknek, vagy ha sulyos kotelezettsegszegest kovetett el.

(3) Feladatainak ellatasa soran az ombudsman teljes mertekben fuggetlen. E feladatok ellatasa

soran nem kerhet vagy fogadhat el utasitasokat semmilyen kormanytol, intezmenytől, szervtől

vagy mas szervezettől. Az ombudsman a megbizatasa ideje alatt semmilyen egyeb — akar kereső,

akar ingyenesen vegzett — foglalkozast nem folytathat.

(4) Az Europai Parlament sajat kezdemenyezesere kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben

elfogadott rendeletekben, a Bizottsag velemenyenek kikerese utan es a Tanacs egyetertesevel

meghatarozza az ombudsman feladatainak ellatasara vonatkozo szabalyokat es altalanos

felteteleket.

229. cikk

Az Europai Parlament evente egy ulesszakot tart. Minden marcius masodik keddjen kulon

osszehivas nelkul ul ossze.

Az Europai Parlament a tagjai tobbsegenek kerelmere, valamint a Tanacs vagy a Bizottsag

kerelmere rendkivuli ulesszakot tarthat.

230. cikk

A Bizottsag az Europai Parlament barmely ulesen reszt vehet, es keresere barmikor felszolalhat.

A Bizottsag szoban vagy irasban valaszol az Europai Parlament vagy annak tagjai altal hozza

intezett kerdesekre.

Az Europai Tanacs, illetve a Tanacs a sajat eljarasi szabalyzataban megallapitott felteteleknek

megfelelően felszolalhat az Europai Parlamentben.

231. cikk

Ha a Szerződesek maskent nem rendelkeznek, az Europai Parlament a leadott szavazatok

tobbsegevel hataroz.

MUNKAPELDANY

124

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

A hatarozatkepesseg felteteleit az eljarasi szabalyzat hatarozza meg.

232. cikk

Az Europai Parlament tagjainak tobbsegevel elfogadja eljarasi szabalyzatat.

Az Europai Parlament uleseinek jegyzőkonyveit a Szerződesekben es az eljarasi szabalyzataban

megallapitott felteteleknek megfelelően kell kozzetenni.

233. cikk

Az Europai Parlament nyilvanos ulesen megvitatja a Bizottsag altal hozza benyujtott eves

altalanos jelentest.

234. cikk

Az Europai Parlament, ha a Bizottsag tevekenysege miatt bizalmatlansagi inditvanyt terjesztenek

ele, arrol legkorabban az inditvany beterjesztese utan harom nappal, nyilt szavazassal hataroz.

Ha a bizalmatlansagi inditvanyt a leadott szavazatok ketharmadaval es az Europai Parlament

tagjainak tobbsegevel elfogadjak, a Bizottsag tagjainak testuletileg le kell mondaniuk, az Unio

kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek pedig le kell mondania a bizottsagi tagsagrol. Az uj

Bizottsagnak az Europai Uniorol szolo szerződes 17. cikkevel osszhangban tortenő kinevezeseig

azonban hivatalban maradnak, es a folyamatban levő ugyeket tovabbra is ellatjak. Ebben az

esetben a Bizottsag utodul kinevezett tagjainak hivatali ideje azon a napon jar le, amikor a

testuletileg lemondasra kotelezett bizottsagi tagok hivatali ideje lejart volna.

2. SZAKASZ

AZ EUROPAI TANACS

235. cikk

(1) Szavazas eseten az Europai Tanacs barmely tagja legfeljebb meg egy masik tag kepviseleteben

is eljarhat.

Amikor az Europai Tanacs minősitett tobbseggel jar el, az Europai Uniorol szolo szerződes 16.

cikkenek (4) bekezdeset es e szerződes 238. cikkenek (2) bekezdeset kell alkalmazni. Amennyiben

az Europai Tanacs szavazassal dont, az Europai Tanacs elnoke es a Bizottsag elnoke nem szavaz.

A jelen levő vagy kepviselt tagok tartozkodasa nem akadalya az Europai Tanacs egyhangusagot

igenylő jogi aktusai elfogadasanak.

(2) Az Europai Parlament elnoket fel lehet hivni arra, hogy szolaljon fel az Europai Tanacsban.

(3) Az Europai Tanacs eljarasi kerdesekben, valamint eljarasi szabalyzatanak elfogadasakor

egyszerű tobbseggel hataroz.

(4) Az Europai Tanacs munkajat a Tanacs Főtitkarsaga segiti.

MUNKAPELDANY

125

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

236. cikk

Az Europai Tanacs minősitett tobbseggel fogadja el:

a) az Europai Uniorol szolo szerződes 16. cikke (6) bekezdesenek megfelelően az Altalanos

Ugyek Tanacsanak es a Kulugyek Tanacsanak kivetelevel a Tanacs formacioinak listajat

meghatarozo hatarozatot;

b) az Europai Uniorol szolo szerződes 16. cikke (9) bekezdesenek megfelelően a Kulugyek

Tanacsanak kivetelevel a Tanacs formacioinak elnoksegeről szolo hatarozatot.

3. SZAKASZ

A TANACS

237. cikk

A Tanacsot sajat kezdemenyezesere, illetve a Tanacs valamely tagja vagy a Bizottsag keresere a

Tanacs elnoke hivja ossze.

238. cikk

(1) Az egyszerű tobbseget igenylő jogi aktusok elfogadasakor a Tanacs tagjainak tobbsegevel jar

el.

(2) Az Europai Uniorol szolo szerződes 16. cikke (4) bekezdesetől elterve 2014. november 1-jetől,

figyelemmel az atmeneti rendelkezesekről szolo jegyzőkonyvben megallapitott rendelkezesekre,

ha a Tanacs nem a Bizottsagnak vagy az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek a

javaslata alapjan jar el, a minősitett tobbseghez a Tanacs tagjai legalabb 72 %-anak egyben az

Unio nepessegenek legalabb 65 %-at kitevő tagallamokat kepviselő szavazata szukseges.

(3) Figyelemmel az atmeneti rendelkezesekről szolo jegyzőkonyvben megallapitott

rendelkezesekre, 2014. november 1-jetől azokban az esetekben, amikor a Szerződesek ertelmeben

a Tanacsnak nem az osszes tagja vesz reszt a szavazasban, a minősitett tobbseget a

kovetkezőkeppen kell meghatarozni:

a) A minősitett tobbseghez a szavazasban reszt vevő tagallamokat kepviselő tanacsi tagok

legalabb 55 %-anak egyben az ezen allamok nepessegenek legalabb 65 %-at kitevő tagallamokat

kepviselő szavazata szukseges.

A blokkolo kisebbsegnek legalabb a Tanacsnak a reszt vevő tagallamok nepessegenek tobb mint

35 %-at kepviselő tagjaibol es meg egy tagbol kell allnia; ennek hianyaban a minősitett tobbseget

elertnek kell tekinteni.

b) Az a) ponttol elterve, ha a Tanacs nem a Bizottsagnak vagy az Unio kulugyi es

biztonsagpolitikai főkepviselőjenek a javaslata alapjan jar el, a minősitett tobbseghez a reszt vevő

tagallamokat kepviselő tanacsi tagok legalabb 72 %-anak egyben az ezen allamok nepessegenek

legalabb 65 %-at kitevő tagallamokat kepviselő szavazata szukseges.

MUNKAPELDANY

126

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(4) A jelen levő vagy kepviselt tagok tartozkodasa nem akadalya a Tanacs egyhangusagot igenylő

jogi aktusai elfogadasanak.

239. cikk

Szavazas eseten a Tanacs barmely tagja legfeljebb meg egy masik tag kepviseleteben is eljarhat.

240. cikk

(1) A Tanacs munkajanak előkeszitese es a Tanacs altal adott megbizatasok teljesitese egy, a

tagallamok allando kepviselőiből allo bizottsag feladata. A bizottsag a Tanacs eljarasi

szabalyzataban előirt esetekben eljarasi hatarozatokat fogadhat el.

(2) A Tanacs munkajat az altala kinevezett főtitkar iranyitasa alatt allo Főtitkarsag segiti.

A Főtitkarsag szervezetet a Tanacs hatarozza meg egyszerű tobbseggel.

(3) A Tanacs eljarasi kerdesekben, valamint eljarasi szabalyzatanak elfogadasakor egyszerű

tobbseggel hataroz.

241. cikk

A Tanacs egyszerű tobbseggel felkerheti a Bizottsagot, hogy vegezze el a Tanacs altal a kozos

celkitűzesek eleresehez szuksegesnek tartott vizsgalatokat, es terjesszen be hozza megfelelő

javaslatokat. Ha a Bizottsag nem terjeszt elő javaslatot, ennek okairol tajekoztatja a Tanacsot.

242. cikk

A Tanacs a Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően egyszerű tobbseggel meghatarozza a

Szerződesek altal előirt bizottsagokra vonatkozo szabalyokat.

243. cikk

A Tanacs meghatarozza az Europai Tanacs elnokenek, a Bizottsag elnokenek, az Unio kulugyi es

biztonsagpolitikai főkepviselőjenek, a Bizottsag tagjainak, az Europai Unio Birosaga elnokeinek,

birainak es hivatalvezetőinek, valamint a Tanacs főtitkaranak illetmenyet, juttatasait es nyugdijat.

Meghataroz tovabba minden egyeb, javadalmazas helyett fizetett juttatast.

MUNKAPELDANY

127

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

4. SZAKASZ

A BIZOTTSAG

244. cikk

Az Europai Uniorol szolo szerződes 17. cikke (5) bekezdesenek megfelelően a Bizottsag tagjait az

Europai Tanacs altal meghatarozott olyan rotacios rendszer szerint kell kivalasztani, amely az

alabbi elveken alapul:

a) annak meghatarozasanal, hogy allampolgaraik milyen sorrendben es időtartamra valnak a

Bizottsag tagjava, a tagallamokat teljes mertekben egyenlően kell kezelni; ennek megfelelően a

barmely ket tagallam allampolgarai altal betoltott osszes hivatali időszakok szamanak kulonbsege

soha nem lehet tobb egynel;

b) az a) pontra is figyelemmel, az egymast kovető Bizottsagokat ugy kell osszeallitani, hogy

azokban a tagallamok teljes demografiai es foldrajzi spektruma kielegitő modon megjelenjen.

245. cikk

A Bizottsag tagjai tartozkodnak a feladataik ellatasaval osszeegyeztethetetlen cselekedetektől. A

tagallamok tiszteletben tartjak a fuggetlenseguket, es nem kiserlik meg befolyasolasukat feladatuk

ellatasa soran.

A Bizottsag tagjai hivatali idejuk alatt nem folytathatnak semmilyen egyeb — akar kereső, akar

ingyenesen vegzett — foglalkozast. Hivatalba lepesukkor unnepelyesen kotelezettseget vallalnak

arra, hogy hivatali idejuk alatt es utan tiszteletben tartjak a hivatalukbol eredő kotelezettsegeiket

es kulonosen azt, hogy megbizatasuk megszűneset kovetően feddhetetlenul es tartozkodoan jarnak

el kinevezesek vagy előnyok elfogadasaval kapcsolatban. E kotelezettsegek megsertese eseten a

Birosag a Tanacs egyszerű tobbseggel elfogadott kerelmere vagy a Bizottsag kerelmere az erintett

tagot, a korulmenyektől fuggően, a 247. cikknek megfelelően felmentheti, vagy megvonhatja tőle

nyugdijjogosultsagat vagy az ezt helyettesitő egyeb juttatasokhoz valo jogat.

246. cikk

A Bizottsag tagjainak megbizatasa — a megbizatas lejartatol vagy az elhalalozastol eltekintve —

lemondassal vagy felmentessel szűnik meg.

A lemondo, hivatalabol felmentett vagy elhalalozott tag helyebe hivatali idejenek fennmarado

reszere a Tanacs, a Bizottsag elnokevel kozos megegyezesben, az Europai Parlamenttel folytatott

konzultaciot kovetően az Europai Uniorol szolo szerződes 17. cikke (3) bekezdesenek masodik

albekezdeseben meghatarozott felteteleknek megfelelően a tavozo taggal azonos allampolgarsagu

uj bizottsagi tagot nevez ki.

A Tanacs a Bizottsag elnokenek a javaslata alapjan egyhangulag ugy is hatarozhat, hogy a tavozo

tag helyebe nem szukseges uj tagot kinevezni, kulonosen, ha a bizottsagi tag fennmarado hivatali

ideje rovid.

MUNKAPELDANY

128

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

Az elnok lemondasa, felmentese vagy halala eseten hivatali idejenek fennmarado reszere uj

elnokot kell kinevezni. Az uj elnok kinevezesere az Europai Uniorol szolo szerződes 17. cikk (7)

bekezdes, első albekezdeseben megallapitott eljarast kell alkalmazni.

Az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek lemondasa, felmentese vagy halala eseten

hivatali idejenek fennmarado reszere az Europai Uniorol szolo szerződes 18. cikke (1)

bekezdesenek megfelelően uj kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőt kell kinevezni.

Amennyiben a Bizottsag osszes tagja lemond hivatalarol, a lemondo tagok mindaddig hivatalban

maradnak, es a folyamatban levő ugyeket tovabbra is ellatjak, amig helyukre hivatali idejuk

fennmarado reszere az Europai Uniorol szolo szerződes 9d. cikkenek megfelelően uj bizottsagi

tagokat neveznek ki.

247. cikk

Ha a Bizottsag valamely tagja mar nem felel meg a feladatai ellatasahoz szukseges felteteleknek,

vagy ha sulyos kotelezettsegszegest kovetett el, a Birosag a Tanacs egyszerű tobbseggel elfogadott

kerelmere vagy a Bizottsag kerelmere felmentheti hivatalabol.

248. cikk

Az Europai Uniorol szolo szerződes 18. cikke (4) bekezdesenek serelme nelkul, a Bizottsagra

harulo feladatok csoportositasarol es a Bizottsag tagjai kozotti elosztasarol az elnok dont az

emlitett szerződes 17. cikke (6) bekezdesenek megfelelően. Az elnok e feladatok elosztasat a

Bizottsag hivatali ideje alatt megvaltoztathatja. A Bizottsag tagjai az elnok altal szamukra

megallapitott feladatokat az elnok iranyitasaval latjak el.

249. cikk

(1) A Bizottsag eljarasi szabalyzatot fogad el annak biztositasa erdekeben, hogy ő maga es

szervezeti egysegei megfelelően műkodjenek. A Bizottsag gondoskodik e szabalyzat

kozzeteteleről.

(2) A Bizottsag evente, legkesőbb az Europai Parlament ulesszakanak megnyitasa előtt egy

honappal altalanos jelentest tesz kozze az Unio tevekenysegeről.

250. cikk

A Bizottsag tagjainak tobbsegevel jar el.

A hatarozatkepesseg felteteleit az eljarasi szabalyzat hatarozza meg.

MUNKAPELDANY

129

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

5. SZAKASZ

AZ EUROPAI UNIO BIROSAGA

251. cikk

A Birosag az alapokmanyaban erre vonatkozoan megallapitott szabalyoknak megfelelően

tanacsokban vagy nagytanacsban jar el.

Ha az alapokmany ugy rendelkezik, a Birosag teljes ulesben is eljarhat.

252. cikk

A Birosagot nyolc főtanacsnok segiti. Amennyiben a Birosag keri, a főtanacsnokok szamat a

Tanacs egyhangu hatarozattal megnovelheti.

A főtanacsnok feladata, hogy teljesen partatlanul es fuggetlenul eljarva, nyilvanos targyalason

indokolassal ellatott inditvanyt terjesszen elő azokban az ugyekben, amelyek eseteben az Europai

Unio Birosaganak alapokmanya szerint a főtanacsnok reszvetelere van szukseg.

253. cikk

A Birosag birait es főtanacsnokait olyan szemelyek kozul valasztjak ki, akiknek fuggetlensegehez

nem ferhet ketseg, es akik megfelelnek az orszagukban a legfelsőbb biroi tisztsegekbe tortenő

kinevezeshez szukseges felteteleknek, vagy akik elismert szakertelemmel rendelkező jogtudosok;

a birakat es a főtanacsnokot a 255. cikkben emlitett bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően a

tagallamok kormanyai kozos megegyezessel hateves időtartamra nevezik ki.

Harom evente a biroi es a főtanacsnoki kar reszleges megujitasara kerul sor az Europai Unio

Birosaganak alapokmanyaban megallapitott feltetelek szerint.

A Birosag elnoket a birak maguk kozul valasztjak meg haromeves időtartamra. Az elnok

ujravalaszthato.

A tavozo birak es főtanacsnokok ujra kinevezhetők.

A Birosag kinevezi hivatalvezetőjet, es meghatarozza a tevekenysegere vonatkozo szabalyokat.

A Birosag elfogadja eljarasi szabalyzatat. E szabalyzat elfogadasahoz a Tanacs jovahagyasa

szukseges.

254. cikk

A Torvenyszek birainak szamat az Europai Unio Birosaganak alapokmanya hatarozza meg. Az

alapokmany előirhatja, hogy a Torvenyszeket főtanacsnokok segitik.

MUNKAPELDANY

130

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

A Torvenyszek tagjait olyan szemelyek kozul valasztjak ki, akiknek fuggetlensegehez nem ferhet

ketseg, es akik megfelelnek a felsőbb biroi tisztsegbe tortenő kinevezeshez szukseges

alkalmassagi felteteleknek. A birakat a 255. cikkben emlitett bizottsaggal folytatott konzultaciot

kovetően a tagallamok kormanyai kozos megegyezessel hat eves időtartamra nevezik ki. A tagsag

haromevenkent reszlegesen megujul. A tavozo tagok ujra kinevezhetők.

A Torvenyszek elnoket a birak maguk kozul valasztjak meg haromeves időtartamra. Az elnok

ujravalaszthato.

A Torvenyszek kinevezi hivatalvezetőjet, es megallapitja a hivatalvezető tevekenysegere

vonatkozo szabalyokat.

A Torvenyszek a Birosaggal egyetertesben meghatarozza eljarasi szabalyzatat. E szabalyzat

elfogadasahoz a Tanacs jovahagyasa szukseges.

Ha az Europai Unio Birosaganak alapokmanya maskent nem rendelkezik, a Torvenyszekre a

Szerződeseknek a Birosagra vonatkozo rendelkezeseit kell alkalmazni.

255. cikk

Letrejon egy bizottsag, amelynek feladata, hogy a Birosagra es a Torvenyszekre biraknak vagy

főtanacsnokoknak jelolt szemelyeknek a feladatra valo alkalmassagarol azt megelőzően velemenyt

adjon, hogy a tagallamok kormanyai a 253., illetve a 254. cikknek megfelelően kineveznek őket.

A bizottsagot het szemely alkotja, akiket a Birosag es a Torvenyszek korabbi tagjai, a tagallamok

legfelsőbb birosaganak tagjai es az elismert szakertelemmel rendelkező jogaszok kozul

valasztanak ki, es akik kozul egy szemelyre az Europai Parlament tesz javaslatot. A Tanacs

hatarozatban megallapitja e bizottsag műkodesenek szabalyait, es hatarozatban kinevezi a

bizottsag tagjait. A Tanacs a Birosag elnokenek kezdemenyezese alapjan jar el.

256. cikk

(1) A Torvenyszek rendelkezik hataskorrel első fokon a 263., 265., 268., 270. es 272. cikkben

emlitett keresetek elbiralasara, kiveve azokat, amelyeket a 269. cikk alapjan letrehozott kulonos

hataskorű torvenyszekek hataskorebe utaltak, illetve amelyek az alapokmany ertelmeben a

Birosag hataskoreben maradnak. Az alapokmany ugy rendelkezhet, hogy a Torvenyszek egyeb

keresetfajtak tekinteteben is hataskorrel rendelkezik.

A Torvenyszek e bekezdes szerinti hatarozataival szemben az alapokmanyban megallapitott

feltetelek mellett es korlatokon belul, kizarolag jogi kerdesekben a Birosaghoz lehet fellebbezni.

(2) A Torvenyszek hataskorebe tartozik a kulonos hataskorű torvenyszek hatarozatai ellen

benyujtott jogorvoslati kerelmek elbiralasa.

A Torvenyszek e bekezdes szerinti hatarozatait az alapokmanyban megallapitott feltetelek mellett

es korlatokon belul a Birosag kivetelesen felulvizsgalhatja, ha fennall a komoly veszelye annak,

hogy az unios jog egysegessege vagy koherenciaja serul.

(3) A Torvenyszek az alapokmanyban meghatarozott egyes ugycsoportokban hataskorrel

rendelkezik a 257. cikk szerinti előzetes donteshozatalra előterjesztett kerdesek eldontesere.

MUNKAPELDANY

131

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

Ha A Torvenyszek ugy iteli meg, hogy az ugyben olyan elvi dontes meghozatalara van szukseg,

amely az unios jog egysegesseget es koherenciajat befolyasolhatja, az ugyet eldontes vegett a

Birosag ele utalhatja.

A Torvenyszek előzetes donteshozatalra előterjesztett kerdeseket eldontő hatarozatait az

alapokmanyban megallapitott feltetelek mellett es korlatokon belul a Birosag kivetelesen

felulvizsgalhatja, ha fennall a komoly veszelye annak, hogy az unios jog egysegessege vagy

koherenciaja serul.

257. cikk

Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben a Torvenyszekhez

kapcsolodo kulonos hataskorű torvenyszekeket hozhat letre egyes teruleteken benyujtott

meghatarozott keresetfajtak első fokon tortenő elbiralasara. Erről az Europai Parlament es a

Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan es a Birosaggal folytatott konzultaciot kovetően, vagy a

Birosag kerelmere es a Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően rendeletekben hataroz.

A kulonos hataskorű torvenyszek letrehozasarol szolo rendeletben meg kell hatarozni a

kulontanacs osszetetelere vonatkozo szabalyokat es a torvenyszekre ruhazott hataskor pontos

terjedelmet.

A kulonos hataskorű torvenyszekek hatarozataival szemben kizarolag jogi kerdesekben, illetve —

ha a kulonos hataskorű torvenyszeket letrehozo rendelet ugy rendelkezik — jogi es

tenykerdesekben a Torvenyszekhez lehet fellebbezni.

A kulonos hataskorű torvenyszekek tagjait olyan szemelyek kozul valasztjak ki, akiknek

fuggetlensegehez nem ferhet ketseg, es akik rendelkeznek a biroi tisztsegbe tortenő kinevezeshez

szukseges alkalmassaggal. A kulonos hataskorű torvenyszekek tagjait a Tanacs nevezi ki

egyhangu hatarozattal.

A kulonos hataskorű torvenyszekek a Birosaggal egyetertesben meghatarozzak eljarasi

szabalyzatukat. E szabalyzatok elfogadasahoz a Tanacs jovahagyasa szukseges.

Ha a kulonos hataskorű torvenyszek letrehozasarol szolo rendelet maskent nem rendelkezik, a

kulonos hataskorű torvenyszekekre a Szerződeseknek az Europai Unio Birosagara vonatkozo

rendelkezeseit es az Europai Unio Birosaga alapokmanyanak rendelkezeseit kell alkalmazni. Az

alapokmany I. cimet es annak 64. cikket minden esetben alkalmazni kell a kulonos hataskorű

torvenyszekekre.

258. cikk

Ha a Bizottsag megitelese szerint egy tagallam a Szerződesekből eredő valamely kotelezettseget

nem teljesitette, az ugyről indokolassal ellatott velemenyt ad, miutan az erintett allamnak

lehetőseget biztositott eszrevetelei megtetelere.

Ha az erintett allam a Bizottsag altal meghatarozott hataridőn belul nem tesz eleget a velemenyben

foglaltaknak, a Bizottsag az Europai Unio Birosagahoz fordulhat.

MUNKAPELDANY

132

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

259. cikk

Barmely tagallam az Europai Unio Birosagahoz fordulhat, ha megitelese szerint egy masik

tagallam a Szerződesekből eredő valamely kotelezettseget nem teljesitette.

Mielőtt egy tagallam keresetet nyujt be egy masik tagallam ellen a Szerződesekből eredő valamely

kotelezettseg allitolagos megsertese miatt, az ugyet a Bizottsag ele kell terjesztenie.

A Bizottsag indokolassal ellatott velemenyt ad, miutan az erintett allamoknak lehetőseget

biztositott arra, hogy kontradiktorius eljaras kereteben szoban es irasban nyilatkozzanak.

Ha a Bizottsag az ugy előterjesztesetől szamitott harom honapon belul nem ad velemenyt, a

velemeny hianyatol fuggetlenul az ugyben az Europai Unio Birosagahoz lehet fordulni.

260. cikk

(1) Ha az Europai Unio Birosaga megallapitja, hogy egy tagallam nem teljesitette a

Szerződesekből eredő valamely kotelezettseget, az adott allamnak meg kell tennie az Europai

Unio Birosaga iteleteben foglaltak teljesitesehez szukseges intezkedeseket.

(2) Ha a Bizottsag megitelese szerint az erintett tagallam nem teszi meg az Europai Unio

Birosaganak iteleteben foglaltak teljesitesehez szukseges intezkedeseket, a Bizottsag – miutan a

tagallamnak lehetőseget biztositott eszrevetelei megtetelere – az Europai Unio Birosagahoz

fordulhat. A Bizottsag meghatarozza az erintett tagallam altal fizetendő atalanyosszeg vagy

kenyszeritő birsag osszeget, amelyet az adott korulmenyek kozott megfelelőnek itel.

Ha az Europai Unio Birosaga megallapitja, hogy az erintett tagallam nem tett eleget az iteleteben

foglaltaknak, a tagallamot atalanyosszeg vagy kenyszeritő birsag fizetesere kotelezheti.

(3) Ha a Bizottsag a 258. cikknek megfelelően azon az alapon nyujt be keresetet az Europai Unio

Birosagahoz, hogy az erintett tagallam nem tett eleget valamely, jogalkotasi eljaras kereteben

elfogadott iranyelv atultetesere elfogadott intezkedesei bejelentesere vonatkozo kotelezettsegenek,

a Bizottsag, amennyiben megfelelőnek iteli, meghatarozhatja az erintett tagallam altal fizetendő

atalanyosszegnek vagy kenyszeritő birsagnak az altala az adott korulmenyek kozott megfelelőnek

tartott merteket.

Ha az Europai Unio Birosaga megallapitja, hogy jogsertes tortent, a tagallamot – a Bizottsag altal

meghatarozott osszeget meg nem halado mertekű – atalanyosszeg vagy kenyszeritő birsag

fizetesere kotelezheti. A fizetesi kotelezettseg az Europai Unio Birosaganak iteleteben

megallapitott időpontban valik esedekesse.

Ez az eljaras nem erinti a 259. cikket.

261. cikk

Az Europai Parlament es a Tanacs altal kozosen, illetve a Tanacs altal a Szerződesek

rendelkezeseinek ertelmeben elfogadott rendeletek a bennuk előirt szankciok tekinteteben teljes

korű merlegelesi jogkort ruhazhatnak az Europai Unio Birosagara.

MUNKAPELDANY

133

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

262. cikk

A Szerződesek egyeb rendelkezeseinek serelme nelkul a Tanacs, kulonleges jogalkotasi eljaras

kereteben eljarva es az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően, egyhangu

hatarozattal ugy rendelkezhet, hogy az Europai Unio Birosagat — a Tanacs altal meghatarozott

mertekben — hataskorrel ruhazza fel a Szerződesek alapjan elfogadott, europai szellemi

tulajdonjogokat alapito jogi aktusok alkalmazasaval kapcsolatos jogvitak elbiralasara. Ezek a

rendelkezesek azt kovetően lepnek hatalyba, hogy azokat a tagallamok sajat alkotmanyos

kovetelmenyeiknek megfelelően jovahagytak.

263. cikk

Az Europai Unio Birosaga megvizsgalja a jogalkotasi aktusok jogszerűseget, valamint a Tanacs, a

Bizottsag es az Europai Kozponti Bank jogi aktusait, kiveve az ajanlasokat es a velemenyeket,

tovabba az Europai Parlament es az Europai Tanacs harmadik szemelyekre joghatassal jaro

aktusait. Az Europai Unio Birosaga megvizsgalja tovabba az Unio szervei vagy hivatalai altal

elfogadott, harmadik szemelyekre joghatassal jaro jogi aktusok jogszerűseget.

E celbol az Europai Unio Birosaga hataskorrel rendelkezik az olyan keresetek tekinteteben,

amelyeket valamely tagallam, az Europai Parlament, a Tanacs vagy a Bizottsag nyujt be hataskor

hianya, lenyeges eljarasi szabalyok megsertese, a Szerződesek vagy az alkalmazasukra

vonatkozo barmely jogi rendelkezes megsertese vagy hataskorrel valo visszaeles miatt.

Az Europai Unio Birosaga azonos feltetelek mellett rendelkezik hataskorrel a Szamvevőszek, az

Europai Kozponti Bank es a Regiok Bizottsaga altal előjogaik megovasa erdekeben inditott

keresetek tekinteteben.

Barmely termeszetes vagy jogi szemely az első es masodik bekezdesben emlitett feltetelek mellett

eljarast indithat a neki cimzett vagy az őt kozvetlenul es szemelyeben erintő jogi aktusok ellen,

tovabba az őt kozvetlenul erintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem

tartalmaznak vegrehajtasi intezkedeseket.

Az Unio szerveit es hivatalait letrehozo jogi aktusok meghatarozhatjak azokat a kulon felteteleket,

amelyek alapjan egy termeszetes vagy jogi szemely az e szervek es hivatalok altal elfogadott, ra

nezve joghatas kivaltasara iranyulo jogi aktusokkal szemben keresettel elhet.

Az e cikkben szabalyozott eljarasokat, az esettől fuggően, az intezkedes kihirdetesetől vagy a

felperessel tortenő kozlesetől, illetve ennek hianyaban attol a naptol szamitott ket honapon belul

kell meginditani, amikor arrol a felperes tudomast szerzett.

264. cikk

Ha a kereset megalapozott, az Europai Unio Birosaga a megtamadott jogi aktust semmisnek

nyilvanitja.

Az Europai Unio Birosaga azonban, ha azt szuksegesnek iteli, megjeloli a semmisnek nyilvanitott

jogi aktusoknak azokat a joghatasait, amelyek tovabbra is fennmaradnak.

MUNKAPELDANY

134

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

265. cikk

Ha az Europai Parlament, az Europai Tanacs, a Tanacs, a Bizottsag vagy az Europai Kozponti

Bank a Szerződeseket megsertve elmulasztja a donteshozatalt, a tagallamok es az Unio tobbi

intezmenye keresettel fordulhatnak az Europai Unio Birosagahoz a jogsertes megallapitasa irant. E

cikket, azonos feltetelek mellett, az Unio mulaszto szerveire es hivatalaira is alkalmazni kell.

A kereset csak akkor elfogadhato, ha az erintett intezmenyt, szervet vagy hivatalt előzetesen

felkertek, hogy jarjon el. Ha a felkerestől szamitott ket honapon belul az erintett intezmeny, szerv

vagy hivatal nem foglal allast, a keresetet tovabbi ket honapon belul lehet meginditani.

Barmely termeszetes vagy jogi szemely az előző bekezdesekben foglalt feltetelek mellett

panasszal fordulhat az Europai Unio Birosagahoz, ha az Unio valamely intezmenye, szerve vagy

hivatala elmulasztott valamely neki cimzendő jogi aktust — az ajanlasok es velemenyek

kivetelevel — meghozni.

266. cikk

Az az intezmeny, szerv vagy hivatal, amelynek aktusait az Europai Unio Birosaga semmisnek

nyilvanitotta, vagy amelyek mulasztasat az Europai Unio Birosaga a Szerződesekkel ellentetesnek

nyilvanitotta, koteles megtenni az Europai Unio Birosaga iteleteben foglaltak teljesitesehez

szukseges intezkedeseket.

Ez a kotelezettseg nem erinti azokat a kotelezettsegeket, amelyek a 340. cikk masodik

bekezdesenek alkalmazasabol szarmazhatnak.

267. cikk

Az Europai Unio Birosaga hataskorrel rendelkezik előzetes dontes meghozatalara a kovetkező

kerdesekben:

a) a Szerződesek ertelmezese;

b) az unios intezmenyek, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak ervenyessege es

ertelmezese;

Ha egy tagallam birosaga előtt ilyen kerdes merul fel, es ez a birosag ugy iteli meg, hogy itelete

meghozatalahoz szukseg van a kerdes eldontesere, kerheti az Europai Unio Birosagat, hogy

hozzon ebben a kerdesben dontest.

Ha egy tagallam olyan birosaga előtt folyamatban levő ugyben merul fel ilyen kerdes, amelynek

hatarozatai ellen a nemzeti jog ertelmeben nincs jogorvoslati lehetőseg, e birosag koteles az

Europai Unio Birosagahoz fordulni.

Ha egy tagallami birosag előtt folyamatban levő ugyben olyan kerdes merul fel, amely valamely

fogva tartott szemelyt erint, az Europai Unio Birosaga a lehető legrovidebb időn belul hataroz.

MUNKAPELDANY

135

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

268. cikk

Az Europai Unio Birosaga hataskorrel rendelkezik a 340. cikk masodik es harmadik bekezdeseben

emlitett karteritesi vitakban.

269. cikk

Az Europai Tanacs, illetve a Tanacs altal az Europai Uniorol szolo szerződes 7. cikke alapjan

elfogadott jogi aktus jogszerűsegenek megallapitasara a Birosag, kizarolag az Europai Tanacs,

illetve a Tanacs megallapitasaval erintett tagallam kerelmere, es kizarolag az emlitett cikk altal

előirt eljaras szabalyainak tiszteletben tartasa targyaban rendelkezik hataskorrel.

E kerelmet az emlitett megallapitas meghozatalatol szamitott egy honapon belul kell benyujtani. A

Birosag a kerelem benyujtasanak időpontjatol szamitott egy honapon belul hataroz.

270. cikk

Az Europai Unio Birosaga hataskorrel rendelkezik az Unio es alkalmazottai kozott felmerulő

minden vitas ugyben az Unio tisztviselőinek szemelyzeti szabalyzataban es az Unio egyeb

alkalmazottaira vonatkozo alkalmazasi feltetelekben megallapitott keretek kozott es feltetelek

mellett.

271. cikk

Az Europai Unio Birosaga az itt megallapitott kereteken belul hataskorrel rendelkezik a kovetkező

vitas ugyekben:

a) az Europai Beruhazasi Bank alapokmanyabol eredő kotelezettsegek teljesitese a

tagallamok altal. Ebben a vonatkozasban a Bank Igazgatotanacsa rendelkezik a 258. cikk

altal a Bizottsagra ruhazott hataskorrel;

b) az Europai Beruhazasi Bank Kormanyzotanacsa altal elfogadott intezkedesek. Ebben a

vonatkozasban barmely tagallam, a Bizottsag vagy a Bank Igazgatotanacsa indithat

keresetet a 263. cikkben megallapitott feltetelek mellett;

c) az Europai Beruhazasi Bank Igazgatotanacsa altal elfogadott intezkedesek. Az ilyen

intezkedesek ellen csak a tagallamok vagy a Bizottsag indithatnak keresetet a 263.

cikkben meghatarozott feltetelek mellett, es kizarolag a Bank alapokmanya 19. cikkenek

(2), (5)–(7) bekezdeseben foglalt eljarasi szabalyok megsertesere tortenő hivatkozassal;

d) a Szerződesekből es a KBER es az EKB alapokmanyabol eredő kotelezettsegek

teljesitese a nemzeti kozponti bankok altal. Ebben a vonatkozasban a nemzeti kozponti

bankokat illetően az Europai Kozponti Bank Kormanyzotanacsa ugyanolyan hataskorrel

rendelkezik, mint amelyet a tagallamokat illetően a 258. cikk a Bizottsagra ruhaz. Ha a

Birosag megallapitja, hogy egy nemzeti kozponti bank nem teljesitette a Szerződesekből

eredő valamely kotelezettseget, a bank koteles megtenni az Europai Unio Birosaga

iteleteben foglaltak teljesitesehez szukseges intezkedeseket.

MUNKAPELDANY

136

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

272. cikk

Az Europai Unio Birosaga hataskorrel rendelkezik arra, hogy az Unio altal vagy neveben kotott

kozjogi vagy maganjogi szerződesekben foglalt valasztottbirosagi kikotes alapjan hatarozatot

hozzon.

273. cikk

A Birosag hataskorrel rendelkezik a tagallamok kozott felmerulő, a Szerződesek targyaval

osszefuggő vitas ugyekben, ha az ilyen ugyeket a felek egy kulon megallapodas alapjan ele

terjesztik.

274. cikk

Az olyan vitas ugyeket, amelyekben az Unio az egyik fel, nem lehet erre hivatkozva kizarni a

tagallamok birosagainak hataskoreből, kiveve ha ezt a hataskort a Szerződesek az Europai Unio

Birosagara ruhazzak.

275. cikk

Az Europai Unio Birosaga nem rendelkezik hataskorrel a kozos kul- es biztonsagpolitikara

vonatkozo rendelkezesek, valamint az azok alapjan elfogadott jogi aktusok tekinteteben.

Mindazonaltal az Europai Unio Birosaga hataskorrel rendelkezik az Europai Uniorol szolo

szerződes 40. cikke betartasanak ellenőrzese, valamint a Tanacs altal az Europai Uniorol szolo

szerződes V. cimenek 2. fejezete alapjan a termeszetes vagy jogi szemelyekre vonatkozoan

elfogadott korlatozo intezkedeseket előiro hatarozatok jogszerűsegenek felulvizsgalatara iranyulo,

e szerződes 263. cikkenek negyedik albekezdese alapjan hozza benyujtott keresetek tekinteteben.

276. cikk

A harmadik resznek a szabadsagon, a biztonsagon es a jog ervenyesulesen alapulo tersegről szolo

V. cime 4. es 5. fejezete rendelkezeseire vonatkozo hataskoreinek gyakorlasa soran az Europai

Unio Birosaga nem rendelkezik hataskorrel egy tagallam rendőrsege vagy mas bűnuldoző

szolgalata altal vegrehajtott intezkedesek ervenyessegenek vagy aranyossaganak, illetve a kozrend

fenntartasaval es a belső biztonsag megőrzesevel kapcsolatos tagallami hataskorok gyakorlasanak

felulvizsgalatara.

277. cikk

A 263. cikk otodik bekezdeseben megallapitott hataridő lejarta ellenere az Unio intezmenyei,

szervei, vagy hivatalai altal elfogadott altalanos hatallyal biro jogi aktusokra vonatkozo jogvitaban

barmelyik fel elhet a 263. cikk masodik bekezdeseben meghatarozott eszkozokkel annak

erdekeben, hogy az Europai Unio Birosaga előtt a szoban forgo jogi aktus alkalmazhatatlansagara

hivatkozzon.

MUNKAPELDANY

137

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

278. cikk

Az Europai Unio Birosagahoz benyujtott kereseteknek nincs halaszto hatalyuk. Az Europai Unio

Birosaga azonban elrendelheti a megtamadott jogi aktus vegrehajtasanak felfuggeszteset, ha a

korulmenyek alapjan azt szuksegesnek tartja.

279. cikk

Az Europai Unio Birosaga az ele terjesztett ugyekben barmely szukseges ideiglenes intezkedest

elrendelhet.

280. cikk

Az Europai Unio Birosaga iteletei a 299. cikkben megallapitott feltetelek szerint vegrehajthatok.

281. cikk

Az Europai Unio Birosaganak alapokmanyat kulon jegyzőkonyv allapitja meg.

Az Europai Unio Birosaga alapokmanyanak rendelkezeseit – az I. cim es a 64. cikk kivetelevel –

rendes jogalkotasi eljaras kereteben az Europai Parlament es a Tanacs modosithatja. Az Europai

Parlament es a Tanacs vagy a Birosag kerelmere es a Bizottsaggal folytatott konzultaciot

kovetően, vagy a Bizottsag javaslata alapjan es a Birosaggal folytatott konzultaciot kovetően

hataroz.

6. SZAKASZ

AZ EUROPAI KOZPONTI BANK

282. cikk

(1) Az Europai Kozponti Bank es a nemzeti kozponti bankok alkotjak a Kozponti Bankok

Europai Rendszeret (KBER). Az Unio monetaris politikajat az Europai Kozponti Bank es azon

tagallamok nemzeti kozponti bankjai iranyitjak, amelyeknek hivatalos penzneme az euro, es

amelyek az eurorendszert alkotjak.

(2) A KBER-t az Europai Kozponti Bank donteshozo szervei iranyitjak. A KBER elsődleges

celja az arstabilitas fenntartasa. E cel veszelyeztetese nelkul tamogatja az Union beluli altalanos

gazdasagpolitikat azzal a cellal, hogy hozzajaruljon az Unio celkitűzeseinek megvalositasahoz.

(3) Az Europai Kozponti Bank jogi szemely. Kizarolag az Europai Kozponti Bank jogosult

euro kibocsatasanak engedelyezesere. Hataskoreinek gyakorlasaban es sajat penzugyei

kezelesenek tekinteteben fuggetlenseget elvez. Az Unio intezmenyei, szervei es hivatalai,

valamint a tagallamok kormanyai tiszteletben tartjak ezt a fuggetlenseget.

(4) Az Europai Kozponti Bank a 127–133. es a 138. cikkel, valamint a KBER es az EKB

alapokmanyaban megallapitott feltetelekkel osszhangban elfogadja a feladatai vegrehajtasahoz

szukseges intezkedeseket. Ugyanezen cikkeknek megfelelően azok a tagallamok es kozponti

MUNKAPELDANY

138

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

bankjaik, amelyek penzneme nem az euro, megőrzik a monetaris ugyekben meglevő

hataskoreiket.

(5) Az Europai Kozponti Bankkal konzultalni kell a hataskorebe tartozo valamennyi unios jogi

aktusra iranyulo javaslattal, tovabba valamennyi nemzeti jogszabalytervezettel kapcsolatban, es a

hataskorebe tartozo teruleteken velemenyt terjeszthet elő.

283. cikk

(1) Az Europai Kozponti Bank Kormanyzotanacsa az Europai Kozponti Bank Igazgatosaganak

tagjaibol es azon tagallamok nemzeti kozponti bankjainak elnokeiből all, amelyek hivatalos

penzneme az euro.

(2) Az Igazgatosag az elnokből, az alelnokből es negy tovabbi tagbol all.

Az elnokot, az alelnokot es az Igazgatosag tobbi tagjat az Europai Tanacs minősitett tobbseggel, a

Tanacsnak az Europai Parlamenttel es az Europai Kozponti Bank Kormanyzotanacsaval folytatott

konzultaciot kovető ajanlasa alapjan olyan szemelyek kozul nevezi ki, akik monetaris vagy banki

teruleten elismert szakmai tekintellyel es tapasztalattal rendelkeznek.

Megbizatasuk nyolc evre szol es nem ujithato meg.

Az Igazgatosag tagjai csak a tagallamok allampolgarai lehetnek.

284. cikk

(1) A Tanacs elnoke es a Bizottsag egy tagja szavazati jog nelkul reszt vehet az Europai Kozponti

Bank Kormanyzotanacsanak ulesein.

A Tanacs elnoke megvitatas celjabol inditvanyt terjeszthet az Europai Kozponti Bank

Kormanyzotanacsa ele.

(2) Az Europai Kozponti Bank elnoket meg kell hivni a Tanacs uleseire, ha a Tanacs a KBER

celjaival es feladataival kapcsolatos kerdeseket vitat meg.

(3) Az Europai Kozponti Bank a KBER tevekenysegeről, valamint az előző es a folyo ev

monetaris politikajarol eves jelentest keszit az Europai Parlamentnek, a Tanacsnak es a

Bizottsagnak, valamint az Europai Tanacsnak. Ezt a jelentest az Europai Kozponti Bank elnoke

nyujtja be a Tanacsnak es az Europai Parlamentnek, mely utobbi ez alapjan altalanos vitat tarthat.

Az Europai Kozponti Bank elnoket es az Igazgatosag tobbi tagjat az Europai Parlament keresere

vagy sajat kezdemenyezesukre az Europai Parlament hataskorrel rendelkező bizottsagai

meghallgatjak.

MUNKAPELDANY

139

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

7. SZAKASZ

A SZAMVEVŐSZEK

285. cikk

Az Unio penzugyi ellenőrzeset a Szamvevőszek vegzi.

A Szamvevőszek a tagallamok egy-egy allampolgarabol all. A Szamvevőszek tagjai feladataik

ellatasa soran teljes mertekben fuggetlenek, es az Unio altalanos erdekeben jarnak el.

286. cikk

(1) A Szamvevőszek tagjait olyan szemelyek kozul valasztjak ki, akik allamukban kulső

ellenőrzest vegző szervekhez tartoznak vagy tartoztak, vagy akik rendelkeznek az ehhez a

hivatalhoz szukseges kulonleges kepesitessel. Fuggetlensegukhoz nem ferhet ketseg.

(2) A Szamvevőszek tagjait hateves időtartamra nevezik ki. A Tanacs az Europai Parlamenttel

folytatott konzultaciot kovetően elfogadja a Szamvevőszek tagjainak az egyes tagallamok

javaslatai alapjan osszeallitott listajat. A Szamvevőszek tagjainak megbizatasa megujithato.

A Szamvevőszek elnoket a tagok maguk kozul valasztjak meg haromeves időtartamra. Az elnok

ujravalaszthato.

(3) A Szamvevőszek tagjai feladataik ellatasa soran nem kerhetnek es fogadhatnak el utasitasokat

kormanyoktol vagy mas szervektől. Tartozkodnak a feladataikkal osszeegyeztethetetlen

cselekedetektől.

(4) A Szamvevőszek tagjai hivatali idejuk alatt semmilyen egyeb — akar kereső, akar ingyenesen

vegzett — foglalkozast nem folytathatnak. Hivatalba lepesukkor unnepelyesen kotelezettseget

vallalnak arra, hogy hivatali idejuk alatt es utan tiszteletben tartjak a hivatalukbol eredő

kotelezettsegeiket es kulonosen azt, hogy megbizatasuk megszűneset kovetően feddhetetlenul es

tartozkodoan jarnak el kinevezesek vagy előnyok elfogadasaval kapcsolatban.

(5) A Szamvevőszek tagjainak megbizatasa — a megbizatas lejartatol vagy az elhalalozastol

eltekintve — lemondassal vagy a Birosag (7) bekezdes alapjan hozott iteleteben kimondott

felmentessel szűnik meg.

A tavozo tag helyebe hivatali idejenek fennmarado reszere uj tagot neveznek ki.

A hivatalbol tortenő felmentes esetet kiveve, a Szamvevőszek tagjai addig maradnak

hivatalukban, amig helyukbe uj tagokat nem neveznek ki.

(6) A Szamvevőszek tagjat csak akkor lehet hivatalabol elmozditani, illetve

nyugdijjogosultsagatol vagy az ezt helyettesitő egyeb juttatashoz valo jogosultsagatol

megfosztani, ha a Birosag a Szamvevőszek kerelmere megallapitja, hogy mar nem felel meg a

megkivant felteteleknek, vagy nem tesz eleget a hivatalabol eredő kotelezettsegeknek.

MUNKAPELDANY

140

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(7) A Tanacs meghatarozza a Szamvevőszek elnokenek es tagjainak alkalmazasi felteteleit,

kulonosen illetmenyet, juttatasait es nyugdijat. Ugyanilyen tobbseggel hataroz meg minden egyeb,

javadalmazas helyett fizetett juttatast.

(8) Az Europai Unio kivaltsagairol es mentessegeiről szolo jegyzőkonyvnek az Europai Unio

Birosaga biraira vonatkozo rendelkezeseit a Szamvevőszek tagjaira is alkalmazni kell.

287. cikk

(1) A Szamvevőszek megvizsgalja az Unio osszes bevetelre es kiadasra vonatkozo elszamolasat.

Megvizsgalja az Unio altal letrehozott valamennyi szerv, illetve hivatal minden bevetelre es

kiadasra vonatkozo elszamolasat is, amennyiben az ilyen vizsgalatot a letesitő okirat nem zarja ki.

A Szamvevőszek az elszamolas megbizhatosagat, valamint az alapjaul szolgalo ugyletek

jogszerűseget es szabalyszerűseget igazolo nyilatkozatot terjeszt az Europai Parlament es a Tanacs

ele, amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában kozze kell tenni. Ez a nyilatkozat az Unio

tevekenysegenek valamennyi főbb teruletere kiterjedő kulon ertekelesekkel egeszithető ki.

(2) A Szamvevőszek megvizsgalja a bevetelek es kiadasok jogszerűseget es szabalyszerűseget,

valamint a penzgazdalkodas hatekonysagat es eredmenyesseget. Ennek soran jelentest tesz,

kulonosen ha barmilyen szabalytalansagot eszlel.

A bevetelek ellenőrzeset az esedekeskent megallapitott osszegek es az Unio szamara tenylegesen

kifizetett osszegek alapjan vegzik.

A kiadasok ellenőrzeset a vallalt kotelezettsegek es a teljesitett kifizetesek alapjan vegzik.

Ezek az ellenőrzesek az adott penzugyi evre vonatkozo elszamolasok lezarasa előtt is

elvegezhetők.

(3) Az ellenőrzest a nyilvantartasok alapjan es szukseg eseten a helyszinen, az Unio tobbi

intezmenyeben, az Unio neveben bevetelt vagy kiadast kezelő szervek, illetve hivatalok

helyisegeiben es a tagallamokban — beleertve a koltsegvetesből kifizetesben reszesulő barmely

termeszetes vagy jogi szemely helyisegeit is — vegzik. A tagallamokban az ellenőrzest a nemzeti

ellenőrző szervekkel vagy — ha ezek nem rendelkeznek a szukseges hataskorrel — a hataskorrel

rendelkező tagallami szervezeti egysegekkel kapcsolatot tartva kell elvegezni. A Szamvevőszek es

a nemzeti ellenőrző szervek fuggetlenseguk megőrzese mellett a bizalom szellemeben

egyuttműkodnek. Ezek a szervek vagy szervezeti egysegek kozlik a Szamvevőszekkel, hogy reszt

kivannak-e venni az ellenőrzesben.

Az Unio tobbi intezmenye, az Unio neveben bevetelt vagy kiadast kezelő szervek, illetve

hivatalok, a koltsegvetesből kifizetesben reszesulő barmely termeszetes vagy jogi szemely es a

nemzeti ellenőrző szervek, illetve — ha ezek nem rendelkeznek a szukseges hataskorrel — a

hataskorrel rendelkező tagallami szervezeti egysegek a Szamvevőszek keresere megkuldik a

feladatai elvegzesehez szukseges valamennyi dokumentumot vagy informaciot.

Az Europai Beruhazasi Banknak az unios kiadasok es bevetelek kezelese teren vegzett

tevekenysege tekinteteben a Szamvevőszeknek a Bank altal őrzott informaciokhoz valo

hozzaferesi jogat a Szamvevőszek, a Bank es a Bizottsag kozotti megallapodas szabalyozza. A

Szamvevőszek azonban megallapodas hianyaban is hozzajuthat azokhoz az informaciokhoz,

amelyek a Bank altal kezelt unios kiadasok es bevetelek ellenőrzesehez szuksegesek.

MUNKAPELDANY

141

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(4) A Szamvevőszek minden egyes penzugyi ev lezarasat kovetően eves jelentest keszit. A

jelentest meg kell kuldeni az Unio tobbi intezmenyenek, es ezeknek az intezmenyeknek a

Szamvevőszek megallapitasaira adott valaszaval egyutt kozze kell tenni az Európai Unió

Hivatalos Lapjában.

A Szamvevőszek tovabba meghatarozott kerdesekre vonatkozo megallapitasait — elsősorban

kulon jelentes formajaban — barmikor előterjesztheti, es a tobbi unios intezmeny barmelyikenek

keresere velemenyt adhat.

Eves jelenteseit, kulon jelenteseit vagy velemenyeit tagjainak tobbsegevel fogadja el. A

Szamvevőszek mindazonaltal bizonyos tipusu jelentesek vagy velemenyek elfogadasa celjabol

belső tanacsokat hozhat letre az eljarasi szabalyzataban meghatarozott feltetelek szerint.

A Szamvevőszek segiti az Europai Parlamentet es a Tanacsot a koltsegvetes vegrehajtasaval

kapcsolatos ellenőrzesi feladataik gyakorlasa soran.

A Szamvevőszek megallapitja eljarasi szabalyzatat. E szabalyzat elfogadasahoz a Tanacs

jovahagyasa szukseges.

2. FEJEZET

AZ UNIO JOGI AKTUSAI, ELFOGADASUKRA VONATKOZO ELJARASOK

ES EGYEB RENDELKEZESEK

1. SZAKASZ

AZ UNIO JOGI AKTUSAI

288. cikk

Az Unio hataskoreinek gyakorlasa erdekeben az intezmenyek rendeleteket, iranyelveket,

hatarozatokat, ajanlasokat es velemenyeket fogadnak el.

A rendelet altalanos hatallyal bir. Teljes egeszeben kotelező es kozvetlenul alkalmazando

valamennyi tagallamban.

Az iranyelv az elerendő celokat illetően minden cimzett tagallamra kotelező, azonban a forma es

az eszkozok megvalasztasat a nemzeti hatosagokra hagyja.

A hatarozat teljes egeszeben kotelező. Amennyiben kulon megjeloli, hogy kik a cimzettjei, a

hatarozat kizarolag azokra nezve kotelező, akiket cimzettkent megjelol.

Az ajanlasok es a velemenyek nem kotelezőek.

289. cikk

(1) A rendes jogalkotasi eljaras rendeleteknek, iranyelveknek vagy hatarozatoknak a Bizottsag

javaslata alapjan, az Europai Parlament es a Tanacs altal tortenő kozos elfogadasabol all. Ezt az

eljarast a 294. cikk hatarozza meg.

MUNKAPELDANY

142

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(2) A Szerződesek altal kulon meghatarozott esetekben rendeleteknek, iranyelveknek vagy

hatarozatoknak a Tanacs kozreműkodesevel az Europai Parlament altal tortenő, vagy az Europai

Parlament kozreműkodesevel a Tanacs altal tortenő elfogadasa kulonleges jogalkotasi eljarasnak

minősul.

(3) A jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott jogi aktusok jogalkotasi aktusoknak minősulnek.

(4) A Szerződesek altal kulon meghatarozott esetekben jogalkotasi aktusok a tagallamok egy

csoportjanak vagy az Europai Parlamentnek a kezdemenyezesere, az Europai Kozponti Bank

ajanlasara vagy a Birosag, illetve az Europai Beruhazasi Bank kerelme alapjan is elfogadhatok.

290. cikk

(1) A jogalkotasi aktusokban felhatalmazas adhato a Bizottsag reszere olyan altalanos hatalyu nem

jogalkotasi aktusok elfogadasara, amelyek a jogalkotasi aktusok egyes nem alapvető

rendelkezeseit kiegeszitik, illetve modositjak.

A felhatalmazast tartalmazo jogalkotasi aktusokban kifejezetten meg kell hatarozni a

felhatalmazas celjait, tartalmat, alkalmazasi koret es időtartamat. Az adott szabalyozasi terulet

alapvető elemei kizarolag a jogalkotasi aktusban szabalyozhatok, es ezekre vonatkozoan nem

adhato felhatalmazas.

(2) A jogalkotasi aktusban kifejezetten meg kell hatarozni a felhatalmazas gyakorlasanak

felteteleit, amelyek a kovetkezők lehetnek:

a) az Europai Parlament vagy a Tanacs ugy hatarozhat, hogy a felhatalmazast visszavonja;

b) a felhatalmazason alapulo jogi aktus csak akkor lephet hatalyba, ha az Europai Parlament

vagy a Tanacs a jogalkotasi aktusban előirt hataridőn belul nem emel ellene kifogast.

Az a) es b) pont alkalmazasakor az Europai Parlament tagjainak tobbsegevel, a Tanacs pedig

minősitett tobbseggel jar el.

(3) A felhatalmazason alapulo jogi aktusok cimeben fel kell tuntetni a „felhatalmazason alapulo”

kifejezest.

291. cikk

(1) A tagallamok nemzeti jogukban elfogadjak a kotelezőerejűunios jogi aktusok vegrehajtasahoz

szukseges intezkedeseket.

(2) Ha valamely kotelezőerejűunios jogi aktus vegrehajtasanak egyseges feltetelek szerint kell

tortennie, az ilyen jogi aktus vegrehajtasi hataskoroket ruhaz a Bizottsagra, illetve kulonleges es

kellőn indokolt esetekben, valamint az Europai Uniorol szolo szerzőes 24. es 26. cikkeben előrt

esetekben a Tanacsra.

(3) A (2) bekezdesben foglaltak celjabol az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi

eljaras kereteben elfogadott rendeletekben előe meghatarozza a Bizottsag vegrehajtasi

hataskorenek gyakorlasara vonatkozo tagallami ellenőzesi mechanizmusok szabalyait es altalanos

elveit.

(4) A vegrehajtasi aktusok cimeben fel kell tuntetni a „egrehajtasi” kifejezest.

MUNKAPELDANY

143

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

292. cikk

A Tanacs ajanlasokat fogad el. A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan jar el minden olyan esetben,

amikor a Szerződesek előirjak, hogy a jogi aktusokat a Bizottsag javaslata alapjan kell elfogadnia.

A Tanacs egyhangulag jar el azokon a teruleteken, amelyeken az Unio jogi aktusainak

elfogadasahoz egyhangusag szukseges. A Bizottsag, valamint az Europai Kozponti Bank a

Szerződesekben kulon meghatarozott esetekben ajanlasokat fogad el.

2. SZAKASZ

A JOGI AKTUSOK ELFOGADASARA VONATKOZO ELJARASOK ES EGYEB

RENDELKEZESEK

293. cikk

(1) Ha a Szerződesek ertelmeben a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan jar el, a javaslatot a

Tanacs –a 294. cikk (10) es (13) bekezdeseben, a 310. cikkben, a 312. cikkben, a 314. cikkben,

valamint a 315. cikk masodik albekezdeseben foglalt esetek kivetelevel – csak egyhangulag

modosithatja.

(2) Amig a Tanacs nem hatarozott, a Bizottsag az unios jogi aktus elfogadasahoz vezető eljarasok

soran javaslatat barmikor modosithatja.

294. cikk

(1) Ha a Szerződesek valamely jogi aktus elfogadasaval kapcsolatban rendes jogalkotasi eljarasra

hivatkoznak, a kovetkező eljarast kell alkalmazni.

(2) A Bizottsag javaslatot terjeszt az Europai Parlament es a Tanacs ele.

Első olvasat

(3) Az Europai Parlament első olvasatban elfogadja allaspontjat es azt tovabbitja a Tanacsnak.

(4) Ha a Tanacs az Europai Parlament allaspontjaval egyetert, a javasolt aktust az Europai

Parlament allaspontjanak megfelelő szovegezessel elfogadottnak kell tekinteni.

(5) Ha a Tanacs nem ert egyet az Europai Parlament allaspontjaval, a Tanacs első olvasatban

elfogadja sajat allaspontjat, es azt kozli az Europai Parlamenttel.

(6) A Tanacs teljeskorűen tajekoztatja az Europai Parlamentet az első olvasatban elfogadott

allaspont elfogadasahoz vezető okokrol. A Bizottsag teljeskorűen tajekoztatja az Europai

Parlamentet a sajat allaspontjarol.

Második olvasat

(7) Ha az e kozlestől szamitott harom honapon belul az Europai Parlament:

MUNKAPELDANY

144

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

a) egyetert a Tanacs első olvasatban elfogadott allaspontjaval vagy nem foglal allast, a

szoban forgo jogi aktust a Tanacs allaspontjanak megfelelő szovegezessel elfogadottnak kell

tekinteni;

b) tagjainak tobbsegevel elutasitja a Tanacs első olvasatban elfogadott allaspontjat, a javasolt

jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni;

c) tagjainak tobbsegevel modositasokat javasol a Tanacs első olvasatban elfogadott

allaspontjahoz, az igy modositott szoveget tovabbitja a Tanacsnak es a Bizottsagnak; a Bizottsag

velemenyt nyilvanit ezekről a modositasokrol.

(8) Ha az Europai Parlament modositasainak kezhezveteletől szamitott harom honapon belul a

Tanacs minősitett tobbseggel:

a) valamennyi modositassal egyetert, a javasolt jogi aktust elfogadottnak kell tekinteni;

b) nem fogadja el valamennyi modositast, a Tanacs elnoke az Europai Parlament elnokevel

egyetertesben hat heten belul osszehivja az egyeztetőbizottsagot.

(9) A Tanacs egyhangulag dont azokrol a modositasokrol, amelyekről a Bizottsag elutasito

velemenyt adott.

Egyeztetés

(10) A Tanacs tagjaibol vagy azok kepviselőiből es az Europai Parlament azonos szamu

kepviselőiből allo egyeztetőbizottsag feladata, hogy a Tanacs tagjainak vagy azok kepviselőinek

minősitett tobbsegevel es az Europai Parlament kepviselőinek tobbsegevel az Europai Parlament

es a Tanacs masodik olvasatban elfogadott allaspontjai alapjan az osszehivasatol szamitott hat

heten belul megallapodasra jusson egy kozos szovegtervezetről.

(11) A Bizottsag reszt vesz az egyeztetőbizottsag munkajaban, es megtesz minden szukseges

kezdemenyezest az Europai Parlament es a Tanacs allaspontjanak kozelitese erdekeben.

(12) Ha az egyeztetőbizottsag az osszehivasatol szamitott hat heten belul nem hagy jova kozos

szovegtervezetet, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.

Harmadik olvasat

(13) Ha e hataridőn belul az egyeztetőbizottsag jovahagy egy kozos szovegtervezetet, e

jovahagyastol szamitva hat het all rendelkezesre, hogy az Europai Parlament a leadott szavazatok

tobbsegevel, a Tanacs pedig minősitett tobbseggel e tervezetnek megfelelően elfogadja a szoban

forgo jogi aktust. Ha ez nem teljesul, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.

(14) Az e cikkben emlitett harom honapos, illetve hathetes hataridő az Europai Parlament vagy a

Tanacs kezdemenyezesere legfeljebb egy honappal, illetve ket hettel meghosszabbodik.

Különös rendelkezések

(15) Ha a Szerződesekben meghatarozott esetekben valamely jogalkotasi aktust a tagallamok egy

csoportjanak kezdemenyezesere, az Europai Kozponti Bank ajanlasa alapjan, illetve a Birosag

kerelme alapjan kell a rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadni, a (2) bekezdes, a (6)

bekezdes masodik mondata es a (9) bekezdes nem alkalmazhato.

MUNKAPELDANY

145

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

Ebben az esetben az Europai Parlament es a Tanacs a javasolt jogi aktust az első es masodik

olvasatban elfogadott allaspontjaikkal egyutt tovabbitjak a Bizottsagnak. Az eljaras folyaman az

Europai Parlament es a Tanacs kikerhetik a Bizottsag velemenyet, amely velemenyt a Bizottsag

sajat kezdemenyezesere is kiadhat. A Bizottsag, amennyiben szuksegesnek iteli, a (11)

bekezdesnek megfelelően reszt vesz az egyeztetőbizottsagban is.

295. cikk

Az Europai Parlament, a Tanacs es a Bizottsag egyeztetnek egymassal, es kozos megegyezessel

meghatarozzak egyuttműkodesuk szabalyait. E celbol a Szerződeseknek megfelelően kotelező

jellegű intezmenykozi megallapodasokat kothetnek.

296. cikk

Ha a Szerződesek nem hatarozzak meg, milyen tipusu jogi aktust kell elfogadni, a jogi aktus

tipusat az intezmenyek az alkalmazando eljarasoknak megfelelően, eseti alapon maguk valasztjak

meg, az aranyossag elvevel osszhangban.

A jogi aktusoknak indokolast kell tartalmazniuk, es azokban utalni kell minden olyan javaslatra,

kezdemenyezesre, ajanlasra, keresre vagy velemenyre, amelyet a Szerződesek előirnak.

A jogalkotasi aktusok tervezetenek merlegelesekor az Europai Parlament es a Tanacs tartozkodik

az adott teruleten alkalmazando jogalkotasi eljarasban előirtaktol elterő jogi aktusok elfogadasatol.

297. cikk

(1) A rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott jogalkotasi aktusokat az Europai Parlament

elnoke es a Tanacs elnoke irja ala.

A kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott jogalkotasi aktusokat az azokat elfogado

intezmeny elnoke irja ala.

A jogalkotasi aktusokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Ezek a bennuk

megjelolt napon, illetve ennek hianyaban a kihirdetesuket kovető huszadik napon lepnek hatalyba.

(2) A rendelet, iranyelv, valamint kulon cimzetti kort nem tartalmazo hatarozat formajaban

elfogadott nem jogalkotasi aktusokat az azokat elfogado intezmeny elnoke irja ala.

A valamennyi tagallamnak cimzett rendeleteket es iranyelveket, valamint a kulon cimzetti kort

nem tartalmazo hatarozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Ezek a bennuk

megjelolt napon, illetve ennek hianyaban a kihirdetesuket kovető huszadik napon lepnek hatalyba.

Az egyeb iranyelvekről es a cimzetti kort tartalmazo hatarozatokrol ertesiteni kell a cimzettjeiket,

es azok az ertesitessel lepnek hatalyba.

298. cikk

(1) Feladataik ellatasa soran az Unio intezmenyei, szervei es hivatalai egy nyitott, hatekony es

fuggetlen europai igazgatasra tamaszkodnak.

MUNKAPELDANY

146

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(2) A 336. cikk alapjan elfogadott szabalyzat es alkalmazasi feltetelek tiszteletben tartasaval az

Europai Parlament es a Tanacs – rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben –

rendelkezeseket allapit meg ennek erdekeben.

299. cikk

A Tanacs, a Bizottsag vagy az Europai Kozponti Bank altal elfogadott azon jogi aktusok, amelyek

— az allamokat kiveve — a jogalanyokra vagyoni kotelezettseget ronak, vegrehajthatok.

A vegrehajtasra annak az allamnak a hatalyos polgari eljarasi szabalyai vonatkoznak, amelynek

teruleten a vegrehajtasra sor kerul. A hatarozatot vegrehajtasi zaradekkal az a nemzeti hatosag

latja el — az okirat valodisaganak vizsgalatan kivul minden mas ellenőrzest mellőzve —, amelyet

az egyes tagallamok kormanyai erre a celra kijelolnek, es amelyről a Bizottsagot es az Europai

Unio Birosagat tajekoztatjak.

Ha ezeknek az alaki kovetelmenyeknek az erintett fel kerelmere eleget tettek, a fel a nemzeti

jognak megfelelően kozvetlenul az illetekes hatosagtol kerheti a vegrehajtast.

A vegrehajtast csak az Europai Unio Birosaganak hatarozata alapjan lehet felfuggeszteni. A

vegrehajtasi eljaras szabalytalansagara vonatkozo panaszok tekinteteben azonban a nemzeti

igazsagszolgaltatasi szervek rendelkeznek hataskorrel.

3. FEJEZET

AZ UNIO TANACSADO SZERVEI

300. cikk

(1) Az Europai Parlamentet, a Tanacsot es a Bizottsagot a Gazdasagi es Szocialis Bizottsag,

valamint a Regiok Bizottsaga segiti tanacsadoi minősegben.

(2) A Gazdasagi es Szocialis Bizottsag a munkaadok es a munkavallalok szervezetei, valamint a

civil tarsadalom egyeb teruletei, igy kulonosen a gazdasagi es tarsadalmi elet, az allampolgari

reszvetel, a szakmai es a kulturalis teruletek reprezentativ szereplőit tomoritő szervezetek

kepviselőiből all.

(3) A Regiok Bizottsaga a regionalis es helyi testuletek olyan kepviselőiből all, akik valamely

regionalis vagy helyi testuletben valasztassal nyert kepviselői megbizatassal rendelkeznek, vagy

valamely valasztott testuletnek politikai felelősseggel tartoznak.

(4) A Gazdasagi es Szocialis Bizottsagnak, illetve a Regiok Bizottsaganak a tagjai nem

utasithatok. Feladataik ellatasa soran teljes mertekben fuggetlenek, es az Unio altalanos erdekeben

jarnak el.

A (2) es (3) bekezdesben emlitett, e bizottsagok osszetetelenek jellegere vonatkozo szabalyokat a

Tanacs az Union beluli gazdasagi, tarsadalmi es demografiai helyzet alakulasara tekintettel

rendszeres időkozonkent felulvizsgalja. E celbol a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan

hatarozatokat fogad el.

MUNKAPELDANY

147

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

1. SZAKASZ

A GAZDASAGI ES SZOCIALIS BIZOTTSAG

301. cikk

A Gazdasagi es Szocialis Bizottsag tagjainak szama nem haladhatja meg a 350-et.

A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan egyhangulag elfogadott hatarozatban megallapitja a

bizottsag osszetetelet.

A Tanacs meghatarozza a bizottsag tagjainak juttatasait.

302. cikk

(1) A bizottsag tagjait ot evre nevezik ki. A Tanacs elfogadja a bizottsag tagjainak az egyes

tagallamok javaslatai alapjan osszeallitott listajat. A bizottsag tagjainak megbizatasa megujithato.

(2) A Tanacs a Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően hataroz. A Tanacs kikerheti a

gazdasagi es tarsadalmi eletnek, valamint a civil tarsadalomnak az Unio tevekenysegeben erdekelt

kulonboző agazatait kepviselő europai szervezetek velemenyet.

303. cikk

A bizottsag a tagjai kozul ket es fel eves időtartamra megvalasztja elnoket es tisztsegviselőit.

A bizottsag elfogadja eljarasi szabalyzatat.

A bizottsagot az Europai Parlament, a Tanacs vagy a Bizottsag keresere a bizottsag elnoke hivja

ossze. A bizottsag sajat kezdemenyezesere is ulesezhet.

304. cikk

A Szerződesekben meghatarozott esetekben a Tanacs vagy a Bizottsag konzultal a Gazdasagi es

Szocialis Bizottsaggal. Ezek az intezmenyek minden olyan esetben konzultalhatnak a bizottsaggal,

amikor azt indokoltnak tartjak. A bizottsag sajat kezdemenyezesere is adhat velemenyt olyan

esetekben, amikor ezt indokoltnak tartja.

Ha az Europai Parlament es a Tanacs vagy a Bizottsag szuksegesnek tartja, a bizottsag szamara

velemenyenek benyujtasara hataridőt tűzhet ki, amely az erről szolo ertesitesnek az elnok altali

kezhezveteletől szamitott legalabb egy honap. A hataridő lejartat kovetően a velemeny hianya

nem kepezheti akadalyat a tovabbi eljarasnak.

A bizottsag velemenyet a tanacskozasokrol keszult osszefoglaloval egyutt meg kell kuldeni az

Europai Parlamentnek es a Tanacsnak es a Bizottsagnak.

MUNKAPELDANY

148

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

2.SZAKASZ

A REGIOK BIZOTTSAGA

305. cikk

A Regiok Bizottsaga tagjainak szama nem haladhatja meg a 350-et.

A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan egyhangulag elfogadott hatarozatban megallapitja a

bizottsag osszetetelet.

A bizottsag tagjait es azonos szamu pottagjait ot evre nevezik ki. Megbizatasuk megujithato. A

Tanacs elfogadja a bizottsag tagjainak es pottagjainak az egyes tagallamok javaslatai alapjan

osszeallitott listajat. A bizottsagi tag megbizatasa automatikusan megszűnik, ha az a 300. cikk (3)

bekezdeseben emlitett kepviselői megbizatas, amely alapjan őt tagnak javasoltak, megszűnik;

helyere a hivatali idő fennmarado reszere ugyanazon eljarasnak megfelelően masik tagot kell

kinevezni. A bizottsag tagjai nem lehetnek egyszerre az Europai Parlament tagjai is.

306. cikk

A Regiok Bizottsaga a tagjai kozul ket es fel eves időtartamra megvalasztja elnoket es

tisztsegviselőit.

A bizottsag elfogadja eljarasi szabalyzatat.

A bizottsagot az Europai Parlament, a Tanacs vagy a Bizottsag keresere a bizottsag elnoke hivja

ossze. A bizottsag sajat kezdemenyezesere is ulesezhet.

307. cikk

Az Europai Parlament, a Tanacs vagy a Bizottsag a Szerződesekben meghatarozott esetekben,

tovabba minden olyan — kulonosen a hatarokon atnyulo egyuttműkodest erintő — esetben,

amikor ezt az intezmenyek valamelyike indokoltnak tartja, konzultal a Regiok Bizottsagaval.

Ha az Europai Parlament, a Tanacs vagy a Bizottsag szuksegesnek tartja, a bizottsag szamara

velemenyenek benyujtasara hataridőt tűzhet ki, amely az erről szolo ertesitesnek az elnok altali

kezhezveteletől szamitott legalabb egy honap. A hataridő lejartat kovetően a velemeny hianya

nem kepezheti akadalyat a tovabbi eljarasnak.

Ha a 304. cikk ertelmeben konzultalni kell a Gazdasagi es Szocialis Bizottsaggal, az Europai

Parlament, a Tanacs vagy a Bizottsag tajekoztatja a Regiok Bizottsagat a velemenyadas iranti

megkeresesről. Ha a Regiok Bizottsaga ugy iteli meg, hogy sajatos regionalis erdekekről van szo,

velemenyt adhat az ugyről.

A bizottsag sajat kezdemenyezesere is adhat velemenyt olyan esetekben, amikor ezt indokoltnak

tartja.

MUNKAPELDANY

149

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

A bizottsag velemenyet a tanacskozasokrol keszult osszefoglaloval egyutt megkuldik az Europai

Parlamentnek, a Tanacsnak es a Bizottsagnak.

4. FEJEZET

AZ EUROPAI BERUHAZASI BANK

308. cikk

Az Europai Beruhazasi Bank jogi szemely.

Az Europai Beruhazasi Bank tagjai a tagallamok.

Az Europai Beruhazasi Bank alapokmanyat a Szerződesekhez csatolt jegyzőkonyv allapitja meg.

A Tanacs – az Europai Beruhazasi Bank kerelmere es az Europai Parlamenttel, valamint a

Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően vagy a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai

Parlamenttel, valamint az Europai Beruhazasi Bankkal folytatott konzultaciot kovetően –

kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben, egyhangulag modosithatja a Bank alapokmanyat.

309. cikk

Az Europai Beruhazasi Bank feladata, hogy a tőkepiac igenybevetelevel es sajat forrasai

felhasznalasaval az Unio erdekeben hozzajaruljon a belső piac kiegyensulyozott es egyenletes

fejlődesehez. Ezert a Bank, amely nyeresegszerzesi cel nelkul műkodik, olyan kolcsonoket es

garanciakat nyujt, amelyek elősegitik a kovetkező projektek finanszirozasat a gazdasag

valamennyi agazataban:

a) projektek a kevesbe fejlett regiok fejlesztesere;

b) projektek a vallalkozasok modernizalasara vagy atalakitasara, illetve a belső piac

letrehozasa, illetve műkodese folytan szuksegesse valo uj tevekenysegek kialakitasara, ha

ezek a projektek olyan terjedelműek vagy termeszetűek, hogy azokat az egyes

tagallamokban rendelkezesre allo kulonboző eszkozokkel nem lehet teljes egeszeben

finanszirozni;

c) olyan projektek, amelyek tobb tagallam kozos erdeket szolgaljak, es olyan

terjedelműek vagy termeszetűek, hogy azokat az egyes tagallamokban rendelkezesre allo

kulonboző eszkozokkel nem lehet teljes egeszeben finanszirozni.

Feladatanak ellatasa soran a Bank, a strukturalis alapoktol es egyeb unios penzugyi eszkozokből

kapott tamogatasokhoz kapcsolodva, megkonnyiti beruhazasi programok finanszirozasat.

MUNKAPELDANY

150

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

II. CIM

PENZUGYI RENDELKEZESEK

310. cikk

(1) Az Unio valamennyi beveteli es kiadasi tetelet elő kell iranyozni az egyes penzugyi evekre

vonatkozoan es fel kell tuntetni a koltsegvetesben.

Az Unio eves koltsegveteset a 314. cikkben megallapitott szabalyokkal osszhangban az Europai

Parlament es a Tanacs hatarozza meg.

A koltsegvetes beveteleinek es kiadasainak egyensulyban kell lenniuk.

(2) A koltsegvetesben feltuntetett kiadasokat a 322. cikkben emlitett rendelettel osszhangban, egy

penzugyi evre vonatkozoan kell jovahagyni.

(3) A koltsegvetesben feltuntetett kiadasok vegrehajtasanak előfeltetele olyan kotelező erejű unios

jogi aktus elfogadasa a 322. cikkben emlitett rendelettel osszhangban, amely jogalapot biztosit az

Unio fellepesehez es az azzal osszefuggő kiadasoknak a vegrehajtasahoz, kiveve az emlitett

rendeletben meghatarozott eseteket.

(4) A koltsegvetesi fegyelem biztositasa erdekeben az Unio, amennyiben egy jogi aktus jelentős

hatast gyakorolhat a koltsegvetesre, azt nem fogadhatja el mindaddig, amig nem biztositja, hogy

az ebből a jogi aktusbol eredő kiadasok az Unio sajat forrasainak hataran belul, valamint a 312.

cikkben emlitett tobbeves penzugyi keret tiszteletben tartasaval finanszirozhatok.

(5) A koltsegvetest a hatekony es eredmenyes penzgazdalkodas elveinek tiszteletben tartasaval

kell vegrehajtani. A tagallamok es az Unio egyuttműkodnek egymassal annak erdekeben, hogy

biztositsak a koltsegvetesi előiranyzatoknak ezzel az alapelvvel osszhangban tortenő

felhasznalasat.

(6) Az Unio es a tagallamok a 325. cikk rendelkezeseivel osszhangban kuzdenek a csalas es az

Unio penzugyi erdekeit sertő minden egyeb jogellenes tevekenyseg ellen.

1. FEJEZET

AZ UNIO SAJAT FORRASAI

311. cikk

Az Unio gondoskodik a celjai eleresehez es politikai megvalositasahoz szukseges eszkozokről.

Az egyeb bevetelek serelme nelkul, a koltsegvetest teljes egeszeben sajat forrasokbol kell

finanszirozni.

MUNKAPELDANY

151

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően kulonleges jogalkotasi eljaras

kereteben, egyhangulag elfogadja az Unio sajat forrasainak rendszerere vonatkozo

rendelkezeseket megallapito hatarozatot. E vonatkozasban a hatarozat a sajat forrasok ujabb

tipusait teremtheti meg, illetve meglevő tipusokat szuntethet meg. Ez a hatarozat csak azt

kovetően lep hatalyba, hogy a tagallamok sajat alkotmanyos kovetelmenyeiknek megfelelően azt

jovahagytak.

Az Unio sajat forrasainak rendszerere vonatkozo vegrehajtasi intezkedeseket kulonleges

jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben a Tanacs allapitja meg annyiban,

amennyiben a harmadik bekezdes alapjan elfogadott hatarozat igy rendelkezik. A Tanacs az

Europai Parlament egyeterteset kovetően hataroz.

2. FEJEZET

TOBBEVES PENZUGYI KERET

312. cikk

(1) A tobbeves penzugyi keret biztositja, hogy az Unio kiadasai rendezett modon, sajat forrasai

hatarain belul alakuljanak.

A tobbeves penzugyi keretet legalabb 5 eves időszakra kell meghatarozni.

Az Unio eves koltsegvetesenek osszhangban kell lennie a tobbeves penzugyi kerettel.

(2) A tobbeves penzugyi keretet a Tanacs altal kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott

rendelet hatarozza meg. A Tanacs az Europai Parlamentnek a tagjai tobbsegevel elfogadott

egyeterteset kovetően, egyhangulag hataroz.

Az Europai Tanacs egyhangulag elfogadott hatarozatban felhatalmazhatja a Tanacsot arra, hogy az

első albekezdesben emlitett rendelet elfogadasarol minősitett tobbsegi szavazassal dontson.

(3) A tobbeves penzugyi keret kiadasi kategoriankent meghatarozza a kotelezettsegvallalasi es a

kifizetesi előiranyzatok eves felső hatarat. A korlatozott szamu kiadasi kategoriak az Unio

tevekenysege főbb teruleteinek felelnek meg.

A penzugyi keret meghataroz minden, az eves koltsegvetesi eljaras zavartalan lefolytatasahoz

szukseges egyeb rendelkezest is.

(4) Ha az előző penzugyi keret időszakanak vegeig a Tanacs nem fogadta el az uj penzugyi keretet

meghatarozo rendeletet, az uj jogi aktus elfogadasaig az előző keret utolso evenek megfelelő felső

hatarok es egyeb rendelkezesek alkalmazasa meghosszabbodik.

(5) Az Europai Parlament, a Tanacs es a Bizottsag az uj penzugyi keret elfogadasara iranyulo

eljaras soran mindvegig koteles minden szukseges intezkedest megtenni az elfogadas

megkonnyitese erdekeben.

MUNKAPELDANY

152

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

3. FEJEZET

AZ UNIO EVES KOLTSEGVETESE

313. cikk

A penzugyi ev januar 1-jetől december 31-eig tart.

314. cikk

Az Unio eves koltsegveteset kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben eljarva az Europai Parlament

es a Tanacs hatarozza meg a kovetkező rendelkezeseknek megfelelően:

1. Az Europai Kozponti Bank kivetelevel valamennyi intezmeny julius 1-je előtt megtervezi a

kovetkező penzugyi evre vonatkozo kiadasait. A Bizottsag ezeket a javaslatokat koltsegvetesi

tervezetbe foglalja, amely elterő javaslatokat is tartalmazhat.

A koltsegvetesi tervezet egy tervezett beveteli előiranyzatot es egy tervezett kiadasi előiranyzatot

tartalmaz.

2. A Bizottsagnak a koltsegvetesi tervezetet tartalmazo javaslatat legkesőbb a koltsegvetes

vegrehajtasat megelőző ev szeptember 1-jeig az Europai Parlament es a Tanacs ele kell

terjesztenie.

A Bizottsag az eljaras soran a koltsegvetesi tervezetet mindaddig modosithatja, amig az 5. pont

szerinti egyeztetőbizottsagot ossze nem hivjak.

3. A Tanacs elfogadja a koltsegvetesi tervezetre vonatkozo allaspontjat, es azt legkesőbb az adott

penzugyi evet megelőző ev oktober 1-eig az Europai Parlament ele terjeszti. A Tanacs

teljeskorűen tajekoztatja az Europai Parlamentet az allaspontjanak elfogadasahoz vezető okokrol.

4. Ha az allaspont kozlesetől szamitott negyvenket napon belul az Europai Parlament:

a) egyetert a Tanacs allaspontjaval, a koltsegvetes elfogadasra kerul;

b) nem foglal allast, a koltsegvetest elfogadottnak kell tekinteni;

c) tagjainak tobbsegevel modositasokat fogad el, a modositott tervezetet tovabbitja a

Tanacsnak es a Bizottsagnak. Az Europai Parlament elnoke a Tanacs elnokevel egyetertesben

haladektalanul osszehivja az egyeztetőbizottsagot. Amennyiben azonban a Tanacs a tervezet

tovabbitasatol szamitott tiz napon belul tajekoztatja az Europai Parlamentet arrol, hogy

valamennyi modositasaval egyetertett, az egyeztetőbizottsag ulesere nem kerul sor.

5. A Tanacs tagjaibol vagy azok kepviselőiből es az Europai Parlament azonos szamu

kepviselőiből allo egyeztetőbizottsag feladata, hogy a Tanacs tagjainak vagy azok kepviselőinek

minősitett tobbsegevel es az Europai Parlament kepviselőinek tobbsegevel az Europai Parlament

es a Tanacs allaspontjai alapjan az osszehivasatol szamitott huszonegy napon belul

megallapodasra jusson egy kozos szovegtervezetről.

MUNKAPELDANY

153

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

A Bizottsag reszt vesz az egyeztetőbizottsag munkajaban, es megtesz minden szukseges

kezdemenyezest az Europai Parlament es a Tanacs allaspontjanak kozelitese erdekeben.

6. Ha az 5. pontban emlitett huszonegy napos hataridőn belul az egyeztetőbizottsag kozos

szovegtervezetben allapodik meg, e megallapodas időpontjatol szamitva tizennegy nap all mind az

Europai Parlament, mind a Tanacs rendelkezesere, hogy a kozos szovegtervezetet jovahagyja.

7. Amennyiben a 6. pontban emlitett tizennegy napos hataridőn belul:

a) mind az Europai Parlament, mind pedig a Tanacs jovahagyja a kozos szovegtervezetet, vagy

egyikuk sem foglal allast, illetve amennyiben ezen intezmenyek egyike jovahagyja a kozos

szovegtervezetet, mig a masik nem foglal allast, a koltsegvetest a kozos szovegtervezettel

osszhangban veglegesen elfogadottnak kell tekinteni, vagy

b) az Europai Parlament – tagjainak tobbsegevel – es a Tanacs egyarant elutasitja a kozos

szovegtervezetet, vagy amennyiben ezen intezmenyek egyike elutasitja a kozos szovegtervezetet,

mig a masik nem foglal allast, a Bizottsag uj koltsegvetesi tervezet nyujt be, vagy

c) az Europai Parlament – tagjainak tobbsegevel – elutasitja a kozos szovegtervezetet, mig a

Tanacs azt jovahagyja, a Bizottsag uj koltsegvetesi tervezet nyujt be, vagy

d) az Europai Parlament jovahagyja a kozos szovegtervezetet, mig a Tanacs azt elutasitja, a

Parlament – tagjainak tobbsegevel es a leadott szavazatok haromotodevel – a Tanacs elutasitasatol

szamitott tizennegy napon belul ugy hatarozhat, hogy a 4. pont c) alpontjaban emlitett

modositasok egy reszet vagy egeszet megerősiti. Ha a Parlament valamely modositasat nem

erősitik meg, a modositassal erintett koltsegvetesi sorra vonatkozoan az egyeztetőbizottsagban

megallapitott allaspontot kell megtartani. A koltsegvetest ezen az alapon veglegesen elfogadottnak

kell tekinteni.

8. Amennyiben az 5. pontban emlitett huszonegy napon belul az egyeztetőbizottsag a kozos

szovegtervezetet illetően nem jut megallapodasra, a Bizottsag uj koltsegvetesi tervezetet nyujt be.

9. Az e cikkben előirt eljaras lezarasat kovetően az Europai Parlament elnoke megallapitja, hogy a

koltsegvetest veglegesen elfogadtak.

10. Az e cikkben raruhazott hataskoroket minden intezmeny a Szerződesek, illetve az azok alapjan

– kulonosen az Unio sajat forrasai, valamint a bevetelek es kiadasok kozotti egyensuly teruleten –

elfogadott jogi aktusok tiszteletben tartasaval gyakorolja.

315. cikk

Ha egy penzugyi ev kezdeten a koltsegvetest meg nem fogadtak el veglegesen, a 322. cikk

ertelmeben elfogadott rendeletnek megfelelően a koltsegvetes barmely alcimenek tekinteteben

havonta az előző penzugyi evre vonatkozo koltsegvetesben szereplő, az adott alcimre vonatkozo

előiranyzatok legfeljebb egytizenketted reszet kitevő osszeget lehet elkolteni; ennek soran

azonban nem lehet tullepni a koltsegvetesi tervezet ugyanazon alcimeben meghatarozott

előiranyzat egytizenketted reszet.

Felteve hogy az első bekezdesben meghatarozott egyeb feltetelek teljesulnek, a Tanacs a Bizottsag

javaslata alapjan, minősitett tobbseggel, a 322. cikk ertelmeben elfogadott rendeletnek

MUNKAPELDANY

154

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

megfelelően engedelyezheti az egytizenketted reszen feluli kiadasokat. A Tanacs hatarozatat

haladektalanul tovabbitja az Europai Parlamentnek.

A masodik bekezdesben emlitett hatarozatban, a 311. cikk szerinti jogi aktusok tiszteletben

tartasaval, meg kell allapitani az e cikk alkalmazasanak biztositasahoz szukseges forrasokra

vonatkozo intezkedeseket.

Az ilyen hatarozat az elfogadasatol szamitott harmincadik napon lep hatalyba, kiveve, ha e

hataridőn belul az Europai Parlament tagjainak tobbsegevel e kiadas csokkenteseről hatarozott.

316. cikk

A 322. cikk alapjan megallapitando felteteleknek megfelelően, a penzugyi ev vegen el nem koltott

előiranyzatok — a szemelyi kiadasok előiranyzatainak kivetelevel — csak a kovetkező penzugyi

evre vihetők at.

Az előiranyzatokat kulonboző alcimek ala kell sorolni, ezeken belul a kiadasokat termeszetuk es

rendeltetesuk szerint csoportositva, illetve a 322. cikk ertelmeben elfogadott rendeletnek

megfelelően tovabb reszletezve.

Az Europai Parlament, az Europai Tanacs es a Tanacs, a Bizottsag, valamint az Europai Unio

Birosaga kiadasai — az egyes kozos kiadasokra vonatkozo kulon rendelkezesek serelme nelkul —

a koltsegvetesben onallo reszeket kepeznek.

4. FEJEZET

A KOLTSEGVETES VEGREHAJTASA ES A FELMENTES

317. cikk

A Bizottsag a koltsegvetest a tagallamokkal egyuttműkodve es a 322. cikk ertelmeben elfogadott

rendelet rendelkezeseinek megfelelően, sajat felelőssegere es az előiranyzatok keretein belul hajtja

vegre a hatekony es eredmenyes penzgazdalkodas elveinek tiszteletben tartasaval. A tagallamok

egyuttműkodnek a Bizottsaggal annak erdekeben, hogy biztositsak a koltsegvetesi

előiranyzatoknak a hatekony es eredmenyes penzgazdalkodas alapelveivel osszhangban tortenő

felhasznalasat.

A rendelet meghatarozza a koltsegvetes vegrehajtasa soran a tagallamokat terhelő ellenőrzesi es

szamviteli kotelezettsegeket es az ezekkel jaro felelősseget. A rendelet valamennyi intezmeny

szamara megallapitja a sajat kiadasaik vegrehajtasaban betoltott felelőssegukre es szerepukre

vonatkozo reszletes szabalyokat.

A koltsegvetesen belul a Bizottsag — a 322. cikk ertelmeben elfogadott rendeletben megallapitott

kereten belul es feltetelek mellett — előiranyzatokat csoportosithat at egyik alcimből a masikba

vagy egyik albontasbol a masikba.

MUNKAPELDANY

155

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

318. cikk

A Bizottsag evente benyujtja az Europai Parlamentnek es a Tanacsnak az előző penzugyi ev

koltsegvetesenek vegrehajtasara vonatkozo elszamolast. A Bizottsag tovabba megkuldi szamukra

az Unio eszkozeit es forrasait tartalmazo merleget is.

A Bizottsag tovabba az Europai Parlamentnek es a Tanacsnak ertekelő jelentest nyujt be az Unio

penzugyi helyzetere vonatkozoan, kulonos tekintettel az Europai Parlament es a Tanacs altal a

316. cikk ertelmeben megtett eszrevetelek tekinteteben elert eredmenyekre.

319. cikk

(1) Az Europai Parlament a Tanacs ajanlasa alapjan mentesiti a Bizottsagot a koltsegvetes

vegrehajtasara vonatkozo felelősseg alol. E celbol a Tanacs es azt kovetően az Europai Parlament

megvizsgalja a 318. cikkben emlitett elszamolasokat, merleget es ertekelő jelentest, a

Szamvevőszek eves jelenteset az ellenőrzes ala vont intezmenyeknek a Szamvevőszek

eszreveteleire adott valaszaival egyutt, a 287. cikk (1) bekezdesenek masodik albekezdeseben

emlitett igazolo nyilatkozatot, valamint a Szamvevőszek altal keszitett vonatkozo kulon

jelenteseket.

(2) Az Europai Parlament a Bizottsagnak adott mentesitest megelőzően vagy a koltsegvetes

vegrehajtasara vonatkozo hataskorenek gyakorlasaval osszefuggő barmely celbol felkerheti a

Bizottsagot, hogy meghallgatas kereteben szamoljon be a kiadasok vegrehajtasarol, illetve a

penzugyi ellenőrző rendszerek műkodeseről. A Bizottsag az Europai Parlament keresere megad

szamara minden szukseges tajekoztatast.

(3) A Bizottsag megtesz minden megfelelő lepest annak erdekeben, hogy eleget tegyen a

mentesitő hatarozatban foglalt eszreveteleknek es az Europai Parlament kiadasok vegrehajtasara

vonatkozo egyeb eszreveteleinek, valamint a Tanacs mentesitesre vonatkozo ajanlasat kiserő

megjegyzeseknek.

Az Europai Parlament vagy a Tanacs keresere a Bizottsag jelentest keszit az ilyen eszrevetelek es

megjegyzesek alapjan tett intezkedesekről es kulonosen a koltsegvetes vegrehajtasaert felelős

szervezeti egysegeknek adott utasitasokrol. Ezeket a jelenteseket a Szamvevőszeknek is meg kell

kuldeni.

5. FEJEZET

KOZOS RENDELKEZESEK

320. cikk

A tobbeves penzugyi keretet es az eves koltsegvetest euroban kell meghatarozni.

321. cikk

A Bizottsag az erintett tagallamok hataskorrel rendelkező hatosagai ertesitesenek kotelezettsege

mellett atvalthatja a tagallamok egyikenek penznemere egy masik tagallam penznemeben levő

MUNKAPELDANY

156

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

eszkozeit olyan mertekben, amilyen mertekben ez a Szerződesekben foglalt celokra tortenő

felhasznalasukhoz szukseges. A Bizottsag lehetőseg szerint elkeruli az ilyen atvaltasok

alkalmazasat, ha rendelkezik a szukseges penznemben levő keszpenzzel vagy likvid eszkozokkel.

A Bizottsag az egyes tagallamokkal az erintett allam altal kijelolt hatosag utjan erintkezik.

Penzugyi műveletek vegrehajtasa soran a Bizottsag az adott tagallam jegybankjat vagy az adott

tagallam altal felhatalmazott valamely mas penzugyi szervezetet veszi igenybe.

322. cikk

(1) Az Europai Parlament es a Tanacs a Szamvevőszekkel folytatott konzultaciot kovetően rendes

jogalkotasi eljaras kereteben, rendeletekben megallapitja:

a) azokat a koltsegvetesi szabalyokat, amelyek meghatarozzak kulonosen a koltsegvetes

elkeszitesere es vegrehajtasara, valamint az elszamolasok vegzesere es ellenőrzesere vonatkozo

eljarast;

b) a penzugyi szereplők, es kulonosen az engedelyezesre jogosult tisztviselők es a

szamvitelert felelős tisztviselők felelőssegere vonatkozo szabalyokat.

(2) A Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Parlamenttel es a Szamvevőszekkel

folytatott konzultaciot kovetően meghatarozza azokat a modszereket es azt az eljarast, amelyek

szerint az Unio sajat forrasaira vonatkozo szabalyozasban előirt koltsegvetesi bevetelt a Bizottsag

rendelkezesere bocsatjak, valamint a keszpenzigenyek teljesitese erdekeben szukseg eseten

alkalmazando intezkedeseket.

323. cikk

Az Europai Parlament, a Tanacs es a Bizottsag feladata annak biztositasa, hogy az Unio harmadik

felekkel szembeni jogi kotelezettsegeinek teljesitesehez szukseges penzugyi eszkozok

rendelkezesre alljanak.

324. cikk

Az e fejezetben emlitett koltsegvetesi eljarasok kereteben az Europai Parlament, a Tanacs es a

Bizottsag elnokei a Bizottsag kezdemenyezesere rendszeresen uleseket tartanak. Az elnokok

minden szukseges intezkedest megtesznek annak erdekeben, hogy e cim vegrehajtasanak

megkonnyitese erdekeben előmozditsak az altaluk vezetett intezmenyek kozotti konzultaciokat es

az intezmenyek allaspontjainak egyezteteset.

MUNKAPELDANY

157

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

6. FEJEZET

KUZDELEM A CSALAS ELLEN

325. cikk

(1) Az Unio es a tagallamok kuzdenek a csalas es az Unio penzugyi erdekeit sertő minden egyeb

jogellenes tevekenyseg ellen az e cikknek megfelelően meghozando olyan intezkedesekkel,

amelyeknek elrettentő hatasuk van es hathatos vedelmet nyujtanak a tagallamokban, valamint az

Unio intezmenyeiben, szerveiben es hivatalaiban.

(2) A tagallamok az Unio penzugyi erdekeit sertő csalas lekuzdesere megteszik ugyanazokat az

intezkedeseket, mint amelyeket a sajat penzugyi erdekeiket sertő csalas lekuzdesere tesznek.

(3) A Szerződesek egyeb rendelkezeseinek serelme nelkul a tagallamok osszehangoljak az Unio

penzugyi erdekeinek csalassal szembeni vedelmet celzo tevekenyseguket. Ennek erdekeben a

Bizottsaggal egyutt megszervezik a megfelelő hataskorrel rendelkező hatosagaik kozotti szoros es

rendszeres egyuttműkodest.

(4) Az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi eljaras kereteben es a Szamvevőszekkel

folytatott konzultaciot kovetően meghozza az Unio penzugyi erdekeit sertő csalasok megelőzese

es az azok elleni kuzdelem teren a szukseges intezkedeseket azzal a cellal, hogy hathatos es

azonos mertekű vedelmet nyujtsanak a tagallamokban, valamint az Unio intezmenyeiben,

szerveiben es hivatalaiban.

(5) A Bizottsag a tagallamokkal egyuttműkodve evente jelentest nyujt be az Europai Parlamentnek

es a Tanacsnak az e cikk vegrehajtasa erdekeben megtett intezkedesekről.

III. CIM

MEGERŐSITETT EGYUTTMŰKODES

326. cikk

A megerősitett egyuttműkodeseknek osszeegyeztethetőeknek kell lenniuk a Szerződesekkel es az

Unio jogaval.

Az ilyen egyuttműkodes nem befolyasolhatja hatranyosan a belső piacot, valamint a gazdasagi,

tarsadalmi es teruleti koheziot. Nem jelenthet megkulonboztetest vagy akadalyt a tagallamok

kozotti kereskedelemben, es nem torzithatja a tagallamok kozotti versenyt.

327. cikk

A megerősitett egyuttműkodeseknek tiszteletben kell tartaniuk azoknak a tagallamoknak a

hataskoreit, jogait es kotelezettsegeit, amelyek az egyuttműkodesben nem vesznek reszt. Az ilyen

tagallamok nem akadalyozhatjak a megerősitett egyuttműkodesnek a reszt vevő tagallamok altal

tortenő vegrehajtasat.

MUNKAPELDANY

158

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

328. cikk

(1) A megerősitett egyuttműkodes annak letrehozasakor valamennyi tagallam szamara nyitva all,

felteve, hogy azok megfelelnek az egyuttműkodesre felhatalmazo hatarozatban megallapitott

reszveteli felteteleknek. Az egyuttműkodes barmely kesőbbi időpontban is nyitva all mindazon

tagallamok szamara, amelyek e feltetelek mellett az annak kereteben mar elfogadott jogi

aktusoknak is megfelelnek.

A Bizottsag es a megerősitett egyuttműkodesben reszt vevő tagallamok gondoskodnak annak

előmozditasarol, hogy az egyuttműkodesben a lehető legtobb tagallam reszt vegyen.

(2) A Bizottsag es adott esetben az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselője rendszeresen

tajekoztatja az Europai Parlamentet es a Tanacsot a megerősitett egyuttműkodes előrehaladasarol.

329. cikk

(1) Azoknak a tagallamoknak, amelyek egymas kozott megerősitett egyuttműkodest kivannak

letrehozni a Szerződesek alkalmazasi korebe tartozo teruletek valamelyiken – a kizarolagos

hataskorok terulete es a kozos kul- es biztonsagpolitika kivetelevel –, kerelmet kell a Bizottsag ele

terjeszteniuk, amelyben meghatarozzak a javasolt megerősitett egyuttműkodes hatokoret es

celkitűzeseit. A Bizottsag ilyen ertelmű javaslatot terjeszthet a Tanacs ele. Ha a Bizottsag nem

nyujt be javaslatot, az erintett tagallamokat tajekoztatja ennek okairol.

Az első albekezdesben emlitett megerősitett egyuttműkodes folytatasara vonatkozo felhatalmazast

a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Parlament egyeterteset kovetően a Tanacs adja meg.

(2) Az egymas kozott a kozos kul- es biztonsagpolitika kereteben megerősitett egyuttműkodest

letrehozni kivano tagallamoknak kerelmuket a Tanacshoz kell benyujtaniuk. A kerelmet

tovabbitani kell az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjehez, aki velemenyt nyilvanit

arrol, hogy a tervezett megerősitett egyuttműkodes osszhangban van-e az Unio kozos kul- es

biztonsagpolitikajaval, valamint a Bizottsaghoz, amely velemenyt nyilvanit, kulonosen arrol, hogy

a javasolt megerősitett egyuttműkodes osszhangban van-e az Unio egyeb politikaival. A kerelmet

tajekoztatasul az Europai Parlamentnek is meg kell kuldeni.

A megerősitett egyuttműkodes folytatasara vonatkozo felhatalmazast a Tanacs egyhangulag

elfogadott hatarozatban adja meg.

330. cikk

A Tanacs tanacskozasain valamennyi tagallam reszt vehet, de a szavazasban a Tanacsnak csak a

megerősitett egyuttműkodesben reszt vevő tagallamokat kepviselő tagjai vesznek reszt.

Az egyhangusag eleresehez csak a reszt vevő tagallamok kepviselőinek szavazatait kell

figyelembe venni.

A minősitett tobbseget a 238. cikk (3) bekezdesenek megfelelően kell meghatarozni.

MUNKAPELDANY

159

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

331. cikk

(1) Barmely tagallam, amely a 329. cikk (1) bekezdeseben emlitett teruletek valamelyiken

folytatott megerősitett egyuttműkodesben reszt kivan venni, ezt a szandekat bejelenti a Tanacsnak

es a Bizottsagnak.

A Bizottsag a bejelentes kezhezveteletől szamitott negy honapon belul megerősiti az erintett

tagallam reszvetelet. Adott esetben megallapitja, hogy a reszveteli feltetelek teljesultek, es

elfogadja azokat az atmeneti intezkedeseket, amelyek a megerősitett egyuttműkodes kereteben

mar elfogadott jogi aktusok alkalmazasa szempontjabol szuksegesek.

Ha azonban a Bizottsag ugy iteli meg, hogy a reszveteli feltetelek nem teljesultek, megjeloli

azokat a rendelkezeseket, amelyeket a feltetelek teljesitesehez el kell fogadni, es a reszveteli

kerelem ujboli vizsgalatara hataridőt allapit meg. E hataridő lejarta utan a kerelmet a masodik

albekezdesben előirt eljarasnak megfelelően ujra megvizsgalja. Ha a Bizottsag ugy iteli meg, hogy

a reszveteli feltetelek meg mindig nem teljesultek, az erintett tagallam az ugyet a Tanacs ele

utalhatja, amely dont a kerelemről. A Tanacs a 330. cikk szerint hataroz. A Tanacs tovabba a

Bizottsag javaslata alapjan a masodik albekezdes szerinti atmeneti intezkedeseket fogadhat el.

(2) Barmely tagallam, amely a kozos kul- es biztonsagpolitika teruleten folytatott megerősitett

egyuttműkodesben kivan reszt venni, ezt a szandekat bejelenti a Tanacsnak, az Unio kulugyi es

biztonsagpolitikai főkepviselőjenek es a Bizottsagnak.

A Tanacs az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjevel folytatott konzultaciot es – adott

esetben – a reszveteli feltetelek teljesitesenek megallapitasat kovetően megerősiti az erintett

tagallam reszvetelet. Emellett a Tanacs a főkepviselő javaslata alapjan olyan atmeneti

intezkedeseket fogadhat el, amelyek a megerősitett egyuttműkodes kereteben mar elfogadott jogi

aktusok alkalmazasa szempontjabol szuksegesek. Ha azonban a Tanacs ugy iteli meg, hogy a

reszveteli feltetelek nem teljesultek, megjeloli azokat a rendelkezeseket, amelyeket a feltetelek

teljesitesehez el kell fogadni, es a reszveteli kerelem ujboli vizsgalatara hataridőt allapit meg.

E bekezdes alkalmazasakor a Tanacs egyhangulag es a 330. cikknek megfelelően hataroz.

332. cikk

A megerősitett egyuttműkodes vegrehajtasabol eredő, az intezmenyeknel felmerulő igazgatasi

koltsegeken kivuli kiadasok a reszt vevő tagallamokat terhelik, kiveve, ha az Europai Parlamenttel

folytatott konzultaciot kovetően a Tanacs valamennyi tagja egyhangulag maskent hataroz.

333. cikk

(1) Amennyiben a Szerződeseknek a megerősitett egyuttműkodes kereteben esetlegesen

alkalmazasra kerulő valamely rendelkezese a Tanacs szamara egyhangu hatarozathozatalt ir elő, a

Tanacs a 330. cikkben foglalt szabalyokkal osszhangban egyhangulag elfogadott hatarozatban ugy

rendelkezhet, hogy a jovőben minősitett tobbseggel kell hatarozni.

(2) Ha a Szerződeseknek a megerősitett egyuttműkodes kereteben esetlegesen alkalmazasra kerulő

valamely rendelkezese a Tanacs szamara a jogi aktusok elfogadasara kulonleges jogalkotasi

eljaras alkalmazasat irja elő, a Tanacs a 330. cikkben foglalt szabalyokkal osszhangban

egyhangulag elfogadott hatarozatban ugy rendelkezhet, hogy a jovőben rendes jogalkotasi eljaras

MUNKAPELDANY

160

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

kereteben kell hatarozni. A Tanacs az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően

hataroz.

(3) Az (1) es (2) bekezdes nem alkalmazando a katonai vagy vedelmi vonatkozasu dontesek

eseten.

334. cikk

A Tanacs es a Bizottsag biztositja a megerősitett egyuttműkodes kereteben kifejtett tevekenysegek

kozotti, valamint az ilyen tevekenysegek es az Unio politikai kozotti osszhangot, es ennek

erdekeben egyuttműkodnek egymassal.

HETEDIK RESZ

ALTALANOS ES ZARO RENDELKEZESEK

335. cikk

Az Unio valamennyi tagallamban az adott tagallam jogaban a jogi szemelyeknek biztositott

legteljesebb jogkepesseggel rendelkezik; igy kulonosen ingo es ingatlan vagyont szerezhet es

idegenithet el, tovabba birosag előtt eljarhat. E celbol az Uniot a Bizottsag kepviseli.

Mindazonaltal igazgatasi autonomiajuk alapjan a sajat műkodesukkel kapcsolatos ugyekben az

Uniot az egyes intezmenyek maguk kepviselik.

336. cikk

Az Europai Parlament es a Tanacs rendes jogalkotasi eljaras kereteben elfogadott rendeletekben, a

tobbi erintett intezmennyel folytatott konzultaciot kovetően megallapitja az Europai Unio

tisztviselőinek szemelyzeti szabalyzatat es az Unio egyeb alkalmazottaira vonatkozo alkalmazasi

felteteleket.

337. cikk

A Tanacs altal a Szerződesek rendelkezeseinek megfelelően, egyszerű tobbseggel megallapitott

kereteken belul es feltetelek szerint a Bizottsag a rabizott feladatok teljesitesehez szukseges

barmilyen informaciot megszerezhet es barmilyen ellenőrzest lefolytathat.

338. cikk

(1) A Kozponti Bankok Europai Rendszere es az Europai Kozponti Bank alapokmanyarol szolo

jegyzőkonyv 5. cikkenek serelme nelkul az Europai Parlament es a Tanacs a rendes jogalkotasi

eljaras kereteben intezkedeseket fogad el statisztikak keszitesere vonatkozoan, amennyiben ez az

Unio tevekenysegeinek ellatasahoz szukseges.

MUNKAPELDANY

161

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(2) Az unios statisztikak keszitesenek a partatlansag, a megbizhatosag, a targyilagossag, a

tudomanyos fuggetlenseg, a koltseghatekonysag es a statisztikai adatok bizalmas kezelesenek

tiszteletben tartasaval kell tortennie; az nem rohat tulzott terheket a gazdasagi szereplőkre.

339. cikk

Az Unio intezmenyeinek tagjai, a bizottsagok tagjai, valamint az Unio tisztviselői es egyeb

alkalmazottai szolgalati jogviszonyuk megszűneset kovetően sem fedhetik fel a szolgalati

titoktartasi kotelezettseg ala eső informaciokat, igy kulonosen a vallalkozasokra, az ezek uzleti

kapcsolataira vagy koltsegosszetevőire vonatkozo informaciokat.

340. cikk

Az Unio szerződeses felelősseget az adott szerződesre alkalmazando jog szabalyozza.

Szerződesen kivuli felelősseg eseten az Unio a tagallamok jogaban kozos altalanos elveknek

megfelelően megteriti az intezmenyei vagy alkalmazottai altal feladataik teljesitese soran okozott

karokat.

A masodik bekezdestől elterve, a tagallamok jogaban kozos altalanos elveknek megfelelően az

Europai Kozponti Bank koteles megteriteni az altala vagy alkalmazottai altal feladataik ellatasa

soran okozott karokat.

Az Unio alkalmazottainak az Unioval szembeni szemelyes felelősseget a szemelyzeti

szabalyzatukban vagy a rajuk vonatkozo alkalmazasi feltetelekben megallapitott rendelkezesek

szabalyozzak.

341. cikk

Az Unio intezmenyeinek szekhelyet a tagallamok kormanyai kozos megegyezessel hatarozzak

meg.

342. cikk

Az Unio intezmenyeinek nyelvhasznalatara vonatkozo szabalyokat, az Europai Unio Birosaganak

alapokmanyaban foglalt rendelkezesek serelme nelkul, a Tanacs hatarozza meg egyhangulag

elfogadott rendeletekben.

343. cikk

Az Uniot a tagallamok teruleten megilletik a feladatai ellatasahoz szukseges kivaltsagok es

mentessegek az Europai Unio kivaltsagairol es mentessegeiről szolo 1965. aprilis 8-ai

jegyzőkonyvben megallapitott feltetelek szerint. Ugyanez vonatkozik az Europai Kozponti Bankra

es az Europai Beruhazasi Bankra.

MUNKAPELDANY

162

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

344. cikk

A tagallamok vallaljak, hogy a Szerződesek ertelmezesere vagy alkalmazasara vonatkozo vitaikat

kizarolag a Szerződesekben előirt eljarasok utjan rendezik.

345. cikk

A Szerződesek nem serthetik a tagallamokban fennallo tulajdoni rendet.

346. cikk

(1) A Szerződesek rendelkezesei nem zarjak ki a kovetkező szabalyok alkalmazasat:

a) egyik tagallam sem koteles olyan informaciot szolgaltatni, amelynek kozleset

ellentetesnek tartja alapvető biztonsagi erdekeivel;

b) a tagallamok megtehetik az alapvető biztonsagi erdekeik vedelme erdekeben altaluk

szuksegesnek tartott, fegyverek, lőszerek es hadianyagok előallitasaval vagy

kereskedelmevel kapcsolatos intezkedeseket; ezek az intezkedesek nem befolyasolhatjak

hatranyosan a belső piacon beluli versenyfelteteleket a nem kifejezetten katonai celokra

szant termekek tekinteteben.

(2) A Tanacs az altala 1958. aprilis 15-en megallapitott, az (1) bekezdes b) pontjanak hatalya ala

tartozo termekekre vonatkozo listat a Bizottsag javaslata alapjan egyhangu hatarozattal

megvaltoztathatja.

347. cikk

A tagallamok konzultalnak egymassal annak erdekeben, hogy kozosen megtegyek a szukseges

intezkedeseket annak megakadalyozasara, hogy a belső piac műkodeset hatranyosan befolyasoljak

az olyan intezkedesek, amelyek megtetelere egy tagallam a kozrend fenntartasat befolyasolo

sulyos belső zavarok eseten, haboru, haborus fenyegetest jelentő sulyos nemzetkozi feszultseg

eseten vagy a beke es nemzetkozi biztonsag fenntartasa celjabol vallalt kotelezettsegei teljesitese

erdekeben kenyszerul.

348. cikk

Ha a 346. es 347. cikkben emlitett esetekben tett intezkedesek a belső piacon beluli

versenyfeltetelekre torzito hatast gyakorolnak, a Bizottsag az erintett allammal egyutt

megvizsgalja, hogyan lehet ezeket az intezkedeseket a Szerződesekben megallapitott

rendelkezesekhez igazitani.

A 258. es 259. cikkben megallapitott eljarastol elterve, a Bizottsag vagy barmely tagallam

kozvetlenul a Birosaghoz fordulhat, ha megitelese szerint egy masik tagallam visszael a 346. es

347. cikkben megallapitott hataskorevel. A Birosag hatarozatat zart ulesen hozza meg.

MUNKAPELDANY

163

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

349. cikk

Figyelembe veve Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Reunion, Saint Barthelemy, Saint

Martin, valamint az Azori-szigetek, Madeira es a Kanari-szigetek gazdasagi es tarsadalmi

strukturalis helyzetet, amit tavoli fekvesuk, szigetjelleguk, kis meretuk, kedvezőtlen domborzati es

eghajlati viszonyaik es nehany termektől valo gazdasagi fuggesuk sulyosbit, amely tenyezők

allandosaga es egyuttes hatasa sulyosan hatraltatja fejlődesuket, a Tanacs a Bizottsag javaslata

alapjan es az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően egyedi intezkedeseket fogad

el, amelyek celja kulonosen az, hogy meghatarozza a Szerződesek — igy a kozos politikak —

alkalmazasanak felteteleit ezekben a regiokban. Amennyiben a szoban forgo egyedi

intezkedeseket kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben a Tanacs fogadja el, a Tanacs szinten a

Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Parlamenttel folytatott konzultaciot kovetően hataroz.

Az első bekezdesben emlitett intezkedesek kulonosen olyan teruletekre vonatkoznak, mint a vames

kereskedelempolitika, a fiskalis politika, a vamszabad teruletek, a mezőgazdasagi es halaszati

politika, a nyersanyagokkal es alapvető fogyasztasi cikkekkel valo ellatas feltetelei, az allami

tamogatasok, valamint a strukturalis alapokhoz es a horizontalisunios programokhoz valo

hozzaferes feltetelei.

A Tanacs az első albekezdesben emlitett intezkedeseket a legkulső regiok sajatos jellemzőinek es

korlatainak figyelembevetelevel fogadja el anelkul, hogy veszelyeztetne az unios jogrend — igy a

belső piac es a kozos politikak — integritasat es koherenciajat.

350. cikk

A Szerződesek rendelkezesei nem zarjak ki a Belgium es Luxemburg, valamint a Belgium,

Luxemburg es Hollandia kozotti regionalis uniok fennallasat es megvalositasat annyiban,

amennyiben e regionalis uniok celkitűzesei a Szerződesek alkalmazasaval nem valosulnak meg.

351. cikk

Az egyreszről egy vagy tobb tagallam, masreszről egy vagy tobb harmadik allam altal egymas

kozott 1958. januar 1-je előtt, illetve a csatlakozo allamok eseteben a csatlakozasukat megelőzően

kotott megallapodasokbol eredő jogokat es kotelezettsegeket a Szerződesek rendelkezesei nem

erintik.

Annyiban, amennyiben ezek a megallapodasok nem egyeztethetőek ossze a Szerződesekkel, az

erintett tagallam vagy tagallamok megteszik a megfelelő lepeseket a megallapitott

osszeegyeztethetetlenseg kikuszobolesere. A tagallamok e cel erdekeben szukseg eseten segitseget

nyujtanak egymasnak, es amennyiben indokolt, egyseges magatartast tanusitanak.

Az első bekezdesben emlitett megallapodasok alkalmazasa soran a tagallamok figyelembe veszik

azt, hogy a Szerződesek szerint az egyes tagallamok altal nyujtott előnyok az Unio letrehozasanak

szerves reszet kepezik, es ezaltal elvalaszthatatlanul osszekapcsolodnak a kozos intezmenyek

letrehozasaval, ez utobbiak hataskorrel tortenő felruhazasaval, valamint ugyanilyen előnyoknek az

osszes tobbi tagallam reszeről tortenő biztositasaval.

MUNKAPELDANY

164

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

352. cikk

(1) Ha a Szerződesekben meghatarozott politikak kereteben az Unio fellepese bizonyul

szuksegesnek ahhoz, hogy a Szerződesekben foglalt celkitűzesek valamelyike megvalosuljon, es a

Szerződesek nem biztositjak a szukseges hataskort, a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan es az

Europai Parlament egyeterteset kovetően, egyhangulag elfogadja a megfelelő rendelkezeseket.

Amennyiben a szoban forgo rendelkezeseket kulonleges jogalkotasi eljaras kereteben a Tanacs

fogadja el, a Tanacs a Bizottsag javaslata alapjan es az Europai Parlament egyeterteset kovetően

szinten egyhangulag hataroz.

(2) A szubszidiaritas elve ervenyesulesenek ellenőrzesere szolgalo, az Europai Uniorol szolo

szerződes 5. cikke (3) bekezdeseben emlitett eljaras kereteben a Bizottsag koteles felhivni a

nemzeti parlamentek figyelmet azokra a javaslatokra, amelyek e cikken alapulnak.

(3) Az e cikken alapulo intezkedesek nem eredmenyezhetik a tagallamok torvenyi, rendeleti vagy

kozigazgatasi rendelkezeseinek harmonizaciojat olyan teruleteken, amelyeken a Szerződesek az

ilyen harmonizaciot kizarjak.

(4) Ez a cikk nem szolgalhat a kozos kul- es biztonsagpolitikaval kapcsolatos celkitűzesek

megvalositasanak alapjaul, es az e cikk alapjan elfogadott valamennyi jogi aktusnak tiszteletben

kell tartania az Europai Uniorol szolo szerződes 40. cikkenek masodik bekezdeseben megallapitott

hatarokat.

353. cikk

Az Europai Uniorol szolo szerződes 48. cikkenek (7) bekezdese nem alkalmazhato a kovetkező

cikkekre:

– 311. cikk, harmadik es negyedik bekezdes,

– 312. cikk, (2) bekezdes, első albekezdes,

– 352. cikk es

– 354. cikk.

354. cikk

Az Europai Uniorol szolo szerződesnek az egyes unios tagsagi jogok felfuggeszteseről szolo 7.

cikke alkalmazasaban az Europai Tanacsnak vagy a Tanacsnak az erintett tagallamot kepviselő

tagja nem vesz reszt a szavazasban, es az erintett tagallamot nem lehet figyelembe venni a

tagallamok egyharmadanak, illetve negyotodenek az emlitett cikk (1), illetve (2) bekezdese

szerinti kiszamitasakor. A szemelyesen jelen levő vagy kepviselt tagok tartozkodasa nem akadalya

az emlitett cikk (2) bekezdese szerinti hatarozatok elfogadasanak.

Az Europai Uniorol szolo szerződes 7. cikkenek (3) es (4) bekezdese szerinti hatarozatok

elfogadasahoz szukseges minősitett tobbseget az e szerződes 238. cikke (3) bekezdese b)

pontjanak megfelelően kell meghatarozni.

Ha a szavazati jog felfuggeszteseről szolo, az Europai Uniorol szolo szerződes 7. cikke (3)

bekezdesenek megfelelően elfogadott hatarozat elfogadasat kovetően a Tanacs a Szerződesek

MUNKAPELDANY

165

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

valamely rendelkezese alapjan minősitett tobbseggel jar el, a minősitett tobbseget az e szerződes

238. cikke (3) bekezdese b) pontjanak megfelelően kell meghatarozni, illetve – ha a Tanacs a

Bizottsagnak vagy az Unio kulugyi es biztonsagpolitikai főkepviselőjenek a javaslata alapjan jar el

– a minősitett tobbseget az e szerződes 238. cikke (3) bekezdese a) pontjanak megfelelően kell

meghatarozni.

Az Europai Uniorol szolo szerződes 7. cikkenek alkalmazasakor az Europai Parlament a leadott

szavazatoknak az egyben a tagjai tobbseget is kitevő ketharmados tobbsegevel dont.

355. cikk

Az Europai Uniorol szolo szerződesnek a Szerződesek teruleti hatalyarol szolo 52. cikke

rendelkezesei mellett az alabbi rendelkezeseket kell alkalmazni:

(1) E szerződes rendelkezeseit a 349. cikknek megfelelően alkalmazni kell Guadeloupe-ra, Francia

Guyanara, Martinique-re, Reunionra, Saint-Barthelemy-re, Saint-Martinre, valamint az Azoriszigetekre,

Madeirara es a Kanari-szigetekre.

(2) A II. mellekletben felsorolt tengerentuli orszagokra es teruletekre a negyedik reszben a

tarsulasra vonatkozoan meghatarozott kulonleges szabalyokat kell alkalmazni.

A Szerződesek nem alkalmazhatok azokra a Nagy-Britannia es Eszak-Irorszag Egyesult

Kiralysagaval kulonleges kapcsolatban allo tengerentuli orszagokra es teruletekre, amelyeket a

fenti felsorolas nem tartalmaz.

(3) A Szerződesek rendelkezeseit alkalmazni kell azokra az europai teruletekre, amelyek

kulkapcsolataiert valamely tagallam felel.

(4) A Szerződesek rendelkezeseit az Aland-szigetekre az Osztrak Koztarsasag, a Finn Koztarsasag

es a Sved Kiralysag csatlakozasanak felteteleiről szolo okmanyhoz csatolt 2. jegyzőkonyvben

foglalt rendelkezeseknek megfelelően kell alkalmazni.

(5) Az Europai Uniorol szolo szerződes 52. cikketől es e cikk (1)–(4) bekezdesetől elterően:

a) a Szerződesek nem alkalmazhatok a Feroer-szigetekre;

b) a Szerződesek az Egyesult Kiralysag ciprusi Akrotiri es Dhekelia felsegteruleteire csak

annyiban alkalmazandok, amennyiben arra a Cseh Koztarsasag, az Eszt Koztarsasag, a

Ciprusi Koztarsasag, a Lett Koztarsasag, a Litvan Koztarsasag, a Magyar Koztarsasag, a

Maltai Koztarsasag, a Lengyel Koztarsasag, a Szloven Koztarsasag es a Szlovak

Koztarsasag Europai Uniohoz tortenő csatlakozasanak felteteleiről szolo okmanyhoz

csatolt, Nagy-Britannia es Eszak-Irorszag Egyesult Kiralysaganak ciprusi

felsegteruleteiről szolo jegyzőkonyvben megallapitott szabalyok alkalmazasanak az

emlitett jegyzőkonyvben foglaltaknak megfelelően tortenő biztositasa erdekeben szukseg

van;

c) a Szerződesek a Csatorna-szigetekre es a Man-szigetre csak annyiban alkalmazhatok,

amennyiben erre szukseg van az uj tagallamoknak az Europai Gazdasagi Kozosseghez es

az Europai Atomenergia-kozosseghez tortenő csatlakozasarol szolo, 1972. januar 22-en

alairt szerződes e szigetekre vonatkozo szabalyainak alkalmazasa erdekeben.

MUNKAPELDANY

166

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A szoveg

semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

(6) Az erintett tagallam kezdemenyezesere az Europai Tanacs az (1) es (2) bekezdesben emlitett

valamely dan, francia vagy holland orszag vagy terulet Unioval kapcsolatos jogallasat hatarozattal

modosithatja. Az Europai Tanacs a Bizottsaggal folytatott konzultaciot kovetően, egyhangulag

hataroz.

356. cikk

E szerződes hatarozatlan időre jon letre.

357. cikk

E szerződest a Magas Szerződő Felek alkotmanyos kovetelmenyeiknek megfelelően megerősitik.

A megerősitő okiratokat az Olasz Koztarsasag Kormanyanal helyezik letetbe.

E szerződes az utolso megerősitő okirat letetbe helyezeset kovető honap első napjan lep hatalyba.

Ha azonban ez a letetbe helyezes a kovetkező honap kezdetet megelőző tizenot napon belul

tortenik, a szerződes e letetbe helyezes napjat kovető masodik honap első napjan lep hatalyba.

358. cikk

Az Europai Uniorol szolo szerződes 55. cikkenek rendelkezeseit erre a szerződesre is alkalmazni k

zell.

FENTIEK HITELEUL az alulirott meghatalmazottak alairtak ezt a szerződest.

Kelt Romaban, az ezerkilencszazotvenhetedik ev marcius havanak huszonotodik napjan.

(az alairok listaja nem kerul kiadasra)

167

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A

szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

Jogi kotőerővel a Szerződesek jelneleg hatalyos szovege, es a Lisszaboni Szerződes hivatalos magyar szovege rendelkezik.

MELLEKLETEK

I. MELLEKLET

az Europai Unio műkodeseről szolo szerződes 38. cikkeben hivatkozott

LISTA

— 1 —

A brusszeli

nomenklaturaban

szereplő vamtarifaszam

— 2 —

A termekek leirasa

1. Arucsoport Elő allatok

2. Arucsoport Hus es elelmezesi celra alkalmas vagasi mellektermekek

3. Arucsoport Halak, rakfelek es puhatestűek

4. Arucsoport Tejtermekek; madartojasok; termeszetes mez

5. Arucsoport

05.04 Allati belső reszek, holyag es gyomor (kiveve a halaket),

egeszben vagy darabokban

05.15 Mashova nem sorolt vagy mashol nem emlitett allati termek; az 1.

arucsoport vagy a 3. arucsoport szerinti, emberi fogyasztasra nem

alkalmas elettelen allat

6. Arucsoport Elő fak es egyeb novenyek; gumok, gyokerek es hasonlok; vagott

viragok es diszitő lombozat

7. Arucsoport Elelmezesi celra alkalmas zoldsegek, gyokerek es gumos

gyokerek

8. Arucsoport Elelmezesi celra alkalmas gyumolcs es dio; citrus- es dinnyefelek

heja

9. Arucsoport Kave, tea es fűszerek, a matetea (09.03 vtsz.) kivetelevel

10. Arucsoport Gabonafelek

11. Arucsoport Malomipari termekek; malata es kemenyitő; siker; inulin

12. Arucsoport Olajos magvak es olajtartalmu gyumolcsok; kulonfele magvak es

gyumolcsok; ipari es gyogynovenyek; szalma es takarmany

168

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A

szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

Jogi kotőerővel a Szerződesek jelneleg hatalyos szovege, es a Lisszaboni Szerződes hivatalos magyar szovege rendelkezik.

13. Arucsoport

ex 13.03 Pektin

15. Arucsoport

15.01 Serteszsir es egyeb kiolvasztott serteszsiradek; kiolvasztott

baromfizsiradek

15.02 Kiolvasztatlan szarvasmarhafaggyu, juh- vagy kecskefaggyu;

ezen zsiradekokbol előallitott faggyu (beleertve az első let

(„premier jus”))

15.03 Serteszsirsztearin, oleosztearin es faggyusztearin; serteszsirolaj,

oleoolaj es faggyuolaj, nem emulgealva, keverve vagy barmilyen

mas modon elkeszitve

15.04 Halbol es tengeri emlőbő nyert zsir es olaj, finomitva is

15.07 Folyekony vagy szilard stabilizalt novenyi olajok, nyersen,

finomitva vagy tisztitva

15.12 Allati vagy novenyi zsirok es olajok hidrogenezve, finomitva is,

de tovabb nem elkeszitve

15.13 Margarin, mesterseges zsiradek es mas etkezesi celra alkalmas

feldolgozott zsiradek

15.17 Zsiros anyagok, illetve allati vagy novenyi viaszok feldolgozasi

maradekai

16. Arucsoport Husbol, halbol, rakfelekbő vagy puhatestűkbő keszult termekek

17. Arucsoport

17.01 Repacukor es nadcukor szilard allapotban

17.02 Egyeb cukor; cukorszirup; műez (termeszetes mezzel keverve

is); karamell

17.03 Melasz, feheritve is

17.05 Izesitett vagy szinezett cukor, szirup es melasz, a barmilyen

aranyban hozzaadott cukrot tartalmazo gyumolcslevek kivetelevel

18. Arucsoport

18.01 Kakaobab egeszben vagy torve, nyersen vagy porkolve

18.02 Kakaohej, -hartya, -bő es kakaohulladek

169

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A

szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

Jogi kotőerővel a Szerződesek jelneleg hatalyos szovege, es a Lisszaboni Szerződes hivatalos magyar szovege rendelkezik.

20. Arucsoport Zoldsegfelekből, gyumolcsből vagy mas novenyreszekből

előallitott keszitmenyek

22. Arucsoport

22.04 Szőlőmust, erjedesben vagy alkohol hozzaadasatol elterő modon

lefojtva

22.05 Friss szőlőből keszult bor; szőlőmust alkohol hozzaadasaval

lefojtva

22.07 Mas erjesztett italok (peldaul almabor, kortebor es mezbor)

ex 22.08

ex 22.09

Az e szerződes I. mellekleteben felsorolt mezőgazdasagi

termekekből nyert barmilyen erőssegű etil-alkohol es szesz,

denaturalva is; a likőrok, egyeb szeszesitalok es szeszesitalok

előallitasara hasznalt osszetett alkoholos keszitmenyek

(„koncentralt kivonatok”) kivetelevel

22.10 Ecet es ecetpotlok

23. Arucsoport Az elelmiszeripar mellektermekei; elkeszitett allati takarmanyok

24. Arucsoport

24.01 Feldolgozatlan dohany, dohanyhulladek

45. Arucsoport

45.01 Termeszetes parafa, megmunkalatlan, apritott, szemcsezett vagy

őolt parafa; parafahulladek

54. Arucsoport

54.01 Len, nyersen vagy megmunkalva, de nem fonva; lenkoc es

lenhulladek (beleertve a foszlatott rongyhulladekot is)

57. Arucsoport

57.01 Kender (Cannabis sativa), nyersen vagy megmunkalva, de nem

fonva; kenderkoc es kenderhulladek (beleertve a foszlatott

rongyhulladekot is)

170

Az itt kozolt szoveg az allampolgarok tajekoztatasara keszult, es nem tekinthető a Szerződesek hivatalos valtozatanak. A

szoveg semmiben nem koti az Europai Unio intezmenyeit, a Magyar Koztarsasag Kormanyat vagy Kulugyminiszteriumat.

Jogi kotőerővel a Szerződesek jelneleg hatalyos szovege, es a Lisszaboni Szerződes hivatalos magyar szovege rendelkezik.

 

Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja

az elmúlt 19 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés cikkei alapján

 

1. Minden magyar érték (benne a termőföld) elvesztése

EUM 26. cikk

(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

EUM 3. cikk

(1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:

a) vámunió,

b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,

c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,

d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,

e) közös kereskedelempolitika.

(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.

 

2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése

EUM 34. cikk

A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

EUM 35. cikk

A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

EUM 63. cikk

(1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.

(2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás.

EUM 101. cikk

(1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:

a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;

b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;

c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;

d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

 

EUM 107. cikk

(1) Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

 

3. Pénzügyi függetlenség elvesztése

EUM 282. cikk

(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.

....

(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő.

EUM 295. cikk

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztetnek egymással, és közös megegyezéssel meghatározzák együttműködésük szabályait. E célból a Szerződéseknek megfelelően kötelező jellegű intézményközi megállapodásokat köthetnek.

 

4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése

EUM 106. cikk

(1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az a Szerződésekkel, különösen az annak 21. és 101–109. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.

(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

EUM 207. cikk

(1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.

 

5. Vám elvesztése

EUM 28. cikk

(1) Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.

 

6. Az önálló adópolitika elvesztése

EUM 110. cikk

A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.

A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.

 

7. Külügy és hadügy elvesztése

EUSZ 18. cikk

(1) Az Európai Tanács, minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti.

(2) A főképviselő irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára.

 

8. Önálló jogalkotás elvesztése

EUM 288. cikk

Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.

A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.

 

9. Közigazgatás elvesztése

EUM 7. cikk

Az Unió, valamennyi célkitűzését figyelembe véve és a hatáskör-átruházás elvével összhangban, biztosítja a különböző politikái és tevékenységei összhangját.

 

10. Belbiztonság elvesztése

EUM 88. cikk

(1) Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.

(2) Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:

a) az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,

b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.

EUM 89. cikk

A Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében meghatározza azokat a feltételeket és korlátokat, amelyek mellett a tagállamoknak a 82 és 87. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságai egy másik tagállam területén – annak hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben – intézkedéseket foganatosíthatnak. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

 

11. Igazságszolgáltatás elvesztése

EUSZ 19. cikk

(1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során.

A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek.

EUM 86. cikk

(1) Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.

 

12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt

EUM 49. cikk

Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.

A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.

 

12+1.  EUM 21. cikk

(2) Az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik annak érdekében, hogy:

 h) előmozdítsa egy erősebb többoldalú együttműködésen és a világ felelős kormányzásán alapuló nemzetközi rendszer létrejöttét.