A MÁSODIK NEKIFUTÁS
GYŐRFFY LÁSZLÓ HALÁLÁRA
Nem tehetted meg velünk s a nagy bajban vergődő magyar nemzettel!
Mikor két nappal ezelőtt háromszázötven televíziós adásomat,- azon töprengtem: leendő hagyatékomat – gondosan csomagoltam ládákba, új otthonomba költözvén,
mind gyakrabban bukkant elő Győrffy László neve. Hiszen amikor csak lehetett, behívtam televíziós műsoromba.
Markáns, határozott véleménye, magyarságeszménye, igazságérzete érzékenységével, lelki finomságával együtt adásról-adásra irodalmi publicisztikai gyöngyszemekké váltak.
Író, publicista- ebben a titulusban állapodtunk meg.
A nézők szerették.
Ha két-három hétig nem hívtam be a stúdióba, jöttek a szemrehányó telefonok!
Főleg a hölgyektől.
Hiányolták a filmszínész külsejű, megnyerő férfit!
Tetszett nekik!
Mellesleg színész is volt egy ideig.
A Magyar Rádióban is rendszeresen olvasta fel fontos jegyzeteit!
Mígnem az új, politikai pincér mentalitású neoliberális elnök ki nem tiltotta az összes neves publicistával egyetemben!
Ez csapásként érte!
Még többször hívtam műsoromba!
Laci régi jó barátom.
Amikor a hetvenes évek elején Pap János, a véreskezű Veszprém megyei pártgengszter eltávolított a megyei laptól, politikai alkalmatlanság okán, Győrffy Laci fogadott be pesti lakásába.
Ott húztam meg magam többször, jó néhány napig.
Közben megvitattuk a félelmetesen kíméletlen, alattomos Kádár- féle diktatúra újabb és újabb rémtetteit, kollégák elmeszelését, lapok, írások, újságírók be- és kitiltását.
Laci szeizmikus érzékenységgel fogta fel a világ s a körülöttünk lappangó veszélyjelzéseket.
Így, efféle jelek és félelmek közepette alkotott, írta regényeit, novelláit.
Házalt velük, a kitűnő írások nemigen kellettek, de azért meg-meg jelentek kötetei!
Tartottak tőle!
Ha belehúztak írásaiba, akkor felüvöltött!
Publicisztikáit jóval később, inkább a kommunista diktatúra látszólagos bukása után írta, publikálta.
Mert bizony előtte – noha ő vállalta- a vélemény kimondása veszélyes volt.
Nem mintha ma nem lenne az.
Laci a Budapest Tv-ben, majd négy esztendőn át a Zenit Televízióban , a Magyarok Világa című adásomban nagyon jól érzete magát.
Bölcsen fogalmazott, keményen érvelt.
Százezrek fájdalmát és reményét fejezte ki irodalmi stílusban, emelkedetten. Sok-sok nézőt vonzott a tiszta magyar szó és gondolat!
Az utóbbi időkben nehezen tehettem fel kérdéseimet, mind nagyobb energiát bevetve irányíthattam a vele való beszélgetéseket.
Rendszeresen ő beszélt a legtöbbet.
Oly sok gondolatot akart közkinccsé tenni.
Felvilágosítani az embereket a bennünket körül vevő agymosásról, az igénytelen-silányuló világról, a kultúra térvesztéséről, a politikai megtévesztésekről.
Többi vendégem is élvezte, pedig az egy órás idő s Laci sok tiszta érve, gondolata-indulata bizony előlük csipegetett el perceket.
Autója nem volt.
Az éjszakába hajló adások után magam vittem a Lipótvárosba, lakására.
Ott, a ház előtt folytattuk a világ dolgainak megvitatását.
Aztán eltűnt, magam is szaladoztam hol súlyos klinikákra, hol pedig a Dunántúl bíróságaira szignált pereim tárgyalásira.
Véleményt mondtam, vendégként a HírTV-ben, de tényállításként fogta fel egy bíró, aki beperelt.
Öt évig tartó ügy!
A büntetőpert megnyertem, bűncselekmény hiányában, ám a személyiségi jogi pereim rosszul álltak.
El is ítéltek, hatalmas – hatalmas összegre.
Laci nem értette!
-Micsoda?! Hát nem is utaltál rá, általános alanyt használtál, a nevét se ejtetted ki!
Egyre dühödtebben méltatlankodott, az ide vissza-betörő diktatúrát, a véleményalkotói szabadság eltiprását emlegette.
- Kuss-ország ez, nem demokrácia!
Laci nehezen élt, mint nemzeti értékek mentén alkotó-élő, a magyarságért tenni vágyó írók, publicisták, közéleti személyiségek, alkotó magyarok.
Ő is, mint magam is, hosszan időzött tétován élet és halál mezsgyéjén, amikor megtámadta a gyilkos kór.
A gégerák!
Ám akkor- akkor!– iszonyú erővel, élni és tenni akaró energiával legyűrte a halált.
Az operatőrökkel szertartásos-aprólékossággal beszélte meg a stúdióban, miként komponálják a képet, úgy, hogy nagy műtétének hege- nyoma, a hosszú vágás a nyakán, ne látszódjék.
Örültem ennek!
Hiszen a hiúságnak talán azért éppen nem nevezhető Győrffy jelenség, ez az életerő, magatartás számomra azt bizonyította, Laciba visszaköltözött a férfi!
Magányosan élt.
Kisvártatva egyre tüskésebbé, türelmetlenebbé, mind ingerlékenyebbé vált.
Hallottam, valaki, egy kedves hölgy felbukkant az életében.
Ennek is örvendeztem.
Egyre derűsebbé vált, magabiztosság váltotta fel korábbi, időnként fel-felbukkanó tétovaságát.
Jó volt látni Lacit, a kiegyensúlyozott, elegáns, magas férfit.
Aki minden bizonnyal szerelmes lett.
Túl a hatvanadik életévén.
Ebben a korban veszélyes, törékeny-kegyetlen is lehet a szerelem.
Laci élte új életét, ritkábban jött, ha hívtam a műsorba, olykor elhárította, sejtelmesen lemondván: programja van.
Aztán nagy csönd támadt körülötte.
Majd kisvártatva ránk tört az első nekifutás híre.
Azonnal hívattuk a mentőt!
Hátha meg lehet menteni!
Könnyel küszködve, összeszorított ajakkal vártuk a hírt az intenzív osztályról.
Csak nem jött!
Vajon élete egyre szűkülő mezsgyéjének mely oldalán lel útra.
A halálén vagy az életén?!
Az élet győzött!
Mintha nem örült volna neki!
Mi bezzeg annál inkább, noha lappangott bennünk a félelem.
A Lacit féltő aggodalom.
Soha nem volt suicid hajlam benne.
Csak most, mikor mintha elhagyatottnak érezte magát s mindinkább azzá is vált ebben a veszélyes-szép szerelemben.
Mégis, hosszú ápolás után lábra kapott.
Felkelt és járt!
Dr. Kisida Elek híres és kitűnő sebészprofesszor testi és lelki sebeit hallatlan nagy tudásával-aggódással és olykor bizony meglehetős szemrehányással kezelte.
-Magyar, nemzeti értelmiségi nem vetheti el magától az életet! Szembe kell szállni a nemzetet támadó erőkkel, menteni azt minden gondolattal, szóval, tettel, cselekedettel…
Ezért s ennek kell élned!
Miközben elcsomagoltam leendő hagyatékomat, könyvtárammal egyetemben, azon töprengtem, a Laci szerepléseit rögzítő DVD- ket ne különítsem-e el,
hogy meglepjem kedves ajándékként vele?
Úgy döntöttem, lesz még erre bőven idő.
Ma, a délutáni szendergésemből, éles telefoncsengetés riasztott fel.
Közös barátunk, a finom lelkű, képviselőházi tisztségviselő, Riczel Etelka hangját ismertem fel.
Olyan furcsán vibrálóan szólt!
-Laci- mondta.
- Igen- tette hozzá elcsukló hangon.
Győrffy László a kiváló író, a szenvedélyes publicista másodszor is nekifutott!
S átszáguldott ebből a csodálatosan szép életből!
Oda, a másik oldalra.
Fel, a mennyekbe!
A halálba!
Drága Lacikám!
Szeretettel és kegyelettel emlékezünk Rád!
Ám ezt nem tehetted meg velünk!
Szeretteiddel, vélt és valós ellenfeleiddel.
A nagy bajban vergődő magyar nemzettel!
Ölel,
M.Szabó Imre
---------------------------------------------------------------------
M.Szabó Imre
ZENIT TV, mobil: 30 6 327 348
MAGYAROK VILÁGA, Felelős szerkesztő, műsorvezető;
Élő adás: csütörtökönként a www.zenittv.hu 19:00-20:00 h, másnaptól látható a http://www.utolag.com , a www.mszaboimre.hu, s a www.tornado.cwi.hu/magyarokvilaga.htm
honlapokon.
Ajánlom, alapítványi kurátorként: a http://oktober23bizottsag.hu/ honlapot!
Aki teheti, kérjük, támogasson
bennünket!
Belföldről utalhat a következő számlára:
Október 23.Bizottság
Alapítvány az Ember Jogaiért
10300002-10322788-49020017 ( MKB Bank Rt. )
Külföldről:
IBAN: HU 57, MKB Bank Rt.
1056. Budapest, Váci u. 38.,
Swift: MKKBHUHB
(Adomány a demokraciáért.)