Sorsfazék                            Vissza

 

Hé, templomegerei!

Vívjuk meg Soros csatánkat!

Kevés már itt a sajt és a hit,
e templom nem oltalmaz,
zúduljon lelkünk tengerára!

 

Hé, templomegerei!

Vívjuk meg Soros csatánkat!

Ketrecbe zárva a madár, s ti
énekére várva, hajbókolva
az égről meséltek neki.

 

Hé, várurak, s csahos ebeik:

Soros a sorsért sorba állni

Mindenkinek! Mindenkinek!

Megégeti azt a tűz,
ki a sorsfazékból csak mer.

 

Ti már régóta nagykanállal
meritek boldog napjaitokat,
a sor végtelen, az idő véges;
félre lebzselők, a nép éhes!

Készül Soros csatájára a lélek.