Csapó Endre

Tízéves háború egy ember ellen

Megjelent a Magyar Élet 2011. május 19-én

Május elsején este az Egyesült Államok elnöke jelentette Amerika népének, hogy egy katonai műveletben „megölték Oszama bin Ladent, az al Queda vezetőjét, aki közel tíz éve végrehajtotta a legrosszabb támadást Amerika népe ellen”.

Az Egyesült Államok népe 1945 óta nem ünnepelt ilyen boldog győzelmet, mint most. „USA! USA!” – skandálta meg-megújuló erővel a több százas tömeg a Fehér Ház előtt, még jó két órával Obama bejelentése után is. Az amerikai elnök hivatala és rezidenciája körüli utcákat villogó lámpájú rendőrautók zárták le, a környéken vaskordonokkal megrakodott teher-autók várakoztak. A Pennsylvania Avenue Fehér Ház előtti, sétálóutcává alakított szakaszán spontánul összeverődött, lelkes fiatalok százai ünnepeltek. „Végre megvagy!” és „9/11 óta vártunk erre” – bekiabálások hallatszottak a „USA! USA!” skandálások közötti szünetekben. A himnusz és a többi hazafias ének hajnali kettőig már többször is elhangzott. „Oszama bin Laden halott”, „Erős Amerika”, „Egységes nemzet” – hirdették transzparensek. Olvassuk, hogy Amerikában százezrek tódultak az utcákra, győztes hazájukat éltetve, himnuszt énekelve. A világ politikai vezetősége örül – mondják, hogy ma egy biztonságosabb világra ébredtünk.

A spontán ünnepléstől függetlenül minden médiában, minden hír eleje a bravúros rajtaütésről szólt. A nyugati politikai világ együtt ünnepel a Fehér Ház urával. José Manuel Barroso, az EU legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az elnöke, valamint Herman Van Rompuy, a tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy Oszama bin Laden olyan bűnöző volt, akinek a lelkén ártatlan emberek ezreinek a halála szárad. Megölése Barroso és Van Rompuy szerint jelentős eredményt jelent a terrorizmus elleni harcban. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke szerint pedig „egy sokkal biztonságosabb világra ébredtünk”.

David Cameron brit kormányfő kijelentette: bin Laden halála nem jelenti a terrorveszély végét, sőt a következő hetekben „különleges éberség” indokolt. William Hague külügyminiszter közölte, hogy világszerte megerősítették a brit diplomáciai képviseletek őrizetét.

Franciaország üdvözli „az Egyesült Államok kitartását” Oszama bin Laden al-Kaida-vezér halálhíre kapcsán, s azt „a terrorizmus elleni világküzdelem jelentős eseményeként” érté-keli – jelentette ki Nicolas Sarkozy francia elnök.

A német kancellár elismerését fejezte ki Barack Obama amerikai elnöknek a terrorvezér életét kioltó, sikeres akcióért. Rendkívüli sajtóértekezletén Angela Merkel kancellár az al-Kaida, illetve a nemzetközi terro-rizmus elleni rendkívül fontos csa-pásról beszélt. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a nemzetközi terror-szervezet „fejét” sikerült megsemmi-síteni.

Paul Bresson, a Szövetségi Nyomozóiroda szóvivője szerint egyelőre keresik, kivel pótolhatják majd a megölt terroristavezért. A listán 1999 óta szereplő Bin Laden neve mellé már a „kivégzett” megjegyzést tették.

Eric Holder amerikai igazságügy-miniszter a szenátusban kijelentette, hogy a különleges egység Pakisztánban végrehajtott művelete „teljes mértékben törvényes volt”. Ameny-nyiben az al-Kaida vezetője „megpró-bálta volna megadni magát, akkor úgy gondolom, elfogadtuk volna azt, de semmi jelét nem láttuk annak, hogy szándékában áll így tenni, vagyis meggyilkolása helyénvaló lépés volt” – mutatott rá Holder. A terroriz-mus felszámolását célzó harcot „a nemzetközi joggal összhangban kell megvalósítani” – mondta Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

A hivatalos jelentés mésképpen fogalmaz: „A kommandósok az Oszama bin Laden megölésére szóló felhatalmazással indultak akcióba a terroristavezér pakisztáni rejtekhelye ellen” – jelentette ki az amerikai NBC tele-vízió kedd esti híradójának nyilatkoz-va Leon Panetta, a CIA igazgatója. „A kapott felhatalmazás bin Laden megölésére szól. És ezt egyértelművé tették. Ugyanakkor, a kommandósok harcszabályai szerint, ha hirtelen fel-emelte volna a kezét, és felkínálta volna, hogy fogják el, akkor természetesen módjukban állt volna elfogni őt. Ilyen lehetőség azonban soha nem állt elő” – mondta a televíziónak Panetta. arra a kérdésre válaszolva, hogy Obama elnök bin Laden elfogására, megölésére avagy mindkettőre adott utasítást.

Sötétben, több emberen átküzdve magukat jutottak el Oszama bin La-denig az amerikai kommandósok, akik az első lövéseikkel még célt tévesztettek, de a menekülő terroristavezért a szobájában elkapták, ahol három lövés végzett vele. A Telegraph szerint az al-Kaida vezetőjét az amerikai kommandósok kétszer fejbe lőtték, egyszer mellkason találták, miután a terroristavezér menekülni próbált a katonák elől. (Hátulról mell-be?)

Az al-Arabíja arab hírtelevízió egyik műsorában jelentette, hogy Oszama bin Ladent elfogták, és csak utána ölték meg az amerikai kommandósok. A televízió szerint egy pakisztáni hír-szerzési forrás „bin Laden lányát idézve azt mondta, hogy az al-Kaida vezetőjét nem a házában ölték meg, hanem letartóztatták, és később ölték meg”.

A hírek szerint már a tengerbe is hajították Oszama bin Laden holttestét, akárcsak a hajdani SS-Obersturmbannführer, Adolf Eichmannét.

„A kérdés viszont adott: mi lesz most? Fene tudja. Friss a hír, legfeljebb okoskodni lehet. Például, hogy bin Laden halála meglehetősen jókor jött az Obama-kurzusnak. Az USA 2009-ben megválasztott elnökének renoméja ugyanis jelentősen megkopott az utóbbi időben. Be nem tartott ígéretek, válság, mi egyéb. A mostani eset pedig praktikusan erősíteni fogja Obama meggyengült pozícióját, illetve továbbra is fenntartja a terrorizmus elleni félelmet és fenyegetettséget, ami által az USA továbbra is finanszírozhatja saját gazdaságát, amit ugye jóformán csak a saját maga által indított háborúk tartanak életben. A terrorizmus elleni végtelenített háború pediglen azért kifizetődőbb, előnyösebb és szükségesebb, mivel – a »közönséges és arccal rendelkező« háborúkkal ellentétben – a terroristák elleni küzdelem egy szellemharc. Vagyis elméletben az idők végezetéig fenntartható. Grátisz, hogy a nyugati világban a pokoltól való félelmet mára a haláltól való félelem váltotta fel, amely kiváltképp jámborrá, s így engedelmesebb, kezelhetőbb jószággá teszi az istenadta plebszet. Egy-két demonstratív metrórobbantás, mint-egy »válaszul« az öreg kontinensen és az Újvilágban…” (Pogány Árpád, Ellenkultúra info)

A Népszabadság cikkírója, Dési András pontosít a megöletés szándékáról: „Míg Bush, illetve az iraki háborúval hatalomra segített új bagdadi rezsim bíróság elé állította a diktátor Szaddám Huszeint, a Nobel-békedíjas Obama a kirajzolódó kép szerint úgy gondolta, a »sejket« jobb holtan, mint egy tárgyalóteremben látni.”

Tengernyi hír és cáfolat, vélemény és állásfoglalás kering a világ média- és internet-hálózatán azóta:

„Irán hírszerzési minisztere bejelentette, megbízható információk vannak arról, hogy az al-Kaida korábbi vezetője, Oszama bin Laden néhány évvel ezelőtt meghalt betegségben.”

„Pontos információnk van, hogy bin Laden meghalt betegségben néhány évvel ezelőtt”, ezt Heidar Moslehi mondta újságíróknak a kormány vasárnapi ülése után. Majd az Egyesült Államoknak szegezve föltette a kérdést: „Ha az Egyesült Államok katonai és hírszerző szervei valóban letartóztatták vagy megölték bin Ladent, miért nem mutatják meg a holttestet, miért van, hogy holttestét a tengerbe dobták?”

Nagy cselekmények elkövetését tulajdonítják ennek a hírességnek. A már említett Dési a Népszabadságtól, a világot is, Magyarországot is kapcsolatba hozza vele: „Egy láthatatlan, de globálisan jelen lévő, az alapvetően amerikai fejlesztésű információs technológiát mesterien használó terrorhálózat fejeként külön háborút vívott az Egyesült Államokkal és a nyugati civilizációval. Célja a »kalifátus«, a mohamedán országokat össze-fogó központi hatalom megteremtése, a Nyugat hegemóniájának megtörése volt. ... Afganisztánban NATO-tagként mi magyarok is halálos áldozatokkal járó háborút vívunk miatta, mert a Nyugat (ahová tartozunk) elsőrendű érdeke, hogy a közép-ázsiai országban ne a tálibok határozzák meg a dolgok menetét. Ő az első számú oka annak, hogy a világ sosem lesz olyan, mint 2001. szeptember 11. előtt volt – elég arra gondolni, hogy az ikertornyok lerombolása óta a biztonsági előírások miatt milyen tortúrát jelent repülőgépen utazni.”

Dési András üzeni a Népszabadság íróasztalától: A washingtoni üzenet félreérthetetlen: „Amerika elől senki sem bújhat el. Ha Bin Ladennel végeztünk, másokkal is megtesszük.” (A többesszámban – önmagát is beleértve?)

2001. szeptember 11-én terroristák négy utasszállító repülőgépet eltérítettek útjukból, a gépeket felhőkarcolókra irányítva, azok a becsapódásnál keletkezett tűz által földig leomlottak. Ez felvételekkel bemutatott tényszerű látvány.

Ezt a valóban rémületes cselekedetet hivatalos forrás arab terroristáknak tulajdonítja, illetve szellemi vezetőjüknek, a most levadászott Oszama bin Ladennak. Mások viszont más magyarázatot adnak, annak nyomán is, hogy egy újfajta háború megnyitásának indokolásául szolgál, olyan háborúnak, amit a terrorizmussal bélyegzett országok vagy szervezetek ellen lehet immár joggal indítani.

Amerika szűnni nem akaró háborúzásainak nagy ellenzéke van országon belül is, de növekszik a szövetségi hálózat országaiban is.

Nézzük előbb a 2001. szeptember 11-én történtek egészét: repülőgépek elterelése mindenféle légi járati jelzőberendezések megbénításával, mindezt egy ember által afganisztáni lakásából. Ehhez hollywoodi fantázia kell, kivitelezéséhez pedig az Egyesült Államok teljes biztonsági berendezésébe való goromba és mélyreható beavatkozás kell, ami csak egyetlen módon képzelhető el: a belső rendszeren belüli beavatkozásként. Ám ha mégis ez a bin Laden volt az irányítója annak a több tucat, esetleg több száz embernek, akiknek összehangolt szabotáló cselekményére volt szükség, hogy a beavatkozás több városban a földön, és mindenütt a levegőben másodpercnyi és helyzeti precizitással megtörténjen, akkor ezt az embert minden körülmények között élve kell elfogni. Csak így lehetne feltárni egy hihetetlenül zseniális szervező agy fantasztikus teljesítményét,

Ebből a nélkülözhetetlen ismeret-anyagból lehet csak felderíteni a történtek bonyolult titkait, és csak azok ismeretében lehet annak megismétlését lehetetlenné tenni. Annak a szeptember 11-i eseménynek, bőven termő irodalma van Amerikában. Egy mindenki által megtekinthető tájékoztató videóból – magyar felirattal – érzékelhető a nevezetes eseménynek és következményeinek lebilincselő bonyolultsága és mérete:

http://radicalpuzzle.blogspot.com/2010/04/911-rejtelyek-hogyan-vertek-at-az-egesz.html

Fölvethető a kérdés: bin Laden – aki egykor Amerika szövetségese volt –, valóban elvállalta-e utólagosan irányító szerepét a repülőgépes torony-rombolásos terrortámadásért? De az is lehet, hogy népe előtti saját nimbuszának emelése érdekében vállalta el, azt követően, hogy ilyetén szerepének hírét vette, ami kielégítette bosszú-vágyát is, meg ami egyértelműen hősi cselekedetnek számít Amerika ellenségei szemében.

Nem mindig volt ez így. „Amerika fegyverezte fel és képezte ki ugyanis terrorcselekmények elkövetésére az al-Kaida embereit, hogy szembeszálljanak az 1979-ben Afganisztánba be-tört szovjet megszállókkal. 1979-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a „gonosz birodalma”, vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak. Hősiesen harcolt, afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket. Izrael támogatásában már nem volt partner, és ahogy fogalmazott, abban sem, hogy kirabolják a közel-keleti olajvagyont. Ezért lett kegyvesztett az amerikaiaknál. Hazájából, Szaúd-Arábiából is, annak USA–Izrael politikája miatt száműzték. Amerikai nyomásra 1996-ban Szudán is kénytelen volt bin Ladent kiutasítani, ekkor visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán Pakisztánba hívta össze mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőit, a találkozón hét szervezet szövetséget alapított „A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontja” néven.

A hajsza tehát véget ért, ám jogi szempontból Oszama bin Laden meg-ölésének körülményei tisztázatlanok. Bár a nemzetközi jog nem szabályozza a célzott gyilkosság kérdését, a legtöbb szakértő bizonyos háborús körülmények között elfogadhatónak tartja ezt az eljárást. A nemzetközi jogászok ugyanakkor megegyeznek abban, hogy egy ilyen gyilkosság nem sértheti meg más állam szuverenitását. Ennek betartásával viszont Amerika eddig nem sokat törődött, és a mostani esetnél sem világos, hogy a pakisztáni hatóságok adtak-e előzetes felhatalmazást a területén végrehajtott akcióhoz, vagy csak utólag próbálják igazolni a történteket. Az Egyesült Államok 2001 óta háborúban állt az al-Kaidával, és gyakorlattá is tette a célzott gyilkosságokat. Az első ilyent 2002-ben hajtották végre robotrepülővel. Az áldozat az az al-Hareti volt, aki kitervelte a USS Cole elleni merényletet. Barack Obama elnöksége alatt négy első vonalbeli terrorista-vezérrel végzett hasonló támadás. (G. Fehér Péter, vilag@hetivalasz.hu )

A nemzetközi jog a mindenkori nagyhatalmi helyzet függvénye. A nemzetközi jog diktátum, és felette nincs normakontrol, nem szabályozza sem alkotmány, sem erkölcsi tan. Jelenleg Amerika gyakorolja a felügyeletet és irányítást a nemzetközi jog terepén, és felügyeli a vele szövetséges államok státuszának biztonságát, és érezteti nehéz kezét azokkal az országokkal, amelyek tőle eltérően értelmezik saját dolgaik intézését. A közel-keleti helyzet és eseményeinek alapját Izrael biztonságában látja. 

Érdekes játék elolvasni az internet újságokban a szabad hozzászólásokat is. Egyik ezt mondja: „Ha Európában kissé más a vélemény akkor sincs igaza Európának, mert az igazság a hatalmasok oldalán áll (addig amíg hatalmasok, utána elválik hogy valóban igazuk volt-e vagy sem)”.

Egy másik: „Azon el lehet gondolkodni, hogy a kivégzés miatt nő-e meg a terrorizmus újra, vagy akkor nőtt volna meg még jobban, ha élve fogják el. Egy biztos, hogy megnő! Természetesen nem védem Ladent, de így nyíltan kijelentve a parancs eléggé elszomorít, ugyanis ez lehetővé teszi a nyílt kivégzéseket a világ bármely területén, azokét akik nem tetszenek a nagyoknak. És akkor felvetődik a kérdés: ki aki félelmet kelt, ki is a terrorista?”

Lesz dolga az amerikai filmiparnak, majd könyvek jelennek meg bin Laden életéről, harcairól, barlangban bujdosásáról és természetesen kivégzéséről. Minden háborút viselő ország kormányzatának szüksége van alatt-valói győzelmi hangulatára. Sok szépséghibája van ennek a módszernek, amit negyven–ötven évvel ezelőtt a harisnyába húzott fejű terroristák hoztak divatba. Nem az első olyan ellensége Amerikának az al-Kaida, amelyikkel közös fegyvertársi múlt emlékeit őrzi. Elképzelhetnénk mi magyarok is állami függetlenségünket olyan módon, hogy ne kellene elviselni a Népszabadság megalázkodó helyzet-értékelését, miszerint „Afganisztánban NATO-tagként mi magyarok is halálos áldozatokkal járó háborút vívunk miatta, mert a Nyugat (ahová tartozunk) elsőrendű érdeke, hogy a közép-ázsiai országban ne a tálibok határozzák meg a dolgok menetét.” 

Magyarország részére tálib vagy a tálib egykutya, Magyarország népe nem akar háborút viselni sem a Közel-keleten, sem egyebütt. Magyarország még alig-alig lábolt ki az US–USSR világrendezés általi bolsevista világuralmi őrületet szolgáló csatlósi besoroltatásból, máris a nyugati világuralmi őrület szolgálatában találjuk magunkat vérezni egyelőre Afganisztán kopasz hegyei közt, majd ki tudja hol nem, elvérezni a jövőben, ki tudja milyen kötelező szövetség kötelező szolgálatában, terjeszteni a demokráciát, amit az ottaniak nyugaton vásárolt fegyverekkel ellenállással fogadnak.