Csapó Endre
Világhír terem a cigánysoron
Megjelent a Magyar Élet 2011. május 18-i számában
Minden nemzeti társadalomnak alapvető törekvése, hogy ”életvitele megfeleljen hagyományainak. Nem a politikai nacionalizmusra gondolunk, ami népeket, nemzeteket, országokat egymás ellen fordít.
A politikai nacionalizmus a francia forradalom terméke. Korábban – ha nem is mindig békésen – de egymás népi mivolta elleni hadakozástól mentesen éltek egymás szomszédságában különböző népek, saját nyelvi és kulturális közösségükben. Európa, mozgalmas történelmének során, sokáig a nyelvi-népi szigeteket egyszer összefogó, másszor szétszakító monarchiák államrendjében élt. Addig tartott ez a rend, amíg a föld népe a föld megmunkálásából élt, majd ezt felváltotta az iparosodással járó, a termőföldtől elváló életmód.
Szemben a földhöz kötődő, általános életvitellel, megjelent egy távolról érkezett nép, amely nem letelepedni jött, amely szétszórt állapotában is megtartotta identitását minden környezetben. Allandó mozgásban volt, vándor-nomád természetét nem tudta vagy nem is akarta másra váltani, inkább vállalta a kivetettséget, a nélkülözést. Kiemelkedésre csak egyes egyedei vállalkoztak. Életfilozófiája: idegenül élni, kerüljön bármibe.
A középkorban, a kor felfogása szerint kezelték a cigányokat, amennyiben ütköztek a kor rendjével. A teljes életrendjük eltért a környezetüktől, mindig és mindenhol. Kis egységeiken felüli összefogó szervezetek nélkül is meg tudtak maradni. Ellenállnak mindenféle asszimilációs törekvésnek. Ha egyszer összességükben iskolázottak és szervezettek lesznek, a ma még csak 14 millió, rohamosan szaporodó európai cigányság, akárha a legjobb szándékkal is, olyan mélyre-ható változást idéz ...... innét már a jövőkutatók fogalmazzanak.
A múlt század elején még csendőri feladat volt bánni a cigány törvényszegőkkel, nekik volt tekintélyük, pedig távolról sem használtak olyan módszert, mint Gyurcsány fegyveres különítménye, amivel végigverette a fővárosi ünneplőket 2006-ban. Akkor még tudták a helyüket a társadalomban. Az ország több mint fele a mezőgazdaságban találta megélhetését. Ez 1945 után, társadalmi katasztrófa melléktermékeként, túlságosan ha-mar megváltozott. A katasztrófa a mezőgazdaság állami nagyüzemi át-alakítása volt, a vidék tönkretétele mellett a „vas és acél országa” a szovjet hadiipar részére termelt. Ebben a változásban nemcsak a magyar társa-dalom szerves fejlődése tört meg, a cigányok hagyományos életmódja sem tudta biztosítani megélhetésüket.
„A környezõ országok közül 1961-ben elõször Magyarországon hoztak határozatot a cigány lakosság társa-dalmi integrációja érdekében. A Minisztertanácson külön a cigánykérdéssel foglalkozó részleget hoztak lét-re. A határozat kezdeményezõje úgy fogalmazott, hogy »a jelenlegi nehéz anyagi körülmények között is szükséges a cigányok társadalmi integrációjának megkezdése, mert ha nem oldjuk meg ezt a kérdést, a jövõben példátlan feszültségeket okozhat«.” (Dr. Tóth Árpád: A cigányok integrációja Magyarországon. Ő volt a fő szószólója és sok feladat önkéntes végrehajtója.)
Asszimilációról szó sem lehet, jó esetben bizonyos mértékű integrációra lehet számítani. Vagyis munkára fogni, és persze annak érdekében iskoláztatni. A cigánytelepeket, putrikat, állami intézkedéssel felszámolták a 60-as 70-es években, és a cigányok városi, kültelki, igénytelen, nem összkomfortos lakást kaptak. A 80-as évek végére a cigányok 80 százalékát foglalkoztatta az akkori ipar. A többi maradt problémának.
A rendszerváltás ezt a folyamatot megzavarta. A cigánytelepi életmód újra kívánatos lett számukra, a munkát, az iskolát, mint asszimilációs szándékú támadást elutasítják. „Éles viták során igyekeztek az állandó munkát vállalókat döntésükről lebeszélni. Számtalanszor megfogalmazták, hogy »nem az a fontos, hogy milyen nyomorban élnek a cigányok, csak az, hogy sok gyereket szüljenek«… A kialakult éles viták nem tették lehetõvé a nézetek egyeztetését, amelyek gyakran fenyegetésbe csaptak át. Van a cigányoknak egy nem kis rétege, amely nem csak a hagyományos telepi életformához ragaszkodik, de az integráció minden formáját elutasítja » Meg lehet élni iskola és állandó munka nélkül is«. E réteg azzal okozza a legnagyobb problémát, hogy a gyermekét sem készíti fel a jövõre. A cigány vezetõk – ideológusok – többségének nincs átfogó társadalmi szemlélete, csak a romák érdekeit fogalmazzák meg és követelik. A kilencvenes évek alapvetõ változásokat hoztak a magyar társadalomba. Az ország lakosságának körülbelül hét-nyolcszázezer lakosa került a szegénység küszöbére. A cigányok többsége munkanélkülivé vált, és segélyre szorult. Megszakadt a húsz év alatt végzett munkám, amit saját költségemen, azaz ingyen végeztem, soha anyagi támogatást nem kaptam, mert ma is az a meggyõzõdésem, hogy ha nem oldjuk meg a cigány lakosság integrációját, annak beláthatatlan következményei lesznek.” (Dr. Tóth Árpád.)
Gyöngyöspata
Ennek a községnek a neve bejárta a világot, amit egy néhány percig tartó verekedés váltott ki.
A Heves megyei faluban március eleje óta pattanásig feszült a helyzet. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület több tucat tagja ekkor kezdett járőrözésbe arra hivatkozva, hogy szerintük a helyi cigányok rettegésben tartják a lakosságot. A Jobbik március 6-án – a rendőrség becslése szerint – mint-egy ezer ember részvételével demonstrációt tartott a településen. Vona Gábor, a párt elnöke úgy fogalmazott, hogy „magyarpárti tüntetés” zajlott a községben. A polgárőrök március 17-ig maradtak Gyöngyöspatán.
A cigányokon kívül az [origo] által megkérdezett helyiek közül valamennyien örültek annak, hogy a polgárőrség a faluban tartózkodik. „Az utóbbi időben rendszeressé váltak a lopások a cigányok részéről, állandóan rettegek, ha meghallom, hogy ugatnak este a kutyák” – mondta egy 29 éves férfi, aki nem messze lakik a cigányok által lakott résztől. Szerinte mióta Gyöngyöspatán vannak a polgárőrök, visszaesett a bűnözés, és a cigányok nem is nagyon járkálnak az általuk lakott utcákon kívül. „A polgárőrség a megoldás, olyan szintű a változás, hogy azt fel sem tudom fog-ni. Ha ilyen maradna az élet, teljesen jó lenne itt” – tette hozzá.
Verekedés tört ki Gyöngyöspatán, Új Szó jelentése április 27-én:
Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivője az MTI-nek elmondta, csoportos garázdaság miatt indított eljárást a gyöngyösi kapitányság. Közölte, hogy hétfő (ápr. 25) reggeltől fokozott rendőri ellenőrzés volt Gyöngyöspatán, ami elvileg kedd éjfélig tartott volna, de ez most folytatódik. Az történt ugyan-is, hogy a Heves megyei faluban kedd éjszaka és szerda kora hajnalban kipattant események miatt, több száz rendőrt lehetett látni, és több helyen sorfallal zártak le utcákat.
A történtek előzménye, hogy korábban több mint két hétig járőröztek a településen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai. Majd az április 22-e és 24-e közötti időre a Véderő elnevezésű szervezet honvédelmi alapismereteket oktató tábort hirdetett meg a község határában, a roma telep szomszédságában lévő, Kecskekő elnevezésű területre.
A tábor meghirdetett időtartamára, Gyöngyöspatáról busszal mintegy háromszáz cigány nőt és gyermeket szállítottak el április 22-én, civil szervezetek segítségével. A Vöröskereszt bonyolította le az akciót, az egyik ötletgazda pedig Richard Field, Magyarországon élő amerikai üzletember volt. Csillebércen, illetve Szolnok-Tiszaligeten helyeztek el 267 gyöngyöspatai cigány asszonyt és gyermeket, akik vasárnap (április 24-én) tértek vissza a faluba.
A Véderő táborában megjelentek közül nyolc személyt – köztük a szervezet vezetőjét, Eszes Tamást – még 22-én őrizetbe vett a rendőrség, garázdaság szabálysértésének gyanújával. Az Egri Városi Bíróság hétfőn (25-én), nem jogerősen megszüntette velük szemben az eljárást.
A nevezetes esemény a térfigyelő kamera képei szerint azután tört ki a verekedés Gyöngyöspatán április 26-án este, hogy egy részeg petőfibányai férfi kiállt a tér közepére vizelni, ostobán ordítva. Három társa utána szaladt, hogy visszahúzza a cigányok sorfala elől, de ő csak rohant előre, mire a cigányok sokasága megindult, elverték mind a négyet. Egyik súlyosan, kettő könnyebben megsérült, szerda délutánig. Hét embert állítottak elő a rendőrök. A rendőrség tájékoztatása szerint mintegy 40–50 fős, kéziszerszámokkal felszerelt tömeg verekedett össze a négy férfival, akik a cigánysor felé indultak. Az egy súlyos és két könnyű sérültet kórházba szállították. Aki a helyszínen meg-sérült, a kórházban azt mondta, hogy ő a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagja.
A helyiek jelezték az Egyesült Államok nagykövetségének, hogy mind a 450 gyöngyöspatai roma menedékjogot kíván kérni Amerikában – közölte id. Farkas János. Mint mondta, ők csak azt szeretnék, ha békén hagynák végre a gyöngyöspataiakat és „ezek a nácik” elhagynák a települést.
Horváth László Heves megyei kormánymegbízott is a helyszínre utazott, és a településen több utcát is bejárt, majd az MTI kérdésére azt mondta: láthatóan kezelhetetlenné vált a helyzet. A kormánybiztos szerint „véget kell vetni a politikai katasztrófaturizmusnak, ide torkollott az a politikai fesztivál, ami március elején elindult”.
MTI-jelentés szerint Gyurcsány Fe-renc egymillió forintot ajánlott fel a gyöngyöspatai romák segítésére. A pénzt „evakuálásra, szállításra, átmeneti szállásra” ajánlotta fel – olvasható a „Nácikérdés Gyöngyöspatán” című bejegyzésében. A volt miniszterelnök, „igazat adva” Lévai Júliá-nak, a Galamus csoport tagjának, azt írta: „Gyöngyöspatán nem cigánykérdés van, hanem nácikérdés. És egyre inkább így van és így lesz az egész országban is” – fűzte hozzá. ”Önma-guk tiszta magyarságában és mások sármagyarságában elvakultan hívő és hitüknek radikális tettekkel nyomatékot adó náci társaságok, csoportok fenyegetnek bennünket” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: „Gyöngyöspata egyre mélyülő drámája nemzeti tragédiává fog pillanatokon belül válni, ha nagyon gyorsan nem cselekszünk.”
Az AP amerikai hírügynökség, a magyar sajtót megelőzve(!) közölte a gyöngyöspatai cigányok tömeges „evakuálásáról” szóló hírt. A romák csillebérci látványkirándulását Richard Field, az a Magyarországon élő amerikai üzletember szervezte, aki tavaly tavasszal az LMP kampányát szponzorálta. A táboroztatásban a Vöröskereszt is részt vett, amely tavaly Richard Fieldtől 90 millió forintot kapott. Selymes Erikkel, a Vörös-kereszt főigazgatójával találták ki az evakuálást. A buszokat a hatvani Volántól a Vöröskereszt bérelte, és ők találták meg a szálláshelyeket is. A gyöngyöspataiak elmondása szerint egyébként arról már napokkal korábban tudtak, hogy a cigánysoron élő nők és gyerekek Csillebércen töltik a húsvétot.
(Folytatás a 4. oldalon)
A fideszes Kocsis Máté egy vizsgáló bizottság felállítását kezdeményez-te, hogy kiderüljön, kik állnak a gyöngyöspatai feszültségek hátterében. Az index. hu információja szerint az amerikai üzletember, aki egyik szervezője volt a roma asszonyok és gyermekek húsvéti elutaztatásának, nyílt levelet írt a fideszes politikusnak, amelyben egyebek között leszögezi: „a gyöngyöspatai tények jól dokumentáltak, és magukért beszélnek”. A levélben Richard Field azt írja, hogy szerinte indokolt volt a 276 gyöngyöspatai roma nő és gyerek kitelepítése a Véderő meghirdetett gyakorlata előtt, hiszen április 22-én reggel nem voltak rendőrök a településen. [Ez mint láttuk, nem igaz.] „Ha cselekedetemmel rontottam az általam őszintén és mélyen szeretett Magyarország nemzetközi megítélésén, azt őszintén sajnálom. Ha azonban bármikor a jövőben arra kérnek, hogy segítsek megvédeni magyar állampolgárokat fasiszta gengszterektől, azt tétovázás nélkül meg fogom tenni, ha az módomban áll. Mert a magyar állampolgárok életének védelme fontosabb, mint bármely kormány vagy politikai párt tekintélyének megóvása. És ha cselekedeteimmel megmutattam a magyaroknak, hogy a szabadsággal együtt jár az a kötelesség, hogy a társadalom legelesettebb tagjait megvédjük, akkor úgy fogom érezni, hogy volt értelme az életemnek” – írja az amerikai üzletember.
Az amerikai nagykövetség nem válaszolt arra a kérdésre, hogy jártak-e és milyen céllal munkatársai Gyöngyöspatán a húsvéti üdültetés előtt. A helyiek elmondása szerint azonban az elmúlt napokban is jártak az amerikai nagykövetség munkatársai a településen. Felmérést készítettek, hogy melyik család akarja elhagyni a tele-pülést vagy menedékjogot kérni más országban.
Itt nincs jövőnk
A gyöngyöspatai cigányság vezetője, idősebb Farkas János (aki a Roma Polgárjogi Mozgalom alelnöke is) azt mondta az Indexnek, hogy a falu cigány lakossága politikai menedék-jogot kért az Amerikai Egyesült Államoktól és Kanadától. Kérelmüket már benyújtották a két ország budapesti nagyköveteinek, továbbá levélben fordultak Barack Obama amerikai elnökhöz és az EU vezető intézményeihez.
Farkas szerint 400–450 gyöngyöspatai cigány készül elhagyni az országot. „Itt nincs jövőnk. A házammal szomszédos telket megvette a Véderő, zaklatják a családomat. Így nem lehet élni, nem tudjuk a családdal ünnepelni Jézus Krisztus feltáma-dását, mert állandó megfélemlítés alatt vagyunk. Lemondatták a polgár-mestert, biztosak vagyunk benne, hogy jobbikos utódja lesz, Juhász Oszkár azért szervezte ezt az egészet, hogy megszerezze a hatalmat” – fogalmazott.
Az USA nagykövetsége a menedék-kérelemre még nem reagált, de a gyöngyöspatai ügyben már kiadtak egy közleményt. Eszerint „a nagykövetség szoros figyelemmel követi az eseményeket Gyöngyöspatán és Magyarország északkeleti térségében más helyeken”. A közlemény szerint „a gyűlöletkeltés és a kisebbségi csoportok megfélemlítése elfogadhatatlan”.
Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján kije-lentette, hogy a Jobbiknak semmi köze a Véderőhöz, a Véderő ellenlábasa Juhász Oszkárnak, a Jobbik színeiben induló gyöngyöspatai polgármester-jelöltnek. A párt szerint a gyöngyöspatai szálak a Fideszhez vezetnek, ugyanis a Barikád információja szerint Maka Attila képviselő sógora ajánlotta fel a cigányteleppel szembeni telkeket a Véderő számára. Dúró, aki a gyöngyöspatai helyzetet a zámolyi romákéhoz hasonlította, közölte: felszólítják az LMP-t, hogy hagyják abba a hangulatkeltést. Az LMP korábban éles hangú közleményben támadta a Jobbikot a helyzet elmérgesítéséért.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint „jól látható hazugsá-gok” azok a híresztelések, amelyek szerint „bármifajta hirtelen szükségből elkövetett kitelepítésről vagy bár-mi másról lenne szó” Gyöngyöspatán. A Vöröskereszttől azt a tájékoztatást kapták, hogy a közreműködésükkel egy régebb óta szervezett üdültetésre éppen pénteken utaztak el családok Gyöngyöspatáról.
A Szebb Jövőért Polgárőrség, a Jobbik helyi vezetője, a helyi cigányság vezetője, valamint a polgármester megállapodott abban, hogy a járőröző civilekhez mostantól romák is csatlakoznak, az ő feladatuk lesz, hogy a „cigánylakta részeken semmiféle atrocitás ne történjen.” Ugyanez a két roma férfi a jövőben az iskolában pedellusi feladatokat is ellát majd.
A megyei hírportál ismerteti Gyöngyöspata képviselőtestületének közleményét, miszerint „minden törvénytisztelő és rendet akaró embernek helye van Gyöngyöspatán, ha ember-társait tiszteletben tartva tesz eleget kötelességeinek és gyakorolja jogait, óvja mindannyiunk környezetét, egészségét.” (Az 5. oldalon olvasható teljes egészében.)
A képviselőtestület a továbbiakban nem járul hozzá a faluban tervezett, vagy már engedélyezett demonstrációkhoz, felvonulásokhoz, pártrendezvényekhez, és követeli, hogy „a jogvédő szervezetek által gerjesztett hisztéria hadjárat szűnjék meg!”
Farkas Flórián az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom fideszes elnöke nyilatkozatából egy rész: „A kormányzat kivételével mindenkit a politikai haszonszerzés motivál, még azt sem zárom ki, hogy biznisz is van a háttérben. Érdemes a tágabb összefüggéseket is megvizsgálni. Az országos önkormányzat előző vezetése, Kolompár Orbán és társai például dobogós szerepet töltöttek be abban, hogy a Jobbik nevű párt bekerült a parlamentbe. Az egész balhé olyanok műve, akik eleve a feszültségek szításában érdekeltek.”
*
Módosította az Országgyűlés május 2-án a büntető törvénykönyvet (Btk.) az úgynevezett „egyenruhás bűnözés” miatt. Az elfogadott indítvány szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban. Emellett a Btk. kiegészül a köz-biztonsági tevékenység jogellenes szervezésére vonatkozó paragrafussal, amely egyebek mellett rögzíti, hogy aki olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy a közbiztonság, a közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, az vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A javaslat indoklásában az előterjesztő, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt írta: „A jogállam nem engedheti meg magának, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szerveződések erre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában mindenféle állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve szervezzék. Elszaporodtak azok a magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közösség tagja elleni erőszak tényállásában jelenleg szankcionált erőszak mérté-két, azonban az egyes nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportok tagjaiban jogos félelmet, riadalmat keltenek, ezzel etnikai feszültséget szítva” – mutatott rá a tárcavezető, hozzátéve, hogy az e jelenségekkel szembeni határozott fellépés érdekében vált szükségessé a Btk. módosítása.
Semjén Zsolt szerint nyilvánvaló provokáció történt Gyöngyöspatán. A kormányfő helyettese a Jobbik és az LMP pártpolitikai érdekeltségét egyaránt felvetette a történtekkel kapcsolatban. Többirányú provokációról van szó, amiben „országon kívüli erők érdekeltségei is vannak”.
Kettős mérce
„Nem érdekli az EU-t a vajdasági magyarság!”
Az újvidéki községi képviselő-testületben tanácskoztak a vajdasági magyar civil szervezetek és politikai pártok képviselői. Az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület kezdeményezésére tartott találkozón jelen volt Pásztor Bálint, a belgrádi parlament kisebbségi frakciójának vezetője, valamint Varga László, a parlament integrációs bizottságának elnöke is. Utóbbi előadásában az Európai Unió és Szerbia kapcsolatairól beszélt, kiemelte, hogy az ország integrációs folyamatának részeként az EU egy 2483 kérdést tartalmazó kérdőívet továbbított a belgrádi kormánynak, ám a kérdések között csupán 40 olyan szerepelt, amelynek valamilyen szintű kisebbségi jogi vonatkozása van. „A mintegy hatezer oldalas kérdőívkötegből csak 160 oldal vonatkozik a kisebbségekre. A népcsoportok közül egyedül a romák helyzetével kapcsolatban fogalmazódott meg néhány konkrét számonkérés. A magyarok és a többi kisebbségi népcsoport helyzetével kapcsolatban az unió egyetlen kérdést sem tett fel Belgrádnak. Ebből az következik, hogy a kisebbségi jogér-vényesítés szempontjából szinte lehetetlen lesz Szerbia uniós csatlakozását a kisebbségi jogok megvalósításához kötni” – mondta előadásában Varga László.
(Részlet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság Heti Nemzetpolitikai Összefoglaló című 20011/18. kiadványából.)
A világ sorsát irányító nagyhatalmi beavatkozás mérlegelésében a trianoni határokon belül érvényes a kisebbségvédelem, és van kötelessége a többségi nemzet államának, de a határokon kívüli magyar kisebbség követelései és a részükre nyújtott anyaországi támogatás veszélyeztetik a térség stabilitását.